Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-26 / 9. szám

íöKrtít? Ü8, • Taufer Juraj, belgrádi csehiszlo­J vák nagykövet szerdán, febr. 16-án i adta át a jugoszlák külügyminisz­i ternek a csehszlovák kormány vála­! szát a február 1-én kelt jugoszláv • jegyzékre, amely a Szovjetunió, Len­J gyelország, Bulgária, Románia, Ma­i gyarország és Csehszlovákia gazda­i sági képviselőinek Moszkvában tar­[ tott gazdasági tanácskozásával fog­| lalkozik. A jegyzékben a jugoszláv J kormány meglepetését fejezte ki, i mert Jugoszláviát nem hívták meg 1 a moszkvai gazdasági tanácskozások­2 ra. A jugoszláv kormány annak a J nézetének ad kifejezést, hogy azok J az államok, amelyek tagjai a Köl­i csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­i nak, eljárásukkal Jugoszláviával S szemben diszkriminációt követtek el. A csehszlovák kormány bekül­dött válaszában kijelenti, hogy ismeri és teljesen egyetért a Szovjetúnió kormányának vála­szával, amelyet a hasonló jugo­szláv kormányjegyzékre adott. A csehszlovák kormány válaszá­ban kihangsúlyozza, hogy eljá­rását nem tartja „diszkriminált"­nak, mert a jugoszláv kormány a Szovjetűnióval, a népi demok­ratikus államokkal és nem utol­só sorban Csehszlovákiával szem­ben tanúsított barátságtalan ma­gatartása és állásfoglalása telje­sen ellenkezik a csehszlovák­Jugoszláv barátsági és kölcsönös j segélynyújtási szerződésben ki­fejezett politikával és a Jugo­szlávia által a szerződésben vál­lalt kötelezettségekkel. A cseh­szlovák kormány Jugoszláviával való eddigi érintkezésében, kü­lönösen Jugoszlávia gazdasági felépítésében nagyvonalú segélyt nyújtott, amely által gyakran a saját érdekei ellen cselekedett. Csak a jugoszláv kormány vál­toztatta meg barátságos politi­káját és azzal fejezte ki háláját Csehszlovákiával szemben, hogy pl. visszaélt a jugoszláv tanon­cokkal, akiknek a csehszlovák kormány saját költségén akart szakkiképzést nyújtani. Hasonló­képpen járt el a jugoszláv kor­mány politikájának megváltozta­tása után az előbbi csehszlovák­jugoszláv együttműködés ágában. Ezért nincs joga a jugoszláv kor­mánynak egyáltalában rdiszkrimi­nációról" beszélni és különösen a moszkvai tanácskozásokkal kapcso­latban nincs joga ilyesmire hivat­kozni. A csehszlovák kormány örömmel látná Jugoszlávia belépését a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ba, de úgy véli, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a jugoszláv kormány abbahagyja barátságtalan politi­káját a Szovjetűnióval és a né­pi demokrácia többi államaival szemben és visszatér előbbi ba­ráti politikájához. A csehszlovák kormány meg van győződve arról, hogy tisztán ez az út felel meg Jugoszlávia népei igazi ér­dekeinek, különösen gazdasági fejlő­désük és a jugoszláv állam függet­lenségi érdekének. • A magyar külügyminisztérium kedden este ugyancsak közzétette vá­„Általános üzleti pangás r'r'iafó" - közli az amerikai Or zégos Ipa; ügyi Tanács Hivatalos közlés szerint heti 50.000-rel emelkedik az USA-ban a munka­nélküliek száma „Lehetséges , hogy gazdasági válság felé megyünk — vallja be 1 ruman gazdasági tanácsadója próbált életbe léptetni, hogy fokozza a vásárlásokat. A hadsereg például egyszerre 12 és fél millió kilogramm, marhahúst rendelt. Mindezek a vá­sárlások azonban az amerikai terme­lésnek csak egy kis részét tudják fel­venni. • hogy a csehszlovákiai Kommunista J Párt V. gyűlésén Klement Gottwald lett J a párt vezetője és ezzel lehetővé vált az J opportunista elméletekkel való leszá-1 molás és a pártnak gyors bolsevizálá-1 s a. A húsz év részünkre gazdag tanul-1 mányozási anyagot tartalmaz. Elsősor- J ban látjuk, hogy ahhoz, hogy a párt J harcolhatott és győzhetett, olyan veze-1 tőre volt szükség, mint a mi szeretett i Gottwald elvtársunk. Minden társadal- [ ml osztálynak megvan a maga meg­J felelő vezetője. A ml burzsoáziánk ren-J delkezett olyanokkal, mint Beran, Há-i cha, Tiso vagy Letrlch. A munkásosz-i tály adta a népnek Klement Gottwal- [ dot és munkatársalt, Sverne, Slánský, J Široký, Kopecký, Zápotocký személyé-> ben. 1948 februárjában a kapitalizmus i és reakció végső ütést kapott. Győzött g a Kommunista Párt vezetésével dolgo-J «ó nép. Emlékszünk a 6 történelmi [ napra, amikor a Nemzeti Front megtisz- j tnlt a reakcionárius szabotálóktól és» Gottwald vezetése alatt az új paria i ment megkezdte a szocializmus építé-' sét az országban. Az egy év eredmé-J nyeinek koronája volt Beneš lemondásai után Klement Gottwald elnökké válasz-1 tása. Kiemelkedő eseménye még az el- t múlt februárnak a Szociál-Demokrata [ Párt és szlovenszkói Kommunista Párt j egyesülve a Cseh Kommunista Párttal J megalakította a Csehszlovák Kommu-1 niíita Pártot. i A munkásság megszabadulva a sza-1 botőröktől nagyobb kedvvel dolgozott, a 2-éves terv megvalósításán. A textil- J és cipőpiac felszabadítása út a jegy­J rendszer megszüntetéséhez. Ezek a ha-i talmas vívmányok csak Klement Gott- g wald vezetésével váltak lehetségessé. , A húsz év előtti gyűlés eredménye az J opportunista passziv itásból a bolsevista J aktivitásba. A nagy világválság előes-J télyén szükséges volt küzdeni a financ-» kapitalizmus ellen a munkásság azín-jj vonalának emeléséért. i A munkanélküliek száma 1 millió, B I Fizessenek a gazdagok! A munkások elbocsájtásának a meg J akadályozása! » Egység! Harc! Győzelem a párt Jel-« szavai. A szocialista párt ©gyfitt dolgozott aj burzsoáziával és csak Gottwald pártja' szervezte az ellenállást, az éhség a fa- * alzmus és az imperialista háború ellen. J A párt felveszi a küzdelmet a bur-, zsoá? iával, a szervezeteket betiltják, j 14 pártvezetőt és képviselőt megfoszta-j nak mandátumuktól, a kommunista j sajtót betiltják és elkobozzák. 1933-ban, mllíor Hitler uralomra ju-J tott a párt részére nehéz Idők jöttek, j 19$8-ban a párt teljes illegalitásba ke­j riUt, de Gottwald vezetésével beblzo-j nyosodott, hogy a párt elpusztíthatat­lan. A párt hetedik gyűlése kimondja: minden áron népfrontod. 1938-ban nagy tüntetések, november­ben müncheni kapituláció, a párt nem kapitulált, az illegalitásban dolgozott a hiüeri fasizmus ellen. Gottwald Moszk­vában készíti elő a nép felszabadítását, az új alkotmányt, ez lett alapja a kas­sai programúinak is. Gottwald pártja adta az első kétéves tervet, amelyből szervesen fejlődött az 5-évcs tervünk. Ez Klement Gottwald vezetésével biztosíték a szocalizmus és m szebb Jövő eléréséra. Az AFP jelentése szerint Nourse, rruman gazdasági tanácsadója a gaz­iasági helyzettel foglalkozó legutób­3i beszédében megállapította: „Lehetséges az, hogy a jelenlegi helyzet gazdasági válságba megy át." Ez a kijelentés rendkívül jellemző az amerikai gazdasági körökre — mondja az AFP jelentése —, ame­lyek kétségbeesetten, borúlátóan íté­lik meg a helyzett és ezt a vélemé­nyüket már nem is nagyon palás­tolják. Ugyanakkor a párizsi Monde až amerikai gazdasági helyzetről írt nagy cikkében felteszi a kérdést: „Vájjon veszélyben van-e az ameri­kai jólét?" A Monde rámutat, hogy a me­zőgazdasági árak esése felhívta a figyelmet az amerikai gazda­sági fejlődés „nyugtalanító je­lenségeire". A MTI párizsi jelentése szerint pá­rizsi körökben megállapítják: ponto­san egy évvel ezelőtt a chicagói ga­bonapiac megingása és a gazdasági válság előszele már megborzongatta az amerikai gazdasági élet. Most újabb árzuhanás van az USA-ban, mégpedig jóval nagyobb, mint 1S48­ban. A chicágói tőzsdén a búza ára az elmúlt három év folyamán most süllyedt a legmélyebbre. Az élő hús ára mázsánkint 2—3 dollárral esett. A déli államok termékeinek, a dohánynak és a gyapotnak az ára is csökkent. B. arm an földművelésügyi miniszter „eüsnspekuUciás'' intézkedéseket PÁNIK A WALL-STREETEN — Mi az, atombomba robbant? — Dehogy! Az értéktőzsdén robban tak az árfolyamok] i Az ipar számára adott rendelések is roshamosan csökkennek. A különböző gépgyárakhoz inté­zett megrendelések 1949 január­jában 48 százalékkal alacsonyab­bak voltak, mint 1948 januárjá­ban. A vasúti tehergépkocsik gyártására a mult év decembe­rében 8368, 1949 januárjában már csak 1586 rendelést adtak. Ez az iparág — mint több más — már csak a hátramaradt és még ki nem elégített rendelésekből él. 1948 májusában 134.647, 1949 januárjában már csak 96.214 gépkocsit rendeltek. A Tribune des Nations „Az ame­rikai árak és a Marshall-terv követ­kezménye" című cikkében megálla­pítja, hogy most, 13 hónappal a Marshall-terv kezdete után 50 száza­lékra lehet becsülni az amerikai alap­értékek árcsökkenését, ami megren­díti Amerika gazdasági életét. A „de­fláció" a Marshall-terv pénzügyi alap iáit veszélyezteti már. A tönkre­ment adófizetők ugyanakkor ellen­szegülnek az adóemelésnek. így tehát a dollár értékének az aranyai appal szembeni viszonyát akarják módosítani, ami jellemző a válság nagyságára. A mostani ame­rikai válság bizonyítja, hogy a Marshall-terv már induláskor „elhibázott" volt, — állapítja meg a lap — és a belső gazdasági tragédia mellett még óri­ási külpolitikai balsikert is jelent­het Amerika számára. Mindezek után érthető tehát — írja a lap —, hogy Hoffmannak, a Marshall-terv igaz­gatójának éjszakáit „rémálmok" za­yárják, j A szovjet haderő megalakulása Ör ta: JfiQirovcv J/. ! a üörös hadsereg ezredese i i 1 A szovjet haderő ez év február 23­! án ünnepelte megalapításának 31-ik i évfordulóját. A szovjet haderő törté­j nelme elválaszthatatlanul van össze­i fűzve a lenin-sztálini párttal, a párt J hős küzdelmével a szovjethatalom ki­i építéséért és megszilárdításáért, vala­Jjmint a szocialista társadalom megala­i pításáért. • A szovjetrendszer megszilárdításáért 'folytatott küzdelem tüzében a bolsevi­tkiek pártja Lenin és Sztálin vezetése J alatt megalapította a Vörös hadsere­iget, mely a nép forradalmi vívmúnjai­jnak hűséges védelmezője lett. i Már régen a munkások és parasztok • államának megállapítása előtt — az [l903. évi forradalom idején — Lenin lés Sztálin lefektették az orosz p role ­[ tariátus katonai szervezettségének i alapjait, leleplezték a mensevikiek op­* portunisztikus nézeteit, akik azt val­t lották, hogy a munkásoknak egyálta­' Iában nem lenne szabad fegyvert fog­<niok. Lenin ezt írta: „A forradalom i háború. Ez az egyedüli törvényes, | igazságos, valóban nagy háború min­iden háború között, melyet a történe­te mismer. Csak a felfegyverzett p lehet Igazán bástyája az emberi sza­badságnak." Az 1917. évi februári forradalom után Lenin rámutatott arra, hogy a cárizmus végleges felszámolásának egyetlen biztosítéka a proletariates felfegyverzése. Hasonlóképpen nyilat­kozott nem egyszer Sztálin is. A fel­fegyverzett munkások voltak az új hadsereg magja, az új társadalmi rend szervezett sejtje — mondta a Lenin. A vörös gárda volt az az alap­vető felfegyverzett erő, melyre tá­maszkodva a munkásosztály a sze­génysorsú parasztrétegekkel együtt a bolseviki párt vezetése alatt 1917 ok­tóberében megdöntötte a kapitalisták és nagybirtokosok uralmát és kikiál­totta a szovjet kormónvt, mint a pro­letárdiktatúra formáját. A Vörös gárda osztagai hősiesen küzdöttek és leverték a belső ellenfor­radalom fegyveres erőit. A párt tnda­tában volt annak, hogy a döntő har­cok még előtte vannak, mert a levert kapitalisták és nagybirtokosok minden eszközt megragadnak, hogy elvesztett uralmukhoz jussanak és ezek az ele­mek nem fognak meghátrálni azelőtt sem, hogy idesren, külföldi imperia­listák segítségét kérjék céljaik eléré­se érdekében. Lenin azt tanította, hogy a forradalom befejezéséig a pro­letariátus főfeladata az ország védel­me, hogy katonai szervezettségév el be kell bizonyítania, ho^ry kénes nemcsak a Mzsálrmánvoló leverésre, hímem PZ önvédelem megszervezésére is. A fiat cl szovjet köztársaság meírvéde'mezéséro a belső és külföldi ellenforradalom fegyveres erőivel szemben az arénvlag k'es'ny és nem eléírté kiképzett fiatal vörös fr^lrdaoszta írok npm voltak elég­ségesek, nem felelt meg az oszlásnak Indult és nem megbízható ré°*' haderő sem. mely mlndezideig a polrári tár­sadalom eszköze volt a dolgozók e'­nyomásában. Lenin azt tamtotta, hoTV a győzelmes forradalom első feladata a réfr? hadsere" szétverése. feloszlatá­sa és helyettesítése egy új hadsereg­gel. Az ifj-fi Vörörs-hadseregnek már élete első napjaiban vissza kellett vernie a német imperializmus fegyveres ezre­ideinek nyomását, melyek a szovjet 1 kormányt akarták megdönteni és a |szovjet országát a masnik gyarmatává, akarták tenni. A- fiatal Vörös hadsereg első gvő^elmének na^ia tehát, a ípn. !ruár 23-iki pszkovl és narval ütközé­itekben, mikor a német támadást r-»»«r­| akasztották és visszaverték a Vorös­Í hadsereg születésnapjának tekintgető. 1 A szovjetkiiztársaság fegyv?re« erőinek további fejlődése közvetlenül Lenin és Sztálin vezetése alatt történt. Az ő vezetésüknek köszöngeti a f'otn* iVörös-l^a^sereg a három éves híbor'i !ban elért győzelmeit, melyeket az el­lenforradalmi és imrer'nlista esopatoU­;kal szemben kivívott küzdelmeiben eV [ért. i A polgárháború befejeztével Sztálin 'továbbra Is figyelmesen szemlélte a i szovjet fegyveres haderők sokoldalú i fejlődését. A német fas'zmus hordél : ellen teljes mértél bon t íbon i aközött j Sztálin marsall katonai géninsza, i melynek a szovjet haderő, a sztálini i Vörös-hadsereg dicső győzelmeit kö­szönheti, mely géniusz felszabadította Európa AégsftV .< laszát a február elsején beküldött jugoszláv jegyzékre. A magyar jegy­zék szerint a jugoszláv jegyzék a ma­gyar-jugoszláv barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási szerződésre hivat­kozik, holott éppen a jugoszláv kor­mány szegte meg ezt a szerződést. A magyar jegyzék ezután ha­tározott eseteket sorol fel, amelyek­kel bizonyítja Jugoszlávia szerződés­szegését. így pl. megemlíti a provokációs határincidenseket, a magyar szállító repülőgépek­nek jugoszláv terület feletti át­repülésének megtiltását, stb. Végül a magyar jegyzék megálla­pítja, hogy amíg Jugoszlávia nerc változtatja meg kihívó, barátságta' talan magatartását Magyarországgal szemben, addig nem tarthat igény arra, hogy a Kölcsönös Segélynyúj­tási Tanácsnak tagja legyen, amelye' a szocializmust építő és barátilag p^v-íittmüköHő állnmnk alnnítryttnk A Telepresss washingtoni jelentése szerint az amerikai földművelésügyi minisztériumnak a tőzsdei áresésről (Szóló hivatalos jelentése megiállaj­pítja, hogy az ipari termelés a fogyasztási j cikkek iránt mutatkozó csök- ' kenő kereslet felytán lanyhul. A munkanélküliség decembertől januárig erőteljesebben fokozó­dott, mint bármely más hónap­ban a világháború befejezése óta. A hivatalos adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliek száma Ameriká­ban hetenkint 50.000-rel emelkedik. A Munkaügyi Hivatal megállapítá­sai szerint 10 hét óta állandóan növekedik a munkanélküli segélyt kérek tömege. A Munkaügyi Hivatal kénytelen megállapítani azt is, hogy mind ne­hezebbé válik a munkanélküliek szá­mára az új elhelyezkedés. Az országos iparügyi tanács közölte a sajtóval, hogy erre az évre „általános üzleti pangás" várható. A svájci nagytőke egyik szócsöve, a baseüi National Zeitung megálla­pítja, hogy az erősen csökkenő ex­port az „Achilles-sarka" az amerikai gazdasági életnek, amely minden erőfeszítése ellenére sem képes a ki­vitel fokozására. A mult év novem­beri export például az előző hóna­pihoz képest 25 százalékkal: 200 mil­lió 900 ezer dollárral esett vissza. A lap rámutat, hogy a külföldön elad­hatatlan árúk megjelenése az ameri­kai belső paicokon „erős túlkínála­tot" eredményezett és ilymódon gyor­sította a gazdasági válság első tünetei­nek megjelenését .Jellemző — minta National Zeitung megjegyzi —, hogy ez a változás a fémpiacon érezhető a legkevésbé, mert a fegyverkezés és a hadiipar olyan árúmennyiséget köt le, hogy a válságtendenciák ezen a területen lassabban érvényesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom