Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-19 / 8. szám

W49 február 19. UJ SZÖ HRÁDOCKY J., oki. nerazctgaxdász: Az ö'éves terv érdekében ííérzü'jünk a tavaszi munkálatokra! i,Zöl

d hitelt" n.vujt az ál

lam az a

rra rá

szoruló gazdáknak — Előnyjo

ggal A rak

o^

ák a vetCmago

t daségi terhelésünket raciona'iSzakértök állítása szerint idén ko- 16 800 vagon é« ez teljes egészében zál.iuk és a lehetőség szerint jötavasszal kell számolnunk. Ez | fedezve van. Egyes mütrágyatajok- j vedelmezóvé tegyük. A mezogazAz új mezőgazdasági termelési program Különböző okok arra kénysze- | tcikat, azt láthatjuk, hogy a garai anyit jel.nl, hogy földműves gaz- , ban többlet ú jelentkezik. Síafcér- tagot ^tervszerű gaadaaagi prodámknak már most fel kell kéöül- i t*k átlagban hektáronként 394 kg; grani nelkul helyreállítani es kiniük, hogy a reájuk vúró feladatokat I műtrágyát ir'ak elő. A mezögarJasá- bővíteni nem lehet. Nem banguMsi':eresen és a megfelelő időben í gi meghatalmazotti hivatal irányéi- 1 pontosan végrehajtsák. Elsősorban ' vei szerint a műtrágyát időben fogarra kell gondolsniok, hogy minden j ia megkapni minden földmű 7es, tej hát amikor szüksége lesz reá, rnár rendelkezhetik vele. További segéiyt kapnak a földművesek az úgynevezett zöld Vitel formájában. A mezegazdasági meghatalmazotti hivatal megtárgyalta a pénzügyi meghatalmazotti hivatallal, hogy azoknak a földműveseknek, akitt. nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, hogy a vetési, trágyázási és egyéb költségeket a m nkát az ötéves tervnek megfele- sajátjukból fedezhessék, hitelt biztolően és annak érdekében kell elvé- sit. Ezt a hitelt elsősorban a kolonisfeznl.. Az állam és vaftamennyi számításba jövő érdekelt szervezet már meftette a szükséges előzetes intézkedéseket. Vetőmagban nincsen hiány időben kerül majd szétosztásra. Ugyancsak időben kerül szétosztásra 4 műtrágya is. Azoknak a fölcLmüyeseknek, akiknek nincsenek anyagi ^ehetőségeik, az állam 40 millió ko'r.onás úgynevezett „zöld hitelt" nyújt. Elsősorban ,a szántts és a Vetés ták és az új felosztás révén földhöz jutott gazdák kapják. A kerületi takarékpénztárak minden hektár megmunkált föld után 2000 Kis kölcsönt nyújthatnak az Illetőknek. A zöld hi.einyujtására írt kérvényeket a kerületi földműves hiíeibizottságoknál kell beadni, azok minden egyes esetet íelüllvizsg&lna'; és döntenek a kölesei magas ágáról. Már ebből is látjuk, hogy az álrítenek bennünket, hogy mezőgaz-1 bonatenUft területek százalékához ' arányítva a szálas takarmány es egyéb növények területe aránytalanul alacsony. Míg egyes terményeknél a bevetett terület nagyobbodott, erős csökkenés állt be a szála,3 takarmánytermelésnél. keCtésre, nem gazdasági injekciókra van szükség, fcanem megszervezett é3 behatóan előkészített termelési programra, amit a mezőgazdasági talorcállítása és termedének érdekében kell végrehajtani. Ezt célceza elsősorban az ötéVes terv. Bura mezőgazdasági miniszter még az 19" 5. évi köÉicd kormányprogram 'keretében kijelentette, hosv új termelési irányra v

nn "ftükség és hogy ezt megállanith?*9Uk, e'í'kséges, hogy megvi"*^gá'iuk eddig folytatott termelési poHtikánkot. v Ha figve'emmel áttann'mánvozzuk az országos statisztikai adadó, főleg a homokvidékeken a dohánytermelés s az arra való talajokon nagyobb m.'e ékben keli áttérnünk a kert dohányfajták, tehát a minőségdohány termelésére. Azonkívül a hazai durva* nagylevelü dohányok minősegének javítását is gyorsabb mértékHelyszűke miatt nincs módom- ben kell keresztülvinnünk. ban a~, ötéves mezőgazdasági terv vei répzs'etesebben foglalkozni. E terv sűrített célja hozzávetőlegese'-> p következő. Csökkentett vetésterületen magasabb és minőségileg jobb gabonatermelés, a sörárpa, a tengeri, a burgonya, a dohány és a szálastakarmány termő terülPtekn^k nagyobb'tása a hcrldankéntl hozam ícko^áaa. A homolrterüieteken nagyobb intenzivitá^fp?

1 ke'l a bureenva, a homoki pillangós takarmány növények és ez olaimagvakat termelő rövén^ek « ez-k kö•ü> fő'eg P n?orafcrgómanr és tök" mag termelésére á

ftérni- FokozanDivatos téli-tavasz' sapka munkálatait kell majd a leggyorsab- , lam maga is elsőrangú kérdésnek mi. ban befejezni. Ezért a földművesek- ; nősíti a taveszi munkálatoknak időnele ki kell használniok a téli ned-1 ben való elvégzését és hathatósan vességet, hogy az ne maradjon ki-' támogatja földműves gazdáinkat, használatlanul. M nden erőt mozgósítani kell a taVeíőmagban a helyzet kielégítő, veszi munkálatok elvégzésére. Kb. Tavaszi vetésre megfelelő vetőmag 2410 traktor áll gazdáink rendelkéáll rende'Irezésre. sőt némely fajták- zésére ekével és mintegy 90.000 pár bsn többlet is mutatkozik. A vasút gondolkodik arról, hogy a vetőmagot előnyjcggal rakodják és szállítsák. Szakkörökben azzal számolnak, hogy a vetőmag elosztását március 15-ig beiejezik, a Köztársaság déli részein a szétosztás még korábban fejeződik be. A vetőmag tisztítása és egyéb munkálatok már most is folyamatban vannak. Szlovenszkón Ssefceeen 319 tirztítóállamás mükftd k, ezek összesen 3300 vágón gabonát tisztítanak meg. Hasonlóan kielégítő a helyzet a műtrágya terén. Az egész szüks^ «t igavonó. Ezenkívül 200 traktort ígértek Csehországból, melyek különösen Szlovenszkó déli vidéke'n segítenének a munkálatokban. A traktorok már készenlétben vannak és gondoskodás történt a megfelelő üzemanyagról is. Az egyes hivatalos helyeken Intézkedéseket foganatosítanak arra az esetre is, ha esetleg előre nem látót akadályok merülnének fel. A tavaszi munkálatok lefolyását a hivatalos közegek - ellenőrizni is fogják, hogy elejét vegyék esetleges iennakad ásnak. Irányelvek a föic'művfssk iparcikekkel való ellátására S0 cm hosszú, 70 cm széles kabdtk elméből, posztóból vagy bársonyból elkészíthetjük a rajzon látható divatos nap. kát. Két szabályos, 19 cm átmérőjű kört szabunk a» anyagból. Az A-val jelzett darab a sapka alsó része. Est belül kivágjuk úgy, hogy köröskörül csupán S Cm széles esik maradjon. Ezután több helyen bevágjuk a belső kört 1—1 cmnyíre. Ezekre a szögletes cokkokra varr. juk a {éj bőségének megfelelő — 54— 66 cm hosszA _ csikót. A sapka alsó része a B-hetüs kör. Ezt egy vagy akár nyolo darabból ifi szabhatjuk, aszerint, hogy a hozzávaló új vagy régi darabokuan levő anyag. A sugárirányú vonalak mentén akkor^is alkalmazhatunk aÁszvarrásokat, ha a sapka teteje egy darabból készül. Készíthetjük két színből, például: alul lidoébarnából, felül drappbál. Többféleóképpen viselhetjük: fca tetejére kis >pálcikátt varrunk (D), v :gy ha elöl két oldalt egy.egy misnit teszünk. A masnik a sepka anyagából készülnek. Végül nagyan szép, esti alkalmakkor is viselhető, komoly sapkát kapunk, ha a most annyira divatos tolldiszt vásárolunk. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetkezetének (JSSR) központja összes kerületi, járási és községi szervezeteinek megküldte azokat az irányelveket, me'yek szerint 1949-ben a földműveseket munkáscipővel és ruhával látják el Munkacipőt és munkaruhát a földművesek szabad forgalomban nem vásárolhatnak. Maguk és családtagjak számára ilyen cikkeket csak a Szlovák Földművesek Egységes Szövetkezete (JSSR) utalványai alapján vehetnek. Ezeket az utalványokat a földműves gaját községe helyi szervezeténél kérheti. Munka'lábbelinek számít: gummitalpú börbakancs, gummics>zma és megns gummitalpú fűzöseipő. Munkásöltözet csak a munkásnadrág, mely cájgból, manchesterbői, kordból, vagy más szövetből készült. Lábbeli vételnél bakancsra a 0/6 sz. sze'.vcnyt és 45 pontot, gummicsizmáfál a 0/5 sz. szelvényt és 20 pontot, ^ármalyik szövetfajtából való mimkaEnadrágnál 20 poncot kell átadni a ruha-, il'etve lábbeli jegyből. A Sdcvák Földművesek Egységes Sz';vek3zf.tétjl (JSSR) mtinkáslábbellrevagy tminkásmhára szóló utalványt cs:.k az a földríűves, vagy csa'ádtag kérget, akinek szövet- és lái'bcli bevásárló jepye van. Anek a földművesek, okik 1948. évi termelési tervet és beszolgáltatásokat nem teljesítették és a Nemzeti Bizottságtól (Nárcdny vybor) nem kaptrk szövöttárúra és lábbelire Az olajocimagvak termelésénél elsősorban az eddig kellően fel nem karolt n^.prp forgóm*! g cs tökmag termelésének növelése szükséges. Naípraforgómagból ne n tudunk annyit term^ni. hogy a belfö'di termelése elláthasa a hazai olajgyárakat. Fel kell emelnünk takarmánytermő területeinket és pedig két Í zempontból, először takarmánytermelés, másodszor t?.karmánymagtermelés eBempontjából- Itt főleg az évelő é? egyéves pillangós növények terme'Ae íöhst számításba, amelyek elsősorban r agytömegű és értékes minőségű takarmányt adnak, rHeodszor a taVjt javítjuk a így kitűnő elő'események, eme'lelt állattenyésztésünk és trágy?itciróelé:.ürk pzemptonjából is nélkülözhetetlenek. Igszclva van az, hegv ma már egy gazdaság sem jövedelmező, ha csak szemtermelést űz. C3ak \ gazdaságok találják meg " 'Títámkat, amelyeket az állat'enyé^z'ést a szemtermelé&ael összekapcsolják. Országunk éghajlati ví-wnyat o'yanok, hogy elsőrendű takar-, ménv vetőmagvakat tudunk termelni. amelyek főkénen belső «tu'a'donságaik kivilósága miatt, '-•''int a töké'etes beéredés, a kiváló esirázókénersíg miatt nagy keres'e^nek örvendenek. Feltétlenül indokolt tehát a !ucemamag, a lóheremag, a féhérheremag. a bíborheremag, a szöíSÖEbiikkönv és a pannonbükkönymqg termeiére. A múharmag a szárai kl

