Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)
1949-05-22 / 36. szám, vasárnap
1949 május 22 UJSZ6 3. A termelési erők fejlődésének kérdéséről A kommunista nevelés napjaira A szocialista munkaverseny, amely ez év kezdetétől nálunk is erősebb ütemben fut, igen fontos eleme fejlődő gazdasági életünknek, mert a szocializmus építésének útján új korszakot jelent. Miért tulajdonítunk ilyen nagy jelentőséget a szocialista munkaversenynek? Azért, mert a szocializmus építésének időszakában és a szocializmus idejében a szocialista munkaverseny, az élmunkás-mozgalom, a normák túlteljesítése és a gyártási eljárás javítása igen fontos alapeleme a gyártási erők fejlődésének. Minden erőfeszítésünk oda irányul, hogy a termelőerők állandó fejlődését bebiztosítsuk, hogy a gyártási eredményeket nemzetgazdaságunk összes agában emeljük, hogy dolgozóink életszínvonala magasabb legyen. Ezt a célt a kapitalizmus alatt nem tudtuk volna megvalósítani. A termelés állandó növekedése ezer és ezer új munkalehetőséget nyújt, emeli a fizetések és bérek összegét, a gyártott termékek eladását lehetővé teszi és emeli természetesen a cikkek azon tömegét is, amelyek a dolgozók szükségletének fedezésére szolgálnak. A kapitalizmus legjellemzőbb tünete a gyártás és a szükséglet közötti különbség. A szükségletnek határait a tőkések az értéktöbblet elsajátításával korlátozták. A dolgozók tömegeit ni/omorúságos életszínvonalon tartják, így azok vásárlóképessége jelentéktelen. A kapitalizmus erőfeszítései közötti különbség egyfelől a termelés emelésével a dolgozók kizsákmányolásához, másfelől a szükséglet korlátozásával időszaki válságokhoz vezet és a termelési erők fejlődését megakadályozza. A szocialista gazdasági rendszerben és a népi demokratikus rendben is a gyártási eszközök az egész társadalom tulajdonát képezik. A népi demokrácia eltávolította az ember által történő kizsákmányolását (legalább is nagy részben) és ezáltal eltűntek a szükséglet korlátozásának határai is. Eltűnnek az időszaki gazdasági válságok okai, mert a termelés és a szükséglet közötti viszony teljesen megváltozik. A gyártás ütemét nem korlátozza a szükséglet, mert nálunk a szükségletet éppen a gyártás tempója és menynyisége irányítja. Ez a viszony egyáltalán nem hat zavaróan a gazdasági életre, nem akadályozza a gi/ártást, hanem éppen ellenkezőleg, úgy hat, mint egy hatalmas gép, amelyet a termelési erők állandó fejlődése hajt egyre előre. Hogy évről évre gyárthassunk, hogy hónapról hónapra, sőt hétről hétre többet termelhessünk és hogy ez a termelésünk állandóan és gyors tempóban emelkedjék, emelnünk kell gazdásági életünk minden ágazatának hozadékát is. Szükséges, hogy a közlekedési hálózatok együtt fejlődjenek a növekvő igényekkel, hogy a növekvő termelésnek több nyersanyagot tudjon rendelekezésére bocsátani. Több tégla és építkezési anyag kell, hogy újabb gyárakat és vizierőmüveket építhessünk. Új és még tökéletesebb gépekkel kell berendeznünk üzemeinket. Ezt a tevékenységet a mi gazdasági rendszerünkben nem a hazai és külföldi tőkések végzik el, hanem mi mindnyájan, az egész állam. Ezeknek a beruházásoknak költségeit a túlteljesítményböl fedezzük. A túltermelés a társadalmi termelés ama része, amely nem szolgála dolgozók közvetlen szükségleteinek fedezésére, hanem, amely éppen a termelés kiterjesztését szolgálja. A mi törekvésünk tehát az. hogy ez a túlteljesítmény, vagy mondjuk gyártási többlet minél nagi/obb legyen. de amellett a dolgozók szükségletet ne korlátozza, hanem állandóan kiterjessze és emelje. Ezt a feladatot azzal valósíthatjuk meg, hogy nemzeti üzemeink rentabilitását növeljük, gyártási kiadásainkat csökkentjük és a munka termelékenységét emeljük. Ez az az út, amely bennünket a gazdasági fejlődéshez vezet, ez az az út, amelyen járva biztosíthatjuk a dolgozók jobb életét. Ez a két követelmény, tehát a munka termelékenységének fokozása és a gyártási költségek csökkentése az igazi szocialista munkaverseny alapja. Felmerül az a kérdés, honnan Indul ki a szocialista munkaverseny? A szocialista verseny csakis a szocialista gazdasági rendszerből vagy mint nálunk van, a népdemokrácia gazdasági rendszeréből nőhet ki. A szocializmus — mondotta Lenin — első ízben adja meg a tömeges versengés feltételeit és lehetővé teszi a dolgozók többségének megnyerését olyan munkastílusnak, amelyben ők maguk fejleszthetik ki saját képességeiket, amelyben ők maguk tárják fel tehetségüket, azt a tehetséget, amely a népben rejlik és amelyeket a kapitalizmus elnyomott, megfojtott és lehetetlenné tett. A szocialista munkaverseny legfontosabb alapfeltétele a gyártási eszközök közös tulajdonbavétele. Sztálin a Szovjetúnió Sztahanovmozgalmának értékelésénél a következőket mondotta: Az emberek nálunk nem dolgoznak a kizsákmányolóknak, nem dolgoznak az uzsorások meggazdagodásáért, de önmagukért, saját osztályukért, saját szovjettársadalmukert, amelyben az élen a munkásosztály legjobbjai állnak. Éppen ezért van a mi társadalmunkban olyan magasan értékelve a munka. A munka nálunk becsület és dicsőség kérdése. A kapitalizmus ideje alatt a munka magánügy, személyi dolog. Ezek az előfeltételek már nálunk is, a népi demokratikus Csehszlovákiában adva vannak. Az uralkodó osztály nálunk a munkásosztály, amely a kis- és középparasztsággal szoros szövetségben és a dolgozók többi tömegével együtt az ipar 95 százalékát, a disztribúció és a közlekedés, a szállítás ICO százalékát, az építőipar legnagyobb részét és a kiskereskedelem jelentős részét uralja. Ezek az ágazatok ma már a szocialista szektorhoz tartoznak és itt már adva vannak a feltéttlek ahhoz, hogy a dolgozó nép minden tehetségét és ügyességét a munka termelékenységének fokozására, a gyártási kiadások csökkentésére fordítsa. Az elért megtakarítások és jövedelmezőség fokozása az egész társadalom javát szolgálja. Az 1948-as év februárja meghozta a munkásosztály végleges győzelmét, amely átvette a hatalmat az ország felett. A szocialista gazdasági szektor a második államosítással jelentősen kiszélesült és ezzel csökkent a hazai, burzsoázia gazdasági hatalma is. A kétéves terv sikeres befejezése a gyártást a háború előtti színvonalra emelte. Pártunk élénk tevékenysége, amely figyelmét cazdasági felépítésünk alapvető kérdéseire összpontosította, a dolgozók teljes figyelmét az alkotó és termelő munka felé irányította. Ezek a megváltozott gyártási viszonyok csakhamar olyan formában mutatkoztak, amelyek között pl. a kétéves tervnek október 28-ig való teljesítése, a különböző újító mozgalmak és a különböző tervek voltak, amelyeket maguk az üzemek nyújtottak be. Ehhez hozzájárul az élmunkás-mozgalom kifejlődése, az újítási javaslatok tömege, a munkásság nagyobb részvétele a munkaversenyeken és legvégül a párt IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek. Ezekben az új szervezési formákban megváltozott és megnövekedett a kommunisták és a pártonkívüliek viszonya a munkához és egyidejűleg megkezdődött a mozgalom mennyiségi kiterjedése is, úgyhogy rövidesen már igazi szocialista munkaversenyről beszélhetünk. Ezen az úton kétségkívül nagyon fontos mérföldkő a párt központi bizottságának novemberi ülése, amelyen Slánsky, a párt főtitkára kritikát gyakorolt a nemzeti verseny hibái felett és ahol ezekkel a szavakkal mutatott irányt: „A munkaversenyben az a fontos, hogy minden erőnket összpontosítsuk a munka termelékenységének érdekében, csökkentsük a gyártási költségeket és erősítsük meg a munkafegyelmet". A párt ix. kongresszusa alkalmából felajánlott kötelezettségek teljesítése a szocialista munkaverseny nagy hozama. Az üzemek kötelezettségeket fogadtak el, hogy bizonyos mennyiségű élmunkás-csoportokat, dolgozó együtteseket állítanak fel és az egyének is megfogadták, hogy a gyártási költségeket megtakarítás útján és a munka termelékenységének emelésével, a gyártás növelésével és az akkordosok számának növelésével fogják csökkenteni. Ezeknek a kötelezettségeknek megvalósítása magával hozta az újító javaslatok százait, amelyek arról tanúskodnak, hogy a dolgozók elmélyedtek a műszaki problémákba, a földből kinőtt(ff az élmunkások, ezrei, amelyek között első helyen állnak a fiatal