Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-09 / 15. szám

1949 április 9. UJSZ0 7. Á gyermekhalandóságról Ragyogó napsütés, megjelentek a tavasz első hírnökei, Hóvirág, ibolya mindenfelé. A tavaszi napsugár benépesíti az utcákat és parkokat a mi tavaszi hajtásainkkal, a kis csecsemőkkel, kiket gondos szeretettel tologat édesanyjuk. Mikor ezt a kedves képet látjuk, nem gondolunk arra, hogy ezek a kis emberpalánták, akik családi élet melegét adják és népi demokráciánk legféltettebb kincsei, milyen nehezen érik el az életképesség fontos stádiumát. A kapitalista antiszociális világ, az ötéves borzalmas világháború bűneinek, a koncentrációs táborokban szenvedet emberek ideg és testi lerombolásának szomorú következményei itt vannak: a sok reménnyel és örömmel várt csecsemők nagy százaléka nem életképes. A statisztika kimutatása nagyon szomorú, különösen egyes vidékeken. Átlag 1000 gyermek közül 158 meghal, azonban például a stará -Talai járásban 166, a žilinai járásban 190 pusztul el. Népi demokráciánk természetesen azannal felvette a harcot ezeknek a kórokozóknak gyökeres kiküszöbölésére Az intézkedések, amelyek ezen a téren történnek, két csoportra oszthatók: 1. preventív intézkedések a várandós anya szervezetének a feljavítására, a 2. a megszületett csecsemők a lelkiismeretes és gondos ápolására, végül mindkettő szociális helyzetének biztos alapokra tételét előmozdító intézkedések. A Nemzeti Egészségügyi Intézet (Űstav Národného Zdravia) mindenütt szakképzett szociális nővérek segítségéVei gondoskodik a terhes anyák preventív ápolásáról és szociális ellátásáról. A terhes anyát orvosi vizsgálat alá vetik, mely vizsgálat a szülésig rendszeresen megismétlődik. Csontképző kalciumos preparátumokat és vitaminokat kapnak. A terhes anya fejadagja lényegesen nagyobb, tápértéke dúsabb a normális fejadagnál. Nem hagyják figyelmen kívül a vese állandó megfigyelését, mely tudvalevően a legjobban veszélyeztetett szerv a szülésnél. A terhes anya a szülés előtt táopénzt, a szülés után szoptatási segélyt kap. A szülészeti klinikák minden aszszonynak a rendelkezésére állnak, ahol szakorvosok, diplomás ápolónők és a fertőtlenített helyiségek biztosítják a legnapvcbb veszély, a gyermekágyi fertőzés elhárítását és ha szükséges, a le^vorsabb beavtkozást az esetleg veszé'veztetett anya és csecsemő megmentésére. Megszoktatják a csecsemőket a táplálkozás rendjére, amely viszont a végzetes csecsemő bete^ég ,a bélhu-ut megelőzésére naivon fontos; az anva m-^tanuj'a prk?tikusan mind a táplálás, mind az ápolás higéniáját Amikor az anya a csecsemővel hazakerül, következik az anya és csecsemővédelmi helyek (dispanser) nagyfontosságú munkája. Itt elsősorban az anyákat oktatják az orrosok a helyes ápolásra, de ezzel nem érik be, hanem ellenőrzik a gyermek súlygyarapodását, iCletve fejlődését, vitaminokat adagolnak, kvarccal pótolják a napsütés áldásos hatását, ha szükségét látják mosoószappannal és pelenkával segítik a rászorultakat. A trvprm1-^!- v - ~>a prev iív oltásokat a fertőző betegségek ellen. Látogatják a szoptatósanyákat otthonukban, törődnek a lakás higéniájával, szükség esetén külön segélyt nak, hogy az anya nyugn^an megalapozhassa gyermekének egészséges fejlődését. Ha az anya dolgozik, nyugodtan adhatja gyermekét a na

r->l napra tökéletesedő bölcsődékbe. Itt *^tán olyan kezekbe kerül és olyan ápolást kap. msly gyermekeink egészségire biztosítékot nyújt. Hasonlítsuk Ö?SZ

q ezeket az intézkedéseket a letűnt világ proletáranyáinak körülményeivel, legszebb feladatának, a gyermek világrshozásának idejében — a máďal. A fűtetlen nyomortanyák piszkos ágyai, a hvgénikus szülészeti klinikák helyett (ahol csak a kapitalista világ asszonyai szülhettek luxus szanatóriumokban csipke és selyem között, drága orvosokkal és szülésznőkkel körülvéve). A ráolvasó, tudákos szomszédasszony ravaszkadását orvosok és szakképzett ápolónők tanácsai váltották fel. Mindez ú

; b

;zonví+ékát adja, hogy a népi demokrácia valóban a népért van. hogy a népi demokráciának nagy érték minden gyermek, akárkié. Egészséges testű és lelkű nemzedéket akar belőlük nevelni és biztosítani nekik a bolog és békés életet. „... Ne feledjétek, hogy minden gyermekben ott búikál az építőbölcs ereje, csak meg keíl adni neki a szabadságot. hogv fejlődhessék, kivirulhasson és npgyobb csodákkal gazdagítsa a világot", írta Gorkij Makarenkóhoz, a nagy szovjet gyermekbarátnak és nevelőnek. Turi Mária. Anyagigénylés gazdasági épii etek javítására Az ipari és kereskedelmi megbízotti hivatal az építkezési anyaggazdálkodás rendezéséről szóló hirdetmény alapján a földművesek gazdasági épületeinek karbantartására és kijavítására szükséges építőanyagok kiutalását a járási nemzeti bizottságok és a földművelésügyi megbízotti hivatal intézik. A járási nemzeti bizottságok abban az esetben adnak ki építkezési anyagról szóló utalványt, ha a szükséglet a cementnél 20 q-t, a téglánál az 1000 drb-ot és az épületfánál az % köbmétert nem haladja túl. Nagyobb mennyiségű építkezési anyag kiutalását a földművelésügyi megbízotti hivatal intézi. A kiutalás egyszerűsítése és meggyorsítása céljából megbízták a JSSR-t a betóntéglák 2000 drb-ig, a cement 10.000 q-ig és az épületfa 2 köbméterig terjedő kiutalások kiadásával. E mennyiségen felül az építkezési anyagot, az építkezéshez szükséges többi anyaggal, mint vassal, üveggel stb. együtt a földművelésügyi megbízotti hivatal utalja ki. Szükséges még tudnunk, hogy a JSSR-nek 1949 első feléhen téglából, cementből és épületfából aránylag igen kevés mennyiség áll rendelkezésére és ezért csak a kérvényezők egy részét elégítheti ki. A pontos nyilvántartás és annak megakadályozása érdekében, nehogy ugyanaz a földműves ugyanarra a célra a járása nemzeti bizottságtól, a J SSR-tői, esetleg még a földmüvelésügyi megbízotti hivataltól is kapjon építkezési anyagra szóló utalványt, ezért a földművesek Összes ezirányú kérvényeit a járási JSSR útján kell beadni. tekintet nélkül arra, hogy az utalványt a járási hivatal, a JSSR, vagy pedig a megbizotti hivatal adja ki A kérvények beadása előtt azok indokolását és sürgősségét a JSSR helyi szervei igazolják, ezenkívül a helyi nemzeti bizottságnak igazolnia kell azt is, vájjon a kérvényező kapott-e textil és cipőjegyet. A fenti okok miatt a JSSR felhívja a földművesek figyelmét, hogy akinek szüksége van építkezési anyagra, címezze kérvényét elsősorban is a járási nemzeti bizottsághoz és ha az ONV nem tud a kiutalásnak eleget tenni, akkor a kiutalást a JSSR-től kell kérnie. Ha a földművesek nem veszik figyelembe ezt a felhívást, maguk lesznek okozói annak, hogy kérvényüket a JSSR nem intézi el eredményesen és kellő időben, mert, mint említettük, a | JSSR egyelőre nem rendelkezik elég | építkezési anyaggal. Petrőc! Bálint: ESTI TEJECSKE Macedónia magas hegyei, susogó erdői, csobogó patakjai és csöppnyi kis falvai — szüntelen zokogják a régi fájdalmat, a rabság siralmait. Igen, rabok voltak, a törökök rabjai, akik kényük-kedvük szerint bántak a hajdan dicső macedón néppS is. Évszázadok múltán végre a Balkánról is sikerült kiverni a törököt. A felszabadult lelkeket a szabadság öröme hatotta át és még a kis falvak is ünnepelték ezt a nagy napot. Igy volt Oslomejen is, de Petár Minkovszkiék házában csak az elfojtott zokogás és a néha-néha feltörő jajveszékelés volt az úr. A felszabadulás öröméből nekik nem jutott semmi: meghalt a gazda, nyakukra szakadt a bánat. Az elhúnyt felesége, Gorka, ölében szorongatta a kis Nálát, az alig háromhónapos kislányát. — Nála, Nála, kicsi lelkem, kis virágocskám, milyen árvák lettünk, milyen árvák! — De Gorka már nem sírt, nem zokogott. Kiszáradtak a könnyei, kiszáradott már a fájdalom is belőle, úgy, mint az öröm. — Új életünk kezdődik, szabad ... de árva . .. nincs, aki elvégezze a férfimunkát, nincs, aki köny, nyítsen a ház gondján ... Este lett már. Lyubeéknál összegyűltek a falubeliek, tüzet gyújtottak az udvaron. Igy hangulatosabb, kedélyesebb lett közöttük a beszélgetés is. Dusko bácsi a gajdáját is elhozta éa kis kér lelés után előbb szomorkás, a török időkben keletkezett népdalokat játszott, melyek az elnyomatásról szóltak. Maid amikor a fiatalabbak más dalokba fogtak, ö is elkezdett tüzesebb dalokat játszani, s ekkor kórusban zengett fel az ének, a lábak mozgásba lendültek és így kezdödötr el a tánc is, a kolo, egymás kezét fogva járták körbe-körbe e testvéri táncot. A bőrduda szüntelenül ontotta a dallamokat, kellemes hangja beárasztotta az egész völgyet... Minkovszkiék házában pedig továbbra is csak a bánat fészkelt. Szörnyű ez a Báhat-kotlós, ahová beteszi a lábát, onnan nem távozik el kis fiókák nélkül, hogy azután azok tovább szaporodhassanak ... Lassan betotyogott a szobába Gorka édesanyja az öreganyó. Fején nagy kendő, mely a derekáig ért és ott át volt kötve, kezében agyagkancsó volt, melyben tejet hozott. — Nézd Gorka — mondotta — Vojovics Dusáék csak ezt adták — mutatott az alig egy liter tejre. — Az aszszony rámtört, hogy mit zavarom őket még ilyenkor is, amikor a többiek ünnepelnek! Látszik, hogy nem egészen a mi fajtánkból való ... — örüljünk ennek is jó anyám, jó, hogy még ennyit is adtak. Ha nekünk volna tehenünk, biztosan nem kérnénk, de a miénket elrabolták a törökök, bárányainkat meg a bolgárok hajtották el... a katonáiknak ... — A katonáiknak? A szomszéd faluban biztosan eladták! — Hogy beszélhetsz így! — Mert nincs, nincs semmink, lányom. Volt mindenünk és most nincs! Volt férjed és most nincs! ... Éget a fájdalom és nem hiszek senkinek, mert nekünk sem hisznek. Őérettük halt meg a férjed, Petar, s ők még azt merik mondani, hogy ne zavarjam őket. — Anyám, hallgass már el, elég a siránkozásból! S erre már a kis Nála is felsírt. — Csitt, csitt Kis galambocskám, csitt, csitt... melegítsd meg azt a tejet, anyám, ... csitt, csitt kis galambocskám. inni fogsz mindjárt finom fejecskét... Ne gyújtsd meg a lámpát anyám, úgy is kevés az olajunk. Elég a tüz világa, minek látni még a nyomorunkat is, elég, ha érezzük... na kis Nála, ne sírjál már. majd lesz egyszer mindenünk ... látod, milyen jó kis lány vagy, már nem is sírsz, hallgass kis leánykám, mesélek most neked ... — Régen, évekkel ezelőtt, amikor még leány voltam, a törökök idejében, nehéz volt az életünk. A vallásosságot, a nemzeti érzést, a törökök elleni gyűlöletet a vak és csonkatestü harcosok, dalosok ápolgatták, ébresztgették. A nép lelkéből fakadó dalokat énekelték »guszlejuk* dallamos kísérete mellett Emlékszem, nyár volt, mindenki kint dolgozott a mezőn, én meg épp az ebédet akartam vinni, de előbb még a falu melletti forráshoz szaladtam, hogy hűs vizet is vigyek enyéimnek. Alig értem ki a faluból, amikor felcsendült messze, messze a guszle hangja és egy férfi elnyujtot éneklése. Még nem láttam senkit, de tudtam, hogy Sztefán bácsi jött, mert ö szokott mindig felénk járni. Sovány gebén járta a falvakat és énekelt. 0 töle tanulták a dalt. Az ő dala a falu dala. a falu dala meg a néoé volt. Dalban találtunk egymásra, lehetett az ember szerb, bolgár vagy macedón, egy volt a kívánságunk, szabadulni a töröktől! Ekkor gyorsan a forráshoz futottam, megmerítettem a kancsómat és futottam vissza, ahogy csak tudtam s a házak között csak kiáltoztam, hogy »Sztefán tatko jön!« Az otthonlévők, a gyermekek és öreg anyókák mind kimentek a falu közepére és ott várták dalosukat. Mindenki hozott magával valamit, hogy megtömje Sztefán bácsi tarisznyáját. Ö jött is, csak néhány zümmögő légy kísérte. Kezében sírt a guszle, ajkáról szállott az ének. S Gorga szeméből most újból könnyek csordogáltak. Föltámadt benne a mult, amikor még nem gondolhatta, hogy a szép tervezgetések és reménykedések ilyen szomorúságba fognak fúlni. Hirtelen felidéződött benne Sztefán bácsi akkori dala, ujjaival lassan letörölte könnyeit és halkan énekelni kezdte a dalt: Miért nem jösz a forráshoz? szomorú Jáno, búskomor, ott ül még most is a török ifjú, a török ifjú piros sapkában. — Gyere Jáno, gyere lelkem az üde forráshoz, erkélyen fogsz ülni s ezüst gyöngyöt fűzni... — Nem fogok erkélyen ülni s ezüst gyöngyöt fűzni, olyan férjet nem akarok, ki népem zsarnoka lett, én igaz emberne? megyek, ki a szabadságért küzd. — — én igaz emberhez megyek, ki a szabadságért küzd ... S újból mély csend lett, csak a tüz pattogott fel néha-néha amikor a száraz galyakba belemardostak a lángok A fel-felvilanó gyatra fényben is lehetett látni, hogy Gorka arcán újból peregnek az apró könnyek. A kis Nála elaludt. A szavakból nem értett semmit hogyan is érthette volna. Csak az anyja egyhanfú, fájdalmas hangja álmosította el a gondtalan apróságot. — Itt a tej lányom, már megmelegedett, — szakította meg a csendet az öreganyó, aki nem vette észre, hogy a kicsi elaludt. — Hagyd jó anyám, — suttogta a?, özvegy, — már alszik, jó lesz holnap reggelre is. — S a saját ágyába fektette a kis Nálát, hogy éjszaka is vigyázhasson rá. A tejre gondolt és eszébe jutott hogy a szegény gyakran, igen gyakran a szép szóv. 1 is jólakik... A csehsztovák liga-bajnokság A csehszlovák liga-ban • > harmadik fordulóját játszották le szombat és vasárnap. A mérkőzéseket gyönyörű tavaszi időben nagyszámú nézőközönség előtt bonyolították le. Szombaton, Prágában a Sokol Bohémians azATK ellen állott ki. A mérkőzést hatalmas küzdelem után a katona csapat nyerte meg 4:3 (2rl) arányban. A vasárnapi mérkőzések a következőkép végződtek: T rplict—

Bratislava 2:3 (0:2) 12 ezer néző. A bratislavai csapat győzelme megéredemelt. Zidenice Brno—

Sparta 1:4 (1:1), Slavia—

Žilina 4:0 (2:0i, Kladno—Plzeň 3:4 (2:2), Ostrava—Trnava 1:1 f 0:1), Manett—Košice 0:1 (0.1). A harmadik forduló után a tabella állása a következő: 3 3 0 0 11:3 6 3 3 0 0 6.2 6 3 2 l 0 4:1 5 3 2 0 1 5:6 4 3 1 1 1 9:7 3 3 \ t 1 5:5 3 3 1 1 1 7:10 3 3 1 1 1 3:5 3 3 1 0 2 5:3 2 3 0 2 1 7:8 2 3 1 (J 2 5:7 2 3 0 2 1 3:7 2 3 0 1 2 5.8 1 3 0 0 3 4:8 0 * Slavia Bratislav; Košice Žilina Sparta Plzeň ATK Ostrava Pov. Bystrica Bohemians 2idenice Trnava Teplice Kladno Csehszlovákia—Magyarország 43:42, (27:17), Prágában rekord-közönség előtt játszották a két ország közötti vallatott kosárlabda-mérkőzést A találkozó hatalmas iramot, kitűnő játékot hozott. Az egy gól-arányú győzelmet a finisben jobban játszó csehszlovák válogatott megérdemelte. Prágában nagy érdeklődéssel várják a magyar labdarúgók vendégjátékát Az április 10-én Prágában sorrakerülő magyar-csehszlovák labdarúgó mérkőzést óriási érdeklődés előzi meg Csehszlovákiában. A magyar csapatok szereplése Csehszlovákiában mindenkor magas színvonalú játékot jelentett Az április 10-i mérkőzést nemcsak a labdarúgó sport rajongói tárják a legnagyobb érdeklődéssel, hanem a hivatalos csehszlovák --portténvezők is. f Tudósítónk felkereste S. Tovarát, a csehszlovák labdarúgó szövetség vezetőjét, aki nyilatkozott a mérkőzés előkészületeiről — A csehszlovák csapatot — mondotta Tovara — még nem állítottuk ösz$ze véglegesen. Csapatunk tagjait a legutóbbi Bratislavában tartott csehtzlovák-luxemburgi, valamint a jövő hét szerdai mérkőzés tapasztalatai Tinvián vá-orKitruk ki Arra a kérdésre, hogyan ítéli meg a küszöbön álló csehszlovák-magyar mérkőzés esélyeit, a csehszlovák labdarúgó szövetség vezetője a következőket mondotta: —• Ami a csehszlovák csapat esélyeit illeti, nincsenek vérmes reményeink. Csapatunknak a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt kellő ideije az edzéshez és már ez is nagy hátrány számunkra. A magyar csapat értesülésünk szerint jó formában van és mtgfelelő játékosválaszték is rendelkezésükre áll. A csehszlovák csapat ennek ellenére minden erejét latba veti a győzelem érdekében az április 10-i mérkőzésen. Tovara közölte még, hogy a csehszlovák b) csapat, amely ugyancsak április 10-én Budapesten szerepel, Bratislavában probamérkőzésen készül fel a budapesti küzdelemre. * Budapesti tudósítónktól: A tapasztaltak alapján a magyar sportközvélemény biztosra veszi, hogy az eredetileg tervbe vett magyar válogatott csatársor teljesen megváltozik. Az eredetileg kiprób*

1' soi ugyanis a k Ĺ ^o/ö volt: Budai, Kocsis, Deák, Puskás, Tóth III. A jelenlegi helyzet szerint viszont most már a következő összeállítás a valószínű: Sándor, Szusza, Deák, Puskás, Szilágyi I. Az eredeti sor, illetve az eredet: jobbszárny pillanatnyi formája ellen s»k aggály merült föl, mellette szólt viszon* az összeszokottsága. Sándor nagy formája, Szusza magas klasszisa és Szilágyi feltűnő mozgékonysága azonban indokolttá teszi, hogy inkább őket vegyék figyelembe. Bár csak vasárnap este állítja öszsze a csapatot Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, most már mégis véglegesnek tekinthető a JSdp it. A. kiszemelt kapus, Turai ellen némi aggály felmerült ugyan, de Grosits igen mérsékelt te]j?sí+m?nya még kevesebb jóval bíztat Turai rendkívül ruganyos, jószemü, megfelelőerejü kapus. Kétségtelen, hogv a k*futások időpontjának megítélésében nég gyenge. Olyäň régi rókák mögött azonban, mint Balogh 11. és Rudas, nyugodtan rá merjük bízni a válogatott kaput. Zakariással szemben is tún^l némi t-ggályt sok sportember. Igaz, hogy az aggályok oka elsősorban a gyenge szereplése. Lakat kétségtelenül kitűnő formában van, hiányosságai (portó tl»n paszszolás) legutóbb már szinte e.tűntek Közte és Zakariás között nehéz a választás, mert H erén veik — szorgalom, lelkesedés — Vö?ösrk s nagyrészt ugyanabban mutatkoznék meg hiányosságaik is. Olvsn passzoló, körültekintő, amellett ragyogóan szerelő fedezet, mint Bozsik, baloldalon úgy sincs s a még szóbakerülő többi játékosnál Zakariás is és La kat is többet ér. Lehet, hogy a szombat—vasárnapi fordulón a látottak alapján még megváltozik az eredeti elgondolás, pillanatnyilag azonban igazat kell adni Sebes Gusztáv kapitánynak, aki így képzeli el a válogatott fcsapatot: Turai — Rudas, Balon TI — Bozsik, Börzsei, Zakariás — Sándor, Szusza, Deák, Puskás, Szilágyi. Tartalék elsősorb-n Tóth Ul A Vasas balszélsője minden eshetőségre megoldásnak számit, elsősorban azért mert Szilágyi helyére állana Oe. aki "i^zont a csatársor bárme'y tagját megíel^.en tudja helyettesíteni. A SZOVJETSZKIJ SPORT A CSEHSZLOVÁK ÉS MAGYAR SPORT NAGY SIKEREIRŐL A Szovjetszkij Sport című lap Nikolajev részletes képesriportját közli a magyar sportéletről és a tömegsport hatalmas fejlődéséről. Kiemeli a cikkíró az plmúlt sporté^ad csúcsteljesítményeit és a magyar sportolók kimagsr'ó szerepét a nem" zetközi tornákon. A tömegsport népszerűsítése szempontéból különösen nagyjelentőségű a nofc snortp?e<rrpk kibontakozása — állapítja meg Nikolajev. A CsI. osztálysorsjáfék 60 éves IUBILÁR'S HŰZASA f év május »6-án Icez^őd k ! 98 millió Kčs értékben. Minden második sorsjegy nyer. A sorsjegy ára: l/

8 . . . . 42.- Kčs V, . . . . *68.- Kčs V

4 . . . . 84.- Kčs egész . . 336.- Kčs Az alábbi szelvényt kitöltve, borítékban kii'dje be cimii kre. Prcdaina čsl iŕdni oicne 3aiomic %é£ik P*AH4 XV«. U Ko«»M» fC Megrendelek Önöknél Vs V, —X — Név egész pontos címem, utolsó po-stóv l.