:^áink alatt bizto*«m termeszthető, ugyancsak nagyobb mily helyezendő a baltacimirag termelésére. A jobb homokon a baltacím kivá'óan díszlik, enné

1'

rcgva in V'olt halticimtermő texületeink fokozása, (Folytatjuk.) fi A községi JSSR elnökei nyilvánosan hirdetik ki a földműveseknek, hogy hány utalvány jött a községbe a JSSR járási szervezetétől, Az a földműves, aki bevásárló Jegyet kap:tt, kérheti a Földművesek Egységes Szövetségétől az utalvány kiadását. Ha több a kérvényező, mint az utalvány, úgy a községi szervezet választmánya azekat a földműveseket részesíti előnyben, ak'k a beszolgáltatásokat teljesítették, kisebb területű földjük van, nagyobb számú családról gondoskodnak, ak'ket elemi csapás ért, akik el vannak adósodva. Az utalvány kiadásakor a községi JSSR elnöke a földműves bevásárló jegyének számát feljegyzi az ellenőrző szelvényre. A földműves az utalvány átvételét az ellenőrző szelvény aláirásával ismeri el. A JSSR központja a KözségiNemzeti Bizottságoknál ellenőrzésként megáliap.tja, hogy annak a földművesnek, akinek munkáscipőre vagy nadrágra szóló utalványt adtak ki, van e bevásárló jegye. I 1949-ben a szétosztás céljaira a JSSR megfelelő mennyiségű munkáslábbelit és munkásnadrágot biztosított, úgyhogy a földművesek szükség e.ét ki fogják elégíteni. Tőlük fü.?g, hogy termelési és beszolgáltatni kötelességük lelkiismeretes teljesítésével azok közé kerüljenek, akik bevásárló jegyet kapnak és így meg'zerezzék azt az előnyt, hogy aj Az igazi égszínkék Mese: Balázs Béla. Bezzeg 8rtllt most Ferkó, mert az Igazi égszínkék megmentette őt. A béresek messziről meglétt&k a holdat rajta és azt hitték, hogy a fenti hold tükröződik valami vízen. Most hát Ferkó óvatosan kibújt a ládából és át akart szökni a kerítésen. De az igazi egét nem akarta itthagyni. Így hát leemelte a befestett tetőt — hiszen az egész ládára nem volt szüksége, — és előbb ezt dobta át a kerítésen, aztán maija is utána kapaszkodott. De amikor leugrott, letört egy darabot a kerítésből. Ez reccsent és a béresek a tűznél meghallották. — Tolvaj, tolvaj! — kiabállak. Nagy botokat ragadtak és Ferkó után vetették magukat. De amig nehéz csizmáikban a kapuhoz értek, Ferkó egérutat vett és egy sötét erdőbe jutott. Ott nem tudott gyorsan futni, mert a ládafedél, amelyet, mint valami nagy rajztáblát cipelt a hóna alatt, minduntalan a fatörzseknek ütődött. Üldözőt pedig egyre közelebb értek hozzá. Hiszen ezek az utat ismerték. Ferkó már egészen közelről hallotta kiáltásukat: — Fogjátok el, üssétek agyon! Tolvaj, tolvaj! — Es ezt gondolta: — Most meg fogják látni, hogy az én kis holaz üldözők csizmái alatt. Ordítozva rohanlak be nagy botjaikkal. Ferkó csak azt hallotta, hogyan kiáltják egyik a másiknak: — Vigyázz! Itt pocsolya vanl Ugord át! Es a béresek mind átugráltak fölötte és lovubb futottak. Nemsokára zajukat sem lehetett hallani. Teliát Ferkó megmenekült De azért fekve maraut a földön, mert hiszen a sötét éjszakában úgy sem mehetett tovább az erdőben. — Itt alszom reggelig, — gondolta — azután megkeresem az utat hazafelé a mamához. — Még az ágyára gondolt, a lámpa fényére, ahogy esténként a konyhából a szobába hull, mert anyja még vasal kint, késő éjszakáig. És könnyei néha a vasalóra hullanak, ott felforrnak és elpárolognak. Ferkó sírt még egy nótát a honvágytól. Aztán elaludt. Éjszaka egyszerre felébredt. Az erdő kísértetiesen zúgott és Ferkó különös kopogást hallott. A láda fedelén kopogtatták. Óvatosan körülnézett és látta, hogy hatalmas éjjeli baglyok üldögélnek körülötte. Ezek is azt hitték, hogy viz van itt és inni akartak. A hatalmas baglyok körülülték Ferkót és dam a hónom alatt ragyog és könnyen csSrükkel a láda fedele felé ka'pkodrámtalálnak. — De a legeslegutolsó pll- ! tak. De amikor Ferkó megmozdult, rilanatfcan eszébe jutott, hogyan fordult | boltozva é3 szárny csapkodva felrebbented * sötét fákra. Ferkó megint elaludt és amikor felébredt, a nap már átsütött a fák lombmeg a két béres, mert a kis eget eary pocsolyában való tüköröképn^k tartotta és nagyszerű ötlete támadt. Gyorsan a földre feküdt, térdét álla alá 1 jain.. Ferkó felkelt és útnak indult. Mihúzta és egés-en kicsivé húzta tíseze : vei az éjszakától még volt fizva, mását. Aztán betakaródzott a láda fe- kis Igazi egét a hátára fcette. Ez olyan c de!évél, ÚTyhOcy az iprazl égszínkék Volt, rn'nt a meleg kál"ha. Mert }dőfTŐ'ó fcevcf^rló j'gyet, nrm kér- I említett munkás £ ük ógletekhez jus-| kifelé került. Alig történt min-lez mer közben felkelt ralta » kis nap. AmelUetik az utalvány kiadását I san&k. | recsegtek ts a bokrok köröskörül lett a kis ég így befelé is volt fordítva \ és az emberek nem vették észre. Kalmár Ferkó ment-mendegélt és eljutott egy folyó partjára. Elindult hit a folyó mentén. Jobbra folyt a folyó, balra pedig gyümölcsöskertek voltak. A kerítés felett pedig ott csüngtek a gyönyörű, érett kajszibarackok és körték. Ferkónak csak a kezét kellett kinyújtania, hogy a legszebbet leszakítsa. A kísértés is igen nagy volt, mert hiszen Ferkó nem evett tegnap vacsorát a ládában és ma reggel eem kapott reggelit az erdőn. Borzasztóan éhes volt. Mégsem akart lopni. A kapukban ott álltak a kövér parasztok ingújjban, mert éppen vasárnap volt. Ferkó odalépett hozzájuk és egy szem barackot, egy körtét kért abból a sokból, ami a fákon csüngött. De a kövér svábok elkergették őt és öklüket rázták ut/.na: — Hogyisne! Majd éppen az ilyen csavargók számára termett az én gyümölcsöm! — kiabálták. — Jó less az még a malacaimnak is. Es Ferkó tovább ballagott a kerítések mellett és már olyan éhes voltl, hogy kéket és zöldet látott belé. Es éppen egy kis körte volt ott. Az is férges. Ferkó azt gondolta- — Ezt úgyis csak a disznónak adnák. Én pedig ember vagyok, hát miért haljak éhen? És letépte a kukacos, apró körtét. De a paraszt éppen kilépett a kapun és észrevette. Rögtön kiabálni és káromkodni kezdett förtelmesen. Ferkó pedig kezében a kis körtével, futásnak eredt. Erre a kövér sváb, mert maga nem tudott utáni futni, ráuszította a nagy farkaskutyáját. Ferkó eh'obta a körtét, de ez sem segítette. A kutva egyre közelebb Jött ugatótt és a főKát vicsorította. Ferkó a folyóhoz rohant mert éppen arra folyt a Duna és mikor a kutya már elakarta kapni, kétségbeesésében a vizbe ugrott. (Vége következik)