Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-19 / 8. szám

UJSZÖ 1Ö4P ípH^.ín. Mennyi húst kel! beszolgáltatni a gazdáknak? 3. disznók eladásával 3:2 arány-1 telesek a beszolgáltatandó disznó­JOGI ROVAT Vezeti: Dr. Balogh Dénes Arpéd, Bratir-lava. Hviozdoslavovo nám. 15/11. emelet. A hozzá intézett kérdésekre vagy ehelyütt, vagy levélben válaszol, ha bélyeggel ellátott borítékot mellé­kelt az éntólődö. Elkobzás feloldása. T.: Noha csu­pán a törpebirtokosok 1—2 holdnyi szántóföldjét kobozták el, ezek nem kérhetik az elkobzás alól való felol­dat, mert az elkobzott szántóföldek már ki lettek osztva. Ilyen esetben, ha törpebirtokosokról van is szó, nem követelhetik vissza az elkobzott szántóföldeket. Ezek kártérítést sem kérhetnek, mert erre nézve nincsen semminemű törvényes intézkedés. Sportegyesület, B.: Egyelőre nincs meg a törvényes lehetőség magyar aportegylet alapítására, de remélhe­tő, hogy rövid időn belül erre is sor kerül. Magyar színdarabok előadása nincs még engedélyezve, de március el'jén megalakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete, melynek keretében magyar színda­rabok játszását is engedélyezik. Petőfi-partizán: Sérelmei orvoslá­sára itt nem tudjuk megadni a szük­séges tanácsot. írja meg teljes nevét és címét, hogy levélben válaszolhas­sunk minden panaszára vonatkozó­lfg. Hadikár, K. I.: A hadikárok beje­lentési ideje már lejárt. Mivel ma­gyar nemzetisége miatt eddig nem érvényesíthette hadikárra való igé­nyét, várnia kell, amíg egy újabb törvényes intézkedés lehetővé teszi, hogy a magyar nemzetiségű szemé­lyek utólag is bejelenthessék és ér­vényesíthessék hadikárukat. Szárazíiági segély, Sz.: A száraz­kiterjedésű szántófölddel M M-il^a* h*y cv^ i, érjünk el. ft SSMifiüüS SS ban. vagyis 3 kg marhahús helyett 2 kg disznóhúst lehet beszolgáltatni, 4. legalább 4 kg súlyú libák és 2.5 kg sú'yú kacsák eladásával 3:2 arányban, vagyis 3 kg marfnahús he­lyet 1 2 kg liba- vagy kacsahúst le­het beszolgáltatni, 5. tenyészállatok (marhák, juhok, báránvok) eladásával a köztenyész­tés céljára. Mennyi disznóhúst kell beszolgáltatni? A besző'gáltatandó disznóhús mennyisége katasztrális holdanként 9—21 kg élősúlyt tesz ki a mező­gazdasági üzem nagysága és a disz­nóhízlalás lehetősége szerint. Persze elsősorban a nagygazdákra kell ki­vetni a holdankénti nagyobb meny­nyiséget, mert ezek könnyebben tud­ják azt beszolgáltatni. A szántófölddel nem bíró disznó­hizlalók az önellátó szükségleten fe­lül í3-s?.emélyenként egy disznó) m'ndent kötelesek beszolgáltatni. A disznóhús beszolgáltatásának eleget lehet tenni: 1. disznó átadásával, 2. legalább 4 kg élősúlyú libák v. itgyarcsak 2 5 kg élősúlyú kacsák | eladásával 1:1 arányban, azaz 1 kg [ dirznóhús helyett 1 kg liba- vagy kaes?hús, 3. 30 kg élősúlynál nehezebb te­nyészmalacok eladásával, 4. tanyészdisznók eladásával köz­tenyészet céljára. húsmenny ségen kívül saját szük­ségleteikről is gondoskodni. A rendelet megengedi, hogy a be­szolgáltatásra kötelezettek közösen szolgáltassák be a reájuk kirótt meny­nyiséget. Ezért ajánljuk a kis- és köz'ipgazdáknak, hogy saját érde­kükbei álljanak össze és közösen szervezzék meg a beszolgáltatást. Minden faluban akad olyan gazda, a , _i tenyésztésre nem való jószággal bír, amely azonban a beszolgáltatás követelményeinek megfelel. Az ilyen gazdáknak meg kell állapodniok egy tisztességes, nem túlhajtott árban, azután átadják az állatot a közös beszolgáltatá-s céljára. Vigyázni kell azonben arra. hogy a nagygazdák, ak'k tenyészállatok eladásával ja­vukra írt húsmennyiséggel bírnak, ne uzsoráskodjanak így azokkal a kisgazdákkal szembe-., akiknek nem áll re delikesésükre a beszolgálta­tandó húsmennyiség és ezért kény­te'enek u-soraáron megvenni a sízOk­séges húsmennyiséget a nagygazdák­tól. Felhívjuk gazdáinkat, hogy az idé­zett rendeletben előírt kötelessége­iknek mielőbb és a leglelkiismerete­sebben tegyenek eleget, hogy így bi­zonyítsák a város dolgozóival való egységüket. Feladata legyen ellenőrizni a ren­delet szigorú betartását, mert szá­molni lehet azzal, hogy egyes helye­ken a nagysazdák kí akarják majd játszani a beszolgáltatást a kisgaz­dák kárára. Minden ilyenirányú pontosan A 3.5 katasztrális holdnál nagyobb | jelölt pan.is^t elfogadunk és azon I J'A CC iJSE! Az Anya vádja a Mindszenty veiben Mintlszenty József Dr. Barankay Dr. Eszterházy Dr. Z-ksr Nagy Miklós Dr. Tóth Dr. Ispánkay szül. 1892 — Volt katona? Nem. szül, 1*92 szül. 1901 — Volt — Volt katona? Nem. katona? Nem. szül. 1912 — Volt kptona? Nem­szül. 1894 — Volt katona? Nem. szül. 1889 — Volt katona? Nem. szül. 1916 — Volt katona? Nem. Hétszer tette fel a a Tanicfi- egyetlen ntat, hogy erőnek erejével elnök a Mindszenty pör főtárgyalás4n és a hét vádlott kivétel nélkül nemmel volt kénytelen felelni. Négy közülük már az első világháború idején ka­tonaköteles korban, a másodikban érett meg arra, hogy feláldozhassák életüket a „szeretett királyért". De ők nem voltak katonák! Már bo­csássanak meg, ezt nem lehet, mert «k tiszták, finomak, jól neveltek, ki is kí­vánhatná, hogy kinn henteregjenek té­len nváron a csupasz föltlön, hogy lá­bukról lerohadjon a papirtalpú bn­visszaszerezzék középkori hatalmukat. Ezért akarják visszahozni azt a dege­nfrált, iszákos család sarját, kinek le­ereszkedő kézfogásától hétrét görnyed­nek szolgalolklsé<*iikben és várják » vérdíjjat _ lehetőleg dollárban: Hát tudjátok meg ti nrak. k»k még katonák sem voltatok, hogy sem szá»­erer holdatokért, sem az egész vllá<rért nem áldozzuk fel mégegyszer a fiain­kat! Mert tndjfitoft-e H urak, kik még ka­toníV sem voltatok, hn"v mit akar az én fiam és sok millió anyának a fia? elpuhi'lt testüket a tetvek rágják, hogy — oh! fldonc — hullaszag facsarja ké­nyes orrukat ? Nem, ezt akárki beláthatta, hogy ert nem lehet! Erre csak a sok rongy pa­raszt és göthös munkás van teremtve, hogy éhezve megfagyva, piszokba és megcsonkítva ott dögöljenek meg, utolsó kenet nétkül, valahol messze, hisz van belőlük elég, maid szülnek ar asszonyaik helyettük százszor annyit az Isten szent nevében! Tudom, az Uyen nraknak magasabb hivatásuk van. nem szabad, hogy egy rosszul célzott golyó kioltsa nemen éle­tüket. Ki szentelné fel akkor a zászló­kat és ki áldaná meg a fegyvereket? KI Jegyezne hadikölcsönt és ki emelné a kulfíírét, hogy kétszázezer hold kel­lcs körepében Versaillet megszégyenítő yardén partykat rendezzen csakis fém­jelzett arisztokraták számára, előkelő­en és nyugodtan — hisz a fronton ott áll a baromi tömeg, mely testével vé­di az ő életüket. De félre a gúnyt, a* ügy halálosan komoly! Nem akarok a ptfrrel foglal kőzni, — elintézte ezt az Elnök és a borotvaéles eszű ügyész, — csak a szi­vem állt meg egy pillanatra, mikor rá­eszméltem arra a gazságra, hogy még esik katom? sem volt egy ik sem közti­j lük! Ez eddig rendben volna ha... ha ez«-k az urak akik két katasztrofális háborúból kimentették a saját életüket, , : nem k'v'nnának most ery hsrmai'lk 1 j , háborút minden idegszélukkal, mint az i •»«. &LXI! Élni és dolgozni, örülni az életnek és a munkának egészségesen beleharapni a kenyérbe és boldog ujjongással a nap felé fordítani tiszta szemüket! Es nem egy gránáttól széttépetni fiatal testü­ket értetek, kik még katonák sem vol­tatok. Ezért... Vádolom azt ki meghamisítva annak a betlehemi gyermeknek tanításait, millió gyermeknek máglyájára hordja a zsarátnokot...! Vádolom, ki mérhetetlen vagyonának egy töredékéért elviselné millió fiatal tüdő halálhörgését... ! Vádolok mindenkit, aki pénzért állás­ért, beteg agyának kielégíthetetlen vá gyaiért, vagy saját rongy élete meg­mentéséért odadobná az egész jövőt, a gyermeket! Anyák, magyarok vagy amerlkniak, oroszok vagy angolok, németek vagy franciák: őrködjetek, míg nem késő és v&dolj&tok! ANYA. | i erre igénye lett volna és csupán ma­gyar nemzetisége miatt nem kapta meg. Csak abban az esetben igényel­hetné utólag, ha erről újabb törvé­nyes intézkedés szólna. Iparos ruhajegye: Levelében azt írja, hogy — noha falusi kovács, ne­héz és társadalmilag szükséges mun­kát végez, mert anélkül a földműves nem t.Kiná megművelni a földjét, — mégsem kap ruhajegyet, mert élős­dinek tekintik, ellenben ruhajegyet kapnak az államosított ipar nagy­fizetésü vezetői. — Ehhez azt jegyez­zük meg, hogy a ruhajegyek megta­gadása törvényes, mert a fenná'ó rendeletek alapján nincs igénye ru­hajegyre annak, aki önálló foglalko­zást üz. Kormányunk azért intézke­dett így, mert nézete szerint az ön­á'ló foglalkozással bíró egyének az elmú't évek folyamán meggazdagod­tak és így módjukban áll nagyobb áron, a szabad piacon beszerezni szükségleteiket. N. I.-né, U.: üzenjük, hogy amit le­velében kifogásol, idővel megválto­zik, addig is türelemmel kell lenni, mert a levelében felvetett kérdések egvkönnyen nem oldhatók meg. Házak, ingóságok elkobzása: Még nem kérheti házának és lakásberen­dezésének elkobzás alól való felol­dását vagy visszaadását, mert ilyen irányú intézkedés még nem történt. Kérheti csupán mezőgazdasági bir­tokának elkobzás alól való feloldá­sát (50 ha-ig), ha az még nem lett k'osztva, vagyis ha birtokon belül van. Reszlovakizác'ó visszavonása. Bo­huncc. Levelében írja, hogy reszlo­vakizált, a reszlovakizációs végzés alapján állampolgársági és megbíz­hatósági bizonyítványt is kapott, amit móst visszavontak, mert rajta van azon a jegyzéken, amit a bel­ügyminisztérium állított össze azok­ról, akik súlyosan vétkeztek Cseh­szlovákia vagy a demokratikus rend ellen és emiatt állampolgárságot nem kaphatnak a 245/48. sz. tör­vény alapján. Kérdi, hogy törvénye.;­e ez a visszavonás. — Ez az intéz­kedés törvényes, mert az illetékes hatiság joga elutasítani, vagy elfo­gadni a reszlovakizációt és ugyan­csak jogában áll ,előbbi határozatát megváltoztatni. Magyarországi lapok terjesztése: A belügyi mebízotti hivatal 1948. XII. 15-én kelt 32.329/3-lII /3-194S. szá­mú rendelete engedélyezte a Szabad Nép, Népszava éa Világosság ma­gyarországi napilapok terjesztését Szlovenszkó égés? térületén. A lapok terjeszt/sét a ..Journal" cég intézi tBratúslava, Panenská 1,). I — EJTŐERNYŐS tTGRÁS 1920 MÉ. J TSR MAGASSÁGBÓL. Alexei Bisztrov » rwíef százados 1920 méter magasság- i ból ugrott ki ejtőernyő- i vei 75+ kilométer se. { beséggel haladó gépéből, i I Elmondta, hogy Most- J ft kva mellett szállt fel i fr * repülőgépe hamaro- | mm 2000 méter magas- \ ságbi emeXcedett. A külső hőmérséklet- J ieí 15 fok volt a fagypont alatt. Ki- i ugrása utáni mintegy 20 rrásodperc J múlva oldta ki ernyőiét. Aa ernyő , tzabóly szerilen kinyílt és a repülő • •nemsokára minden baj nélkül földre | ért. Bisztrov kijelentette, hogy min- i don jól edzett repülő kiugorha.t ilyen J tebesen haladó gépből anélkül, holy i »«rü7éstől kellene tartania. B'sztrovnak J «s volt a 613. ejtőernyős ugrása. i i — VANNAK-E »LUK/K« AZ ÉO- « BOLTON? Herschel, bz Uranus bolygó ( ti'res felfedezője, mintegy százötven J evvel ezelőtt egy este, amikor távcsővel a Tej- BTfc^^w • utat v'zsgálta, hirtelen ^ | \gy kiáltott fel: >Itt va- I l lőságos lyuk vari az T'y/^X ])| égen!< Csík a XX. szá. II i z-tiban állapították meg '" r r" " | véglegesen a csillagászok, hogy tejút- ( rendsscrÜAk csak egyike annak a sok- i millió csillagrendszernek, amelyet >az , érfolton lévő sötét lyukakon« át meg. i figyelheiilnk. A világűrben nemcsak J fénolő és sötét csillagok vannak, hantin i glztk és porok finoman elosztott törne- J yei is ter lengenek. A kozmikus por le- g hrt fénylő állapotban, amilyen cs j Orion.köd, vagy óriási sötét felbök , alakjában lebeghet. Ezeket a ködöket j i;evezte Herschel tévesen lyukaknak. A kozmikus ködök — mint most metf J állapítottál: _ négyféleképpen viselked- , nek. Egyrészük fényt bocsát ki. másik j részük a fényt reri vissza, miként hol. | d'ink a nap fényét; ismét mások szél- i szórják a fényt, ét végül vannak olya- \ nak. amelyek elnyelik a fényt ét igy i mindent, ami mögöttük fekszik, etr.öté. \ titmek, vagy teljesen láthatatlanná test- i nek. A csillagközi felhők az okai annak, ] hogy miért tudunk többet a tőlünk év- j milliárdnyi fényév távolságban fekvő idegen tejút.rendszerek alakjáról, mint ttját Tejútunkéról. A csillagközi finom e 'osztású anyag oly átláthatatlan fáty­lit alkot, hogy földünkről csiUarrrend­s-erünk középpontját sem láthatjuk. pe. d'g az alig 50.000 fényévre van tCliil'k. 4 cMagászok szerte a világán nagy k tartóttal kutatják a Tejút még isme­retlen jelenségeit. — VANNAK MÉG NÁCI BÍRÁK NÉMETORSZÁGBAN. Darmstadból je. lentik: Rudolf Plaueln német írót 10.18­b'iu a náci bróság elítélte, mert demo­kratikus szellemű könyveket irt. Most e d-rmstad'i törvényszék újból eljárást *S&. inrtitott ellene: azzal vő­g| dolják, hogy i918.ban gm ~ megtévesztette a birósá­~ M M Jk !> o t' mert üz t állította. W KA ^ hogy nem ő a szerzője „js a Hitlerellenes kiadrá­•== nyoknalc. Darm stadt ter. n 'szetesen Kémetország amerikci öve. zetíben fekszik, ahol a bíróknak t'ibh m'nt fele tagja volt az egykori nem­zeti szocialista pártnak. — EGY FOTORIPORTER MERÉNY­LETET KÖVETETT EL A PERZSA CSÁSZÁR ELLEN. Az iráni sah a te. lieráni egyetemen rendezett ünnepélyre riszált. Amikor az egyetem épülete elé ért, egy Fikhri Nal nevű fiatal foto­ri'-arter közeledett feléje azzal az vrilngyel, hogy fényképet készít róla. A fényképezőgép mögött azonban revolvep. szorongatott a kezében. A következő y'llanatbax négy lövés dördült el és a császár vértől borítva esett össze. Az • nuik revolvergolyó a száját érte és az {'"k&Prsán jött ki. A császárt azonnal 1 'rhAzht s-ATlittoták, ahol elsőse géhjben V'sseriüt. Plet.e n*m forog veszélyben. A merf.ni'ltt a tett elkövetése után azonnal Pufogták. Közben a nemzetgyűlés épülete előtt mintegy ezerötszáz diák gyűlt össze. A dákok tüntet őmenelben vonultak végig a városon és hatalmas feliratokat vittek, (i Helyen követelték az Angol-Iráni Kő. o'aitársaság, valamint a Brit és Perzsa B'rodalmi Bank konceszszióinak és te­v 'Icnvségénrk megszüntetését. A nép. (r'iLlóőtn a diákok egyhangúlag határo­zati javaslatot fogadtak el, amely kö­veteli, hogy a nemzetgyűlés hatálytaln. v'tia a kőolnjkoncessHók meghosszabbi­t mr6l tzólá szerződést és zárassa be a Brit Bankot. — DAGÁLY UTÁN APÁLY. Rómá­b il jelentik: Az olasz hatóságok előtt nem kevesebb, mint ~&>MiÁ 2 [.009 Benito kereszt- V. nevü olasz kérvénye .fejH fc.ksz'k: mindannyian ggm^ 1 Mf szabadulni szeretnének J^mT i in egykor divatot, de ?:ost meglehetősen al. 1 7 motlan B*n'to névtől Az olasz tör­r nyék azonban olyan nehézkesen keze­li'; a névváltoztatásókat, hogy eg-'előre twm kell tartani a Benitók kihalásától. Pe a minap egy vendéget, aki egy nyíl. , «.» hfTiivtt rzzrl Wszkélkedttt, haffy (• {tónak hívják, kirúgták a helyi' Míg a munkások munkájukat a gyá­rakban sikerrel végzik, nem tudják őket kellőképpen ellátni zsírral és hússal. Ez tűrhetetlen állapot, ezért a közellátási megbízott (povereník vyzivy) 1948 november 18-án kelt 1439. sz. rendeletével meghagyta, hogy minden földműves és állatte­nvésztő köteles a reája kirótt hús­metiriyiséget pontosan beszolgáltatni. Ezen rendelet szellemében lehető­ség ezerint kímélni kell a kisgazdá­kat és a főterhet a na^ygazdáknak ke l viselniök. A rendelét az 1949­fcen beszolgáltatandó húsmennvisé­get álkpítja meg és főelvei a követ­kezők: Marhahúst köteles beszolgáltatni m'ndenki, aki több. mint 2 hektárnyi (5400 négyzetölnyi) mezőgazdasági fö'd haszonélvezője. Mezőgazdasígi földnek tekintendő a szántóföld, ál­landó rét és legelő, de az utóbbi az égés? területnek csak egynegyed ré­szét képezheti. D'sznóhúst köteles beszolgáltatni minden 3.5 katasztrális holdnál na­gyobb szántóföld haszonélvezője és az, akinek nincs szántóföldje, de any­nyi disznót hizlal, hogy ?z túlhaladja önellátási szükségletét. Az önellátási szükséglet egy disznót tesz ki 3—3 személyre, önellátó diszai6h :z5alók, akik 3—3 személyre csak 1—1 disz­nót hizlalnak, nem kötelesek húsl beszoleáltatni, h&nem csupán zsírt a d sznóöléskor. Kik írják elő a beszolgáltatást és milyen módon? A beszolgáltatandó húsmennyisé­get járásinként állapítják meg és s járáfok azután egyes községek közöíl osztják fel a beszolgáltatandó hús­mennyiséget. Az egyes községekre így kirót mennyiséget a Helyi Nemzeti B zott ság (Miestny národr.y vybor) a He lyi Rendkívüli Közellátási Bizottság (Miestna mimoriadna v;-zivovac :; komísla) indítványa alapján oszlj; el az egyes gazdák kezött. A Helyi Nemzeti Bizottság kötele minden gazdát kiértesíteni arról hr.gv mennyi húst kell átadnia a 1949. évben és tudtára kell adnia az is, hogy hetenként mennyit, hol é mikor kell beszolgáltatnia az eges évre kirótt mennyiségből. Ezt a: [ úgynevezett „vymer"-t írásban kel ! kiadni és a feleknek kézbesíteni. Amennyiben az egyes gazdákra kl vetett beszolgáltatás nem felel mei a törvényes előírásoknak, fellebbezn lehet az ilyen kivetés ellen a Járá* Nemzeti Bizottsághoz (Okresny ná rodny vybor). A fellebbezést a he lyi Rendkívüli Közellátási Bizottság hoz kell beadni, amely a fellebbezé tartalmára nyilatkozik és úgy továb bitja a JNB-hoz és ez végső foko­| dönt a fellebbezésről, i Mennyi marhahúst keli beszolgáltatni? A beszolgáltatandó marhahús 14­! 34 kg-ot tesz ki 1 katasztrális ho'd | nyi mezőgazdasági föld után a kö [ vetkező kulcs szerint: | a) 2 kat. holdtól 13 kat. holdi; | holdanként 14—22 kg; J b) 18 kat. holdon felül 35 ka' | holdig holdanként 23—27 kg; | c) 35 kat. holdon felül 90 ka [ holdig holdanként 28—31 kg; ! d) 90 kat. holdon felül 3':—34 k? | Nem szabad követelni olyan álla | tok beszolgáltatását, amelyek az ál ] lattenyésztés szempontjából fontosai i (pl. borjas tehenek, tenyészüszők, te ! nyészbikák, jólfejő tehenek, stb.) ha | nem olyanokat kell kijelölni beszól | g ál tatásra, amelyek nem bírna [ nagy ér'.ékkel az állattenyésztő i szempontjából (meddő, rosszulíej i tehenek, stb.). | A ma. hahús beiZo'gált»tásána l eleget tehetnek: J J. ökrök, tehenek, tinók, tenyéi: i tér« alkalmatlan boriak eladásé va r 2. juhok, Láványok, ürük eladás: ! val,, ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom