Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-12 / 11. szám

MÁRCIUS IDUSA 194$ március !J. — ÖRIAS1, 18 HENGERES REPÜLŐ­GEP-CSILLAGMOTOROKAT GYÁRT A SZOVJET REPÜLŐIPAR. A szovjet repülőmotor gyártás teljes mértékben felhasználja a motortechnika legújabb vívmányait. Ezek közé tartozik a motorteljesit- , mény időleges megn& veiét. e, víz befecsken wV\í7 \ v iezésével és a segédra­kéták alkalmazása. Az S^P •irali iparvidékek repü­lőmotor gyárainak teljesítményét sike­rűit új, korszerű gyártási modszerekicel jokoznx. Alexandr Svecov, Sztálin-díjas szovjet mérnök 18 hengeres, hatalmas csillagmotorokat tervezett, amelyeket a szovjet repülőipar büszkesegében, az 'jriás Tupolov-tipusú forgalmi- és táv­bombázó gépben használták fel Az új motor a szovjet technika legújabb csúcsteljesítménye, • dugattyúsmoio* rok sorában. Sztocskin tanár munka­közössége és Csolomoj mérnök tervezőt csoportja nagyteljesítményű gázturbi­nákat gyárt. — SZOVJET TUDÓSOK MÓDSZER* FÖLDRENGÉSEK MEGJÓSLÁSÁRA. Szovjet tudósoknak sikerült újabb értékes földrengéstani adatokat és tapasztalatokat szerezniük. Ezek se* gítségével módjukban áU 200 kilomé* teres körzetben néhány nappal előbb megjósolni a földrengés bekövetkező sét. A szeizmológiának, földrengéstan­nak egyik igen fontos kutatási ága * földrengésjóslás. E célból a földfelszín változását kutatják. E változások m földkéreg lassú átalakulásának a kö­vetkezményei s főként a hegyképződés­sel állanak szoros kapcsolatban A ku­tatás elve azon alapszik, hogy a föld jelszínváltozásai a földkéregben mű­ködő erők következményei s a föld­rengést is ezek az erők készítik elő. A felszínváltozás azonban külső körül­mények behatásától is függ, pl. a lég­nyomásváltozástól, hőmérsékletkülönb­ségétől és a csapadékmennyiség külön­bözőségétől. — A BÉCSI VADNYUGATON TÖR­TÉNT. Bécsből jelentik: Jozef Otter­mayer bécst kereskedelmi alkalmazott menyasszonya társasd­1 Jm | gában hazatért wuehrm­If. j pi lakására. Útközben '» találkozott egy amerikai »ifi katonával, aki megszór Utoíta. Angol nyelven kérdezett tőle valamit, majd karm fog­ta az asszonyt és akarta vinm ma* gával. Ottermayer tiltakozott ez ellen, mire az amerikat katona teljes erővel állonvágta Ottermayert.akt oly S2eren­esetlenül esett el, hogy k<tponyaa!api tö­rést szenvedett Haldokolva szállítót­fák a kórházba. - Ĺ J MAGYAR EXPORTSIKER AZ ALUMÍNIUM BÚTOR ES A TEJES­KANNA. Budapestről jelentik: Aj Alufa Bútorgyár a közeljövőben nem­zeti vállalattá alakul. Tizenkétszer mny\ alumíniumbútort gyárt ebben az zvben, mint tavaly Az alumimum fél­kész- és készárúban egyre nőnek az exportlehetőségek. Rendkívül keresett cikk a bútor mellett a tejeskanna. A télkészáruexport elsősorban a Szovjet­unióba, Csehszlovák iába, Svédországba és Hollandiába irányul. - ITT A RÖGÖS CIPÉSZ ÁR Ér­dekes újítást jegyeztek be a magyar Szabadalmi Hivatalban: Bohus Sándor lutószerelő találmányát, ^ jp ^ . . a rugóval felszerelt ci- ^V pész-árt. Az új szerszám //í használata mintegy 35 / j&t •izázalékkal rövidíti meg n cipészek munkaidejét Bohus Sándor bemutatta találmánya űj, tökéletesített acélmoaelljét is. Árat­\or megkérdezték tóle hogyan }ut<>tt eszébe autószerelő létére cipeszszersza• >not modernizálni, azzal válaszolt, hoy> iOkat olvasott a munkásujitókról, ő U törni kezdte a fejét valami újítás 1-r. Apjának valaha cipészmű helye volt ahol ő kisegített, innen eredt az Ötlet, majd az újítás, amelyről a szakértők megállapították hogy a gyakorlatban 'gen jól beválik. - ÖTVEN PÁRISI WJVÉSZNÖ TÖ­MEG-SAJTÓPERE ötven párisi szí­nésznő, táncosnő és szinés2 beperelt ogy újságot, mert magánéletükről sok olyasmit írt, amit általáhan a várisin dvak de amit m Ap~-*v íj 1-' összesen százmillió frank ah ; /ati. kár­térítést kérnek megtépázott erkölcseik ellenértékéként « laptól ' keit, nem akarták elismerni a szlová­kok és a többi szláv és nem magyar népek egyenjogúságát. Ebben volt a burzsoá megkötöttség és a magyar for­radalom következetlensége, s ebben rejlett a gyors vereség egyik főoka is. Azonkívül nem szabad elfelejtenünk, hogy az 1848-as magyar forradalom volt az európai forradalmak utolsó tűzfészke, amely ellen az európai reak­ció összes erői összefogtak. A Habs­burg-monarchia seregei, az orosz cári birodalom, a nyugat-európai reakció, az otthoni magyar reakció és utólago­san a szláv népek burzsoá-nemességé­nek számos tagja. Ebből alakult ki az európai forradalmi tábor demokrati­kus feladata: megsegíteni, ami a ma­gyar mozgalomban forradalmi volt, megmenteni az európai forradalmak ezen utolsó tűzfészkét és törekedni ar­ra, hogy újból szét lehessen hinteni e forradalmi tüzet egész Európában. De ez a harc Dávid és Góliát harca volt, melyben akkor Góliát győzött. De csak külsőleg, látszólagosan, mert egy eszmét letörni, mely beleltatódott a néptömegek lelkébe, lehetetlenség. Az elnyomottak sohasem lgáztathatnak le örök Időre, ha népi erők akkor nem is szabadulhattak fel teljes mér­tékben, a küzdelmet tovább folytat­ták, ha nem is a vérengző fegyverek közepette, de a társadalmi osztály-elle­nes harcokban, melyben az alsó néposz­tályok vezetői e márciusi ideális for­radalomból merítve erőt, hitet, küz­döttek — szóval, újságokon, szervez­kedéseken és művészi kinyilatkoztatá­sokon keresztül a népjogokat bitorló főúri és a többi burzsoá elemek ellen, így kiáltott fel Ady is ezrek és ezrek óhaját teljesítve, hogy e forradalmi hitükben meg ne rendüljenek: Fiatal Március, most nézz a szemünkbe a úgy adj nekünk erőt, sugarat, hatalmat, axnüy híven hisszük ezt a forradalmat!... ...Ez volt az igazi Március, a z iga­zi Forradalom Petrőd Bálint. A raj* Petőfi Sándor egyetlen hiteles­Bek mondott ábrázolása, melyett kor­társa* Jankó János rajzolt a költőről. PETŐFI SÁNDOR Í898 január 1-én Kiskörösön született, mpja Petrovics Sándor, anyja pedig Hruz Mária volt. Anyja, mint egyszerű tszölgálólány Maglódon került össze az apjával, aki mészároslegény volt és ké­sőbb Aszódon keltek egybe. Petőfi szár­mazása tisztán áll előttünk, egyszerű munkás proletár-család fészkében látta meg a napvilágot. Szlovák anya szülte meg Magyarország legnagyobb költőjét Petőfi élete és müve szilárd hídfőként és ragyogó, színes szivárványként köti össze a szlovák és magyar dolgozó for­radalmi és demokratikus vívmányait. Petőfi született forradalmár volt és nyo­morgó, nélkülözésekkél zsúfolt élete a dolgozó fiatalság örök szimbóluma ma­radt. Soha még költő nem élvezte azi as eleven népszerűséget a munkás és dolgozó nép között, mint ő. Petőfi volt az egyedüli magyar költő, aki pontosan eltalálta a nép fájdalmas hangját és an 18Jf8-a* döntő forradalmi éhekben lázon­gó, szabadságszerető költészetévél láng. ralobbantotta világító fáklyaként a sza­badságharcot. Petőfi költészete a leg« félreesőbb faluban és a legsötétebl gyárban is világosságot, derűt árasztott Egyszerű, tiszta forradalmi költészeté, nek hatása felmérhetetlen... még c pásztor is, aki az olvasás legélemibl szabályait sem ismerte, az 6 költemé. nyelt szavalta. Petőfi költészetének nerr "kellett sem propaganda, sem tudomány ott volt a levegőben, mint az oxigén ét terjedt, mint valami rejtélyes tűz amii nem lehet eloltani. S halálát, Idzndó, igazságkereső szeTlemt velünk