Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-15 / 3. szám

A népidemokrácia intézményei '(-í-e) A munkásosztály és szövetsé­gesei csupán akkor tudják megszilárdí­tani és továbbfejleszteni a népidemo­kratikus forradalom vívmányait, ha ki­sajátítják a magántulajdonban levő ter­melési eszközöket és ha a proletariá­tus az államhatalmat, mely eddig az elnyomott • osztályok kizsákmányolásá­nak volt az eszköze, a burzsoázia és a burzsoázia ellenállásának elnyomására használja fel. Tehát, ha szétzúzza az állam eddigi bürokratikus és katonai (rendőri) gépezetét és helyébe új, de­mokratikus szellemű intézményeket lé­tesít. Ezek az intézmények feltétlenül a munkásosztály gazdasági, politikai és kulturális érdekeit védő harcos szervei kell, hogy legyenek. Valamint, hogy a széles tömegek közvetlen részvételét biztosítsák az államügyek intézésében. Népidemokratikus köztársaságunk legszélesebb tömegbázison nyugvó köz­igazgatási szerve a községi és járási Nemzeti Bizottságok (MNV, ONV). Ezek szüntették meg az úrivilág falu­jegyzőinek és szolgabíróinak önkény­uralmát. A Nemzeti Bizottságok hazánkban, 1942-ben, a fasiszta elnyomás korában mint a köztársaság demokrat'kus erői­nek összefogása jöttek létre a zsarnok­ság ellen. Szervezője és létrehozója az akkor a nemzeti függetlenségért illega­litásban küzdő KSS volt. Ma már a Nemzeti Bizottságok, mint népiönkor­mányzati intézmények, szerves részel az állam népidemokratikus közigazga­tási szervezetének. A belügyi megbízott hivatalának vannak alárendelve, ame­lyik egyike a rezortos miniszterek szlo­venszkói megbízottai nak, élükön a Megbízottak Testületének elnökével. Minden megbízott a kormány rezort­miniszterének felelős és kinevezését a Szlovák Nemzeti Tanács előzetes he­lyeslése alapján a kormány hagyja jó­vá, hivatalos esküjét pedig a miniszter­elnök kezébe teszi le, A munkásosztály érdekvédelmeit az "Üzemi Bizottságok és a szabad szak­szervezetek lát ják eL A tőkés társadalmi rendben a szak szervezetek a munkásság érdekvédelmi és osztályharci fegyverei voltak a kapi­talista kizsákmányolás ellen. A bérhar­cokon, a munkaviszony javulásáért, a munkaidő lerövidítéséért folytatott küzdelmeken, valamint a munkanélküli, sztrájk és egyéb segélyalapok megszer­vezésén, segélynyújtásokon kívül, a tő­kés termelési rend megsemmisítése volt a szakszervezetek legfontosabb célkitű­zése. Bár nem szabad elfelejtkeznünk szakoktatói és kultúrküldetéseikről sem. A mai társadalmi rendben, melynek győzelmét a forradalmi szakszerveze­tek elszánsága biztosította be, küldeté­sük lényegesen megváltozott. A szak­szervezetek ma döntő befolyással bír­nak, az államügyek igazgatására. Üze­mi szakcsoportok, bizalmiak és üzemi bizottságokon keresztül irányítják és ellenőrzik, biztosítják és fokozzák az államosított üzemekben a termelést. Jobbat, olcsóbbat és többet termelni! Ez a szakszervezetek mai jelszava a gyárakban, A múlttal szemben ellen­őrzik a bérszabályok betartását és őr­ködnek, nehogy az osztályellenség által félrevezetett és felbújtatott mun­kások megokolatlan követeléseikkel fel­borítsák az ország pénzügyi és gazda­sági egyensúlyát. A kapitalista, aki tegnap még reszketett minden fillérért, ma, ahol teheti, fekete bérekkel rontja a munkaerkölcsöt és igyekszik az új, népidemokratikifs rendszert gazdasági­lag aláásni. Itt van a legnagyobb szük­ség a szakszervezetek éberségére, Ha az államosítás és a nemzeti üze­mek létrehozása megszabadította a munkást, az értelmiséget a tőke rab­láncaitól, ha a nagykereskedők felszá­molása, termelési és fogyasztási szö­vetkezetek megalakítása megszűnt* > a vásárló közönség kizsákmányolását, úgy a mostani földreform kiemelte a parasztot a rabszolgasorból. A szabad kis- és középparasztok érdekeit védi az Egységes Szlovák Földműves Szövet­ség, melynek egyenjogú tagjai a ma­gyar földművesek. A vetőmag elosz­tás, a gép és trakotorállomások létesí­tése a paraszt földművelő és termelő szövetkezetek megalakítása, a zsíros parasztok, (kulákok) és földbirtokosok maradványai ellen késhegyre menő harc, mind, mind az egységes paraszt­szövetségnek, ennek a paraszti szak szervezetnek a feladata. Nem feledke­zik meg azonban a népi demokrácia sem az asszonyokról, sem az ifjúságróí. Ezek a demokratikus ifjúsági és asszo­nyi szövetségekben tömörülnek, hogj ott tanulják meg az új szabadság gya­korlati és közhasznú alkalmazását. Az egységes, új, demokratikus állami iskola pedig eleve ki fogja küszöbölni a vallási-, nemzeti- és fajgyűlölet gon­dolatának terjesztését; mindenki részé­re megnyitja kapuját. Egyformán ok­tat munkás- és parasztifjat. Legala­csonyabb fokon csak úgy, mint a főis­kolákon! Minden igyekezet azonban meddő maradna, ha népidemokratikus állam nem gondoskodna intézményeinek ha­tásos bebiztosításáról. Itt az új, népi hadseregre gondolok, a politikai hadse­regre, melynek soraiból eltávolították a reakciós tiszteket, ahol ma a paraszt­és munkásifjak ezrei, partizánok, sza­badságharcosok, mint magasrangú tisztek szolgálnak. Igen, szolgálnak, de nem a császárnak, sem a bankároknak! A dolgozó népnek szolgálnak, mert a demokratikus népi köztársaságban minden köztisztség? a szolgálat a nép­nek. Még a Nemzeti Biztonság karánál is, mely ma már szintén a nép bizton­sága felett őrködik, nem pedig a ki­zsákmányolók nyugtalan álma felett, mint a mult csendőrsége. A népnek szolgál, a szabadság ellenségei ellen, kapitalisták, kulákok, összeesküvők, külföldi imperialisták és háborús uszí­tók fizetett bérencei ellen, A népi demokráciák népei szabadsá­gukat és társadalmi rendjük vívmá­nyait vérükkel vívták ki, verejtékükkel építették fel! De még sincs „pihenj!" A hatalmától megfosztott burzsoázia és a külföldi imperialista szövetségese tíz­szer veszedelmesebbek, mint valaha. Es éppen ezért, ebben az egyre kiéle­ződő osztályharcban nem elég egyes népi demokratikus államok munkásosz­tályainak és szövetségeseinek szilárd egysége. Itt a népi demokráciák összes népeinek, valamint a világ haladószel­lemű erőinek legszorosabb összefogásá­ra van szüksége; a Szovjetúnió veze_ tése és a proletárinternacionalizmus magasra emelt lobogója alatt. A leg­nagyobb szolidaritásra, elszántságra és éberségre. Ma már nem csak a Szovjet­unióban, de Délkelet_Eurőpa minden népi demokratikus országában érvényét vesztette Marx és Engels „Kommunista Kiáltványának" az a mondata, hogy „A munkások csak láncaikat veszíthe­tik ,." A népi demokráciák népeinek, csak úgy, mint a Szovjetunió nemzeteinek, már most igen sok a vesztenivalójuk. Vérrel, szenvedésükkel megváltott új szabadság az új demokrácia. Az új társadalmi rend vívmányai és ezeknek ma még nem egészen érett gyümölcsei. A szocializmushoz vezető út! A szebb és jobb emberi jövőhöz! Körséta a szabadpiacon, A szabad piac magas árai nem érintik a dolgozót Pontokra ugyanolyan jómínőségű áru kaphátő — Míf vásárolhatunk siabadon? Az ötéves terv hatodik napja a csehszlovák gazdasági élet új határköve. Háromkirály napján kezdődött a szabadpiac, az elsőrangú minőségi árúcik­kek szabadon való árusítása. Mit vásárolhatunk pontok nélkül? Az Ízlésesen díszített kirakatokban ré­gen nélkülözött árut, minőségi szöveteket, selymeket, ruhaanyagokat és rö­vidárut látunk, de rádiót, cipőt, szőnyeget, függönyt és sok más szabad árut is találunk. A város képe, az üzletek forgalma, mintegy varázslat folytán megválto­zott. A lakosság érdeklődése óriási. Szabadidejükben járják a várast, nézegetik az új árakat és vásárolnak. A volt „Pillangó" textilüzlet előtt, mely ma a VESNA nemzeti textil-vál­lalat elárusítóhely e ugyancsak tolon­ganak a kíváncsiak. Férfiszövet, a leg­kitűnőbb minőségű selymek, puplinok, női ruhaanyagok vannak a kirakatban. — Drága ez a férfiszövet, de minő­ségi árú. — mondja a mellettem álló nő. Van pénzem, tehát megveszem. Aa a fontos, hogy már kapható . „ „! nak, akik érdeklődni jönnek, de vásá­rolnak is. Egy jólöltözött nö mellé kerülök. Fér­fiszövetet vásárol. Előtte szebbnél-szebb szövetek fekszenek a pulton. — Mibe kerül ez a szürke kárós szövet métere, — kérdi? — Körülbelül 8673 korona, — vála­szolja az elárusító. A vásárló nő számolni kezd. majd A dolgozok ugyan sokalják az ára­kat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az új pontokra ugyanazt az árut a szabad ár egy tizedéért vásárolhat­ják meg. A szabad piacon van azonban olyan árú is, mely a feketepiac eddigi árainál jóval olcsóbb, így például a női se­lyemharisnya szabad ára 205 korona. Karácsony előtt a feketepiacon 600 ko­ronát is kértek érte a feketézők. Az olcsó szabadpiac fokozatosan, tel­jesen eltüntetheti a volt idők konjunk­túralovagjait, a dolgozók piőcáit, — a feketézőt. Bemegyünk az üzletbe. Sokan van­Ponjokra olcsón ugyanaz a minőség A szabad cipő. Ä Kínai Knmmurrsta Párt nagyszabású új hedmüveleteket jelentett be „Áz elköve'kező hónapok meghozzak a kínai népköz'érsaség megszületéséi" Párizsban a Kínai Kommunista Párt rádiókiáltványa nagy feltűnést keltett. A kiáltvány ugyanis nyomatékosan le_ szegezi, hogy „a kínai nép és a Kínai Kommunista Párt főfeladata ebben az esztendőben a megkezdett harc győzel­mes befejezése." Szenzáció erejével hatott Párizsban a kiáltvány befejező része, amely a kö­vetkezőket mondjál „A felszabadító hadsereg hadműveletei i legközelebbi jövőben eddig el nem ért méreteket fognak ölteni. Az elkövetkező hónapok meg fogják hozni a demokratikus kínai népköztársaság megszületését és egy koalíciós kormány létrehozását a Kínai Kommunista Párt vezetése alatt. Eb ben a kormányban valamennyi demo kratikus párt képviselői helyet kapnak kapható a Mihály kapu-utcai VESNA el árusítóhelyen. A szintén ízlésesen ren­dezett kirakatban a pontokra kapható árúcikkeket látjuk. Az érdeklődők tö­mege miatt alig jutunk be az üzletbe. — Mlyenek az üj árak, — kérdezzük az üzletvezetőt? — A legjobb minőségű szövetek árai méterenként 317 koronától 647 koro­náig váltakozik. Ugyanazt az árút áur­sítjuk itt, mint a szabad elárusítókban, Néhány nap múlva még kapunk árut, úgyhogy a vásárok igényét teljes mér­tékben kielégíthetjük, Ellátogatunk a volt ZEVA üzletbe is. Talán itt van a legnagyobb forga­lom. Az üzlet zsúfolásig megtelt. Ér­deklődünk, milyen volt az első napok forgalma. — Elégedettek vagyunk! Szinte lé­lekzetvételre sincs időnk. Üzletnyitás­tól, zárásig árusítunk. Igaz, nálunk csak apró dolgokat vásárolhatnak a vevők és aránylag egészen olcsón. Szép és jó kesztyűket látunk, A tisz­ta gyapjúkesztyü 289, a nyakkendők ára 110 és 800 korona között váltako­zik. Zsebkendőket, sálakat is aránylag olcsó áron szerezhet be a vevő. A legnagyobb kelte a női harisnyá­nak van, — mondja az elárusítónő, — naponta sok nagytucatot adunk el. Igaz, nagyon olcsó áron. Egy pár ha­risnya 205 koronába kerül. A zsebken­dők ára is aránylag a^csony. Egy nagy fehér zsebkendő koronába ke­rül, kicsit 40 koronáért m kaphat a vásárló. úgyhogy a szabadeladás folyamatossá­ga biztosítva van. A cipők szabad ára űppen egytized­része a volt feketepiac árának. $ A szőnyeg, bútorszövet és & rádió szabadárusítása is megkezdődött. A bútorszövet ára méterenként 450 és 1050 korona között váltakozik. Szép függöny, szőnyeg, futószőnyeg is kap­ható. A rádió szabad árusítása meglepetés. A gépek árai nem változtak túlságosan. A karácsonyi piacon a feketézők dup­la áron adták el rádióikat, mint ámené ­ibe most kerül. A Kongresszus 8150, a Romanca 6930, a Rytmus 4630, a Talisman 3850, míg a 713-as népvevö ára 2340 koro­nába kerüL Nézzünk körül a női táborban is. Megállok a kirakatok előtt tolongok között és figyelem a hatást. Akadnak itt fölényesen hangoskodók, akik nin­csenek tudatában annak, hogy saját maguknak ártanak megjegyzéseikkel. De látok néhány komolyan szemlélődő asszonyt is. Ezek közül szólítok meg egy nyílt arcú, okos tekintetű fiatalabb nőt. — Hogyan van megelégedve az új elosztási rendszerrel ? — Egy évvel ezelőtt jöttem fel a városba vidékről, mint háztartási al­kalmazott. Ez alatt az idő alatt bizony nem tudtam sokat vásárolni magam­nak. Most ugyan látok itt a kirakat­ban magas árakat, is, de ahogy mond­ják, a. dolgozók 180 pontot kapnak egv évre és abból csak fel tudunk öltözni? A keresetem úgy sem elég arra, hogy többet vásároljak, mint amennyi a a pontokból kitelik, hát bele kell nyu­godni, — Örül hát, hogy dolgozó nő lett? — Most bizony örülhet mindenki, aki alkalmazva van. A dolgozókat az állam segíti és így könnyebben hozzájutunk mindenhez, * s ® Egy másik kirakat előtt csak néhány asszony álldogál. Beszélgetni kezdek az egyikkel. Elmeséli, hogy festőmester a férje és nagy gondban vannak a pon­tok miatt hiszen önálló iparos nem kap ruházati jegyet. — Szerencsére, — válaszolja továb­bi kérdésemre — a fiam és a lányom alkalmazva vannak és így őróluk gon­doskodnak. — Nem fél hát a jövőtől? — kér­dezem. — Dehogy félek. Tudom, hogy mind­ez éppen a jövönkért történik. Egé­szen biztos vagyok benne, hogy a pont­rendszer nem fog már sokáig tartani és a mi államunk is olyna gazdag lesz, mint a Szovjetúnió. Persze csak arány­lag, — Mit szól a szürke árakhoz? — Azok nem érdekelnek! Különben is gyűlölöm a feketézést. Megnyugodva hagytam el a kiraka­tok környékét, Vannak józanul gon­dolkodó asszonyaink, akik a népi de­mokrácia eszméit helyesen fogják fel és alkalmazzák a gyakorlati életben. Körsétánk véget ért, mindent egyben foglalva, elmondhatjuk, hogy a szabad­piac indulása fordulópontot jelent gaz­dasági életünkben. kéri, hogy vágjon le három métert. Az elegáns disznóbőrtáskájából 25 ropo­gós ezrest vesz elő és a pénztárhoz megy, Az üzletvezető mosolyogva né­zi... Lássuk csak, mibe kerül a többi árú? A kamgárnszövetek méterének ára 3 és 8 ezer korona között váltakozik. A 80 cm széles inganyag ára 887 korona, a 90 cm széles női ruhaanyag 1492, a 130 cm szélességű anyag ára 2158 ko­ronába kerül. A selyemkombiné- vagy a hálóing­anyag ára méterenkint 442 koronába kerül. Ebben a VESNA elárusítóban csak szabad árút vásárolhatunk. árusítása is megkezdődött. A volt Po­ličky Riecker helyén ma a Bat'a nem­zeti vállalat szabadárú eladása van. A férfi és a női cipők ára 250 és 2500 ko­rona között váltakozik, Vannak szép és jő cipők. Itt is óriási az érdeklődés, Nézzük csak, mit mond az üzletvezető? — Nem hittem volna, hogy ilyen nagy legyen az érdeklődés. Az első nap közel háromszáz vevőt szolgáltunk ki. Folyamatosan, állandóan kapunk árút. Peter Jilemnický a magyar és csehszlovák nép szellemi egymásraíalálásáről A Magyar írószövetség fogadást ren­dezett Peter Jilemnický, a kiváló szlo­vák író, a moszkvai csehszlovák kö­vetség kulturális attaséja tiszteletére. Gergely Sándor, az írószövetség el­nöke, Peter Jilemnický ben, nemcsak az írót, hanem a forradalmi harcost ismertette, aki évtizedek óta harcol né­pe öntudatosításáért. Peter Jilemnický meghatottan mon­dott köszönetet azért a szeretetteljes fogadtatásért, amelyben Budapesten részesitették. Most, hogy ellátogatott ide, szinte felvillanyozta az ország; képe. Eletrekelt a magyar nép! Amit a ma­gyar dolgozók végeztek, az nem egy­szerű munka, hanem átpolitizált, terv­szerű, csodálatos teljesítményi V * Peter Jilemnický megemlítette, hogy a „Töretlen föld" című regénye, amely most Magyarországon oly nagy sikert aratott, 1932-ben jelent meg. Az osztatlan lelkesedést, amellyel a könyv találkozik, nem személyes sikernek könyveli el, hanem a magyar nép ön­tudatra ébredésének, a magyar sé cseh­szlovák népi demokráciák szellemi egy­másratalálásának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom