Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-12 / 11. szám

1949 március 13. Dr. O. Pavľk, egyetemi tanár, táié" koz tatásügyi megbízott beszámolóját ""' larÜa. .. i \ Kultúr Egyesületére, hogy eveket a vad hajtásokat hazánk földjéről ki­irtsuk. t ­Tudom, hogy nem népszerű, nem e legkedvesebb dolog az önkritika. De egy szebb, egy boldogabb jövő a harmonikus együttélés érdekében ezt mégis meg kell tenni. Ezt mégis meg kell tennünk önmagunk felett. Ha a mi portánk teljesen rendben lesz, csak akkor bírálhatjuk, csak ákkor nézzük meg a szomszédét. Egyelőre sokkal fontosabb megis­merni, megszeretni és értékelni a s^ovák és a cseh nemzet történelmé­ben, munkájában, irodalmában, mű­vészetében azokat a pozitív je­lenségeket, azokat a dolgokat, amelyek a közeledést megkönnyítik, elősegítik, nem pedig megakadályoz­zák. A kis apró-cseprő bajok éa sok­szor, mi tagadás, a nagy és fáj6 tü­netek, nehézségek mellett is tiszte­lettel és levett süveggel kell meg­emlékeznünk a szlovák nemzet hősi eposzáról, az 1944 augusztus 29-i nemzeti felkeléséről. Ez a kis nem­zet a legnagyobbak közé emelkedett, amikor fegyvert ragadva fölkelt a túlerőben lévő fasiszta megszálló­csapatok ellen. Nem szabad elfelejte­nünk, hogy ebben a hősi gesztusban ez a kis nemzet ezer és ezer hőá ha­lottat vesztett csak Duklánál. Ezek­nek a hősöknek a vére megváltotta ennek a nemzetnek a győzelmét, a legszebb elismerést a demokratikus nemzetek előtt, a győzedelmes Szov­jetúnió oldalán. Kérdezem, vájjon gondolunk-e mi erre olyankor, mi­kor egységbontók, lázítók — kimon­dom nyíltan: a reakció ügynökei — közöttünk, sokszor még a dolgozók soraiba is befurakodva, rémhírek ter­jesztésével, áskálódása'kkal, nacio­nalista uszításaikkal igyekeznek éket verni a dolgozók közé? Ezek ellen kérlelhetetlen harcot kell indítani, ki ke'l őket közösítenünk, mert nem engedhetjük meg azt, hogy a nacio­nalizmus maszlagával bekenjék, el­tereljék a figyelmet osztályellen­scgről, a burzsoázia még itt leselke­dő kétes elemeiről, a lesben álló föl­desúrról, vagy ezek ügynökeiről. A Csehszlovák'ai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesületének egyik főfel­adata lesz, hogy a magyar és a szlo­vák nép, valamint az itt élő összes do'gozó, bármilyen nemzetiségűek, nemzeti szeparálódását, az egészség­telen légkört jelentő különélését meg­szüntetni. Megteremteni a harmoni­kus együttélést minde n téren, kul' tú ában, munkában, újjáépítésben, Iparban, mezőgazdaságban egyaránt. A múltban például a kétéves terv propagálása még nehézségekbe ütkö­zött a magyar dolgozók között. En­nek ellenére kitüntetett élmunkáso­! kat adtunk; bányászokat, hajógyári j munkásokat stb., mert u öntudatos | magyar dolgozó nagyon jól látta, * hogy a saját hazáját, a saját jövőjét ) építi. Kultúregycsületünkön keresz* \ tül mc«t már módunkban lesz a ma' g y a r dolgozókat részletesen mégis­; | mertetni az új ötéves tervünkkel, hogy ennek megvalósításában még odaadóbban, még lelkesebben vegye > ki rés ét. Most, anvkor már állampolgársági I Jogokat, jogbiztonságot kapott a ma­i gyar dolgozó, méginkább meg lesz , győződve arról, hogy a saját hazáját i építi, saját magénak termel, tehát nem lehet számára közömbös, hogy hogy és mennyit termel. Meg kell i Ismerkednünk a népi demokrácia 1 szoc :ális, kulturális vívmányaival, berendezésével. Kiépíteni a legszo­rosabb együttműködést a szlovák, csch és másnyelvű dolgozók között, nemcsak a munkapadoknál, nemcsak a szántóföldeken, de kulturál'a té­ren <s. Ezen a téren pótclhatatlan külde­tést kell, hegy betöltsön a ma meg­alakuló Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúr Egyesülete. Ezért ki I kell építenünk a vidéki szervezete­ket m'ndazokon a helyeken, ahol ma­gyar dolgozók élnek. Ugyanúgy, mint ahogy a szlovák kultúrszervezetek, népművelési tömegszervezetek van­nak rákapcsolva az állami aparátus­ra, vagyis a Tájékoztatás és népmü­velésügyi megbízotti h'vatalra, mert mint kul túrszervezet, tehát nem po­litikai — szigorúan ide tartozik. Gottwald elvtárs, köztársasági el­nökünk szavaival szeretném befejez­ni beszédemet, aki a következőket mondotta: „Nemcsak arról van szó, bog£ • néppel megismertessük a jnáx Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kuitúregyesü'ete (Folytatás az 1. oldalról) sabb ütemben fogják eltávolítani a szocializmus útjából az összes aka­dályokat Ebben az országban csak annak van joga bízni a jobb jövőben, aki dolgozik s s kultúrjavakhoz Is esak annak legyen joga, aki szívvel-lélekkel kapcsolódik be­le az új szocialista társadalmi rend építésébe. Nehéz feladat előtt állunk, ked­ves barátaim. Nem lesz könnyű ki­gyom á 1ni az emberek agyából az évszázadokon át beléjük plántált maradi világszemlélet csökevényeit Nem lesz könnyű megküzdeni a mult gyakran vissza-visszatérő poli­tikai és szellemi kísértéseivel. Major István a Csehszlovák Kommunista Párt nevében üdvözli az alakuló közgyűlést Ara azért vagyunk Itt, ml régi és új harcosai az új világrend­nek, hogy megküzdjünk velük és legyőzzük őket. Ami érték, ami igazi szellemi kincs maradt ránk a múltból, amit nem­zedékek írói, tudósaj, művészei hagy­tak ránk örökségül, azt őrizni kell, mint a szemünk világát Am tudatában kell lennünk an­nak is, hogy a gazdasági élet, a tár sadalmi termelés szocialista jellege új irányt szab majd az ember gon­dolkodásának is. Már a tudományos szocial zmus megalapítói, a modern munkásmozgalom lángeszű úttörői és megteremtői, Marx és Engels leszö­gezték a Kommunista-kiáltványban: „Minden korszak uralkodó esz­méi csupán a mindenkori ural* Í kodó osztály eszméi voltak". „Amilyen a társadalom termelési módja — állapítja meg a nagy Sztá­lin, — o'ynn alapjában véve maga a társadalom is, olyanok eszméi és elméletei, politikai nézetei és intéz­ményét Vagy egyszerűbben szólva, amilyen az emberek életmódja, olyan a gondolkodásmódjuk is." Kedves hallgatóim, ezt az új szo­cialista életmódot van hivatva meg­teremteni népi demokráciánk. Kö­vetkezésképpen kell, hogy ennek az új szocialista gondolkodásmódnak le­gyünk az úttörői Csehszlovákia ma­gyarnyelvű dolgozói között De m:'ndennek elsősorban az az előfeltétele, hogy magunk is meg­szabadulunk a régi előítéletek bék­lyóitól. Le kell rázni magunkról a m-ult szentimentális kötelékeit be­lénk idegzett hamis érzelemvilágát, szóval mindazt, ami akadályozza tisztán-áfásunkat, szűkíti látókörün­ket s az embert ingadozóvá és kis­hitüvé teszi. Csak így lehetünk az új Idők új igé rnek magvetői, csak így tudjuk elhitetni másokkal is, hogy amit hirdetünk a kultúr­propaganda eszközeivel, abban magunk is h !szünk, az vérünké vált, lényünkkel összeforrt A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­ritását hirdető kultúrtermékek ta­lálha'nak me'eg otthonra a Cseh­sz lovákiai Magyar Dolgozók Kultúr* egyesületében. Ezzel kapcsolatban különösen ki k:l hangsúlyozni azt a tényt amely dicséretére válik a magyar népnek, hogy a csehszlovákiai magyar dol­gozók lojális polgárai a Csehszlovák köztársaságnak, azt hazájuknak te­kintik s őszinte szeretettel ragasz­kodnak minden rögéhez, minden talpalatnyi területéhez. Ebből ön­ként következik, hogy tiszteletben tartják népi demokratikus köztársa­ságunk törvényeit, nagyrabecsülik a szlovák és cseh nemzet haladó tra­dícióit, azok irodalmát történelmét művészetét A szlovák nép hősies ellenállása a német fasiszta megszállókkal és szlovenszkói cinkosaival szemben, az a hősies erőfeszítés, mely a szlovák nemzeti felkelésben és szívós parti­zánharcokban csúcsosodott ki, arany* zók Kultúregyesületének tehát nem lehet az s célja, hogy válogatás nél­kül terjessze és propagálja mindazt amit valaha magyar nyelven megír­tak. A selejtes, történelemhamisító, más népek ellen uszító, irredenta, revizionista, faji és nemzeti gyűlö­lettől izzó ál-kultúrtermékeket épp úgy kizárja köréből, mint azokat a levitézlett kizsákmányoló osztályok­ká t, melyek évszázadokon át nagyra növesztették a magyar nacionaliz­mus fattyúhajtásait, a népet rom­lásba döntötték és még ma ls visz­szasírják a multat, osztályérdekeik elveszett paradicsomát Csak a pozitív, a népeket össze­I fogó, a dolgozók nemzetközi szolida' meglévő kultúrát A mi* népünknek szüksége van a mával élő, a mának segítő új kultúrára is. Olyan kultú­rára, tudományra, irodalomra, szín­házra, zenére, mely a mi földünk szerencsés jövőjébe vetett hitünkkel van telítve, amely a munkában és a harcban erőt ád éa megmutatja az «iőia vezető «uC t- n betűkkel van beírva a fasizmus el­leni küzdelem történetébe. A haladó tradíciók, a közös cél, az ötéves terv sikeres végrehajtásának perspektívái, a szocialista társadal­mi rend alapjainak lerakása hazánk­ban; az új világot, új szocialista kul­túrát formáló Szovjetúnióval való szoros gazdesági- és kultúrkapcsolat — eltépheteťen kötelékbe fűzi Cseh­szlovákia magyarnyelvű dolgozóit a köztársaság többi polgáraival s a vi­lág összes haladó népeivel és orszá­gaival. Ezek az irányelvek pensze kell, hogy a gyakorlatban is kifejezésre jussanak. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nem szi­getelheti el magát az őt környező gazdasági, politikai és kultúrélet je­lenségeitől, nem lehetnek célkitűzé­sei, melyeik homlokegyenest ellen­keznének a többi hasonló intézmé­nyek célkitűzéseivel és szellemével. Az egyesület működését éon úgy, m ;nt a szlovák vagy cseh kultúrin­tézmények tevékenységét, kell, hogy ugyanaz a gyakorlati elv hassa át: olyan kultúrát kell nyújtani a dolgozó tömegeknek, mely for­májára nézve nemzeti, de tar talmára nézve szocial* sta. A hangsúly tehát azon van — éí ez közös valamennyi, a szocializmusl építő nép kuľ túrtörekvéseiben — hegy az a kultúra, amit nyujtunk i népnek, hü kifejezője legyen a ha ladás, a szocializmus eszméinek hogy a szocialista társadalmi rent ép t:sén:k szolgálatában álljon. E; a közös célkitűzés teszi lehetővé hogy elhárítsunk minden akadályt eloszlassunk minden bizalmatlansá got, mely az egymásra utalt népei kölcsönös megértését megnehezíte n3, vagy késleltetné. Legyen tehát ez a kultúregyesü let a magyar és szlovák dolgozói közötti testvéri megértés és szolida ritás melegágyai Tegye a szlovenszkói magyar dol gozók közkincsévé a szlovák és cse' nemzeti irodalom, tudomány és mű vészét értékeit hogy ezzel is szorc sabbra fűzze a kapcso'atokat a cse és szlovák dolgozó néppel, hogy ké a kézben együtt építsék közös hí zánk uan az új szocialista társadaln ren -et. Major István beszéde után Mila Polák, egészségű gvi meg^'z^t* "Rpna Dezider SOR sajtófőnök, Patocs šamoríni járás nevében, Gavoi Sľub, Ševčik kormányelnökhelyettí szlovákul és magyarul, majd Záti re?ká képviselőnő az Asszonyszöve ség nevében üdvözölte az alakul közg> ülést Pavlik tájékoztatási és népműv< lési megbízott beszédében többe közöt| a következőket mondotta: Közös feladatunk küzdeni o nemzetiségi előítéletek el en Mikor megalakítjuk a Csehszlová­I kiai Magyar Dolgozók Kultúregye­I sületét, azt akarjuk, hogy ez is hoz­zá áruljon annak a helyzetnek meg­oldásához, meiy ma adva van és ame'lyel nem lehetünk megeléged­ve. Nagy hiba lenne abban, ha va­laki azt gondolná, hogy ez a Kul­túregyesület a csehszlovákiai ma­gyar lakosság érdekeinek valamilyen védelmezője lesz. Az ú. n. nemzeti­ségi jogoknak, mint azt a múltból tudjuk, nem lehet biztosítéka sem­mťyen intézmény, sem ünnepi dek­laráció. A polgárság ogveniogűsá^á­nak és az egyes nemzetek közötti testvéri viszonynak egyetlen bizto­sítéka csupán olyan társadalom és állam lehet melyek likvidálják az osztálvuralmat. Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű polgároknak ugyanúgy, mint a cseh és szlovák po'gároknak, egy dologban kell lát­niok főfe'adatnkat: hozzájárulni né­pi demokráciánk kiépítéséhez és meggyorsítani a szocializmushoz ve­zető fejlődést. A szocialista előre­haladás sikereinek előfeltétele min­den államban a dolgozók, a mun­kásosztály, a dolgozó nép minden szervezetének töretlen egysége. A szocialista mozgalom ereje és meg­dönthetetlensége minden nemzet dol­gozóinak nemzetközi együttműködé­sében és szolidaritásában van, A ma­gyar nemzetnek megvannak ugyan­azon politikai és tömegszervezetei, mint a csehszlovák dolgozóknak. Ezeknek funkcióját semmilyen mó­don nem helyettesítheti a ma meg­alakult kultúregyesület £§ fa* vala­ki ilyen értelemben akarná értel­mezni feladatait, akkor mindjárt az elején meg kell mondanunk, hogy a nacionalizmus sodrába került hogy ezt az egyesületet nem az egység ki­fejlesztésére, hanem azoknak a sza­kadékoknak a kimélyítésére akarja felhaszná 1 ni, mely a magyar dolgo­zók és Csehszlovákia többi nemzeti­ségű dolgozóinak együttműködésé" ben léteznek. Az egyesületnek ilyen értelmezése elvi ellentétben lennt a munkásosztály, a dolgozó nép és a dolgezó nép szervezeteinek egységé­ről szóló marxista tanokkal. A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kultúregyesülete nem ar­ra való, hogy a magyar dolgo­zókat elkülönítse a többi dolgo­zótól. Éppen ellenkezőleg, főfel­adata az kell, hogy legyen, hogy a szoc'alizmusra nevelje és mű­velje a csehszlovákiai magyaro­kat saját anyanyelvükön és hogy a mai vigasztalan állapotra való tekintettel a magyar—szlovák viszonyban, elsősorban a cseh és szlovák dolgozók iránti testvéri­esség, a Csehszlovák köztársaság­hoz való tartozás tudatát kifej­lessze. A kultúregyesületnek feladata lesíj ho«y segítsen a Kommunista Párt­nak és minden tömegszervezetnelg minél gyorsabban áthidalni azokat & nacionalista előítéleteket cseh- és szlovákellenes elfogultságot mely mindmáig Délszlovenszkón megma­radt. Rajta múlik, hogy a volt ma­gyar urak gaz politikáját megmagya­rázza és így segítene kialakítani a köztársaság iránti pozitív viszonyt A ku 1 túregyesületben a magyar nem­zetiségű po'gároknak a cseh és szlof* vák élet gazdasági, politikai, kultu­rális és egyéb problémáival kell meg'smerkednie, amelyek előtt ál­lunk. A kultúregyesületnek saját nyelvén kell hozzájárulnia a ma­gyar dolgozók kulturális színvonalá" nak emeléséhez ugyanúgy, mint ahogy a Matica Slovenská és a kü­lönböző szlovák egyesületek gon­doskodnak a műveltség terjesztésé­ről a sz^vák lakosság körében. A Matica slovenská, amely Dél­szlovenszkó lakóinak nevelési és kultúrszükséglete'ről gondosko­dik és amelynek feladata, hogy azon rétegek műveltségét és po­litikai öntudatát ls emelje, me­lyeket a múltban az erőszakos magyarosítás elnyomott és me­lyek mi újból jelentkeznek a nemzeti életben. — ugyanígy fog küzdeni a szlovák lakosság köré­ben a nemzetiségi előítéletek el­len és gondoskodni fog mielőb­bi kiküszöböléséről M'nrfjárt a kezdettől fogva ki kell hangsú­lyozni, hogy a Mat'ca slovenská és a Magyar Dolgozók Kultúr­egyesülete, mint Délszlovenszkő népművclődésl Intézményei, nem tekinthetik hivatásuknak az egy­mással való versengést hanem tudatában kell lenn'ök, hogy kö­zös feladatuk az, hog\ Délszlo­venszkó lakosságát anyanvelvén és nemzeti formában neveljék a szrc'al ;zmusra, az egyetértésre és barátságra. Hogv art megte" hessék, sem az ervik, sem a má­sik Intézménynek nem szalad mrgfűrn'e soraiban a naclonalis" ta elemeket, melyek Délszlo" venszkó szlovák és magyar népe között csak a bizalmatlanságot és gyűlöletet terjesztik. Csehszlovákia dolgozó néne nagj fe'adat el^tt áll. Sikeresen kell tel­jesítenie az ötéves tervet és enneV a tervnek a* 7 ú , ;án a szocializmushos kell érme. E^t a tervet cnmán vala­mennyi dobozó szoros és egyéne* gy"'ttműkndésével lehet elérni. Min denki, aki ezt az egységet, legyen a: vallási vagy nemzetiségi vonalon m gbontja, a népi demokrácia és i szocializmus ellenségei közé tartozik A nemzet ségi viszályok és előítéle tek Dé'szWenszkón nagyon gvakrai megnehezítik a mezőgazdasági é i->ari 'eldatok teüpsí+é'ét az ötévé, terv kere'én be*ül. Aka^álvozzák a: előrehaladást a szocializmus felé ve zető úton. N^gvon gyorsan kell eze ket eltávolítanunk. Ócskavasba kel dobnunk a mult kapitalizmusánal aúadea maradványát Ma a azocr*

Next

/
Oldalképek
Tartalom