Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)
1949-02-19 / 8. szám
194t február 19. UJSZG Háborús uszítók kara: „Szörnyűség, nem lehet elkergetni ezt a madarat!" (Daily Worker) Az angol és amerikai titkos szolgálat szabotázsokat akar szervezni Kelet-Európában Róma — A Republica című lap londoni tudósítója jelenti, hogy az angol és amerikai titkos szolgálat a francia szocialista párton keresztül kapesoíatot teremtett a Kelet-Európából Párizsba szökött jobboldali szocialistáit nemzetközi irodájával. Az angol titkos szolgálat felkérésére Ilealey, az angol ívunlráspárt nemzetközi oszíályárak Budapesten is ismert vezetője!, cs°h és lengyel emig-án«ok segítségével, értekezletre hívta ös?í>xe a koleteurópaí szociáldtamokrata szökevényeket. Ezen a megbeszélésen részben Si.alK>;ázscselekmények megszervezését, részben titkos propagandaszolgálat létesítését határozták el. A Munkáspárt végrehajtóhizottsága nevében HeaJey legmesszebbmenő támogatást ígért. Az amerikaiak is értekezletet tartottak a keleteurópai szökevényekkel. Az értekezlet megvitatta a Párizsban székelő nemzetközi szocialista iroda tevékenységének kiterjesztését. Elmenekült Sang hajból a Ku mintántí-Uórmánx miniistprplnökn A Kuomintang-kormány miniszterelnöke Szun-Fo Sangliájból Kantonba menektilt. A rohamléptekkel előrenyomuló kínai néphadsereg elöl elmenekült Kuomintang-miniszterelnök kijelentet. te, hogy a kormányt hivatalosan Kan- tonban állítják fel. A miniszterelnökkel < ytitt menekült Vu-Te-Csung külügyminiszter is. Ma már világosan látható, hogy a "uomlntang-kormány csak időt akar íyerni a béketárgyalások elhúzáséval, -- vélik párizsi megfigyelők. A hírek ;7erint a Kuomintang-kormány még megmaradt tartalékait a Jangce felé irányítja; másrészt ostromállapotot ' hirdetett kl Hangkau környékén. A Times newyorki tudósítója szerint az amerikai flotta elhagyni készül C.singtauban levő tengeri támaszpontját. A még ott maradt tengerészek elszállítása megkezdődik. Az amerikaialt csupán kisebb erőket hagynak hátra, Ramsay altengernagy, a nyugat-csendesóceáni amerikai tengeri erők parancsnoka, bejelentette, hogy Csingtau feladása esetén az amerikai haditenge" részét a Fülöp-szigeteken, Gaum szigetén és Japánban rendezkedik be. VEGYES HÍREK AMERIKAI LÉGITÁMASZPONTOK KANADÁBAN A TASS ottavai jelentése szerint Claxton kanadai honvédelmi miniszter az alsóházban beismerte, hogy Kanadában amerikai katonai repülőterek vannak, melyeket csakis az amerikai katonák használnak. A miniszter válaszából kiderült, hogy több ilyen repülőtér van Kanadában. mint amennyiről a lakosságnak áLalíban tudomása volt. A miniszter egyébként arra hivatkozott, hogy Ang iában is vannak amerikai légi tinr szpontok és kijelentette, hogy az amerikaiak a repülőtereket a/ USA-val kötött közös védelmi egyezmény alapján használják. TÖMEGTÜNTETÉS DÜSSELDORFBAN A REIMANN-ÍTÉLET MIATT Kuominfang-Kína három részre szakadt Sanghaji jelentés szerint Knomintang-Kína három részre szakadt. Az e?yik teriilet élén Szun-Fo Kantonlrn széke'ő katonai csoportja áll. Li-Csung-Jen tábornok, ideiglenes á 'amelnök Sanghájban maradt és lejelentette, hogy külön kormányt i e oít alakítani. Végül Szecsuan és Vonan tartományok nem csatlakoznak egyk csoporthoz sem, hanem „várakozó álláspontra helyezkednek". A kínai néphadsereg rád'ó'a jelenti. hegy a néphadsereg felszabadíi íotta Csingmen városát, 200 kilométerre nyugatra Hankautól. A 79. Kuomintang hadsereg parancsnoka 800 emberével együtt fogságba esett. Berlinből jelentik: A düsseldorfi brit katonai bíróság kedden délután hirdetett ítéletet Max Reimann, a Nimet Kommunista Párt elnöke ügyében, aki quislingnek nevezte a Ruhr-egyezmény létrehozásában közremüköddő német politikusokat. Reimannt háromhavi fogházra ítélték és azonnal letartóztatták. Védő az ítéletet megfellebbezték. Düsseldorf lakossága mélységes felháborodással vette tudomásul a brit katonai törvényszék ítéletét. Bár a bíróság épületét rendőrkordon v..le körül, nem tudtálí megakadályozni a tömeg tiltakozó tüntetését. B.it utasításra lovasrendörök rontalak a tömegnek, amelyben igen sok volt az asszony és a gyermek. Scámos tüntetőt megsebesítettek. Az ítéiet elhangzása után a megszálló hatóságok riadókészültséget rendeltek el. A börtönépületet, ahová Rcmannt kísérték, egy század rendőr őrzi. 6 KV A LATT 30.000 l"J HÁZ ÉPÜLT SZTÁLINGRÁD BAN Moszkva. —- Hat évvel ezelőtt ért véget a sztálingrádi csata, a világ1 történelem legnagyobb jelentőségű csatája. A moszkvai rádió munkatársa ecből az alkalomból felkereste a sztálingrádi városi vezetőséget s ott elmondották neki, hogy a háborúb sn csaknem teljesen elpusztult város minden gyára ismét működik. 2,797.000 rubelt fc-ktettek be az újjáépítésbe. Ma a sztálingrádi trakto gyár kéU-zeranr.yi traktort gyárt, mint a háború előtt. Most már "von.tatógőzösöket is gyártanak Sztálingrádban. Az újjáépítés során több, mint 30.000 házat, valamint sok isko át,~kórházat, kultúrházat es színházat építettek. V A GAZDAGOK BÍRÓSAGA AZ AMEHOGYAN EL a nyugati országok munkássági ? Az elmúlt évet a burzsoá országok gazdasági életének további szctsülléae s a széles tömegek elszegényedésének fokozódása jellemzi. AZ USA-BAN „Minden skandináv államnak mrgának kell megoldania problémáit..." RIKAI KOMMUNISTA VEZETŐK EIXEN! A norvég külügyminiszter a kudarcba fulladt tárgvalásokról. — A norvég parlament csütörtöki Ülésén I.ange norvég külügyminiszter a skandináv államok között lefolyt, kudarcba fulladt tárgyalásokról szólott. Hangsúlyozta, miután a fennállott nézeteltéréseket nem sikerült kiküszöbölni, minden skandináv államnak magának kell feloldania problémáit. T-ange külügy r'n'"l»r egyben bejelentette, ho^y -ri a ezldelg nem kapott hivatalos i .hívást az Atlanti Egyezménnyel kapcsolatos tanácskozásokra. Hangsúlyozta, a norvég kormánynak előbb Igen alaposan tanulmányoznia kell majd az általános helyzetet és a körülményeket, mielőtt bárminő döntést hozna. A parlament kommunista képviselőcsoportja indítványt terjesztett be, halasszák el bizonytalan időre az Atlanti Egyezményhez való csatlakozással kapcsolatos vitát. A javaslatot a parlament jobboldali többsége elvetette. Tömegtüntetések Bécsben a februári harcok évfordu óján Bécs dolgozói a tüntetések egész íorát ünnepelték szombaton az 1934 j fibr.iár 12-én lezajlott harcok 15. , tv'cr ,'ulóját — a bécsi munkásság i icakiió elleni harcának emlékünnepé*- Az ünnepségek az Osztrák Kommunist. Pártnak a központi temető- j len tartott gyűlésével kezdődtek, j i' ol Erast Fischer elvtárs mondott j beszédet. A gyűlésen az üzemek külí'-'-t í '«e :. a Szíbadságharcos Szövetséf cs a spanyolországi harcosok is, résztvettek. Fischer elvtárs hangsúlyozta: a februári eiemények megmutatták, hogy annak az országuk, ahol a munkásosztály nem erős és egységes, a szabadsága elveszett. Délutín számos antifasiszta felvonulás volt Bécs utcáin A legnagyobb tünt;t?s a februári harcok színhelyén, a F woritcrt munká^kerületben zajlót le. E felvonulás méreteiben és h lásáb -n komoly figyelmeztetés volt a leakció felé: Az Amerikai Kommunista Párt vezetői perében a védők tovább támadták az igazságtalan esküdtbíráskodási rendszert. Példákkal bizonyították, hogy a newyorki -•skUdtbírák túlnyomó többsége a legjobb módú városrészekből való. Hasonló megkülönböatetést alkalmaznak más városokban is. Tiltakoztak McGohey ügyész eljárása ellen is, aki több „bizonyítékát" csak később akarja benyújtani. A bíróság méjis megengedte ezt a szabálytalan eljárást. SOROZATOSAN LEPLEZIK TJE A JAPÁN OOLEARPOUTIKUSOKAT A japán Liberális-Demokrata Párt 466 parlamenti mandátumból 262-öt megszerzett ugyan, de mielőtt a képviselők elfoglalták volna helyüket a parlamentben, egyiküket letartóztatták, másik húszat pedig kihallgatásra idéztek. A Central News-hlrilgynökség másnap jelentette, hogy a letartóztatott Odzaki képviselő síénkötvényüzérkedésbe keveredett. Eltelt még erry nap és „vílíisztési törvények megsértése miatt" úiabb négy képviselet idéztek kihallgatásra. ElmondhatjuK. hogy Tokióban minden nap valamilyen parlamenti botránnyal kezdődik — írja a Trud. Január utolsó napjaiban letartóztatták Tanaka képviselőt. aki ötmillió yént fordított a választók megvásárlására. ma kevés olyan ember található, alá hisz az amerikai imperialisták meséjében a háborúutáni „ferviiágzásról". Ezt a mesét maga az élet cáfolta meg. Az ország ipari termelése az 1943. évhez viszonyítva több, mint 20%-kal csökkent. A tartós használata árucikkek (gépek stb.) íorgalom'oahozatala 40%-kai csökkent, némely közszükségleti cikke ára 2CO—300 f;ó-kal növekedett; emelkedtek a lalibérek, mindén közlekedési és közszolgáltatási díj stb. A kapitalistáknak az a kísérlete, hogy a háborúul ni nehézségekből a tömegek számlájára keressék a kivezető utat, 1948-ban a dolgozók életszínvonalának további süllyedésére, a munkanélküliség növekedésére és a munkafeltételek rosszabbodására vezetett. Nasua városában New Hampshire íllambin. a lakosság fele munkanélkV.l maradt. Uryanilyen helyzetien van a Hkosság Maenville városéban Rhoe'eI*l?nd államban, Brookton és Dov.-er New Hampskire államban és egész sor m<"s városban. Nemrég Ford legnagyobb automobil gyárában Dearborne városában a következő jíllrnrő eset történt: Philip Caruso nikkelmunkíst az üzemben folytatott 30 éves működésének jubileuma alkalmából a gyári n;azgatóságra hívták és aranyozott kézelógorrbot adtak át neki. Carusot kitüntették „30 éves kifogástalan munkájáért és a társasággal szemben tanúsított lojális viselkedéséért". Pontosan két héttel ezután Carusot végkielégítés és nyugdíj nélkül elbocsátották. 1948 oz U?A-haj) a lakásválság kisTélcsedéséről is nevezetes. Abban az országban, ahol a háború alatt egyetlen ház sem szenvedett kárt, az egész lakosságnak körtílbelül egyharmada visszataszító nyomortanyákon kénytelen élri. Az USA munkaügyi minisztere december eleién' elismerte, hogy az URA ikrában minden 16 másodpercben tört*mk baleset és m !nden négy percbei olyan, amelv halállal, vagy rokkantsá"-!r?l végződik. A munka rokkantjainak sorsáról ítélni lehet a „Daily Worker" körlésrből, sirály azt írja. ho^y á f1a~ eg^Tnillió mkkant eredménj-telelül '-er^s mvnkát. Rs tme az érem másik óldála: a s"övetséH l'e-e~kf"iel;ni 'ji otts^sr közlése s'-nnt sz orsrá.? vagyonának sz'isaléka — a lakn'sáír «»v szá'"> ,ék' 5nak a kezében van. A hi»r*j«rt#zia óriíoi öszs"e»-eket költ sr>;?t fénvüzr^ére. A Ford-c <-*l' 5d pl. e-véni varázsaiban 500 autemobil'al ren r ,e"'ezik. A Du Pont nM'l'írdo* cís'ádnak több \mint 700 van é^ az smerí'rai s^ >" o» — it.ó ':or<~n?">i, ,»n a fasírt® T^porat An~Mí'-ót tetjes Amerikába szállított egy nagy régi várat. A tőke támadása • dolgozók gazdasági és politikai jogai ellen a munkásosztály részéről ellenállásba ütközik. Erről tanúskodnak az 1948-as év sztrájkküzdelmei. A múlt év nyolc hónapiában a sztrájkok eredményeképpen az USA-ban caa.V^em ann\i munkanap veszett el, mint amennyi az egész 1947-es évben. kenieni. A News Chronicle közlése szerint a közellátási nehézségek kielceetléáfcnei; eredményeképpen mindinkább terjed a lóhúskéreslíeüés. Nemrég az angol képviselőházban % - !a támadt t< ."nunlcáspárá kátegészség-ügyi miniszter és a ko ízeivatívpárti vezér, Churchill között. Az utóbbi kijelentette, hogy a munkáspárti minisztert igazság szerint n nm közegét.:ségtigyi mij-iszternek ke 1 ?ne nevezni, hanem betegségüg-yi min'azternek. Erre a közegészségügyi miniszter aszal ferelt, hogy Churchill „az éhségpolitk*t az an^ol anyák és gyermekek félholttá tevéséig folytatta" és ez az o!:a a betegségek mostani járványos elterjedésének Angliában. Be kel! ismerni, ho^y eze";ys?.er a munkáspárt és a konzervatívpárt képviselői nem vétettek az igazság ellen — szembemondták egymásnak a puszta lgasságot. A „szocialista" paradicsomról, amelyet a munkáspárti Anglia munW*osztálvának készített, ékesszólóan beszél a következő tény: nevnrég a londoni burzsodujság, a „Sunday Pietoriai" fényképet közölt: fiatalember p'.ak ttal jár London belvárosában. A plakáton felírás hirdeti: „Sürgősen kérek egy erős kötelet, hogy felakasszam magamat, va-ry pedir adjanak me<r41hetést nekem, feleségemnek és »ztii«tendő kisgyermekemnek." Ugyanakkor, amikor a áolgotók gazdasági helyzete rosszabbodik, az angol kapitalistáit nyereségei fokozódnak, 900 angol kereskedelmi társaság nyeresége 1948 első felében csaknem másfélszerese volt az 1947-«3nek és csaknem kétszeresen felülmúlta az 1945. évit. FRANCIAORSZÁGBAN egész sor iparág van hanyatlóbaá (az automobilipar. repülőgyártás stb.) K lönösen hanyatlanak azok az ipu-ágek, amelyek a néprétegek szükségleteit elégíUk ki. Arról, hogy milyen csapá«t mért a „Warshftll-terv" Franciaországra, képet alkothatunk a következő jellegzetes példából: Páris régen híres ruhakészitményeiröl. Ma Páris kénytelen beengedni a silányminöségü amerikai srabóirari készítményeket. Ennek eredményeképpen a 30 le-rnsryobb francia szabóinari vállalat jelenleg a bukás szélén áll. Franciaországban a pénz romlik, az élelmiszerárak eme'kednek. 1938-hoz viszonyítva az He mesést index 19-szeresrn emelkedett a tőkések nyeresége azonban m.*<? p-yebb srár.vban: 30-s?orosf ra növekedett az 1938-as jövedelmüknek. OLASZORSZÁGBAN | még katasztrofálisabb mértékben mutatkoznak az amerikai monopóliumok nyugateurópai gazdálkodásának következményei. Olaszország is kénytelen olyan cikkeket vásárolni az amerikai! aktól, amelyekre nincs szüksége, példárl a szárított gytimölcs tízezer tonnáit ugyanakkor, amikor az olasz piacot elárasztja a hazai friss pyümölcs. Csaknem az összes vezető olasz iparág — a fémfeldolgozó, kémiai, ércbányászati, textilipar — 1918 első felének végére csökkenteni k«zdte a termelést. A pénz elértéktelenedik. Nyomorúság és mrnkanélküliség lett az olsza munkis: sásr osztályrésze. Minden harmadik munkás munkanélkiil van. ANGLIÁBAN az ipari termés színvonala az 1948. e^ész első felében, 1947. hasonló időszakának termelési színvonala alatt maradt. A Marshallterv utasításai szerint az amerikai kapitalisták kedvéért kénytelen csökkenteni a termelést Anglia a hajóépítő és egész sor más iparágban. Az élelmiszeradagok ma még a háborúalattinál is jelentősen alacsonyabbak. A közszükségleti cikkek árai több mint 225' í -kai emelkedtek. Az angliai élelmiszers-átási válságról beszélve, Strachey, közélelmezési miniszter beismerte, hogy a helyzet a húsellátásban ma már annyira rossz, hoty még * mostani szükCs á?a- ( got is valúsüinüleff tovább kell csök- j S Í'í A „(iONDOS" DAJKA