munkások és munkásnők. Sok üzemben megszorították a munkanormát és felemelték azt. És a munka termelékenységének emelése néhány ipari ágazatban az utolsó három hónapban olyan jelentős, amilyet az előbbi években még sokkal hosszabb munkaidő alatt sem értek el. Az elért sikereket azonban csak a szocialista munkaverseny kezdeti sikereiként jelölhetjük meg. Sikerült start ez csak, amely azt bizonyítja, hogy az alavfeltételek adva vannak, megkezdhetjük a tömeges munkaversenyt Ezeket az alapfeltételeket kihasználni, a szocialista munkaverseny hibáit eltávolítani, az élmunkások számát növelni és az újítókat megsokszorozni a mai feladata a ROH üzemi csoportjainak. Nem kis felelősség nyugszik arokon az embereken, akik ma a bér• Bithibáid R. Jaftasioa leleplezései a moszkvai brit nagykövetség tagjairól Archibald R. Johnston a „Brit Szövetséges" című lap volt főszerkesztője, aki — mint már lapunkban közöltük, bejelentette kiválását az angol külügyminisztérium moszkvai hivatalos lapjától — felkérte a moszkvai Újságírók Központ i Házának igazgatóságát, hogy tegye számára lehetővé egy szovjet és külföldi sajtókonferencia egybehivását. Az Újságírók Központi Házának vezetősége az angol újságíró, kérésének helyt adott. A megrendezett sajtókonferencián a szovjetsajtó képviselőin kívül számos külföldi újságíró és hírügynökségi tudósító vett részt. A moszkvai sartó ma részletes beszámolót ad erről a konferenciáról. — Bizonyára könnyen el tudják képzelni — jelentette ki Archibald R. Johnston —, hogy a moszkvai Pravdában megjelent legutóbbi nyílt levelemet számos hivatalos, félhivatalos, „majdnem" hivatalos, „nemhivatalos" és kimondott „sajtó"-kommentár követte. A nyifgati államok visszhangját főleg két közös vonás jellemzi. Először sok helyet szenteltek személyemmel kapcsolatos apró triviális kifejezések használatára, hogy csak egy-két példát említsek, állítólag „romantikus skót", „vándor" vagyok, hogy Moszkvában „a spanyol köztársaságiak hatása alá kerültem" stb és egyes napilapok úgy ítélkeztek, hogy „feleségemnek az ujjai vannak a dologban". E visszhangok másik alapvető jellegzetessége az, hogy a fontos kérdések taglalásáról hallgatnak, azaz, hbgy az én lemondásom és az angol állampolgárságomnak elhagyását Angliának az Északatlanti Paktumhoz iialó csatlakozása idézte elő, amely sem a szovjet-angol kapcsolatoknak, de a mai békéért folytatott harc érdekeinek sem felel meg. fiz osztrák kormány munkáseilenss törvényei Az osztrák parlament kétnapos gyűlés után határozatot hozott, melv szerint az állami költségvetést kiigazítják. A parlament a kommunista képviselők tiltakozása ellenére 2.2 milliárd shillinggel akarja emelni az állami bevételeket. Ezt a célt a tarifák emelésével és az adók növelésével szándékozik elérni az osztrák kormány. Ezzel szemben a kapitalisták többszáz milliós adókedvezményben részesülnek. A kommunista képviselők felrótták az osztrák parlamentnek ezt a munkásellenes kapitalista törvényt, mely a munkásság életszínvonalának csökkentésére törekszik. A tarifák és az adók emelése a dolgozókat sújtja legjobban. A forgalmi adó 50 százalékkal, a munkás vonatjegyek 55 százalékkal, az okmányilletékek 50—100 százalékkal, a só ára 100 százalékkal emelkedik. A törvény arra jogosítja a termelöket, hogy a gyártási kölségeket hozzászámítsák az áru költségeket hozzászámítsák az áru munkabérének' emelésére nem gondolnak. Ausztria haladó népe Így ízleli meg a Marshall-terv keserű gyümölcsét. A bajor parlament nem ismeri el a bonni alkotmányt A bajor parlament szavazás útján döntött a bonni alkotmány elfogadásáról. Az alkotmány ellen 101, elfogadása mellett pedig 64 szavazat esett. Kilenc képviselő nem élt szavazati jogával. Szakértők véleménye szerint Bajorországnak ez az állásfoglalása várható volt. A bajor miniszterelnök kijelentette, .hogy a bonni alkotmány elutasítása nem jelenti Bajorország elszigetelődését. A parlament később elhatározta, hogy az alkotmányt csak abban az esetben ismeri el, ha azt Nyugat-Németország lakosságának kétharmada magáévá teszi. politikánkért felelősek. Mert a dolgozók