Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-12 / 7. szám

Ira Kčs 3* Bratislava, 1949 február 12. G II. évfolyam, 7. szám. Mindszenty a vádlottak padján. { Életfogytiglani börtönre ítélték o hazaáruló Mindszenty Józsefei Ugyancsak súlyos bő'iönhüiieiést kapott a iöbbi hat cinkostárs is BUDAPEST. — A Magyar távirati Iroda jelenť: A budapesti kerületi bíróság tárgyalótermét kedden reggel az érdeklődők már jóval az ítéletkihirdetés előtt megtöltötték, hogy végighallgassák Mindszenty és hat társa bűnügyében hozott népbírósági ítéletet. Háromnegyed 9-kor vezették elő a vádlottakat. Néhány perccel 9 óra után D r. O 1

1 y, a népbíróság elnöke vezetésével vonult be a tárgyalóterembe a szenátus. A magyar nép nevében hezott ítéletet D r. 01

1 i népbírósági elnök olvasta fel. Bevezetőjében mcgegyszer ismertette a vádat, majd az ítéleteket olvasta fel: Mindszenty Józsefet életfogytiglani börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra és polgári jogainak 10 évre szóló elvesztésére, D r. Baranyai egyetemi tanár vádlottat 15 évi fegyházra, hivatal- és vagyonelvesztésre, Dr. Z a k á r, Mindszenty volt titkárát 6 évi fegyházra, Dr. Esteházyt 15 évi fegyházra, vagyonelkobzásra és polgári jogainak 10 évre való elvesztésére, Nagy Miklóst 3 évi fegyházra és 5 évi polgári jogvesztésre, Dr. Ispánki Bélát életfogytiglani fegyházra és D r. Tóth Lászlót 10 évi fegyházra ítélte a magyar népbíróság. M ndszenty az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be. (A Mindszenty-tárgyalásról lapunk 5-ik oldalán hozunk részletes beszámolót. A szakszr rezetek prágai értekezlete ZÁPOT OCKY: Á szakszervezeti erok egyre erődödnek K LIME N T; Fektessünk súlyt a termékek minőségére Zápotccký kormányelnök részvé telével az elmúlt héten szombat.>n : szakszervezetek Pragában az ö

+éve. terv időszakában első értekezletükre jöttek össze. Fizeti az értekezleten f c! szólalt többek kozöt* Kiiment keres kedelemügyi miniszter is, továbbá t szakszervezetek vezértitkára, Erban és mások. Az értekezlet záróülésén felszólalt aztán Zápotocký kormányelnök is, aki beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti erők nemcsak a népi demokráciákban, hanem a kapitalista államokban is egyre erősödnek Ez egyel jelent azzal, hogy az egész világor megtörnek a reakció céljai, hogy a békét megzavarják. Zápotocký kormányelnök foglalkozott a bérek és fizetések kérdésével is, majd a szakszervezetek álláspontját ismertette a vállalkozókkal szemben. Hivatkozva és bizonyítva hivatalos statisztikai adatokkal kimutat ta, hogy a kapitalista uralom idejében az első köztársaságban a vállalkozók tízezrei jelentettek csődöt, ezzel szemben az 1948-ban kiadott hivatalos jelentés szerint egvetlen vállalkozó sem jelentett bukást A kormányelnök ezután pellengéezte az építkezési iparban jelentkező hiányokat, melyek nem járulnak l

iozzá a konszolidációhoz. Kijelentete, hogv az ötévs terv jelszava: renlet a termelési folvsmatba! Ennek a endnrk a bevezetése a szakszervezetek feladata és kötelessége. Beszéde zárórészeben a kormányelnök kijelentette, hogy a jövőben' csakis olyan szociális intézkedéseket foganatosítanak majd, amelyek megvalósításával a termelést emelik. Kliment miniszter beszédéből ki kell emelni külön öten" azt a részt, melyben a kétéves terv eredményeivel foglalkozott és rámutatott azokra a feladatokra, melyek a szakszervef zetekre várnak az ötéves terv meg• valósításánál. Kjelentette. hogy a termékeknek nvnden üzemben egyaránt jóminőségűeknek kell lenniök és az egyik üzemben szerzett tapasztalatokat más üzemekben is értékesíteni kell. Az ötéves terv különösen Sz'ovenszkón nagyobb befektetések kel számol. A nagyobb termelésnek köszönhető, hogy bevezethettük bizonyos árúknál a szürkepiacot. Beszéde befejezésében Kliment miniszter ki'enc non than foglalta össze azokat a feladatokat, melvek megvalósításával az ötéves tervet sikeresen végrehajtjuk. A Szovjetúnió megnemtámadási egyezményt ajánlott fel NORVÉGIÁNAK A moszkvai rádió jelentette, hogy a zovjetúniő megnemtámadási szerződés megkötését javasolta Norvégiának. A szovjet jegyzék ezt tartalmazza: „A Szovjetúnió felkérte a norvég kormányt, hogy magyarázza meg áláspontját az Atlanti Egyezmény kérdésében és hogy jelentse be, vájjon a norvég kormány a z egyezmény alapján kötelezettséget vállal-e, hogy Norvégia területén repülő, vagy tengeri támaszpontokat létesít. A norvég kormány válaszában megállapította, hogy az Egyesült Népek Szervezete még nem elég erős a kis országok biztosítására és hogy ezért a kormány megfontolja, hogy csatlakozzék-e az Atlanti Ünióhoz, mint regionális egyezményhez. A szovjet jegyzék megállapítja, hogy az Atlanti Ünió semmiképpen sem ilyen egyezmény, hanem bizonyos államok csoportjának hatalmi egyesülése más államcsoporttal szemben. Norvégia az egyezményhez csatlakozva egy olyan hatalmi „Amerikának sohasem lehet nyugodt a telkiismerete, ha nem hajlandó békéről tárgyalni" Az U^A hozréb mőn\éní>k visszhang:ra Sztálin hékenxílntknzatairrtl kanc*r»la

than Acheson amerikai külügyminiszter — mint ismeretes —Anglia és Franciaország megnyugtatására, valamint a támadó szellemű Atlanti Szerződés megkötése érdekében „visszavonult" a legutóbbi sztálini békenyilatkozatok elől. Acheson viszautasító válaszát Truman csütörtök esti sajtónyilatkozatában minden fenniartás nélkül megerősítette. Az elnök ugyanakkor — mint az AFP jelenti — igyekezett kitérni a sajtótudósítók kérdései elől, mindössze annyit jegyzett meg, hogy ,.nem óhajt" kétoldalú tárgyalásokat folytatni. A közvélemény visszhangjára jellemző 'egyébként hogy még a jobboldali Washington Star is így ír: „Amerikának sohasem lehet nyugodt a lelk'ismrrete, ha nem hajlandó békéről tárgyalni". A pennsylván

;ai Yorkban megjelenő egyik újság hangsúlyozza, hogy Sztálin lehetőséget nyújtott Ameri-' ka és a Szovjetúnió közötti ellentététek rendezésére. Az amerikai kormány kötelessége, hogy azonnal megbeszéléseket kezdjen a szovjet kormánnyal. Sokkal értékesebb számunkra a béke — írja a lap —, semhogy tréfát > űzzünk ebből a kérdésből. A New York Post szemleírói hangoztatják, hogy Sztálin nyilatkozatait tanulmányozni kell. A New York Times washirgtoni tudósítója szerint az amerikai politikusok között van egy csoport, amely szükségesnek tartja a békeértekezletet. Az Acheson-nyilatkozat és Truman magatartása természetesen „megkönnyebbülést" okozott" Bevin környezetében, az amerikai külügy- ! miniszter és Truman magatartása azonban ugyanakkor teljesen leleplezte az amerikai és an£ol kormánykörök támodó politikáját. A moszkvai rádió ezzel kapcsolatban megállapítja: e politika célja a támadó jellegű Északatlanti Szövetség létrehozása és felvonulási területük megszerzése háborús tervek számára. Ugyanakkor az emberek milliói ismerik fel, hogy a Szovjetúnió őszinte, következetes békepolitikát hirdet. E felismerés alapján a világ népei mind jobban meggyőzödnek Washington és London világuralmi törekvéseiről és eltávolodnak a háboriis uszítók politikájától. A béke hívei tudják, hogy a békéért harcolni kell és mindinkább felismerik azt is, hogy a háború pusztításainak elkerülésére már most tevékenyen részt kell venniök a békéért folytatott kíizdőieűJ^^v. csoportba kapcsolódnék, melynél: madó céljai vannak. A norvég válasz szerint Norvégia nem vállal kötelezettséget, hogy más államoknak norvég területen katonai támaszpontokat nyújt, mindaddig, míg Norvégiát nem fenyegeti támadás veszélye. E kijelentésből látható, hogy provokáló hírek, vagy Norvégiát fenyegető támadásról hirtelen költött hamis közlések elegendók volnának ahhoz, hogy norvég területen katonai támaszpontok keletkezzenek. A norvég kormány nyilatkozata azt a látszatot kelti, mintha ilyen támadás veszélye a Szovjetúnió részéről felmerülhetne. Ez alaptalan állítás, mert a norvég kormánynak nincs oka arra, hogy kételkedjék a Szovjetúnió jószomszédi szándékai felől Norvégiával szemebn, ami kizárja a támadás lehetőségét. A norvég kormány előtt ismeretes, hogy a Szovjetúnió mindig barátsággal volt Norvégia iránt és hogy a második világháborúban résztvett Norvégiának a fasiszta elnyomás alóli felszabadításában. A szovjet kötelékek csapatait a norvég területről önként kivonta, mielőtt még a norvég kormány ezt kérte volna. Ha Norvégia mégis kételkedik a Szovjetúniónak Norvégiával szemben való jószándéka felöl, a szovjet kormány hajlandó a norvég kormánynak megnemtámadási szerződés kötését felajánlani, hogy így minden kétséget kizárjon. * Lange, norvég külügyminiszter vasárnap délután Washingtonba érkezett, ahol 5 napig marad. Bejelentette, hogy Acheson amerikai külügyminisztertől részletes felvilágosítást kér arról, hogy milyen kötelezettségeket kellene Norvégiának vállalni, ha a készülő Atlanti ^y^üm^vtiaa; CraUíűíAxjriÁli. LÖRINCZ GYULA: I u tűregyesüeleink e'é Rengeteg levelet, sürgetést kaptunk az utolsó időben, hogy mikor indul meg a kultúrmunka, kultúrális élet Csehszlovákia magyarja' között. Ezekből a levelekből, érdeklődésekből, tanácsokból különféle tervek, vágyak, elképzelések alakultak ki. Többek között az egyik lelkipásztor támogatásunkat kéri egy beküldött színdarab eljátszási engedélyé-* nek megszerzéséhez. A darab a barbár fajelmélet, az antiszemitizmus egyik terzszüleménye. A tisztelendő urat nem nagyon hatották át a fennkölt krisztusi tanok a felebaráti szeretetről, de annál inkább a Szálast-féle pisztolyos pap, Kún páter szelleme. Kún páteré, aki nem átallotta „Krisztus szent nevében: testvérek tüz!" — vezényszóval kivégeztetni védtelen, fegyvertelen felebarátait, asszonyokat és gyermekeket. No, nem tisztelendő úr! Mi nem szolgáltatjuk ki még egyszer a becsületes magyar lelkeket az ilyen „szelSajnos, úgy látszik, hogy a lelkipásztorok között is akadnak szép számban olyanok, akik elől őrizni kell a lelkeket. A Kún páterek, Tisok. Mindszentyek, stb. bőségesen igazeliák, ám legyünk igazságosak, vannak viszont sekan közülük, ak'k becsületesen, tisztességesen, sőt hősiesen őrt álltak a strázsán. Nagyon sok érdeklődés van a régi, elavult, a földesurakat, az úgynevezett úri életet idealizáló, hazug erkölcsi aláfestéssel a reális, való szemléletet meghamisító népszínmüvek iránt. Itt talán nem is szándékos rosszindulat, inkább tájékozatlanságról van szó. Sokszor egyébként öntudatos munkás, vagy parasztkörök küldenek be ilyen darabot azzal az óhajjal, hogy szeretnék előadni. A darab pontosan az ő osztályérdekük ellen irányul, kigúnyolja, nevetségessé teszi a kisparasztot, a földmunkást és az őt kihasználó földesurat, vagy kulákot sikamlós, ügyes fordulatokkal úgy állítja be, m'ntha ennek az úrnak a nagylelkűsége, jószívűsége tenné .lehetővé, hogv egyáltalán élhet a dolgozó is, a munkás, a k*spara«zt és nem fordítva, ahogy a valóságban volt, hogy ő csak azért élhetett, dorbézolhatott, mert ezek dolgoztak rá, Ahogy már mondtam, ezeket a népszínműveket azok a dolgozók küldik be legtöbb esetben, akik ellen tartalma irányul. Nem kétséges tehát, hogy jóindulatú tájékozatlanságról van szó. Itt ezen a téren nagy munka, hivatás vár a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesiiletére. Gondoskodni a csehszlovákiai magyarok általános kultúrszínvonalának felemeléséről. Népnevelési, népművelési munka a magyarság között. A néppel megismertetni a tudomány, irodalom és művészet komoly értékeit. Nekünk, a mi kultűrmunkánkon keresztül kell bebizonyítanunk, hogy nem a Tisok és Kún páterek, de a Hviezdoslavok és Petőfik, az Ady Endrék és Wolkerek, a Fučíkok és József Attilák szelleme, kultúrája jelenti az igazi, szoros és megbonthatatlan kapcsolatot a nemzetek között. így a mi számunkra elsősorban a velünk egy hazában élő szlovák és cseh nép között Ezért a kultúregyesület egyik főcélja ápolni a szlovák és magyar kultúrközeledést Megismertetni a szlovák kultúrértéke« k«t itteni magyarsággal g*>