maradt, hogy örök időkre táplál­ja az összedolgozok szabadságszeretetét Petőfi Sándori A SZABADSÁGHOZ Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk, Körülötted miljom s miljom fáklya Meggyúlt sziveink lobogó lángja. Oh tekints ránk, fönséges szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást, Hogy erőnk mely fogy az örömláztól. Szaporodjék szemed sugarától. De, szabadság, inért halvány az orcád? Szenvedéseid emléke szállt hozzád? Vagy nem tettünk még eleget érted? Koronád a jövőtől félted? Ne félj semmit megvédünk... csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód, l«sz seresed ezer és ezernyi. Kész meghalni, vagy diadalt nyerni! Olvassátok és terjesszétek az UJ SZOT! Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mint bálvány, Mely leroskad egyideig állván. S még is még Is számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték. Érkezésedet hóhérok lesték. Megszűnt végre hosszú bujdosásod, Sírba esett, ki néked sfrt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket. Az 1848-as forradalom minden év­fordulója ünnepnap, — de nem abban az értelemben, mint e mostani háború előtt ünnepelte a társadalom, — tele­aggatva a 15-1 ünnepségeket bocskai­ruhás szavalókkal és dicsőítve a ma­gyar nacionalista törekvéseket. Ügy a tankönyvekben, mint szónokiások út­ján félremegyarázták e nap jelentősé­gét. Az nem kétséges, hogy a fiatalság ünnepe ez. Igen, az akkori márciusi ifjak, Petöfiék, — áthatva a népsza­badság eszméjétől idealizmussal teli lélekkel állottak ki a magyar nép felett uralmat zsaroló Habsburgok ellen. Népszabadság! Szabadságsajtó! — Fegyvert ragadtak a magyarok, szlo­vákok. 1848 első hónapjaiban a szlá­vok együtt küzdöttek a magyarokkal. Az ő mozgalmuknak akkor még nem volt meg a nacionalista jellege, amit Igazol a szláv és nem-szláv parasztok és munkások közös akcWa a feiv^Ps, abszolutisztikus birodalmi rend ellen. Oak későbben, sorozatos okok hatása alatt kapott a szláv mozgalom nacio­nalista jelleget és a vezetést abban a nemesség vagy pedig a liberális bur­zsoázia ragadta magához. Az 1848-as forradalmat vallani és szocialista módon hinni csak úgy le­het, ha kellőképpen tudjuk értékelni annak jelentőségét. Mint említettem a szláv tömegekkel együtt indult el ez a harc — közős, tömeges paraszti fel­kelésekkel, ami elősegítette a teljes forradalom kibontakozását. Az alsóbb néposztályok keltek fel a fennálló rend, az urak ellen, akik jogtalanul bitorolták a nép feletti hatalmukat. A nemesek, féltve vagyonukat, féltve uralmukat, tévútra vezették bekapcso­lódásukkal e nagyjelentőségű forradal­mat. Nacionalista jelleget csempésztek oe s ezzel szétaprózták a felkelő népi­erőket, legyengítették a forradalmat. A magyarok a szlovákok, a szlovákok meg a magyarok ellen vették fel a küzdelmet, amit a nemesi vezető körök politikájukkal szántszándékkal idéztek ' elő, — mégpedig árért mert nem is­| merték el a szlovákok nemzeti érde­Az 1848-as {orradalom emlékezete 3. 3. Udalčov, egyetemi tanár, sz ovjet történész: Az 1948'49-es forradalmi évek problematika járói A SZLÁV NEMZETEK MOZGALMA 3. 3. Udalčov, szovjet történész, egyetemi tanár, nemrégiben Cseh­ezlovákiéban járt Az 1848—1849-es évek kérdéséről tartott előadássoro­zatában Bratislavában az Osztrák­Magyar Monarchia szláv nemzetei­nek 1848—49-es évi mozgalmával foglalkozott. Előadásában az 1848— 49"es történeti események méltatá­sánál a marxi-lenini szovjet történé­szek álláspontját fejtette ki. Különbséget kell tenni a szláv né­pi temsgeknek szociális feudalizmus ellenes mozgalmai között, mely 1848 első felében magától indult meg és melynek haladó jelentősége volt és a nemzeti, lényegében burzsoá moz­galom közt, melyet végeredményben az osztrák reakció arra használt fel, hogy az Osztrák—Magyar Monarchiá­ban elnyomja a forradalmi mozgal­mat. A burzsoá történetírók a szláv or­szágok mozgalmát úgy magyaráz­zák, mintha kezdettől fogva a nem­szláv népek, — németek vagy ma­gyarok e'len irányult volna. A szovjet történészek azon a né­zeten vannak, hogy 1848 első hó­napjaiban a szláv népek magától megin^iló szabadságmozgalmának nem volt nemzeti jellege, amit bi­zonyítanak a szláv és nem-szláv nemzetek munkásainak és paraszt­jainak közös akciói a birodalom feu­dális önkényuralmi rendszere ellen. Csak később, számos ok következ­tében lett e mozgalomnak nemzeti jellege és a nemesség, valamint a liberális polgári osztály ragadta ma­gához a vezetést. A szláv polgári történetírók az 1848. évi eseményeket csak a ma­guk szempontjából ítélik meg, szük nacionalista-bú rzsoá érdekből kiin­dulva és nem tekintenek saját föld­jük határain túl. Ellenben a szovjet történetírók az 1848-as év kérdéseit nemzetközi ösz­szefüggésben ítélik meg. Ez esemé­nyek megítélésénél az európai nép­tömegek érdekeiből indulnak ki, mindenekelőtt az európai proletariá­tus, a legforradalmibb osztály érde­keitől. Más szavakkal az 1848-as események megítélésénél szükséges­nek tartjuk az egész Európai forra­' dalom érdekeit mérlegelni és mindig arra a kérdésre felelni, hogy az egyes mozgalmak vagy események előse?ítették-e vagy akadályozták-e 1 az egész európai forradalom kifejlő­I dését Ebből a szempontból mérlegeljük a mozgalmat, pontosabban az 1848. évi mozgalmakat a szláv országok­ban. Itt épp úgy, mint másutt, az 1848-i forradalmi események a paraszti tö­megek feudalizmus-ellenes mozgal­mával kezdődtek. Ennek a mozga­lomnak kétségtelenül haladó jelen­tősége volt, mert elősegítette a bi­rodalomban az általános forradalmi helyzet kifejlődését és segítette a forradalmat. Utóbb, okok egész sorozata miatt, a szláv országok közös mozgalmának fótartalma a magyar-ellenes nemze­tiségi harc lett, melyet a magyar nemesi és polgári vezetőkörök szláv" ellenes. soviniszta, nacionalista poli­tikája idézett elö, mely körök nem akarták tiszteletben tartani a szlo­j vákok nemzeti érdekeit, nem akar­ták elismerni sem a szlovákok, sem pedig a többi nem-magyar népek nemzeti egyenjogúságát Ebben volt a magyar forradalom burzsoá korlátoltsága és következet­lensége és ez volt egyik belső, fő oka a vereségnek is. Ugyancsak nem szabad elfelejteni, hogy 1848-ban a magyar forrada­lom volt az európai forradalmak utolsó tűzfészke, amellyel szemben egyesültek az összes európai reak­ci6s-erők, a Habsburg-monarchia had­seregei, a cári Oroszország, a nyu­gateurópai reakció, az otthoni ma­gyar reakció és utólagosan a szláv államok nemesi és burzsoá elemei Ebből következik az európai demok­ratikus tábor forradalmi feladata, hogy támogasson mindent ami a magyar mozga'omban forradalmi volt, hogy megmentse az európai forradalom ez utolsó tűzfészkét és, hogy igyekezzék újból lángra lob­bantani a forradalmi tüzet egész Európában. Ebben a helyzetben a szlovákok nemzeti, magyarellenes harca habár azt a már említett okok idézték elő, tényleg a reakció és az eľenforradalom egyesült erőit segí­tette abban a törekvésében, hogy az utolsó forradalmi szikrát Európá­ban elfojtsa és így az európai fórra* dalom érdekei ellen irányult. Ez volt a szlovák nemzeti mo?«alomrak vég­ső szerepe, mely 1848 további fo­lyamán háttérbe szorította azt a szo­ciális és feudalizmus-ellenes moz­galmat amely kezdetben lángralob­bant

Next

/
Oldalképek
Tartalom