bérét úgy kell megállapítaniok, hogy azok az elvégzett munka jutáimának alapelvén nyugodjanak. A szocialista munkaverseny olyan munkabérrendszert követel, amely nemhogy megakadályozná a dolgozókat abban, hogy az alapbérnél többet keressenek, hanem éppen ellenkezőleg, olyan bérrendszerre van szükségünk, amely megalapozza a dolgozók tartós, anyagi érdeklődését, amely támogatja termékeny kezdeményező erejét, találékonyságát és általános érdeklődését a gyártási folyamat javításának érdekében. Néhányan az itt jelenlevők között, mint pl. Dulles és Parker kénytelenek lesznek igazolni a kezük között lévő anyag alapján, hogy azok a komoly vádak, amelyeket én kifejtet' tem, azaz, hogy a moszkvai nagykövetségen szovjetellenes hangulat uralkodik és hogy a nagykövetség nem tartja kívánatosnak az olyan emberek jelenlétét, akik egészen mérsékelt, de haladó elveket vallanak, megfelelnek a valóságnak. Archibald R. Johnston ezután főleg Mathew angol alsóházi tag nyilatkozatával foglalkozott. — Mathew nem tagadta meg az állításaimat, mert hisz könnyen beigazolható, hogy a moszkvai brit nagykövetségen túlsúlyban vannak a Szovjetunió legnyakasább ellenségei és a béke legerőszakosabb ellenfelel. E helyett a konzervatív képviselőtá — sait próbálta biztosítani, hogy a moszkvai nagykövetségre a jövőben nem fognak soha olyan embert kiküldeni, aki a Szovjetúnióval kapcsolatosan barátságosan gondolkodik, de azokból a munkáspárti tímisokból sem, akik még a Bevin előtti időkből származnak. Megállapíthatom, hogy ez olya n lépés, amely beismeri az igazságot. Johston ezután beszámolt azokról a levelekről, amelyeket a Szovjetúnióból vagy külföldről kapott és amelyekben lépését helueslik. A továbbiak során válaszolt a külföldi hírügt/nökségek megbízottainak feltett .kérdéseire és ezek között is elsősorban Dullesnak. a Reuter-iroda megbízottjának adott választ. Dulles többek között azt a kérdést intézte Johnstonhoz, hogy miért mondott le az angol állampolgárságról, ha csak a mostani kormány politikájával nem ért egyet. Erre a Reuter iroda ügynöke a következő választ kapta: — Én angol ember vagyok és megvárom azt az időt, ha majd újból angol útlevelet kaphatok, de az útlevelemnek belső oldalán már nem fog Bevin aláírása szerepelni. Mert Bevin Angliája nem az én Angliám! Dulles biztosította a sajtókonferencia jelenlévőit, hogy nem igaz, mintha a brit nagykövetségen szovjetellenes hangulat uralkodna. Ezzel szemben Parker, a másik angol tudósító erélyesen síkraszállt Johston állításai mellett és kijelentette, hogy az angol nagykövetségen valóban szovjetellenes szellem uralkodik. Champenoid francia újságíró a következő kérdést tette fel Johnstonnak: — Sokat hallottam arról beszélni, hogy ön a kommunistákkal szimpatizál, sőt olyan hangokat is .hallottam,, hogy ön kommunista. Tudna erre válaszolni? És Johnston válaszolt: — Ha a béke védelmezőinek párizsi világkongresszusán megjelent katolikus papokról <azt mondták, hogy kommunista-barátok, sőt, kommunisták, úgy engem is besorozhatnak a kommunisták közé, de kijelenthetem, hogy nem voltam és hogy most sem vagyok az. H»M Ht M M> HHMM»UHM»HHMM H» >HI> 700 ezer olasz földműves sztrájkja Szerdán reggel Olaszországban 700 ezer mezőgazdasági munkás sztrájkba lépett. A hétfőn megkezdett egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre és így az előre bejelentett sztrájk szerdán megkezdődött. Emília tartományban a földműves munkások sztrájkján kívül az olasz szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek, hogy tiltakozzanak a rendőrség kedden tanúsított felháborító magatartása ellen. II balkán félsziget kérdései Dr. Herbert Ewatt, Ausztrália külügyminisztere bejelentette, hogy a Görögország és északi szomszédjai közötti politikai és területi problémákat nem sikerült megoldani. Dr. Ewatt annak a reményének adott kifejezést, hogy az érdekelt államok kormányai az egyezmény elérésére fognak törekedni. A balkáni kérdéseket tárgyaló különbizottság tagjai, Tyrgve Lie, az Egyesült Nemzetek Szövetségének főtitkára, valamint Belgium és Törökország képviselői voltak.
