Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-01-08 / 2. szám

1949 januär 8. Űjévl számunkban már röviden jelentettük, hogy Mindszenty József esz. tergoiui .érseket a magyar hatóságok hazaárulás és> egyéb súlyos bűncselekmények miatt őrizetbe ve'ték. A magyar belügyminisztérium sajtóosztálya Mind. szenty letartóztatásával kapcsolatban most a következő jelentést adta ki: M-ndszen'y József esztergomi érseket hűtlenség, a Köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és v^lutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette. Továbbá őrizetbe vették a hűtlenség és demokráciaellenes tevékenység mia't már korábban letartóztatott Zaknr András pr má -i tit. káron kívül Nagy Miklóst, az Actio Cathnlica titkárát hűtlenség és emberszök. tetés, Ispánky Béla lelkészt hűtlenség. Várady János jezsuita szerzetest hűtlenség, valiitaüzérkedés, Vid József jezsuita szerze'est valutaüzérkedés, felje lentési kötelezettség elmulasztása. Beresztóczy Miklóst, az Ac'io Catholica budapesti igazgatóját demokráciaellenes tevékenység Endriídy Béla káplánt emberc-empészés, Fábián János érseki levéltárost hűtlenségben való bűnrészes, ség. Bóka Imre érseki tanácsost, Eszterházy Pál Töldbir okost, Dr. Horváth GábOr ügyvédet, Wydler Tivadar bank^gr'zgnfót valutaüzérkedés, Baranyai Jusztin egyetemi tanárt hűtlenség gyanúja miatt. MiJidiszemty József, aJdmelk reakciós és demofaráciaellemes irHtja közismert volt, magas egyházai méltóságát arra hasanálta fel, hogy minden rand\jlkezé_ sére álló erővel küzdött a magyar de. mokrácia, a Köztársaság s ennek imtéz. kedései, a földbirtok-pfoirm, az állarno. sítás eltein. A rendőrhatóságoknak tudomására jutott, hogy ezein tevékenysége mellett Mindszenty József a Habsburg királyság visszaállítására irányuló legi'imista szervezkedést folytat kémkedik valutával üzérkedik. A rendőrhatóságok december 23-án, az esztergomi éreeikj palotában tartott házkutatás swán as érseild palota pincéjében, mélyen a földbe elásva egy fémitotbam megtalálták Mindszenty tö'ibezáz iratot tartalmazó titkos irattárát. Ebben az ira .tárban voltaik Mindszenty sajátknzü írásával azok a beadványok, melvefcbem a nyugati nagyhataä. makat a Magyar Köztársaság belügyeibe való beavatkozásra sürgette, yala. minit azofl? az eredeti vá'aszofc, melyeket aa arsaágoik követei Mindszeintyneik adtak Ugyamcsaik i tartalmazza ez az irattár azokat a jelentéseket melyeket Mindszenty a nyugati hatalmaknak juttatott. Mindszenty és Habsburg O'fó megállapodása Entnelk sa iirattámaik, valamint m eddigi nyomozaiti anyagraak és az ö:taetbe_ vettek beismeirésének alapjain megállapítást nyert, hogy Mindszenty már 1946-bam megindí. totta a legitimista szervezkedést. Ifj. PaMavicímd György örgrófon, majd 1946 feibruárjábam Van Rey belga bíboro.=3on keresztül toaposofeitot teremtett Haihsbung Ottóval, 1947 Íúnini3 21-éin pedig ameirilkal útja altealmával egy Csikágó melletti zárdában egy. órás bizalmas megbeszélést; folytatott Ottóval, amelyen beszámolt a vezetése alatt folyó magyarországi legitimista szeirvezkedésröl. A -— Mindszenty vailloonása szarint is 1— „titkos találkozáson" Ottó és Mindszenty véleménye megegyezett abban, hogy a szerintük rövidesen var. ható Harmadik világháborií után az USA egy föderativ középenvópai királyság mega)ir!Íkiui

1.áS'á.t fogja támogatni, ezért meíjá'lapodr ak aibbam, hogy a magyarországi legitimista erőket ö?sze kell fogTíti és a szervezkedést ki kell terjeszteni. MlndBzenty ezt a szervezést vállalta s az Ot'óval történt megállapodás után New Yorkba utazott. ahol Spelmann bíborosnak beszámolt a megállapodásról majd — eamök kérésére — sajátkezű, leg írt nyilatikozatbain jelentette ki: ,Jánylfctkoztstom. hogy a magyar kato. lifcusokait külföldön és itt különösképpen az Egyesült ÁllamoH-barn teilfes iog. gal jogosult kéipviise-lni Habsburg Ottó". M ndszenfy valufaüzleféi 1947 awgMSBtag Sl-6nr Minctezéinity levelet írt egyik nyugati nagyhatalioin követéhez, amelyben aura kérte a kö. veteit, hogy az amerikai hatóságok birtokában levő szent koronát ne szolgáltassák vissza a magyar államnak. Mindiszemtv s&játkazüleg írt levele és a követ válaszának eredetije, — amelyben a kérés továbbításáról és legteljesebb támogatásáról biztosítja Mindszentyt — ugyanosajk a fcWkois levéltárban feküdt. Minjda»enty ammak hamgisúlyoizására, hogy nem temeri el a Magyar Köztár. saságwt, 1945-ben a részére megszavazott és a miniszterelnöki fizetés három_ szorosában megálíapíitott állami juttatást nem fogadta el. Ezzel szemben elfogadott idegein, államokból jetemtíta anyagi támogatásit és •alutaügvleteiveJ, a Vhlföldrffl ka. pott dollárbankjegyek és csekkek fekete piacon, zugárfolyamon való értékesítésével sok százezer forinttal károsította meg a magyar államot. A nyomozás eddig több miaut 50.000 dollár feketepiacon való eladását derí. tette fel. Az egyik fövásárló Eezterlházy Pál volt. Eszterházy tudvalevőleg a földreform előtt Magyarország legnagvobb földl«rtoko?a volt jelenleg is többszörös ház., vil'a-, malom, és telektulajdonos, akiinek külföldön több mint százezer hold földje van, Mmdszen'y József az eléje tárt terhelő adatok súlya alatt beismerő vallomást fett. Őrizetbe vett bűntársai ugyaaw°F!ik elismerték a ve'ük szemben fennálló vá_ diait. A nyomozás tovább folyik. A magyar do'gozók helyeslése A magyar dolgozók egyhangú helyes, léssel üdvözlik a kormányt, amiért Mimdszemty József prímást letartóztatták Az üdvözlésekből az alábbiakat idézzük: A debreceni vagóngyár dolge>zői: „Kármányunk kemény és szilárd lépése —- írják a munkások — nagy meg. nyugvást keltett a dolgozók körébein", A Egyesült Izzó dolgozói: „Örömmel vespzük tudomásul demokratikus kormányunk régen esedékes intézkedését, aaneHvel véget, vetett Mindszeinty.Pehm József demokráciaellenes üzelmeinek. Követeljük mielőbbi felelősségrevonását!" Az Orion.gyár üzemi röpgyülésé"ől a dolgozók a következő táviratot küldték: „Az újpesti Orion-gyár dolgozói hálás köszönetüket fejezik Id a magyaí kai-mánynak, hogy kérésüket meghall, gatva a fekete reakció vezérét Mindszenty bíborost eltávolította. Vessizeineik az imperialisták ügynökei!" Saítóvisszhanook A Cselszlováki Távirati Iroda közieményében hangsúlyozza: a magyar demokratikus közvélemény már régen tudja, hogy Mindszenty visszaélt magas egyházi tisizits égével és idegen érdekek szolgálatában a ma. gyar népi demokrácia elleni harc élére állt. A leq-kii'ö-nhfizőbb szervezeteik. nem utolsó soxbam a kaitoiücue papság kö„ vetelte Mindszemty eltávolítását, Mindszenty a soviniszta gondolat terjesztője, a magyar reakció tényleges feje lett. A Csehsz'ovák Távirati Iroda közleménye a továbbiakban rámutat, hogy a magyar kormány sohasem azono. sította Mindszenty ügyét az egyház ügyével, Mindszenty azonban „egyetlen hadsereggé" ak"ta változtatni az egyházat a népi demokrácia elleni harcra. Csak a háborúban reménykedő reakciósok és a^vok támogaWík Mindszenty politikáját, alriík évtizedek óta békétlenséget szítanak a duname.ntá népek sorai között Miindszönty elárulta 3 magyar népet, a béke ellenségeinek tfldalára állt. és ezért senki sem fog csodálkozni, ha ügy báninak el vele, mint a köztársaság éü a világbéke ellenségeivel, A nyugat véleménye A Liberation cikkének címében is hangsúlyozza, hogy „Az árulá? vádjával letartóztatott i Mindszenty nem a .vallás vértanúja". A cikk hangsúlyozza, hogy Mindszenty a reakció és a fasizmus dicsőítője, a földreform és a hala. dás esküdt ellensége, aki a jobbára katolikus lakosságú Magyarországon. egyháza érdekeivel szöges ellentétben az állam és az egyház megegyezésének akadálya volt. Letartóztatása — állapítja meg a lap — neim vftltási okoikból ered, hanem azért történt, mert a prímás biborosi méltóságának vé_ dőpaizsa mögött a reakeió vezetését vállalta magára. Mindszenty, aki Mussolini és Pétaim nagy rajongója volt. a snamyo) bíborosaknak ahhoz n csopoi'tjíhoz hasonlítható akik börtön helyett ptéiSt és elis. merést kaptak Fi-ancotol. A L'Humamtéb?<T! Ken-e Courtade vezércikkben fagfelikoaiik a kérdéssel és megá'lapftja: Mindszenty az imperialisták legfőbb ügynöke volt Magyarországon. A angol kemzein-atíy Times megálla. pítja, hogy Mindszenty makacs magatartása kétségbeesést és aggodalmat idé. zen elő a katolikusok körében. A londoni Daily Wowkeír haingsiilyozta, hogy a letairtóztatást tpbb hónapon át tartó türelmes tárgyalások és azámos intelem előzte meg. Mindszenty makacseleniségesikedése a népi demokráciával szemben saját püspökei közű) i

s többet elidegenített a bíbarostől, aki nn egy. házat politikai szervezetté akarta változtatni, Ötmillió forint a katolikus egyháznak Bud^pejt pénztiRRi bisottságo Fcw)"r Gyüja élytárs alpolgáOTester^elflökléíé. jn«g'" a^SyááS J94S». > évi költségvetésének tárgyalásid Bog, 'inár József polgánmester hangsúlyozta, hogy a köl'ségvetés a hitelfelekezetek támogatására 6 millió forintot fordít. Ebből az összegből egyedül a római katolikus egyház 5 milliót kap. Ez a tény is mutatja, hogy eröniköri felül támogatjuk a katolikus egyházat. • Markon kijltvjnva: „1949 a győzelem éve" A Francia Távirati Iroda jelenti: Mar. kosz tábornok kiáltványt intézett a néphadsereghez. — 1949 a győzelem éve lesz, — mond ja a kiáltvány. — Messze tőlünk. Távol Keleten, a kínái nép győzelmei megjelölik számunkra a dicsőség útját. Ma. egy szenvedésekkel, áldozatokkal telt esztendő után a néphadsereg erősebh, számban, felszerelésben és minő égben, mint egy évvel ezelőtt volt. A mi hadseregünk előkészül „ Höntő csapásokra, amelyek megnyitják előttünk is a győ_ zelem útját. Olasz jóvátétel a Szovjetuniónak A szicíliai Augusta kikötőben, a napokban adta át Olaszország Szovjetuniónak jóvátétel címén a „Guilk Cesare" hadihajót és a Colombo naftaszállítóba jót A bajókat szovjet tengerészek átvették és Odessába irányítják. Ch'caf Tribünt: Az indonéz'ai orvfámadásérf köfe'ef érdeme'nek Truman, Marshall, Aftíee és a holland kiráynő A „Ce-Soir" idézi a „Chicago Trihune"_t, amely szerint Julianna holland királynő, Truman, Marshall, Attlee és Hoffman, a Mashall-terv igazgatója ugyanazt a sorsot érdemlik, min Tozso japán tábornok, volt -Rúniszterelnök vagyis akasztófát. A Chicago Tritwne vezércikke párhuzamot von Tozso fel akasztása alkalmából a japán orvtámadás és a hollandok indonéziai orvtámadása között. — Ha a törvény mindenkire egyformán vonatkozik — vonja le a következtetést a Oieago Tribune — akkor .Tu- Kanna királynőt, a tanácsadóit, hadyf. zéitit, Attüea mmásateireliaököt, Truroau elnököt, Marsall küiügyminfeztert, Hoffmamuit, a Mare>hall-ter>' igazgatóját., valamint az amerikai Hképzőtisiztokiftt ugyanaz a sors illeti mmj mini TOSFO japám tábornokot, »kit háború? büriös. ség miatt a napokban aka.sztijttak fel, Chicago Sum cíinü |ap ezt írja: Vajon a kínai vereség "tá'i ml szükság volt arra hogy égv újabb fróntóf nyissunk Ázsiában, ahol a gj'özelpn'"

1 éppoly k«>vé«.sé biztosított számunkra, mint Kí_ nában? Az elfő prpszti?svp

szte^éarekrt máris elszenvedtük, mikor n néppk is. mét. amerikai ill«tésü báborút látok ladvíiásiáta«". Polgári és népi demokrácia Barsd Imre és megszilárdítottál* a dolgozó tömegek egységét, de egyben választóvízként hatottak Eurőpa és Ázsia elnyomott né. peine. Két részre »sztoták őket. Túlsúlyban a nép progresszív szellemű tömege' vannak az Hegen fasisz'ákkal kollaboráló hazai tőkésosztály nagybirtoko. sai, bankárai és gyárosaival szemben. Ez „ történelmi helyzet termelte ki az rtjf 'jta, népi demokráciát. A népi demokrácia már kezdeti formájában is ala_ posan megnvirb-lta a tőkés osztályok nrnlmá' és lehetővé tette hogy a dol. gozók tömegei komoívan vegyék ki részüket a hatalomból. További feilődése során, mely az osztályharc kiéleződésével járt, a népi demokrácia bizonyos módosítása lett annak a szocializmushoz vezető útnak, amelyet a Szovjet. únió népei a történelmi adottságok tú_ domásul vételével és helyes felismerésével, választottak. A mnít év decemberének második felében két államférfi, két különböző helyen (Bienit lengvel köztársasági elnök a lengyel mun'-ás. pártok egyesülési kongresszusán, Dimitrov bolgár miniszterelnök pedig a bo*_ g-»r mimkns (kommunista') párt ötödik kongresszusán) ismertették a népi de_ mrakrácia több, jellegzetes vonását. Mind a ketten hangsúlyoz'ák, hogy a népi demokratikus orszáirok mnnkáspártjait az idee-en megszállók és bérenceik elleni küzdelmükben a Vörös hadsereg nagy zabásúan. döntő mő^on támogatta és eleiét vette minden külföldi imperialista beavatkozásnak. Csak természe'é® tehát, hogy ezen országoknak a Vörös h-d=e<reg által való felszabadítása a szo_ ?i"lizmi'^boz vezető útjuknak egyik ilapvető feltétele. A népi demokrácia, konkrétebben a lépi demokrácia államainak jellegét az •mlített ké* történelmi nevezetességű jeszéd, valamint Gottwald elvtárs kienc pontja alapjain a következőképpen oglalhatjuk ös-ze: A népi demokráciái •gy átmeneti, a szocializmus felé haladó ánsadalmi forma, A népi demokrácia feszes áftamai)an megdőlt a nagytőke nagybirtok, és i nehézipar népszipolyozó hatalma. A íatalOm ezekben az Országokban a nunkásosz'ály kezében van. Éppen

; ízért a munkáspártok eg- esülése és ez_ | iltal a munkásosztály hr 'ipának megzilárditása történelmi szükségszerűség. A népi demokrácia az összdolgozóki ira'mát 'valósítja' jnegif munkásosztály rezetésé álátt '« kis és középparasztiág, valamint a haladószellemü értel_ niség segítségével. A népi demokráciák államaiban a réji anarchisz'ikus ipari és mezőgazdasági termelés helyett új, irányított terv. 5azirt"lkodás jött létre. A régi, bürocratikus közigazgatás helyett új, democratikus közisraz-gatási szervek létesül, ek. A művelődés terén pedig a dolgozó lép számára egy tevékeny és termérei.y kultűrélet lehetőségeit alapozták neg. Mivel egy űj és átmeneti, nem, pe. iig régen kialakult és megmerevedett s ársadalmi rendről van szó, a dolgozó | ömegek legnagyobb öntudatára, egysé. I ;ére, éberségére és elszántságára van S zükség, nehogy a régi rend hívei te-1 ikcióg törekvéseikkel meghiúsítsák a I 'ejlődést és ellenforradalmi hátrnarceal! i polgári demokrácia felé megdöntsék i dolgozók uralmát. Éppen ezért a "épi lemokrácia az adott történelmi helyictben (a tőkés termelési és társadal. ni rend felszámolásánál) a proletárdiktatúra funkcióját kell, hogy teljesí'ee. Az itt felvázoltakból a következő fon. Ois feladatok Karúinak a népi demokrá:ia és a szocializmus öntudatos híveire: A munkásosztály és az annak élén illó kommunista párt vezető pozíciói. iajs folvtonos szilárdítása az állami, razdas.ági és knl'úrális élet minden ágá. >an. A munkásosztály és dolgozó pa_ •aszt'ág szövetségéinek megszilárdítása i mu"k;sowztály vezetése alatt Az álom osított nehéz ipar gyors ütemű ki"ile^ztése. A kizsákmányoló kapi'al

:s'a >lemek felszámolásihoz szükséges elő. 'eltételek megteremtése, a mezőgazdaiá TÍ szektorban, A panaszt 'ermelő. izövetkezetek feilesztése. A kis és közép ta-asztsásTiak. m'nt a mun'^sOHsztálv e<rforto«ahb szövetségének állami tá_ noj'at-Saa gép és 'raktOr állomásokkal 'S olcsó hiteikkel. És nem utolsó sor. )an a proirre»szív értelmiség lét_ és nunkoféltételeinek mindennemű bebiz oa^t-'sa. valamint azon tömegek politi. fai mózeosí'ása, aktivizálása, amelyeke* •> le'tW tárc»^»lnii «sztálvok nem >""ak a társadalmi cselekvésbe bekapcsolni. Ezek azok a feladatok, me!veket a nunkásosztálynak "és főleg az élén járó kommunista pártnak kell megoldani, nint a népi demn" ^áciák vezető erejéül?. amely a marx lenini elmélet gva t«r!atbani helyes alkalmazásával elvereti népét a "épi demokrácián keresztül i szocializmushoz! (A népi demokrácia ^a-Ma^r!. noüti'raj és knl'úrális szer. raról küjöa cikkben számolok be)„ A polgári és népi demokrácia eredetét a nagy franoia forradalomban kell keresi ülik amikor a hűbéri társadalmat szétromboló forradalmi polgárság korának három jelszavát állítja szembe a nemesi önkényuralommal és rendi ki_ váltsa gokkal. Szabadság, egyenlőség, testvériség! E jelszavak lettek a polgári demokrácia nagykátéia, mely elvileg feljogosítja az új demokrácia minden polgárát az állam ügyeibe vató beavatkozásra és az új termelési mód sza bad gyakorlásába. A polgári demokrácia természetesen mindenütt bizonyos fokig módosul, alap. vető elvei azonban lényegükben minden országban ugyanazok. Mindenütt egyenlő polgári jogokról és kötelezettségekről beszél. Köziben nem veszi észre, vagy nem akarja észre venni a társadalom keretében élő osztályok anyagi, politi. kai, társadalmi és kulturális helyze'ét. Az új demokrácia törvényei k

:mondják. hogy nvnrlen állampolgárt egyforma jo. gok Illetnek meg. A törvény előtt min. denki egyforma, legalább papíroson születési és anyagi előjogokra való tekintet nélkül. Ügy, ahogv ezt Anatole Fran ce, a h'res francia író mondta: ,.A törvény gazdagnak és szegénynek egvaránt megtiltja, hogy a híd alatit aIud

;on!" De gyerünk tovább Az egyenlőség, •vagyis az egyenjogúság értelmében mindenki szabadom művelődhetik és a szükséges képesítés u'án szabadon űz. heti fe.g'alkozását. Az állampolgárok szabadon gyülekezhetnek és szabadon nyilváníthatják véleményüket szóban és írásban. Az aktív és passzív választó, jog pedig bizOnvos életkor betöTtése után minden állampolgárt egyformán megillet. A jogokkal persze együtt járnak az állampolgári kö'elességek is. Főleg az állami terhek viselésében, az állami önállóság és az »istenivé" nyilvánított társadalmi rend megvédésében. Tehát adófizetésben, katonai és rendőri szolgálát kötelezettségében. Ez az elmélet. A gyakorlat azonban más. , A polgári demokrácia,' mely már nejében hordta osztály-jellegét (és ezért esak népcsalók, vagy önámitók beszél, hettek vele kapcsolatban „tiszta demo- . kráciáról")' az új uralkodó osztály, a . polgárság osztálydemokráciájává vált. , Azé az osztályé, amelyik forradalmi szövetségese, - »-.proletariátus ellen á» 'egvéresébb terrort alkalmazna. Pedig . ez csupán a közös harci jelszó értelmén ben (Szabadság, Egyenlőség), követelte saját politikai és gazdasági jogaiit. A polgári demokrácia megadta ugyan minden polgárának az egyenlő jogokat, I de nem adta meg és nem biztosította az egyenjogúság gyakorlásának anyagi, társadalmi és politikai előfeltételeit A ; gazdasági és társadalmi különbségeket nem, hogy nem számolta fel; ellenke- 1 zöleg, ezeket a végletekig kiélezte. El. j méletileg ugyan megvoltak mindenki számára a társadalmi, politikai és gaz. dasági érvényesülés lehetőségei. De gyakorlatban nemcsak egyes emberek, de 1 egyes társadalmi osztályok voltak ki. 1 zárva az uralomból, mivel anyagi és tár. 1 sadalrni erejük és súlyuk a hatalmon lé vőkkel szemben elenyésző volt. A pol. ' giri demokrácia állampolgárainak tör. 1 vény előtti igazi egyenjogúságát leg_ jobban a költő gúnyos mondása jellem, zi: ,,A törvény egyaránt iogosítja fel vagyon.gyűjtésre a gazdagokat, „ sze. gényeket pedig — védeni a gazdagok vagyonát". A polgári társadalom ezen ellenté. a kapitalizmus fejlődésével csak nö. •vekedtek. Ezzel párhuzamosan korláto. zodott a polgári demokrácia is, mivel az uralkodó polgári osztály csupán egy megnyirbált, saját céljaira felhasznál, ható demokrácia segítségével tarthatta fenti osztályuralmát. Mihelyt „ kapi'a. Ksta Osztály veszélyeztetve látja saját uralmát, elveti a polgári demokrácia foszlányaiból összetákolt álarcát és erő. : szakkal tar'ja uralma alatt a dolgozó tömegeket. „Minél fejlettebb a demokrá. da. annál közelebb van minden, — ä ! burzsoázia számára — veszélyes ellentétnél a polgárháborúhoz és a pogrom- 1 hoz!" írja Lenin a ..Proletárforradalom ' és a renegát Kautsky" c. müvében. Ez a pogrom a fasizmus! A polgári demokrácia úi politikai arculata! „A tiszta demokrácia üres és hazug libera ] lista szóbeszéd, amely a dolgozók elbu. ! títáe-u s

zánd"koIia!" A történelem há- [ r®mfai>

a demokráciát ismer. A polgári demokráciát, mely felváltotta hüTiéri társadalmat, a népi demokráciát, melv a polgári demekrácia romiain épült fel, véfrii! a szo-ialMa demokratát, melv. nek a népi demokrácia a szálláscsinálójaII Ha a polgári demokrácia a nagy francia forradalom következménye volt. ÚITV a népi demik'ácia Európa dolgozóinak fasizmus elleni szabadságharcának az eredője. A fas'szta elnvomók és hazai bérenceik elleni fügpp'ipv)Gép*i kiiz, nemcsak ^hogy megteiemtették Mindszenty Habsburg Ottóval paktált bizonyítjo az esztergomi érseki palota pincéjében kidsott titkos irattár