Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-22 / 4. szám

> UJSZ0 IMS jamilr S8, A forradalom vezérkarában (Részlet až orosz polgárháború történetéből) Lenin rendíthetetlen energiával intézte a forradalom előkészületeit. Akkoriban Fofanovova lakásán rej­tőzött az Erdő-kerületben, óvatos­ságból csak Nádezsda Kansztanljf­novna Krupszka és Lenin nővére, Maria Iljicsna látogatták ezt a la­kást. Lenin találkozói Sztálinnal és » párt központi bizottságával folyó tanácskozások máshol zajlottak le. A központi bizottság utasítására a vy­bori kerület a háznál, ahol Lenin lakott, Vörös gárda néhány főnyi ­őrségét állítota fel. . A lakásba , hordták Leninnek az újságokat, levelekét és rövid híré­ket. Az ajtót csak egy megbeszélt csengetés'jelzésére nyitatták' ki. Egy este Krupszka ennek a háznak az. aj tájánál egy diákot talált. Fofanovova •unokaöccse volt ez, aki éppen olyan­kör jött, -mikor a lakásban Leninen kívül senki-nem volt. Leninnek úgy tűnt fel, hogy a megbeszélt csenge­tés szólt; már csaknem kinyitotta az ajtót, de mikor meghallotta az idegen hangot, visszatért a szobába. Ä diák tovább csengetett. Éppen ab­ban a pillanatban"- érkezett -Kíirpsz- • ka. -.* ... - - •• ^ v . —• Ä lakásba. valaki :bémerií,' — mondta zavartan a diák. —• Hogy-Jiögy;; bement?? ~ • — Igen, 3övök, '••" csengeted, vála- ; szol valamilyen férfihang; Aztán «sengéttem (' : csengettem: és már sen- 7 ki sem válaszolt. r Végül is-sikerült a meinkívánatos Ten d égtől megszabadulni. Lenin csak ritkán hagyta el titkos • ákását. Egyszer késő éjszaka tért haza'sétájából. Az őrség megállítot­ta őt, de amikor nem találtak sem­mi gyanúsat, átengedték. Aggódva, hogy el ne árulja menedékhelyét, elhaladt Lenin a ház mellett. Kis idő múlva visszatért, az őrség még mindig ugyanazon a helyen állt. Nem lehetett észrevétlenül átmenni <32 udvarra és ezért Lenin elhatá­rozta, más úton kerül haza. Elment • Lanszkaja állomásra, áthaladt a vasúti töltésen, de a sötétben elté­vedt és mocsárba jutott. Csak virra­datkor tért haza„ Lenin naponta egész csomó lósá­got olvasott el és azonnal írt cikke­ket és megjegyzéseket a „Pravdá"-ba és tömör leveleket a párt központi bizottságának. Október 24.-én reggel Lenin szo­kás szerint gyorsan átnézte az újsá­gokat. Minden azt igazolta, hogy kö­vetkezik & döntő pillanat. írásbeli hír érkezett a junkerek „Pravda" el­leni támadásáról és a párt központi bizottságának intézkedéseiről. Te­kintettel a városban uralkodó izga­lomra, á hivatalokban korán végez­tek a munkával. A lakásadónő, aki­nek éppen hogy sikerült csónakon átkelni a Néván, mesélte Leninnek, hogy « kormány felszedeti a hida­kat. Lenin gyorsan rövid levelet írt, amelyben azt kívánta, hogy Smol­il vb a jöhessen. — Vigye a levelet azonnal a köz­ponti bizottságba és rögtön térjen vissza, — mondta Fofanovovának. Az elvitte a levelet a vybori bi­zottságnak. Ott telefőnösszekötte­tésbe léptek a párt központi bizott­ságával; . azt a választ kaptál:, még nem tanácsolják Leninnek titkos la­kába elhagyását. Fofanovova tehát tagadó válasz­szal tért vissza. Lenin idegesen jár­kált a szobában. Teljesen elfelejtet­te, hogy háziasszonya távollétében nem szabadna a szobábän sétálnia, hogy m alsó lakásban ne hallják­lépteit. Mikor átolvasta a levélkét, amit elvtársai küldtek neki, új leve­let írt a következő, hangzással: „Elvtársaki _ 24-én este.írom ezeket a Sorokat a helyzet végsőkig feszült Több, mint világos, hogy a felkelés halo^ gatása mofí már egyenlő a haláilaL Biztosítom az elvtársakat, tisztá­ban vagyok azzal, hogy most min­den egy hajszálon függ, hogy napi­rendén vannak a "kérdések, melyeket nem lehet elintézni tanácskozások­kal, sem kongresszusokkal (de még a szovjetek kongresszusával sem), ellenben csakis ' á rtetnzéftél, tö­meggel, a felfegyverzett tömeg haar­eávaJk, A kornilovok burzsoá ellenállása és Verchovszkij eltávolítása bizo­nyítja, hogy nem lehet várni. Bár­milyen módon, ma éjjel le kell tar­tóztatni a kormányt, előzőleg (a túl­erő ellenállása esetében) lefegyve­rezni a junkerokat, stb. Nem lehet várni! Minden elvesz­het! A hatalom azonnali megszerzésé­nek célja: a nép védelme (semmi esetre sem a kongresszusé, hanem a • népé, a hadseregé és a parasztságé mindenek előtt) a Kornilov kormány­nyai szemben, amely elkergette Ver­chovszkijt és megszervezte a Korni­lov~féle összeesküvést. Kié .legyen a.hátalom? _ ­Ež nem fontos:; legyen a katonai -forradalmi kommitté-é, vagv más ,,szervé", ámely kijelenti, hogy a hatálmat csakis a népérdekek valódi védelmezőinek ad'a át. a hadsereg érdekeit (azonnali békeajánlat), a földművesek érdekeit (a földeket -azonnal le kell foglalni; megszüntet­ni a magántulajdont), az éhezők ér­dekeit ... A kormány inog. Le kell törni bármi módon! A felkelés el­halasztása egyenlő a halállal." Ugyanabban "a percben, mikor Le­nin a levelet írta, küldött Sztálin fu­tárt Lenin titkos lakására. A párt központi bizottsága hívta Lenint Smolnýba. Fofanovova, aki Lenin levelét Smolnýba vitte, fél tízkor tért visz­sza a lakásba. Lenin szobájában még ott ült az összekötő szolgálatnál dol­gozó Eino Rachje. Óvatosságból, hogy ne legyen fö­lösleges tanú, Lénin újból, harmad­szor is megírt valami levélkét és-el­küldte az .asszonyt Smolnýba. „Várjuk magát tizenegy óráig" — mondotta Lenin,< kikísérve Fofano­vovát. — „Ha nem tér vissza, jogom lesz saját belátásom szerint csele­kedni." A villamosok már nem közleked­tek, gyalog kellett mennie. Míg Fo­fanovova Smolnýba ért és vissza, el­telt vagy két óra. Lenin az egész napot olyan idegfeszültségben töl­tötte el, hogy elfelejtette az óvatos­ságok egész sorát. Vladimír Majakovskí j : r ? 1 S T : Beszélgetés Lenin elvtárssal felmenta tm|» . táskájában te.vén ftgyeit, gondjait ­Csend les* tal&n. Retten vagyunk most: Lenin meg én­Lenin, mint fénykép szobám falán. Száját harsány sző feszit! szét, Bajűsza mereven fölfelé néz, Homloka ráncában az emberiség. Hatalmas homlok, hatalmas és*. A latta ®okez«r ember vonni, toboeók erdeje, karok fűszálai. Felállók, arcomon az öröm ktgytil, jelentéssel kell most elébe állani.' Lenin elvtárs, hadd szolok pár kurta szót, nem szoigálatilag, szívből csupán. Lenin elvtárs tudja, pokoli mód nehéz, amit most végzünk egymásután, Adunk már ruhát a mezítelennek, több már a szén * az érc, — ez ugye szép? D P persze emellett — hadd mondom el finnek, »ok még a szenny és a buta beszéd. Míg átrágjuk marunk rajta, kimerülünk. ön nélkül sokan eltévedtek már. <ezeu a mi földünkön. itt körülünk * köröskörül igen sok gazember jár„ Nincs <rá elég szám, s nincs nevezet, hogy hányan vannak e csirkefogók! kulákok, szektúnsok részegesek, talpnyalók munkahalogatók ftt járnak és gőgtől dagad a keblük, töltőtoll s jelvény pompázik a mellen. Persze, hogy megbirkózunk velük, de rémes nehéz. a harc ezek ellen. Le uín elvtárs, * füstös üzemeinkben • « havas tarlókon ön itt van vélünk. As ön nevével, * szívével szívünkben «*zmélUnk, iélekzünk, ... . verekszünk, élünk. Kiment a nap. táskájába tevén ügyeit, gondjait. Csend lesz talán. Ketten vagyunk most: íven? n tm u én Lenin mint fénykép szobám falán. Forditottai GÁBOR ANDOK. Csó'döt mondott Tito gazdasági terve M«g volt beszélj hogy fit. Fofa- ] novova elmegy a lakásból, & lámpát nem -oltják le, csak letakarják, hogy i ne lehessen belátni az utcáról. A la­kásban azonban sötét volt. Fofano- j vová talált gyufát, meggyújtotta a lámpát, —- senki sem volt itt. Az i asztalon edény állott; Lenin felöltője eltűnt, sárcipői is és a tiszta, mély tányéron feküdt egy cédula, amelyre ez volt irva: „Oda megyek, ahová nem akarta, hogy menjek. Viszont­látásra. Iljics." A forradalom vezére oda sietett, ahol a felkelés szíve do­bogott: Smolnýba. Lenin átöltözött, kopott sapkát vett föL átkötötte ar­cát nagy kendővel és a futár kísé­retében kiment az utcára. Az utcák üresek voltak. Egy elárvult villamos •sietett vissza a kocsiszínbe, Lenin felugrott és kezdte kérdezgetni a ve­zetőnőt, hová megy. — Csuda ember vagy. Honnan pottyantál ide? Talán nem tudod, mi történik a városban? — Nem tudoni. : — Micsoda egy munkás vagy, ha nem tudod, hogy forradalom lesz. A burzsu jókat megyünk verni... Lenin elmosolyodott és élénken kezdte magyarázni, hogyan kell csi­nálni a forradalmat. Kísérője szinte tűkön ült, hiszen a kocsiban embe­rek ültek,- felismerhették és feljelent­hették Lenint. A villamos -azonban . bekanyarodott a kocsiszíribe és to­vább gyalog kellett menniök. A Spa­lernán. két lovas junker, érte őket utol és igazolványokat kértek. Rach­je vitatkozni kezdett a junkerekkel, hogy Lenin előre mehessen. A junke­rek, akik láthatólag úgy vélekedtek, hogy- van elég dolguk az alaposan felizgatott munkásokkal, abbahagy­ták a tolakodást. Éjfél után Smolnýhoz ért Lenin. Megbízás nélkül az épületbe kerülni azonban nem volt könnyű dolog. Az ajtónál nagy tömeg nyüzsgött. Lenin és vezetője belekeveredtek a tömeg­be, amely az örséggel vitázott. A tö­meg mind jobban szorongatta az őr­séget. Azok végül is nem bírták to­vább és félreálltak. — Hogy ne nyernénk ezt meg... — nevetett Lenin, mikor s tömeg­gel együtt nyomult Smolný ajtajába. Fent Lenin leült az ablakhoz és elküldte vezetőjét, hogy értesítse Sztálint érkezéséről. Ebben a pilla­natban a mensevikiek egy csoportja lépett be. Az egyikben közülük Dant ismerte fel Lenin. Leültek az asztal­hoz és Dan. nehezen lélegezve, szom­szédjához fordult: — Megkóstoljátok? Van szalámim és zsemlyém. Miközben a csomagot nyitogatta Dan, egyszerre csak fi­gyelmesen "Leninre nézett — látha­tólag felismerte — aztán gyorsan összekaparta az ételt és kiszaladt a szobából. Lenin elnevette magát. A szobába, ahol Lenin várakozott, belépett Sztálin az elvtársak egy • csoport j ávál.. "• Leninnel gyorsan tudatták az ese­mények menetét: Sztálin jelentette neki a párt központi bizottságának utolsó határozatát Attól a perctől már nem hagyta el Lenin Smolnýt. A történések tetőpontján a forrada­lom vezére személyesen állt a kor­mánykeréknél. Némef katonai egységek Bízóméban Berlín. (TASS) A németországi gol-amerikai megszálló hatóságok több­ízben kijelentették, hogy övezetükben nincsenek német katonai alakulatok. Ennek ellenére több helyen, például Osnabrück és Aachen körzetében nagy­létszámú osztagokat állítanak fel volt német katonákból „munkáscsoportok* 4 elnevezéssel. A csoportok vezetői volt hitleri tisztek. A brit hatóságok külö­nös előszeretettel sorozzák be a volt Deutschland és Vicking páncélos had­osztályok tagjait. Hasonló hírek érkez­nek az amerikai övezetből is. Például Majna-Frankfurt körzetében az ameri­kaiak német katonai .alakulatot szer­veznek Haider tábornok vezetésével. A nyugatnémet hadseregbe cseh. len­gyel és jugoszláv emigránsokat is beso­roznak, HÁRSFA — UTCALÁRMA ELLEN A Szovjetunió Építésügyi Akadé­miájának hangtani laboratóriumá­ban tanulmányozták a lakóházak es középületek hangszigetelésének kér­dését. A moszkvai Bolsaja-Ordinka utca egyes : házaiban ultraérzékeny készüléket helyeztek el az utca zajá­nak felfogására. Kísérleteket végez­tek a padló és falak belső szigetelé­sére vonatkozóan előbb parafaréteg­gel. majd nemezzel,, gumival, üveg­fonállal. A nyert tapasztalatok alap­ján a Gorkij-utca 25. szám alatt fel­építetek egy házat — a moszkvai Nagy Színház művészei részére — a hangszigetelés minden vívmányával felszerelve. A ház előtt hatalma.* hársfák állanak, mert megállapítot­ták, hogy nváron a hársfák lombo­zata az utcaiárnia 50—(iO százalékát felfogja. Leleplezték a budapesti embercsempész-bandát Az új törvény öt évig terjedhető fegyházzal sújtja az embercsempésze­ket. Az ügyészség most készítette ei * vádiratot az űj, szigorú törvény alap­ján az első olyan embercsempészést bűnügyben, amelynek budapestiek ft vádlottal. Egy körmendi magánházban a nyo­mozók rajtaütöttek egy embercsempész bandán, amelynek tagjai éppen 4t akarták szöktetni a határon „üzletfe­leiket". Seh Elemér nyugalmazott vasu­tas, Egan Ede háziipari szövő, Tildő* László tisztviselő, Bezzeghí Tibor sod­ronykészítő és Hajduffy Barna bánya­tisztviselő az embercsempészbanda tag­jai. Seh megállapodott Tüdőssel, aki fog­lalkozásánál' fogva utazgatott az or­szágban, hogy hajtson fel szökni készü­lő embereket. Bevonták az üzelmekbe Suták Ferenc hálókocsiellenőrt is. Su­táknak az volt a feladata, hogy vona­ton a határig hozza a „klienseket". A társaság több csoportot átvitt már a határon. Egy esetben segítségükre volt a szöktetésnél Paschka Sándor la­katos, Halmai István füszerkereskedő, Ehmann Ferenc kereskedő és Bezzeghí Tiborné is. A varsói Trybuna Ludu megállapítja, hugy — amint azt a Tito-klikk kényte­len volt elismerni — a jugoszláv gaz­dásági terv csődöt mondott. Ellentétben a béketábor valamennyi államával — írja a lap -— Jugoszlávia, a dolgozók hősies munkája ellenére, nem végezte el gazdasági tervét. A sikertelenség oka világos: a Kommunista Pártok Tájé­koztató Irodájának határozatában meg­bélyegzett téves gazdaságpolitika, a reális lehetőségekkel nem számoló ter­vek, beruházások, amelyekre nines fe­dezet, önkényes, nacionalista jobboldali politika- amely a kuiákság támogatá­sából áJI, ugyanakkor „ultrabaloldali" politika, a kisipar, kézműipar és kiske­reskedelem nagybani likvidációja, stb, A lap a továbbiakban utal arra, hogy Jugoszláviát egyre szorosabb kereskedel­mi kapcsolatok fűzik a Marshall-orszá­gokhoz. idézi a New York Herald Tri­bune megállapítását, amely szerint a Ti­to-klikk a Kelet és Nyugat konfliktusá­ban a „semlegességre tért át", végül pedig megállapítja: ,A Tito-klikk ka­lan<lorpoHtikájának ft t ja: a nemzetközi proletariátus érdekel elárulásának ftt ja­Trajnin szovjet akadémikus a monarchia felbomlásáról Nem kíváncsiak az angol közvetítésre Közvetlen tárgyalások Izrael, Egyiptom és Libanon kőzött Khoäos — Egyiptom és Izrael között as elmúlt napokban közvetlen béketár­gyalások kezdődtek F-hodos-szigetén Áz izraeli küldöttség repülőgépen ér­kezett Rhodos--szigetére. az egyipto­miakkal folyó béketárgyalásokra, Mvnt jelentik, az egyiptomiak és a zsidók • között- kölcsönös..megállapodás- jött lét­re, hogy nem kezdenek úiabb offenzí­vát és nem követnek el határsértőt Az simult napokban JUa *L Nakuxa I határmenti községben sz Egyesült 1 Nemzetek 'megfigyelőjének jelenlété­ben Libanon és Izrael között köz­közvetlen tárgyalások kezdődtek. ! Amikor Anglia tudomást szerzett i az Izrael és Libanon között lévő tárgyalásokról, azt kívánta % li­banoni kormánytól, hogy közvetlenül n* tárgyaljon a zsidó kormánnyal. Anglia az egyiptomi tárgyalások *A­v«w m tA^oaióas járt «i. Most jelent meg I. P. Trajnin szov­jet akadémikus könyve: „Ausztria—­Magyarország nemzetiségi ellentétei és felbomlása" címmel. Ez a könyv — így állapítja meg a szovjet sajtó Ls — hézagpótló jelentőségé a szovjet tudományos irodalomban. Trajnin profe-szor munkájában általános képet nynjt az osztrák­magyar monarchia nemzetiségi kérdéseinek ellentmondásairól és tíz fejezeten keresztül részlete­sen elemzi a nemzetiségi kérdés fejlődéséi Ausztria-Magyarorszá­gon, A .könyvben felsorolt példák minden­nél iobban mutatják, mennyire élet­képtelen a nemzetiségek erőszakos axszimiiálására irányuló politika és mennyire alkalmatlanok a szociál­reform-módszerek a nemzetiségi kér­dések megolôŠAÁr* és m&mgír* tehetetlen 8 burzsoázia a nem­zetiségek elnyomásával szemben. Ausztria-Magyarország példája iga­zolja, hogy a burzsoázia politikája el­kerülhetetlenül vezet a nemzetiségi ellentétek kiéleződéséhez. Trajnin ez­zel szemben rámutat arra, hogy s szocialista szovjet államban a szocia*­lizmus alapján valóban sikerült felépíteni s sok­nemzetiségű államot. A könyv a nemzetiségi kérdés ta­nulmányozása során különös figyel­met szentel az 1848. évi forradal­maknak. Marx, Engels errevonatko­zó megállapításain, valamint Lenin és Sztálin ezzel kapcsolatos írásain keresztül és rámutat arra, milyen so­viniszta álláspontra helyezkedett » német liberális burzsoázia, hogy Né­metországban és a monarchiában* megakadályozza a demokratiki*s erők Oggségm ajcvaaa'iáaak kiágitéséfe j # i

Next

/
Oldalképek
Tartalom