Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-15 / 3. szám

1949 fcvvAr 13. NEVETŐ PERCEK A szakáll! Százával hozza a posta olvasó­inK leveleit, cikkeket, verseke;. Nagy re£zÜKet helyszűke miati, másik részüket ped g azért neri közölhetjük le, mert vagy neri ütik meg a mértéket, vagy pedig olyasmiről szólnak, ami nem köz­érdekű. Sajnálatos pedig, mert sok munka, sok jóakarat vesz így kárba. Az Üi Szó szerkesztősége azt szeretné, hogy lapunkat ne csak a szerkesztőség tagjai, hanem a leg- szélesebb olvasóközönség írja és szerkesctze. Azt akarjuk, hogy minden beküMött írás leközölhe. tő legyen, ezért olvasóink segítsé­gére akarunk lenni Kis újságíró­iskola rovatunk bevezetésével. Mit kell tudni, mielőtt tollat ve­szünk a kezünkbe? Mielőtt cikkíráshoz kezdenénk, tudnunk kell, mi annak a lapnak a célja, programmja, amely szá­mára a cikket írjuk. Másodszor tudni kell, hogy a nyomtatott szó., nak nagy ereje van és ezért írni nagy felelősséggel jár. A népi de­mokrácia szocialista ^ajtójának — és az Uj Szó büszke arra, hogy ebbe a táborba tartozik, — célja az Olvasóközönséget az igazsághoz híven informálni a helfö di esemé­nyekről és ezeknek gyökerét, ösz­szefüggését, kihatását megvilágí­tani. A népi demokrácia sajtója nem üzleti vállalkozás, nem szol­gál egyéni érdekeket, a közt szol­gája, a tudás terjesztése, a kul­turális színvonal emelése a célja. Le ugyancsak első feladata a szo. ciaiisóa sajtónak a dolgozók ér­dekeinek védelme és minden olyan gondolat terjesztése, amely a né­pek szabadságáért harcol és egy­ben a nemzetek közötti megér­tést, békés együttműködést és egy jobb világ felépítését tűzi ki célul. Az Uj Szó, a csehszlovákiai magyar dolgozók lapja munkás­fegyver, az egyenjogú állampol­gárok jogainak szószólója. De egyben, — mert a kettő szét nem választható, — korbácsa minden­nek és mindenkinek, aki nem ér­tette meg, hogy a szabadságért küzdeni más és nemzeti viszály­kodás t, sérelempolitikát folytatni megint más. Orvosolni kell azt, ami beteg, javítani, ami helytelen, de ne n gyűlölködni és nem ká­loirkodni. A dühösküdés és türel­metlenség nem pre-ramm. Ez per­sze távolról sem jelenti, hogy be kell húnyni szemünket, ha hibát látunk, ha oktalansággal találko­zunk. Ellenkezőleg. De viszont tudni keli azt, hogy ha igazságta­lanság éri a csehszlovákiai ma­gyar vagy szlovák dolgozó em­bert, akkor az nemzetiségre való tekintet nélkül egyaránt káros, mert hiszen ugyanannak a cseh szlovákiai dolgozó osztálynak v, testébe vág. Dühös ember ne írjon. Csak az ír "•'on, aki képes a iőzan megfon­tolásra, akinek az írása orvosság és nem méreg. Mit írjunk? Az U j Szó hetilap. Terjedelme a papírhiány miatt nagyon korlá­tozott. Az egész hét küL és belpo­litikai eseményeiről, a mai élet n-m.de n kérdéséről kell, hogy ír ion. Hogy minden beleférjen a lapba: 1. írjunk csak arról, ami fontos és érdel:es. 2. írjunk a lehető legpontosab­ban és legrövidebben. Ami a legfontosabb, ami a szer­kesztőséget és az olvasóközönsé­get elsősorban éidekli, az a min­derniani élet eseményei. Levelező­ink küldjenek híreket, rövid.bb és hosszabb helyszíni bessámouókat, riportokat. Érdekes írni való min­dig al.ad. Rossz téma nincsen, csak rosszul megirt téma van (sajnos sok!). Hír, beszámoló, riport csak akkor jó, ha sok tényt tartalmaz. A sok esemény kő ül válassizuk ki a. legfontosabbat, legidőszerűbbet, legérdekesebbet. Ha ez megvan, tudnunk kell, mi célból írjuk meg, mit akarunk cikkünk megírásával elérni. Csakis ezután üiünk le ír­ni. Megírjuk: 1- Mi történt. 2. Hol történt. 3. Mikor, kivel, kikkel­4. Mik az előzmények. 5. Milyenek a következmények. 6. Mi általános és mi különö­sen jellegzetes a megtörtént ese­ménynél. 7. Mi a tanulság, amit az ese­ményből levonhatunk. Ez a vázlat természetesen nem mindig ér.ényes teljes egészében. Néha kis hírnél csak az első há­rom pontot vesszük figyelembe, máskor pedig a többi szabály a fontos. Eg azonban általános ér­vényű: le kell a lehető legpon­tosabban szögezni, a megtörtént tényt. O*' I Európa legjobb asztalteníszezóí talalkoznak Bratislavában Az idei Dima-serleg asztaltenisz mérkőzéseket, mely sorrendben a har­madik — a bratislavai Redoute összes termeiben, — január 13 és 15-ke között rendezik meg. A Duna-serleggel kapcsolatosan Csehszlovákia nemzetközi baj­nokságát is megrendezik. Az idei Duna-kupa mérkőzéseken Csehszlovákia, Magyainrszág, Olaszor­szág, Franciaország, Finnország és Ausztria legjobb asztaiteniszezői vesznek részt. Eddig, kétizben a magyar együttes nyerte meg a Duna-serleget. Az idei ! favorit is a magyar csapat. Ha Ma­> gyarország harmadszor is megnyeri a serleget, úgy az az ö bitokukban ma­rad már. Sidő, Koczián és Soós ma vi­j lágklasszisok. Valószínűre vehetjük, | hogy az érdekes és szép találkozók i után a magyar versenyzők szerzik meg } ezúttal is az elsőséget. De meglepetés is lehetséges. A csehszlovák színeket Andreadis, Tokár és Váüa képviselik, akik az utóbbi időben kitűnő formá­ban vannak, íj Az elsők közé a franciák is felve­i rekedhetik magukat. Amouretti és Ha­a j genauer szintén elsőrendű játékosok. A franciák után a Jugoszlávok ls jó he­lyezést érhetnek el. Harangozó és Do­linár szintén szolgálhatnak meglepe­téssel. 64 versenyző az Idei versenyen \ Az idei versenyre, mely együtt cl Csehszlovákia nemzetközi bajnoksága is lesz, 64 játékos nevezett be. Ebből 23 külföldi. Az első valószínűleg Váfia, Andreadis, Soós, Sidó, Koczián, vagy Hagenauer lesz. A női versenyekre Farkas Gizi ma­gyar világbajnoknő is benevezett. Az idei bratislavai versenyen nem lesz ko­moly ellenfele. Az osztrák Pritzi nem tWtcifCfJlíQQ a Lôlhaióojn A. J., Komárno: Akik reszlovakizál­tak és a reszlovakizálás elismeréséről szóló végzést (reslovakizačný dekrét) megkapták, elveszítették magyar nem­zetiségüket és a végzés kézbesítésétől srámítva szlovák nemzetiségűnek te­kintendők. Mint szlovákok, megkapják a rendes állampolgársági bizonyítványt es így nem kell jelentkezniök most az állampolgárság visszaadása céljából. S. A., Zvolen: Ha 1940-ben német nemzetiségűnek vallotta magát, — akár kényszerből, — németnek tekin­tik magyar eredete ellenére és ennek következtében nem tarthat igényt az állampolgárság visszaadására. A. J., Komárno: A reszlovakizációs végzés alapján, kell kérnie az állampol­gársági törvény kiadását. A reszlovaki­zációs végzés ezt nem helyettesíti, mert az csupán azt bizonyítja, hogy a vég­zés kézbesítésétől kezdve szlovák nem­zetiségűnek tekintendő. J. Gábor, Košice: Ha 245/1948 szá­ii-iú törvény alapján kéri az állampol­gári rut, nem kell lemondania az eddig szerzett jogairól. Azonban az állampol­gárság megadásának nincsen vissza­menő hatálya. Vo'tejrh Naf, Koberovice; Állások közvetítésevei nem foglalkozunk. For­du'jon az itteni munkalrrvatalhoz, (Űrad Práce, Bratislava, Hotel Cen- tral, ha itt akar állást. Füle F., Felső Atíia: Határátlépési en^e^ílvt csak a helyi hatóságok ad­Fa magyarországi szlovák re­pf^áns, panaszával forduljon az ille­tékes Telepítő Hivatalhoz, (Osídľovací Ürad). Sokaknak: A védlaposok akik átte­lepítésre voltak kijelölve, nem kapják meg a csehszlovák állampolgárságot a 245/1948 sz. törvény alapján. Rájuk vo­natkozólag újabb törvényes intézkedés történik, mert az áttelepülés már befe­jezést nyert és így Csehszlovákiában maradnak. Ungar=: Ha német nemzetiségűnek vallotta magát 1940-ben, nem tekint­hető magyarnak, még ha tagja is volt a Magyar Pártnak. Aktív antifasiszta, Kassa: Amennyi­ben biztos abban, hogy a 33/45 sz. el­nöki rendelet 2. §-a alapján igénye van az állampolgárság megtartására, nem kell jelentkeznie az állampolgárság visszaadására a 245/48 sz. törvény alapján. Azonban vigyázni kell arra. hogy két szék között ne essék a földre és ezért ajánlatos, hogy minden ilyen antifasiszta alaposan mérlegelje, hogy elégséges-e az antifasiszta tevékenysé­ge az idézett elnöki rendelet értelmé­ben, Reszlovakizált közhivatalnok: Nyug­dijának kifizetésére — a belügyi meg­bízotti hivatal álláspontja szerint — i-.énye csupán a reszlovakizációs vég­zés kézbesítésétől számítva van, mert addig magyar nemzetiségűnek tekin­tendő és a Szlovák Nemzeti Tanács még most is érvényes 99/1945 sz. ren­delete alapján a magyar közhivatal­nokokat minden igény nélkül elbocsá­tották 1945. július 31-ével, Logikus Utas: Százhúsz koronát kér a szobáért? Hogy-hogy? Mikor utol­jára itt laktam, csak nyolcvanat fizettem egy éjszakáért •. • Portás: Igaz, de az ősszel volt, s most, télen jóval hosszabbak az éjszakák... Optikai csalódás Vendég: Főúr, ezt nevezik ma­guk adag sertéssültnek? Ezt a semmit? Főúr: Bocsánat, de ez az adag csak azért látszik oly kicsinek, mert megnagyobbítottuk a lokált.. A nemrégiben hefejezett kétéves terv 'eredményei alapján világos, hogy az előkészített tervet teljesíteni kell. Hogy a csehszlovák kormány a testnevelés rovására nem takarékoskodik; az a nemzet érdekében történik, hogy a nép egészséges, munkabíró és a honvéde­lemre kész legyen. Az ezévi állami költségvetési tervnek a testnevelésről szóló részben a legnagyobb összeg 91,930.000 Kčs-t az ifjúság gondozá­sára a cserkészmozgalomra és a sza­badban való táborozás céljaira fordít­ják. Erre a célra Csehországban 71,610 000, Szlovenszkón 20,320.000 ko­ronát irányoznak elő. Már ebből is íszrevehetjiik, hogy a kormány úgy :estileg, mint lelkileg, valamint szelle­nileg jőlfejlett fiatalságot kíván, mely íz ország, a nemzet boldog jövőjének ilapja. Az egyleti testnevelési, turisztikai és tervezési céljaira 51,815.000 koronát fordítanak. Ebből 36,830.000 koronát Csehországban és 15,435.000 korona jut Szlovenszkóra. Az iskolai, testnevelési és a honvédelmi nevelés céljaira az 1949-es évben 51,380.000 korona jut. Ebből 32.080.000 korona Csehország­ban, 19,300.000 korona jut Szlovenszkó­nak. Az állami testnevelési központok éa intézetek igazgatására az idei költ­ségvetés 11,865.000 koronát rendel, amiből Szlovenszkóra 4,302.000 koro­na, Csehországra pedig 7,563.000 korona jut. A testnevelés-, sajtó- és filmp^opa­gandára 7,473.000 koronát fordítanak, Ebből 6,818.000 korona Csehországnak, 656.000 korona pedig Szlovenszkónak jut. Ui S"ó a szlovákiai magyar dolgozók hetilapja Szerkesztőség és ladóhivatal: Bratislava, Jesenského S, II. em. Telefón 62-77. Fő- és felelősszerkesztő: Lőrincz Gyula : feladó éa irányító oóstahivatal: Bratislava II. Nyomja és kiadja ä Právd* kön^v é» uuokiadóváUalat, g* tf rato k» t nem auuok vissza. Előfizetés 1 évre 150—, felóvre 75.—, negyedévre 40.— Kčs, Lsgyan rnindsn olvasónk egyúttal munkatér uik is! Kis uj:égíró-isko!a levelezőink számára SZERKESZTŐI ÜZENETHK — Bocsánat uram, csak estélyi öltözékben lehet belépni... DROGÉRIÁBAN Asszony (a drogériában): Teg­nap szalicil helyett patkánymérget adotŕ... Elárusító: Ügy? Altkor kapok még 5 koronát... Vélemény , •—• És hogyan illenek egymás­hoz a fiatal jegyesek ? — Kitűnően! A vőlegény isme­rősei azt mond'ák, hogy „szegény leány ..a menyasszony ismerő­sei pedig: „szegény fiú..." NAIV LÉLEK — Hajnövesztő?,zert kérek! — Kis, vagv nagy dobozban? — Kicsit kérek, ugyanis rövid ha jat szeretnék ... A modern Don Quijotte 214,463 000 Kčs-1 fordítanak testnevelésre az ötéves terv első évében Azzal, hogy népünk a tavalyi februári események után új útra lépett, m csehszlovák testnevelés is új irányt kapott. A sportéletből eltávolították és eltávolítják a kapitalista érdekeket és a népi testnevelésünk új vezetősége arra törekszik, hogy a legszélesebb néprétegek hozzájussanak a testneveléshez. A testnevelési szervezetek gazdasági és szerkezeti egyesítése megadja e törek» vés eszmei alapját. A beruházási terv pedig a testnevelés anyagi részét oldja rneg. Az ötéves terv keretén belül majdnem egymilliárd koronát fordítanak testnevelésre. A csehszlovák köztársaság kormányának 1949 évi kcltségve­> ; tési tervezete az ötéves terv első évében 214,463.000 koronát irányoz elő a testnevelés fejlesztésére. Az összeget az iskolai- és munkásifjúság kiképzésére illetve a testnevelési valamint sportrendezések céljaira fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom