Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-02-05 / 6. szám

A C S EH SZ10 VA K

IAI M

A

GYAR DOLGOZÓK HET I

L

ARJA f I90, 3M*«fe mámm* ftarUäaifréá fdasafeaduliiM. s cxabadságszeret* népek Arany, betűs ünnepe, Ezen a napon mérte döntő csapását a diať* Vörttg hadsereg Hitler fasiszta neregeire. Ez a győzelem % második világháború igazi fordulópontját jelentette, mert ezzel a nappal kezdődött a Vörös hadsereg diadalmas eíö«, benyomulása, a fényes győzelmek s©ha nem látott sorozata, melyet Berlin elfoglalás* tetőzött be. SZTÁLINGRÁD Bratislava, 19^9 február S, IX. évfolyam 6. szám.. Hat évvel ezelőtt, 1943 február 2-án győzedelmeskedett Sztálingrádnál a szovjet hadsereg a német fasiszta csapatok felett. Fordulópont volt ez a győzelem a második világháborúban, mert ettől kezöve megtorpant a német lerohanás, a szovjetcsapatok vették át a kezdeményezést és megsemmisítették a nemzetközi tőke német csatlósainak minden reményét arra, hogy leverjék a dolgozók ebő szoc'alista államát. Mert a német fasiszta bandák nemcsak a német gyárosok és bankárok serege voltak, hanem a nemzetközi tőke vérengző csapatai, az angol és amerikai bankárok és gyárosok tíz éven keresztül támogatták Hitlert, pénzelték és örömmel nézték a Wehrmacbt tankjait és kezüket dörzsölték Hitler uszító háborús beszé^ dei hallatára. Ma már okmányok bizonyítják, hogy Churchillék, akik csak ímmel-ámmal harcoltak a németek ellen, elveszettnek tekintették Sztálingrádot és azon törték a fejüket, hogyan fogják Hitlerrel felosztani a Szovjetúniót. És Hitlerék is úgy vezették a háborút, hogy az az angol és amerikai seregekben ne tegyenek nagy kárt, mert úgy számítottak, hogy ha sikerül legyőzniök a Szovjetuniót, meg tudnak majd egyezni a zsákmányon a nyugati tőkésekkel. Míg a szovjet frontokon 240 fasiszta divizió harcolt, addig a nyugatiak ellen a németek csak 40 div'ziót vetettek harcba. A nemzetközi tőke tervei nem sikerültek Sztálingrád hős védői meg® semmisítették a náci seregeket és ezzel a nemzetközi tőke imperialista rohamcsapatát. Ezzel el is dőlt a háború sorsa, biztos lett a szovjet győzelem és a békeszerető népek győzelme több Szovjetúnión kívüli országban. Később aztán, mikor Berlinbe ért a szovjet hadsereg, térdrekényszerítette a német vezérkart és elsöpörte a fasiszta uraimat, meglátta az egész világ, milyen óriási a Szovjetúnió ereje, milyen hatalmas horderejű a kommunista eszme. Megmutatta azt is, hogy a szovjet hadsereg nemcsak a szovjet nép szeretett gyermeke, de világszerte büszkén szeretett serege a nemzetközi munkásságnak. A német kapttulác'ós okmányon még meg sem száradt a tinta, az angol és amerikai kapitalisták máris belefogtak az új háború előkészíté-sébe. Azóta évről-évre támadóbb az amerikai politika hangja, hónaprólhónapra szemtelenebbül propagálja a háborút, mert az amerikai urakat fenyegeti a gazdasági kríz

:s, a növekvő munkanélküliség, az infláció és nem tudnak más kiutat, mint a vért és tömeggyilkolást. Éppen a» elmúlt napokban próbálta meg az amerikai tőke belevonni az északeurópai államokat a támadó szovjetellenes atlanti-egyezménybe. Az amerikai kap talista kormány háborús politikája nem Amerika gazdasági és fegyveres erején alapszik. Éppen ellenkezőleg, nagy a háborús propaganda azért, mert takar* ni kell a gazdasági rendszer gyengeségeit, mert propagandával akarják akaratnélküli ágyútöltelékké gyúrni a nyugati államok lakosságát. A nyugati államok lakossága pedig nem akar háborút. A franc'a békemozgalom, a nyugati sztrájkok és nem utolsó sorban a Szovjetúnió ereje, ez a m?i napok Sztálingrádja, ez az a szikla, amelyen visszahull és felmorzsolódik minden háborús politika. Sztálingrád győztesei ma nem állnak egyedül. Az a sokmUlió szovjetkatona, aki a békéért harcolt, nemcsak Berlint foglalta el, de a világ minden békeszerető polgárának szívét is. Ezért ünnep ma is, nekünk is és világszerte a sztálingrádi győ» zelen*. A Szovjetúnió még következetesebben folytai ja harcát a háborús uszítók ellen a tartós békéért F A szovjet kuügymmisztérium közleménye az Eszakattanti Szerződésről ben. Ezzel leleplezték, hogy a Nyugati Szövetség célja nem a békeszerető európai országok egyesítése, s általában nem a tartós béke biztosítása Európában, hanem más céljai vanak, amelyeknek semmi közük sincs a béke megerősítéséhez és a nemzetközi biztonsághoz. A szovjet közlemény rámutat arra, hogy a Nyugati Szövetség megteremtése Nagybritánia, Franciaország és a többi résztvevő állam végleges szakítását jelenti a Hitlerellenes koalíció demokratikus államainak politikájával. A Szovjetúnió most is szilárdan áll ennek a politikának alapján •— mondja továbbiakban a szovjet közlemény —, amely teljes egészében megvalósítja a Szovjetúnió. az USA és Nagybritánia kormányfőinek jaltai és potsdami értekezleteken hozott döntéseiket, amelyekhez Franciaország is csatlakozott. Ezek a döntések az emépai tartós . biztí*sítására, valamint annak az államnak részéről kiinduló új támadás megakadályozására irányulnak, ameiy két vťágháború kitörésének főbüno se volt. ' Moszkvai Tass-jelentés közli, hogy a Szovjetúnió külügyminisztériuma az Északatlanti Szerződésről közleményt adott ki. A közlemény bevezetőben megemlíti, hogy az USA külj&gyminisztériuima január 10 éa „Békét építünk. Kollektív biztonság az északatlanti körzetben" hangzatos címmel terjengős közlést hozott nyilvánosságra. Ebben & hivatalos okmányban — folytatódik a szovjet külügyminisztérium közleménye — az amerikai külügyminisztérium kifejti az USA álláspontját az úgynevezett „Északaťanti szerződés kérdésében", melyről az Egyesült Államok kormánya, Kanadával együtt, az elmúlt nyár óta tárgyalásokat folytat Nagybritániával, Franciaországgal, Belgiummal, Hollandiával és Luxemburggal. A szovjet külügyminisztérium közleménye ezután megemlékezik a Nyugati Szövetség megalakulásából, hattga-űIycEva, hogy ennek a tömbnek a megalakítói már elejétől kezdve lehetetlenné tették a népi demokrácia országai és a Szovjetúnió részvételét ebben a szövetségSzfnlin gpneralisszirnvsz nak, hogy a közlekedési korlátozásokat be ne szüntesse, természetesen feltételezve, hogy ugyanakkor megszűnnek mindazok a közlekedési és kereskedelmi korlátozások, me lyeket a három nyugati nagyhatalom foganatosított. 4. kérdés: Hajlandó-e lenne találkozni Truman elnökkel olyan he lyen, mely elfogadható mindkét fél számára és ott letárgyalni egy ilyen békepaktum megkötésének lehetőségeit? Felelet: Mint már régebben mondottam, ilyen találkozás ellen nincsen semmiféle kifogásom. Amerikai jelentés szerint washing toni politikai k'r 'kben kijelentették, hogy Truman 'nök a kényszerítő események hutása alatt hajlandó trlálkozni Sztálin generalisszi stussu^ A nyugati hafa'mek elfértek a jaltai és a potsdami egyezménytől A Nyugati Szövetség megteremtése azt jelenti, hogy Nagybritánia és Franc

:airezág eltért a jaltai és pots dami értekezleten elfogadott támadásellenes politika végrehajtásától. Ezek a hatalmak a békeszerető népek számára nagyon is veszélyes, új politikára tértek át, amelynek célja az említett országok uralmának megteremtése Európa más népe felett, sőt a háború befejezése után tőlük függő helyzetbe került tegnapi támadó felhasználása e célok érdekében. Nagybritánia és Franciaország kormánya az USA kormányával együtt céljaik érdekében fel akarják használni Nyugat-Németországot, ahol az angol-amerikai megszálló hatóságok közreműködésével a kormányzás minden ágazatában újra erősödni, kezdtek a régi Hitler-barát és katonai szellemű német reakciós elemek. A szovjet külügyminisztérium közleménye megállapítja, hogy a Nyugati Szövetségiről szóló közleménynek semmi köze sincs a benne résztvevő államok önvédelméhez, bármennyire igyekszik is a nyugati országok sok vezető politikusa az egyezmény valódi céljait eltitkolni. Az egyezményben résztvevő országok a „gazdasági szilárdságukat" veszélyeztető helyzet megakadályozásának jelszavával katonai lépéseket és mindenféle elnyomó intézkedést tesznek a munkásosztály, valamint az említett államok harcos, demokra tikus erői és a gyarmati és függő országok népeinek egyre erősödő felszabadító mozgalma ellen. Mindez bizonyítja a Nyugati Szövetség demokráciaellenes, reakciós és iámadóeaellemft jellegéi Ax M apt» gateurópai állam szövetsége katonalpolit'kai kiegészítése a Marshallterv európai végrehajtása érdekében létrejött gazdasági egyesülésnek. Az európai országok mindkét csoportosulását az angol-amerikai uralkodó tömb urai irányítják, amelyek saját hadászati és gazdasági helyzetük további megerősítésére és kiterjesztésére törekednek. A szovjet külügyminisztérium közleménye a továbbiakban leszögezi, hogy a nyugati országokat semmiféle támadás nem feuyegeti, majd megállapítja: az angol-amerikai politikai tömb tervei összeférhetetlenek a béke érdekeivel és a demokrácia megvalósításával az európai országokban. Minél gyorsabban és minél tovább haladnak a nyugati Szövetség országai a népi demokráciák és a Szovjetún'ó ellen vezető úton, ahová az angolamerikai tömb politikája sodorja őket, annál inkább politikai és gazdasági függőségbe jutnak a nyugateurópai államok az USA uralkodó köreitől. Ez a helyzet egyre növekvő politikai nehézségeket is okoz az említett országokban. Ugyanakkor a Szovjetúnió és a népi demokráciák, amelyek most teszik első lépéseiket szocialista fejlődésük útján, gyorsan és lankadatlanul folytatják gazdasági újjáépítésüket, fokozzák fellendülésüket és egyidejűleg megerősítik a reakciós uralmi rendszer alól felszabadított népek demokratikus szabadságjogait. A

z Északatlanti Szövetség céljai szoros kapcsolatban állnak az Amerikai Egyesült Államok védnöksége alatt álló angol-amerikai világuralom megteremtésével. Ma már világos, hogy a nyugateurópai csoportosulás csupán az egyik, méghozzá nem is legfőbb láncszeme az angolamerikai világuralom megteremtésére irányuló lépések rendszerének. Az imperialisták politikai kényszert akarnak gyakoroln', hogy nagy hűhóval meggyorsítsák ezeknek az országeknak a nyugati csoportosuláshoz történő csatlakozását és megerősítsék az európai államokban uralkodó háborús hangulatot és bizalmatlanságot. Az USA és Nagybritánia uralkodó körei az utóbbi hónapokban előkészítették az Északatlanti Szövetség megalakulását, a Nyugati Tömb öt résztvevőjének, továbbá Kanadának és az USA-nak részvételével Az angolszászok támaszpont-politikája Nem vitás azonban — folytatja a közlemény —, hogy a különféle szerződések létrehozása és aláírá ok gyűjttse újabb és újabb egyezményeken, amelyet az amerikai és brit külügyminisztérium hivatali szobáiban tákoltak öszsze, még nem jelenti azoknak a céloknak elérését, amelyekre a szerződések és csonortosulások létrehozói törekednek. A szovjet közlemény a továbbiakban rámutat arra, hogy nem minden állam hajlandó a csoportosításokhoz csatlakozni és a már csatlakozott államok nem mindegyike hajlandó m'nden esetben alávetni magát az angolamerikai parancsnak, majd a keleti népek körében egyre nagyobb lendületre' kapó nemzeti fel szabadító mozgalmak jelentőségét hangsúlyozva, így folytatja: Szólni kell a Szovjetúnióról és a népi demokráciákról, amelyek megvalósítják népeik valódi akaratát és az egyenjogúság, valamint a más nemzetekkel fennálló barátság nagy elveit. Magának a szovjet államnak létezése, annak növekvő ereje és nemzetközi tekintélye, valamint a ha tahnas segítség, amelyet a más országokban működő demokratikus erőknek nyújt, leküzdhetet len akadálya egyik vagy máfýk hatalom világuralma megteremtésének, A szovjet közlemény a következőkben rámutat arra, hogy az angolamerikai tömb országai hatalmas összegeket áldoznak fegyverkezésre, katonai támaszpontok világhálózatát építik ki, különösen a Szovjetúnió határaihoz közelfekvő országokban. Értelmes ember nem állíthatja, hogy ez az USA védelmének érdekében történik. Noha az Egyesült Államo kat semmiféle támadás nem fenye* (Folytatás a 2. oldal 1. hasábján.) A békét leszereléssel kell megvalósítani Moszkvából jelenti a szovjet TASS ügynökség, hogy az amerikai Inter national News Service vezérigazgatója négy kérdést intézett Sztálin generalisszimuszhoz, aki a kérdésekre így válaszolt: 1. kérdés: Hajlandó é a szovjet kormány mérlegelni olyan közös amerikai-szovjet kijelentés kiadását, mely megerősíti, hogy a két kormány közül egyik sem szándékszik háborúba lépni a másik ellen? Felelet: A szovjet kormány hajlandó lenne letárgyalni az ilyen ki jelentés megjelentetésének kérdését. 2. kérdés: Hajlandó-e a szovjet kormány az ü. erikái kormánnyal közös intézkedéseket foganatosítani az ilyen békepaki, im megvalósítása érdekében a békés leszerelés útján? FaUltti Xtcstisisteftcfi, 4 aawvkt kormány együttműködhetne az amerikai kormánnyal azokon az intéz kedéseken, melyek a fokozatos leszerelés útján a békepaktum megvalósításához vezetnek. 3. kérdés: Hajlandó-e a szovjet kormány megszüntetni a köziekedé si korlátozásokat Berlin és Németország nyugati övezetei között, melyeket a szovjet hivatalok foganatosítottak, ha az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai e'tekintenek egy külön Nyugat Németország megalapításától a külügyminiszterek értekezletének összehívásáig, mely a német problémát mint egészet letárgyalná? Felelet: Ha az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai betartják a harmadik kérdésben felvetett feltételeket, akkor a szovjet Itwwáag mmm látja akadályáé *A