Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-12 / 7. szám

UJSZ0 1949 február 12. Ä Szovjetúnió és a népi demokráciák gazdaságáról i Néhány nappal ezelőtt Bulgária, Csehszlovákia, Lengj elmszág. Ma i gyarq.rszág, Románia és a Szovjetunió megalakították a Kölcsönös C dasági Segítség Tanácsát, amelynek célja, hogy a hat állam külkereske­delmét teljes egyenjogúság alapján összehangolja, gazdasági fejlődésüket j elősegítse, az együttműködést tervszerűvé tegye. A Tanács határozata a többi között megállapítja, hogy ezt a szorosabb együttműködést a részt­vevő államok termelésének növekedése tette lehetővé, annak ellenére, hogy az USA, Anglia és néhány más tőkés állam bojkottálja a népi de­mokráciák és a Szovjctún'óval való kereskedelmi kapcsolatokat. Ha ez­úttal eltekintünk attól, hogy a tőkés államok közötti ellentétek élesed nek, hogy gazdasági helyzetük romlik, ha n£m is említjük, hogy a sz.o- j eialista termelési rendben a termelő erők sokszorta gyorsabban és válság­mentesen fejlődnek — a Szovjetúnió és a népi demokráciák területén található gazdasági kincsek és erőforrások puszta felsorolása is világo­san megmutatja, hogy ezen a területen minden szükséges nyersanyag bőven van, hogy a tőkés államok bojkottja nem akadályozhatja meg fejlődésünket. g.üjtenek be. hét százalékkal töb­bét; mini t940 :benľ Az állatállomány is jelentőben emelkedik. A? ötéves ferv "végén a kolhozokban 68 millió juhot, 26 millió szarvasmarhát és 11 millió sertést tenyésztenek. A Szovjetúnió tehát olyan segítő­társ, amelynek barátsága óriási gaz­dasági leheíő-égeket biztosit szerző dö felei számára. CSEHSZLOVÁKIA már csaknem a háborúelőtti terme­lést. A mr.gyar finomirechanikai esz­közök, a rádió- es izzólámpa az or szág határain túl is ismertek. A vi­lág nvnden tájára szállítják a gépipari termékeket. Az ország mezőgazdasá­ga is erős ütemben heveri ki a há­borús veszteségeket. 1948-as gabona termés közel 6 millió mázsát tesz k», cukorrépa 15 millió, a burgonya hol­danként 48 mázsa. Szarvasmarha ál lomány 1.75 millió, az előző év­hez viszonyítva 20 százalékkal növe­kedett. SZOVJETI NIÓ A hat ország leggazdagabb]a ter­mészetesen a Szovjetunió. E 22 mil­lió négyzetkilométer területű, közel 200 millió lakosú országban, ame lyen az Észak-Amerikai Egyesült Á'lamck háromszor is elférnének, nvnden ásványi kincs megtalálható, ami bárhol a világon előfordul. A szovjet föld mélyén vannak a világ leg-agyobb kőolaj*, vas-, arany-, apatit-, kálium , azbeszt- és tőzeg­tartalékai. Az ipar kenyeréből, a szénből, az eidig feltárt tartalék 1654 milliárd tonna, a világ tartalékainak egy­ötöde. De ha figyelembe vesszük, hogy például a Nagy Honvédő Há* b r ú idején az ország keleti terüle tein 2C0 új bányát nyitottak meg. kétségtelen, hogy a szovjet geológu­sok a szén tartalékok felkutatásával nem mondták még ki az utolsó szót. A Szovjetúnió vasérctartaléka 267 milliárd tonna. Több, mint a vi­lág többi részenek összes tartaléka együtt. A természet kincsére támaszkod­va. a szovjet emberek gazdasági vi lá^h' ta'ommá is tették országukat. Hai^lmas kohó-, nehéz- és könnyű­ipari vidékek keletkeztek rövid évek a a, ft. A legnagyobbak a Donyécme­de ce szenére és Krivojrog érceire trvf^asrkodó ukrajnai gyárvidék, az L a" 1 é"~e re és a Kuznyec-medence s e^é 'e támaszkodó uráli és nyugat­íri'v^rlai hatalmas ipari kembinátu­m^k. A nemzetiségi köztársaságok­nak kifejlődött saját iparuk és még hatalmasabbá lett a leningrádi és moszkvai központ. A szocialista gazdasági rend fö­lénye a tőkésállamokéval szemben nemcsak a háborúban, hanem az új­jáépítésben is megnyilvánult. A Szovjetúnió az ötéves terv végén messze túlhaladja háborúelötti ter­melési színvonalát. A széntermelés 250 millió tonnára, másfélszeresére, az öntöttvasterme 1 és 19.5, az acél termelés 25.4 millió tonnára emelke­dik. Ez a vasipari termelés 35 százaié kos növekedését jelenti. A termelés­emelkedés az összes többi nyersanya goknál másfél-négyszeres emelkedést ér el az ötéves terv végére. Mindez természetesen azt jelenti, hogy ú" gyárak épülnek, új városok, megnö­vekedő a gép, a traktor, az autó és a közszükségleti c.kktk gyártása. Az ötéves terv végéu évenként 500.Ov) gépkocsi hagyja i szovjet gyá"ak futószalagjait, a kihozok évenként 1x2.000 traktort k&pr.ak. A szovjet ország a viiég leghatal­masabb cjs legfeiVittbb mezőgazdá­ság*. állama is. Búr?-, ro&s-, zab­árpa-, len-, cukorrépa, es kendertei­me'ésben az első helyen áll. Közép­Ázsia és Kaukázus öntözött oázisai­ban, valamint Észak-Kaukázusban és Dél Ukrajnában rizs terem. Az or­szág gyapoUermése bőségesen kielé­gíti a szükségleteket. A Kaukázusban tea, narancs, citrom, mandarin, pa­rafa, bambusz nő. Az ország mező­gazdasági termelésének gerince azon ban a gabona. A z ötéves terv végén t évi 121 millió tonna gabonanem üt Csehszlovákia eddig is igen fejlett ipara a tervgazdálkodásban kilépett régi egyoldalúságából és a nyugati monopóliumok befolyásától megsza­badulva, erős fejlődésnek indult. Az ország kőszéntermelése 17.7 millió, b am c széntermelése 23,5 millió ton­na. Evenként 1.3 m llió tonna vas­ércet. valamint ezüstöt, ólmot, c'n­ket, h ganyt termel. A csehszlovák iprr év ente 13.777 vasúti teherko­csit, 152 személykocsit, 234 mozdonyt, 90C0 traktort, 5200 teherkocsit és autóbuszt, 13.000 személyautót gyárt. A viszonylag kisterjedelmű mezőgaz­dasági vidékeken eddig évente 1.3 iniľ :ó tonna búzát, 2 5 mdlió tonna eg- éb gabonafélét, valamint 9 mil­lió tenna burgonyát termeltek. LENGYELORSZÁG MAGYARORSZÁG A magyar népi demokrácia három­éves tervével nemcsak begyógyítja a háborúckozta sebeket, de túl is ha ladja a háborúelőtti termelési szín­vonalat. Az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy ezt a tervet az elő­írtnál gyorsabb tempóban valósítjuk meg. A terv jelentős magyar nyers­anyag kincsekre támaszkod k. Bau­?:ittartalékck terén Európában a má­sodik helyen áll most. Az alumin'um­;par előtt nagy lehetőségek ál­lanrk. Az ország északi vidékén és a főváros környékén fejlett nehéz­ipar is van. A bányák üss? termeli se az el'-ő tervévben már 17.4 száza­lékkal haladta meg az 1938"as szín­vonalat. A villamosenergiatermelés 38.2, a vas-, fém- és gépipar terme­iére 23,5 százalékkal volt több, m'nt az 193S--S. A fellett t^til-?par a &úl*o& háborús kÁmk ellenem* elérte Lengyelország jelentős mezőgazda­sági ország is. de nyugati területei hatalmas ipari bázissá alakulnak. A sziléziai medencében 1948-ban het­ven milló tonna szenet termeltek. Ebből az ország nagy mennyiséget exportál. Ezenkívül nagy ólom- és horganybányái vannak. Az ipari bá­zis kifejlődésével a gépipar 's fellen­dül. A mult évben 1200 traktort gyártottak és a termelés minden tervévben fokozatosan emelkedik. Az 1946-ban megindult 3 éves terv alatt az ipari termelés az 1936 os év­kétszeresére emelkedett. A szénter­melés 264, az acéltermelés 177 szá­zalékkal több, mint a háború előtt. Az országnak jelentős vegyiipara van. Kedzicrzynben például szinteti­kus benzint gyártanak. Az ország földjének csaknem a fele szántó. 1946 os (azóta már túlszárnyalt) ada­tok szer'nt 27 millió mázsa rozsot, 6 miliió mázsa búzát, 10 millió má­zsa zabot termellek. 1946 óta az or­szág s^arvasmarhaállománya 3.9 mil­lióról 5.7 milľ'óra, a sertés 2.8 mii lióról 5 millióra emelkedett. ólonr, grafit-, aszfalt, kén-, csillám-, borostyánkő- és baiixittartak kai van­nak. A román sóbányák évszázado­kig el tudnák látni az egész világ | szükségletét. A Bánátban kiépülő ko­i hó- és gépipari bázis mezőgazdasági 1 felszereléseket, mozdonyokat, vasúti kocs'kat gyárt. Kohóvállalatok van­nak Resica környéken. Kunedoara" nál. Brrssó környékén gép-, traktor-, repülőgép- és mozdonygyár épüjt, A román kohóipar termelése már jóval túlhaladta az 1938'as színvonalat. A fatermékek, a cellulózé és a papír az ország fontos exportcikkei. Romá" n'a tízmilľó hektáron termel nanemüeket, nagy területen rizst, zabot, rezsot és kölest. 700.000 bek­táion olajos magvakat, cukorrénát, dohányt, gyapotot l cnt, kendert. Gaz­dng állatállománya van: egymill'ó ló, , 11 millió juh. 2 miliió sertés, 4.5 m 1­lió szarvasmarha. BULGÁRIA ROMÁNIA A nagy mezőgazdasági feleslegek­kel rendelkező Románia is megin­dult az iparosodás útján. Az ország a világ öt legnagyobb olajtermelő ál­lama között van. Bukarestben és Ploestiben a lefkorszerűhb olajfino­mítók mű kőd n r k. Nagy antracit-, kő­szén* éí lijfttlHdppd, arany-, ezüst-, eddig me* • 1 i­r '•Hárt vövmmimm^ Bulgáriát a külföldi töke és a rao­narchista u: alom mesterségesen v is-r szsszoritotta a fejlődésben. A bolgár r.cp! demokráciának — Dimitrov elv­társ szavaival élve — egy évtized alitt kell behoznia egy évszázad m.i­lasztásrit. A mezőgazdaság tovább­fejlesztése mellett megindult az or­szág iparosítása. Fokozódik az .pari nyersanyag termelése a s?én, vas", r-'Z-. ólom*, ezüst. arany . márvá v­e.= sóbányákban. 1947 ben a szénVr n* ászát például már s&ázaiékkal meghaladta az 1939. évi színvonalat. A viUarr.osenergiatermolés 1947-re 175 millió kilowattal emelkedett 1940-hez viszonyítva. A rno rt épül' 1 új ipari központban, Dimitrovg.ád­ban az építkezések elősegítésére ha­talmas cementgyár ke-.dte meg rr,u­k d sét. Az ország északi része gabo­natermelő, a dőli ta'".:manyukban d hányt. gyapotét szol t. gyümöl­csét termelnek. A nult evben az or" s.-rg vetésterülete 7 százaié íxa: nőtt. 1916—17-ben 15 millió mázsa búzát, 2 3 millió mázsa tengerit és 108.000 m-izsa rizst teimeltek. Dohány terme­e vi 22S.OOŰ raa-*—^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom