Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-09 / 15. szám

4. UJ S

10 194& április 9. — „«LfcT" KlO>riľíŤA.\fi-KÍ]VÁBAŤÍ. A XťhY/MUvzi Demokratikus ?íő» szövetség ázsiai konferenciát előkészítő bizottsága beszámolójából. Az amerikaiak még ma Iá dicshimnuszokat zengenek Kuoinintang-Kmáról. De még a Uifl&i törvényeket sem tartják tiszteletben. Gaztetteik felülmúlják azokat, amelyeket valaha a japánok követtek ef. AZ amerikaiak fényes nappal ínzultlháfc a nőVet a* utcán. Számos esetben raéádtak el íiáfal lányokat dobrak folyóba gyermekeket. IMS «.repfp?r,foer tíí-An egy tizenegyével kislány játszott Tfencsinben, €su-FutaiTIÍM a foíyó mellett. Egy árra haladó íim^r'^íii katona hírtelen felkapta é» „iáiét bóľ' a folyóba dobta. A kislány eíHíní a Knöánfék között A továhb'ákban a beszámolóból kiderül: a Kuor^

!rtt"*!*-z''vn<bán a m^nt-Asj, ss-">ny ok 1Ž—15 órát dőfffo'nak nanortfa és ut-\anniyan a mmikájuk, mši a férfiaknak. a mvnlrások bérének azonbárt csak két •'-^d^t •f^Mfc, A ^m^KnéIMíl»ek t*Ten a tökfbe v* Inak bárl 'ň 'o'íat éš a hide<r hónapok alatt (ft b'zö^^ak iwf, mint <s»rb»». jy^-r'n* a e t ta«ri» ttfmery az nf^ra kold"*H. Ať, ŕbiits*"' rnUff, az •""-Ik fa^tor^'trrvban ňé'nirmtífió fakorból fe'h mľnt «**áz<»*or in p „ r.o,j, j,i város fcöze°

részsé«iíp'yí frocfá.

5*n-»k ielenté«:e szer

snt. perli"; ofcf^bb rťi'nf é?é# gyermefch»llát találtak až utcákon. — MTT fTE HÖYŰST& ÄÉPÔkfS TíOŽBBl? ÉŠ ELŐTTE? Pilótának és- a repülőutaacttriflif fiön ajánlatos repülés közben, vagy közvetlenül elô+te néhéi étele* kéf Íogýászíäfti. Megállapítottak. hogy az epéhólysg érős mértékben a légnyomás befolyása alatt áll és nagy magasságokban, ahol á 'égnyomáé kisebb, alig V§fi epekiválászfás. Minthogy š zsiradékok (Zéir, löfrna, vaj, tejszín sfb:) megemésztésére épeváládékrá iŕéň szükségünk, eZ*ft fiágy magasságokban ňettí ajánlatos zsírod ételeket éňňi. — 1ĎÉGEŠEK At ANGÖL KACSÁK Róscóé angol kutató furcsa területet választott „tudományos'* vizsgáldtai számáré: éát igyekezett megállapítani, miért van

y högy tiémeiyik kacsa és liba hem égy Sžer vedlik egy évben, mint más közönséges társa ftoscoe megállapítása szerint — amelyért é reljés felelősségét rá kell hárítánüiik — až ilyen „menetfenden kívüli Vedlést" idegesség, ijedelem Vdgy majmoláš idézi elő. A kacsák Hoscoe szerint rtľtidkívÜt ideges állatok és kisebb-nagyobb ijedelem okozhatja vedlésüket. Néni (fdtfkiéten až sem, amit RosöOe á lír bákró' állít: „Ha egy csoport libában az egyik vedleni kéžd, á többi ,témajmólja' azaz szintén Vedleni kezd.,'* Mint látható az dngliai bárorhfuik 1hegl"po hasonulást muULtndk az emberekhez. — A VlL4Ú VÉGE 55.905 DECEMBER 92f

.N LtíSZ! Végre befutmt a tavam Az emberek — már tudniillik az illedelmesebben és kevésbé fázékonyak — leemelték kalapjaikét és gyöt' san klpomboikostak, de mégi d hátak is nékivetköÉtek, ahol kabátot húMtak a téli építkezés iűejéré. A tészmadifak tehát isméi thegbüktdk: akik a in ág Végé* ré tették fel UtoišÔ kártyájukat és atok is, akik fögüdtük, högy éb* b&ri ai évben élmafad ä tavasz, a ni/áf, áz ősé é§ t élből télbe szaladunk. Ežžet szemben a ešillä' gásžbk kiszámították, hogy ét & kAf< timnktól leoimshdtô négy étstdk még vatiif tlzpnniföíeetef évig fennmarad. Mint tudjuk, kétdetbeű, a štántô* vető emberrel étjyütt, m hitték Hídósdiftk, högy a Föld áll és ő tíüp fofög Aztán fotdíioifdk egyét tít elméleten és ažt állították, hogy d Nap áll és 6 Föld fotog. Végül — éš itt egyelőte megá'lapodtak — kiderítették, hogy d Nap is rohan, egész naprendszerével együtt, egy még hataímašabb égitest, az Arctiifus kötül. Sžňžnégi/ezer földi évig tart ez d legújabban felfedetelt út, am°ty as Afčturusndk egy esztek deje. At arctumsi tavast, nyár, és t 18—18 ezer, a tél 50 ezof földi évig tart. E i pedig ú Föld felületén tälálhätô élő' lénaekre is kötelező, akár pesszimisták a

T:á* optimisták, méft az egášt naprendszer ož arčturusí iddjáráshot igazodik. A világ végére špekiilálék eAföUt&ul kuMöljiik á naptárilag póntösán küzd* míiotf dátumokat iš. A Föld 1905 mÁf dus 31-én lépett az úreturusi taváé? szakába, At arcturuoí nyár kezdete 19 005 juniUÉ 21, amikor a Földön á tél leSi a Ugkeílnnesebb évszak. Az ärcturusi tél 55.005 december 22-én kezdődik Ekkor a Földön äž örök hó a sarkokról lehúzódik az egyenlítő fele s ä S.záharában tevék helyett pingvinét« kérődznek. Ma még elképzelhetetlen hideg lesz s n^sn éldiérynek r ne pumuinia, de addigra a tudomány l-n-ifíži régkép a termmetéf é äž W b<?tek az areturusi 5OOoó tt?s tefét a f

r'ú alatt ütómciw gulVnl fűtött várd* scij,nn, többezer ešžtmideig eiáilô f ä" btuulud éiéleii mellett vé&uMi áí. 1%Y éltük át *. * AZ ÁPRILISI NAGY NAPOK NYOMÁBAN fiiiiiiitiiiitiiiSfiitriii&itfffiiiifiifiiliiiififfiiifiiiiitfffiltffififtiifififBisiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiiiiir 1945 IV. 4 Négy évvel ezelőtt történt.., A fölá nyugodt, okos mozdulatokkal végzi a rregrijtilás mnnkáját. Ám az élet szabadságát és az alkctás tehetségét nem árolja el semmiért sem. A levegő olyan inn'való, mint a bor. A tüdő nem képes betelni vele. Tavasz van és htfsvét hrte. A remény zöld szí* ftébe öltözött ismét a természet, A tavasz! napsugár visszatart* hatatlanul és kacagva siklik vég'g ä hťgyen, völgyön. Arartykévéit megbontva hinti fteét az egész földön, amíftor Itt, városunk küszöbén az fcl«4 és Halál adnak egymásnak találkozót. A feltámadás hetében háború dönt sorsunk: életünk és halálunk fölött. A tavaszi szél, melynek a magvetés ófáira ki kell Szárítania ô földeket, itt a városban dobol az ablakon. Már közelről hozza magával Malinovszky marsall felszabadító hadseregének ágyúmoraját, melynek hangja számnnkra a legszebb szimfóniái a felszabadulás himnusza. ÁHjtmk meg. Nézzünk szembe e széllel és figyeljünk! A lélek tökéletes élvéiéfé ez, mely m«Sf nekünk szól, mint valami óriási koncert. A s*él sz mfóniája átölel, csókol, simogat és rádvisít, szeszélyes bolond, bolondos őíült, fiem enged el pillanatra sem. Városunk történetének talán leg iŽgalfftásSbb hefé Vôíť 1§45 húsvét jáfiák hets. ti a város, fftely szá zadokófi át Eutópá keleti és nyuga ti ŕésže közölt a közvetítés bástyájaként állt őrt, a költők, törvények, szabadságjogok városa, melynek stílusához hozzátartozik az emberiség, a munkaszeretet, az egymás megbe csülése, ezen á héten a pusztulás és a felszabadulás küszöbén áll. Az idegen ura'öm u^o'só naojai CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 29. rá. Értéket, lim lomot, mindent magukkal cipelnek .,. Rakodnak, de hogy hol lesz a megállás, azt még senki sem tudja».. A város lakosságának legbürösebb része fejve szetten menekül. Ismét riadó vam A hajók kék árnyai mélyebbekké válnak. A Dunát nézem, mely mint egy szunnyadó óriás, azt mondja csendesen, de érthetően; ne félj! Sokan, ágyneművel a hátukon, a vár alatt épülő alagútban kerésftek menedékei A Raték pillanatok alatt csapnak le a „tervszerűen" elázaka dó fasiszta hordákra. Közben éjjel lesz, Világító bom bák segít égével a hajók légelhárító ágyúi és a Ráták között óriási harc fejlődik ki. A hajók közben felszedek horgonyaikat és indulnak to vább* Este 6 órakor hatalmas robajjal dől a vízbe a Dunahíd Azt is felj robbantották ... A golyószórók és aknavetők már itt is egészen közelről hallatszanak ... Kedden reggel az alagút előtt ka fáradt, piszke*, verejtékes német katona ül. Lihegve törlik izzadtságukst. — Mindenáron haza kell jutnunk. Már csak néhány kilométernyire vagyunk, a Mofván valahogy csak átjutunk a másik Daftra, — mondja az egyik katona a mellette ülőnek, aki térképet húz elő a zsebéből. — Igen. — feleli, — haza kell jutnunk. Elég volt a háborúból, egy lépést sem harcolok tovább. Valószínűleg bécsiek. Az egyik hozzám szól: — Van híd a Morván? —• Nem tudom, — válaszolom és mindjárt megkérdem, hol áll a front. Csak kezével legyint, majd ezt mondja: — Nincs értelme, hogy ezt a várost tarteuk Mát senki sem akar j harcolni. így nem Is lehet... a mi , mai felszerelésünk az onxizökéval szemben nem állja ki a versenyt Az ő harcuknak célja van, a m

:énknek nincs. Elég volt á háborúból, ez nem á mi háborúnk. Gyermekem van, — haza akarok menni! — Közben felcsomagolnak és útrakelnek. Ki tudja, hová érnek ... ? Eftére a moszkvai rádió a helyzetről a következő szűkszavú, de sokatmondó jelentést adta: „Az ukrán frontszakasz negyedik cgysťgei Malinovszky marsall vezethe alatt felszabadították Trnavát és feltartóztathatatlanul Bratislava felé vonulnak". Egy másik jelentésből megtudjuk, hogy a velünk szemben lévő Dunahalpart is a felszabadítók kezében van már. ff**-** SZOMBAT, MÁRCIUS 31. A váfóá képe egy megbolygatott méhkashoz hasonlít. Az emberek izgätóttaň tárgyalják až eseményekert. A félszabadító hadsereg féitafióžtäthätatlamif közeleg városunk fcapUi felé. A fasiszta védők és titi* kosaik még izgatottakban mérlegelik az eseményeket. Reggeltől reggelig tárgyalnak, de úgy látszik, kétségbeesésükben nem tudják, mit tegyenek. A német hadvezetőség sztratégiai okokból a Várost „vé deni" akarja. Bécs előtt, a Duná— MotVa háromszögében akarják —> „feltartóztatni" a felszabadítókat. A gleiehstaltolt fasiszta sajtótermékek utolsó példányait, ä „Slovák"-ot, a Í Slovenská Pravda'* t, „Grenzbotet" és a német vezérkar kiadásában megjelenő magyar nyelvű „Magyar Szó"'

t pillanatok álatt kapkodja szét aZ ideges közönség. Mindenki kíváncsi a német hadijelentés mai szövegére, dé úgylátszik „tévedúsbŐl" kimaradt. A színház előtti téreh Mach Šaňo egy rögtöhZöít kis emelvényről beszél a „tömeghez". Húszan, harmincan állják körül és hallgatják a ,,belügyminiszter" hattyúdalát.. i Fiázisait ma már senki sem veszi komolyan, talán ő maga sem. Riadó Vet véget a nagy „expozénak". Az esti rádiójelentések szintéfi semmitmondóak. A folytatólagos mfisorktíldés elmaradt. Állandóan tánczenét közvetít a rádió és közben zavaros tájékoztatót ad a légi helyzetről. PÉNTEK, MÁRCIUS 30, Kora reggeltől riadó van, de senkís-:m törődik már vele. Az emberek a píncékberi vágy az alagútban rendezkednek be. A Duhaparton veszteglő hajók nagyrésze már tovább ment. Állandóan újabb éš újabb hajók kötnek ki, de néhány perces veszteglés után folytatják útjukat. Az üzletek reggel már zárva maradtak, caak néhány élelmiszerkereskedő nyitotta ki boltját. Estére üres a Város. Az utcákon már kevés a német katona, az első vonalban harcolnak... Az ágyúk moraja már egészen közelről hallatszik. Szombat éjjel Prievoz határába érkeznek a felszabadítók, A lakosság lázas fe szültaége egyre nagyobb. Még mos sem közölték, mi lesz ä várossal, fi mtst kiragasTitött nagybetűs falraga szokon csak ez áll; „Aki rabol, az agyonlőjük!" Akinek telepí-s rád

JókészÜléke van állandóan a külföldi híradásoka hal

1gatja. Estére Sztálin marsall na pi-parancsában a következőket je lentik: „Mal'novszky marsall katonái fel szabadították Éťsi kiljvárt. Komáro mot és ez előretörő egységek egy ré sze átkelt a Duna baípnrtjája." Hajnali 1 órakor a í)m»a parti la kösságot akariák kilakoltatni* lg: valószínűvé vált, hogy a fasisztái „védeni akarják a várost". A fe'szabsdííók A sáneásás a reggeli riadóval végérvényesen befejeződik. Hiába efől ködott a német hadvezetőség, a „tervszerű elszakadási mozdulatok" miatt, a „nagy sánc" nem készült el. A városban az idegesség óráról órára ftő. Még mtfst sem tudjuk, feladják e Vagy újabb Budapest lesz-e ítt...? Újabb és Újabb fiémet egységek érkeznék. Az utcákon járkálni szinte életveszélyes. A fiéfflét katonai autók Őrült sebességgél Szá guldaflak. Várostifik németjei ia ka toná ftihába öltöznek. Valahol gyors k képzést kapnak és az első vonal ban akarják Őket hörcba Vetfií, Hat van, hetven éves emberek tá vannak közöttük... A Dunaparton hajók vesztegelnek. A Magyarországról elvezényelt hajók füstje sü rü felhőbe takarja a város e részét. Az itteni és az eddig itt élő néme tek idegesen rakodnak ha a haj okÁPRILIS L, 2., 3. Reggel 6 órakor hatalmas ágyú dörejre ébredünk. Fejünk felett sivítva, nyöszörögve szállnak el a löiiÍja meg őt senki és semmi, mert az igazságért hareol! V.sszamcgyek az alí^útba. Szovjet tisztek és katonák igazoltatnak. Katanúkat keresnek, németeket.,. Az alagút még a délelőtt folyamán kiürül. Až emberek hazamennek, hogy folytassák azt a munkát, amit až örökké emlékezetes nagyhétben abbahagylak * így éltük át a felszabadítás napjait, óráit... Azt h'szem, városunk történetében ezek a napok voltak a legfélelmetesebbek és a legnehezebbek, de néhány nr.p múlva, mintha semmi sem történt volna, az utrák megtelek emberekkel és az élet meni tovább n maga útján. A íefezfihaduUs napja, április 4-e városunk történetének aranybetűs dátuma, mert ekkor vetette le a fasiszta ipa bilincseit, ekkor virradt rá a naoía és ekkor mondhatta ki először hntran é* félelem nélkül a felszabadult ember az új élet itfa'sá^a't. Bratislava hosszú, kínos háborúi évek után vŕ«re a Vörös Ila'Vereg jóvoltából a dolgozók vároaa lett. I Az éjszaka nehezen múlik. A gyef mekek sírnak, a felnőttek idegesek. A repülögepek zaja, az ágyúmoraj lás és a gépfegyverek kelepelése állandóan erősbödnek. Az alngút teljesen megtelt emberekkel. Nem bírom a nehéz levegőt. Nehezen jutok ki. Az ideiglenes kapukat tetámasz tották, csak egy kis rést hagytak szabadon, Még egy két robogó né met kňtonai kocsi végtat el az úton, utána hnspzú, néma csend... Reggel 6 óra előtt néhány perccel érkeznek az alagút északi bejárata elé a felszabadítók. A vár körül újabb harcok lángolnak fel... A fa síszták még tartják a várost -. Most látom az első szovjet katonát. Kezében géppisztoly van, ruhája piszkos, poros, a fején kucsma van és azon ötágú csillag Az utca másik oldalán aknavetőket állítanak fel megkezdődik a végső harc a győze lemért, a végső felszabadulásért. A szovjetkatona könyörtelenül harcol. Fizet a kegyetlenkedésekért, fizet gyermekei, asrzonyai. anyái és apái legyilkolásáért és fizet szabad hazá ja szétdú^áért. Üldözi és maga előtt hajtja az „ÜbermenscheV és numálvedékek. A városban Üresek az utcák. Csak nagyritkán találkozom polgári ruhás emberrel vagy kato nával. A kórház tele van könnyebb sebesültekkel. A kisállomós felől géppuükarcpogás hallatszik. A front már itt van, nagyon közei... Búvó helyet keresek ,.. Az alagútba jutók, ahöl kísértetiesen halálos csönd van, csak egy-két p'slo^ó gyertyafény k

area magának utat a félel m^iea sötéts-'gben. Valahol egy kisgyermek fiír, Lehet, hogy a hang messziről jön, de az is lehet, hogy itt van valahol mellettem és valami I le'ompítja. Nagyon sötét van, nem | látok. Az óramutató la

cran jár és az idő még lassabban múlik, A néme tok igazoltatnak, A közélemből egy 37 év körüli férfit visznek maguk kai. Azt hiszem, katonaszökevény, nirtcaenek írásai-.. Nem bírom az egvhangú és bénító sötétséget. Kimegyek az alagút elé, az ágyúzás még mindig tart... Lassan reggel lesz... Hétfő reggelre hatalmas füstoszlöpdk Veszik körül a várost. A fa síSžta hordák az élelmiszer-raktá rakat gyújtották fel. A közelben is egy hatalmas raktárt röpítettek a levegőbe. A tűz magasra csap és a lángnyelvek a környező fákat és aZ ' épületek falalt nyaidôšsák körül. A s tüzet senki sem oltja... t