Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-03-12 / 11. szám
1949 március 13. Dr. O. Pavľk, egyetemi tanár, táié" koz tatásügyi megbízott beszámolóját ""' larÜa. .. i \ Kultúr Egyesületére, hogy eveket a vad hajtásokat hazánk földjéről kiirtsuk. t Tudom, hogy nem népszerű, nem e legkedvesebb dolog az önkritika. De egy szebb, egy boldogabb jövő a harmonikus együttélés érdekében ezt mégis meg kell tenni. Ezt mégis meg kell tennünk önmagunk felett. Ha a mi portánk teljesen rendben lesz, csak akkor bírálhatjuk, csak ákkor nézzük meg a szomszédét. Egyelőre sokkal fontosabb megismerni, megszeretni és értékelni a s^ovák és a cseh nemzet történelmében, munkájában, irodalmában, művészetében azokat a pozitív jelenségeket, azokat a dolgokat, amelyek a közeledést megkönnyítik, elősegítik, nem pedig megakadályozzák. A kis apró-cseprő bajok éa sokszor, mi tagadás, a nagy és fáj6 tünetek, nehézségek mellett is tisztelettel és levett süveggel kell megemlékeznünk a szlovák nemzet hősi eposzáról, az 1944 augusztus 29-i nemzeti felkeléséről. Ez a kis nemzet a legnagyobbak közé emelkedett, amikor fegyvert ragadva fölkelt a túlerőben lévő fasiszta megszállócsapatok ellen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a hősi gesztusban ez a kis nemzet ezer és ezer hőá halottat vesztett csak Duklánál. Ezeknek a hősöknek a vére megváltotta ennek a nemzetnek a győzelmét, a legszebb elismerést a demokratikus nemzetek előtt, a győzedelmes Szovjetúnió oldalán. Kérdezem, vájjon gondolunk-e mi erre olyankor, mikor egységbontók, lázítók — kimondom nyíltan: a reakció ügynökei — közöttünk, sokszor még a dolgozók soraiba is befurakodva, rémhírek terjesztésével, áskálódása'kkal, nacionalista uszításaikkal igyekeznek éket verni a dolgozók közé? Ezek ellen kérlelhetetlen harcot kell indítani, ki ke'l őket közösítenünk, mert nem engedhetjük meg azt, hogy a nacionalizmus maszlagával bekenjék, eltereljék a figyelmet osztályellenscgről, a burzsoázia még itt leselkedő kétes elemeiről, a lesben álló földesúrról, vagy ezek ügynökeiről. A Csehszlovák'ai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesületének egyik főfeladata lesz, hogy a magyar és a szlovák nép, valamint az itt élő összes do'gozó, bármilyen nemzetiségűek, nemzeti szeparálódását, az egészségtelen légkört jelentő különélését megszüntetni. Megteremteni a harmonikus együttélést minde n téren, kul' tú ában, munkában, újjáépítésben, Iparban, mezőgazdaságban egyaránt. A múltban például a kétéves terv propagálása még nehézségekbe ütközött a magyar dolgozók között. Ennek ellenére kitüntetett élmunkáso! kat adtunk; bányászokat, hajógyári j munkásokat stb., mert u öntudatos | magyar dolgozó nagyon jól látta, * hogy a saját hazáját, a saját jövőjét ) építi. Kultúregycsületünkön keresz* \ tül mc«t már módunkban lesz a ma' g y a r dolgozókat részletesen mégis; | mertetni az új ötéves tervünkkel, hogy ennek megvalósításában még odaadóbban, még lelkesebben vegye > ki rés ét. Most, anvkor már állampolgársági I Jogokat, jogbiztonságot kapott a mai gyar dolgozó, méginkább meg lesz , győződve arról, hogy a saját hazáját i építi, saját magénak termel, tehát nem lehet számára közömbös, hogy hogy és mennyit termel. Meg kell i Ismerkednünk a népi demokrácia 1 szoc :ális, kulturális vívmányaival, berendezésével. Kiépíteni a legszorosabb együttműködést a szlovák, csch és másnyelvű dolgozók között, nemcsak a munkapadoknál, nemcsak a szántóföldeken, de kulturál'a téren <s. Ezen a téren pótclhatatlan küldetést kell, hegy betöltsön a ma megalakuló Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesülete. Ezért ki I kell építenünk a vidéki szervezeteket m'ndazokon a helyeken, ahol magyar dolgozók élnek. Ugyanúgy, mint ahogy a szlovák kultúrszervezetek, népművelési tömegszervezetek vannak rákapcsolva az állami aparátusra, vagyis a Tájékoztatás és népmüvelésügyi megbízotti h'vatalra, mert mint kul túrszervezet, tehát nem politikai — szigorúan ide tartozik. Gottwald elvtárs, köztársasági elnökünk szavaival szeretném befejezni beszédemet, aki a következőket mondotta: „Nemcsak arról van szó, bog£ • néppel megismertessük a jnáx Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuitúregyesü'ete (Folytatás az 1. oldalról) sabb ütemben fogják eltávolítani a szocializmus útjából az összes akadályokat Ebben az országban csak annak van joga bízni a jobb jövőben, aki dolgozik s s kultúrjavakhoz Is esak annak legyen joga, aki szívvel-lélekkel kapcsolódik bele az új szocialista társadalmi rend építésébe. Nehéz feladat előtt állunk, kedves barátaim. Nem lesz könnyű kigyom á 1ni az emberek agyából az évszázadokon át beléjük plántált maradi világszemlélet csökevényeit Nem lesz könnyű megküzdeni a mult gyakran vissza-visszatérő politikai és szellemi kísértéseivel. Major István a Csehszlovák Kommunista Párt nevében üdvözli az alakuló közgyűlést Ara azért vagyunk Itt, ml régi és új harcosai az új világrendnek, hogy megküzdjünk velük és legyőzzük őket. Ami érték, ami igazi szellemi kincs maradt ránk a múltból, amit nemzedékek írói, tudósaj, művészei hagytak ránk örökségül, azt őrizni kell, mint a szemünk világát Am tudatában kell lennünk annak is, hogy a gazdasági élet, a tár sadalmi termelés szocialista jellege új irányt szab majd az ember gondolkodásának is. Már a tudományos szocial zmus megalapítói, a modern munkásmozgalom lángeszű úttörői és megteremtői, Marx és Engels leszögezték a Kommunista-kiáltványban: „Minden korszak uralkodó eszméi csupán a mindenkori ural* Í kodó osztály eszméi voltak". „Amilyen a társadalom termelési módja — állapítja meg a nagy Sztálin, — o'ynn alapjában véve maga a társadalom is, olyanok eszméi és elméletei, politikai nézetei és intézményét Vagy egyszerűbben szólva, amilyen az emberek életmódja, olyan a gondolkodásmódjuk is." Kedves hallgatóim, ezt az új szocialista életmódot van hivatva megteremteni népi demokráciánk. Következésképpen kell, hogy ennek az új szocialista gondolkodásmódnak legyünk az úttörői Csehszlovákia magyarnyelvű dolgozói között De m:'ndennek elsősorban az az előfeltétele, hogy magunk is megszabadulunk a régi előítéletek béklyóitól. Le kell rázni magunkról a m-ult szentimentális kötelékeit belénk idegzett hamis érzelemvilágát, szóval mindazt, ami akadályozza tisztán-áfásunkat, szűkíti látókörünket s az embert ingadozóvá és kishitüvé teszi. Csak így lehetünk az új Idők új igé rnek magvetői, csak így tudjuk elhitetni másokkal is, hogy amit hirdetünk a kultúrpropaganda eszközeivel, abban magunk is h !szünk, az vérünké vált, lényünkkel összeforrt A Csehszlovákiai Magyar Dolgoritását hirdető kultúrtermékek találha'nak me'eg otthonra a Csehsz lovákiai Magyar Dolgozók Kultúr* egyesületében. Ezzel kapcsolatban különösen ki k:l hangsúlyozni azt a tényt amely dicséretére válik a magyar népnek, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók lojális polgárai a Csehszlovák köztársaságnak, azt hazájuknak tekintik s őszinte szeretettel ragaszkodnak minden rögéhez, minden talpalatnyi területéhez. Ebből önként következik, hogy tiszteletben tartják népi demokratikus köztársaságunk törvényeit, nagyrabecsülik a szlovák és cseh nemzet haladó tradícióit, azok irodalmát történelmét művészetét A szlovák nép hősies ellenállása a német fasiszta megszállókkal és szlovenszkói cinkosaival szemben, az a hősies erőfeszítés, mely a szlovák nemzeti felkelésben és szívós partizánharcokban csúcsosodott ki, arany* zók Kultúregyesületének tehát nem lehet az s célja, hogy válogatás nélkül terjessze és propagálja mindazt amit valaha magyar nyelven megírtak. A selejtes, történelemhamisító, más népek ellen uszító, irredenta, revizionista, faji és nemzeti gyűlölettől izzó ál-kultúrtermékeket épp úgy kizárja köréből, mint azokat a levitézlett kizsákmányoló osztályokká t, melyek évszázadokon át nagyra növesztették a magyar nacionalizmus fattyúhajtásait, a népet romlásba döntötték és még ma ls viszszasírják a multat, osztályérdekeik elveszett paradicsomát Csak a pozitív, a népeket összeI fogó, a dolgozók nemzetközi szolida' meglévő kultúrát A mi* népünknek szüksége van a mával élő, a mának segítő új kultúrára is. Olyan kultúrára, tudományra, irodalomra, színházra, zenére, mely a mi földünk szerencsés jövőjébe vetett hitünkkel van telítve, amely a munkában és a harcban erőt ád éa megmutatja az «iőia vezető «uC t- n betűkkel van beírva a fasizmus elleni küzdelem történetébe. A haladó tradíciók, a közös cél, az ötéves terv sikeres végrehajtásának perspektívái, a szocialista társadalmi rend alapjainak lerakása hazánkban; az új világot, új szocialista kultúrát formáló Szovjetúnióval való szoros gazdesági- és kultúrkapcsolat — eltépheteťen kötelékbe fűzi Csehszlovákia magyarnyelvű dolgozóit a köztársaság többi polgáraival s a világ összes haladó népeivel és országaival. Ezek az irányelvek pensze kell, hogy a gyakorlatban is kifejezésre jussanak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nem szigetelheti el magát az őt környező gazdasági, politikai és kultúrélet jelenségeitől, nem lehetnek célkitűzései, melyeik homlokegyenest ellenkeznének a többi hasonló intézmények célkitűzéseivel és szellemével. Az egyesület működését éon úgy, m ;nt a szlovák vagy cseh kultúrintézmények tevékenységét, kell, hogy ugyanaz a gyakorlati elv hassa át: olyan kultúrát kell nyújtani a dolgozó tömegeknek, mely formájára nézve nemzeti, de tar talmára nézve szocial* sta. A hangsúly tehát azon van — éí ez közös valamennyi, a szocializmusl építő nép kuľ túrtörekvéseiben — hegy az a kultúra, amit nyujtunk i népnek, hü kifejezője legyen a ha ladás, a szocializmus eszméinek hogy a szocialista társadalmi rent ép t:sén:k szolgálatában álljon. E; a közös célkitűzés teszi lehetővé hogy elhárítsunk minden akadályt eloszlassunk minden bizalmatlansá got, mely az egymásra utalt népei kölcsönös megértését megnehezíte n3, vagy késleltetné. Legyen tehát ez a kultúregyesü let a magyar és szlovák dolgozói közötti testvéri megértés és szolida ritás melegágyai Tegye a szlovenszkói magyar dol gozók közkincsévé a szlovák és cse' nemzeti irodalom, tudomány és mű vészét értékeit hogy ezzel is szorc sabbra fűzze a kapcso'atokat a cse és szlovák dolgozó néppel, hogy ké a kézben együtt építsék közös hí zánk uan az új szocialista társadaln ren -et. Major István beszéde után Mila Polák, egészségű gvi meg^'z^t* "Rpna Dezider SOR sajtófőnök, Patocs šamoríni járás nevében, Gavoi Sľub, Ševčik kormányelnökhelyettí szlovákul és magyarul, majd Záti re?ká képviselőnő az Asszonyszöve ség nevében üdvözölte az alakul közg> ülést Pavlik tájékoztatási és népműv< lési megbízott beszédében többe közöt| a következőket mondotta: Közös feladatunk küzdeni o nemzetiségi előítéletek el en Mikor megalakítjuk a CsehszlováI kiai Magyar Dolgozók KultúregyeI sületét, azt akarjuk, hogy ez is hozzá áruljon annak a helyzetnek megoldásához, meiy ma adva van és ame'lyel nem lehetünk megelégedve. Nagy hiba lenne abban, ha valaki azt gondolná, hogy ez a Kultúregyesület a csehszlovákiai magyar lakosság érdekeinek valamilyen védelmezője lesz. Az ú. n. nemzetiségi jogoknak, mint azt a múltból tudjuk, nem lehet biztosítéka semmťyen intézmény, sem ünnepi deklaráció. A polgárság ogveniogűsá^ának és az egyes nemzetek közötti testvéri viszonynak egyetlen biztosítéka csupán olyan társadalom és állam lehet melyek likvidálják az osztálvuralmat. Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű polgároknak ugyanúgy, mint a cseh és szlovák po'gároknak, egy dologban kell látniok főfe'adatnkat: hozzájárulni népi demokráciánk kiépítéséhez és meggyorsítani a szocializmushoz vezető fejlődést. A szocialista előrehaladás sikereinek előfeltétele minden államban a dolgozók, a munkásosztály, a dolgozó nép minden szervezetének töretlen egysége. A szocialista mozgalom ereje és megdönthetetlensége minden nemzet dolgozóinak nemzetközi együttműködésében és szolidaritásában van, A magyar nemzetnek megvannak ugyanazon politikai és tömegszervezetei, mint a csehszlovák dolgozóknak. Ezeknek funkcióját semmilyen módon nem helyettesítheti a ma megalakult kultúregyesület £§ fa* valaki ilyen értelemben akarná értelmezni feladatait, akkor mindjárt az elején meg kell mondanunk, hogy a nacionalizmus sodrába került hogy ezt az egyesületet nem az egység kifejlesztésére, hanem azoknak a szakadékoknak a kimélyítésére akarja felhaszná 1 ni, mely a magyar dolgozók és Csehszlovákia többi nemzetiségű dolgozóinak együttműködésé" ben léteznek. Az egyesületnek ilyen értelmezése elvi ellentétben lennt a munkásosztály, a dolgozó nép és a dolgezó nép szervezeteinek egységéről szóló marxista tanokkal. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nem arra való, hogy a magyar dolgozókat elkülönítse a többi dolgozótól. Éppen ellenkezőleg, főfeladata az kell, hogy legyen, hogy a szoc'alizmusra nevelje és művelje a csehszlovákiai magyarokat saját anyanyelvükön és hogy a mai vigasztalan állapotra való tekintettel a magyar—szlovák viszonyban, elsősorban a cseh és szlovák dolgozók iránti testvériesség, a Csehszlovák köztársasághoz való tartozás tudatát kifejlessze. A kultúregyesületnek feladata lesíj ho«y segítsen a Kommunista Pártnak és minden tömegszervezetnelg minél gyorsabban áthidalni azokat & nacionalista előítéleteket cseh- és szlovákellenes elfogultságot mely mindmáig Délszlovenszkón megmaradt. Rajta múlik, hogy a volt magyar urak gaz politikáját megmagyarázza és így segítene kialakítani a köztársaság iránti pozitív viszonyt A ku 1 túregyesületben a magyar nemzetiségű po'gároknak a cseh és szlof* vák élet gazdasági, politikai, kulturális és egyéb problémáival kell meg'smerkednie, amelyek előtt állunk. A kultúregyesületnek saját nyelvén kell hozzájárulnia a magyar dolgozók kulturális színvonalá" nak emeléséhez ugyanúgy, mint ahogy a Matica Slovenská és a különböző szlovák egyesületek gondoskodnak a műveltség terjesztéséről a sz^vák lakosság körében. A Matica slovenská, amely Délszlovenszkó lakóinak nevelési és kultúrszükséglete'ről gondoskodik és amelynek feladata, hogy azon rétegek műveltségét és politikai öntudatát ls emelje, melyeket a múltban az erőszakos magyarosítás elnyomott és melyek mi újból jelentkeznek a nemzeti életben. — ugyanígy fog küzdeni a szlovák lakosság körében a nemzetiségi előítéletek ellen és gondoskodni fog mielőbbi kiküszöböléséről M'nrfjárt a kezdettől fogva ki kell hangsúlyozni, hogy a Mat'ca slovenská és a Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, mint Délszlovenszkő népművclődésl Intézményei, nem tekinthetik hivatásuknak az egymással való versengést hanem tudatában kell lenn'ök, hogy közös feladatuk az, hog\ Délszlovenszkó lakosságát anyanvelvén és nemzeti formában neveljék a szrc'al ;zmusra, az egyetértésre és barátságra. Hogv art megte" hessék, sem az ervik, sem a másik Intézménynek nem szalad mrgfűrn'e soraiban a naclonalis" ta elemeket, melyek Délszlo" venszkó szlovák és magyar népe között csak a bizalmatlanságot és gyűlöletet terjesztik. Csehszlovákia dolgozó néne nagj fe'adat el^tt áll. Sikeresen kell teljesítenie az ötéves tervet és enneV a tervnek a* 7 ú , ;án a szocializmushos kell érme. E^t a tervet cnmán valamennyi dobozó szoros és egyéne* gy"'ttműkndésével lehet elérni. Min denki, aki ezt az egységet, legyen a: vallási vagy nemzetiségi vonalon m gbontja, a népi demokrácia és i szocializmus ellenségei közé tartozik A nemzet ségi viszályok és előítéle tek Dé'szWenszkón nagyon gvakrai megnehezítik a mezőgazdasági é i->ari 'eldatok teüpsí+é'ét az ötévé, terv kere'én be*ül. Aka^álvozzák a: előrehaladást a szocializmus felé ve zető úton. N^gvon gyorsan kell eze ket eltávolítanunk. Ócskavasba kel dobnunk a mult kapitalizmusánal aúadea maradványát Ma a azocr*