Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-04-02 / 14. szám

Ara Kčs 3' A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1949 április 2. O II. évfolyam, 14. szám V. Si roky kormtínvelnökhelyettes: Míg nálunk a termelő erők fejlődése mindenki számára munkát biztosít, addig a kapitalista államokban a munkanélküliek száma nemsokára eléri a 10 milliót Az elmúlt hét szombatján és vasárnap Prágában az ifjúság veze­tői és legjobbjai gyűltek össze a prágai kerületi ifjúsági szervezet meg­hívására, mely itt konferenciát tartott. A vasárnapi konferencián Viliam Široký kormány elnökhelyettes, a Szlovenszkói Kommunista Párt elnöke beszélt. A kormányelnökhelyettes bevezető szavaiban kiemelte, milyen elsőrangú feladata volt az ifjúságnak hazánk békeszerető erőinek mozgósításánál, megemlékezett arról, milyen fontos feladat vár az ifjúságra a szocializmus kiépítésénél, a szocialista versenyben, majd szólt valamennyi ifjúsági szervezet egyesítéséről a Csehszlovák köz­társaságban. I A rövid bevezető után Široký elv­társ rámutatott a nemzetközi helyzet fonákságaira és kiemelte, milyen dön­tő feladat jutott osztályrészül az egész világ ifjúságának a világbéke megalkotásában és fenntartásában a háborús uszítók igyekvéseivel szem* ben. Foglalkozott az angol-amerikai imperialisták igyekezetével, akik olyan nemzetközi légkört szeretné­nek megteremteni, mely alkalmas lenne a támadó jellegű atlanti pak­tum aláírására. Mikor a paktum szö­vegét közzétették, az valamennyi ka* pitalista államban viharos ellenszen­vet vá'tot ki a széles dolgozó réte­gkben és ehhez a viharos ellen­szenvhez csatlakoztak a világ legki­válóbb szellemi- és kul túrmunkásai is. Az amerikai imperialistáknak be keľett látniok. hogy Thorez kijelen­tése, miszerint a francia nép nem fog harcolni a szocializmus országa ellen, — millió és millió becsületes francia polgár megnyilatkozása volt. A kapitalista államok haladó erői csatlakoztak Thorez elvtárs nyilatko­zatához és az egész világ a békéért folytatott aktív harc jegyében áll. Široký elvtárs ezután foglalkozott az olasz helyzettel, majd rátért arra, hogy New-Yorkban a világ haladó* szsllemű kultúr- és szellemi munká­sai gyűltek össze és annak a meggyő­ződésének adott kifejezést, hogy az amerikai nép a világ béketáborának küzdelmét pártfogolja majd az ame­rikai monopolisták háborús politiká­jával szemben. A világ békekongresszusa, mely április 20-án kezdődik Párizsban, a világ békeszerető erőinek hatalmas manifesztációja lesz a háború el­len és a háborús gyújtogatok tö­rekvéseinek elhárítására. Az impe­rialistáknak nem sikerül a kapita­lista államok népét Kelet, a Szov jetúnió és a népi demokráciák ellen uszítani, ma még kevésbé, mint va­lamikor ezelőtt, nem sikerül a vi­lágot felosztani Keletre és Nyu­gatra, ezzel a magatartással a nemzetközi fe l dés, a proletár internacionaliz­mus a 'ág minden békeszerető, ha­ladó szellemű erői szolidaritásának jegyében áll. Ügy tűnik fel, hogy a Szovjetúnióra mint a béke és sza­badság világítótornyára tekintenek, nemcsak mint a szövetséges népi de­mokratikus államok nemzeteinek füg­getlenségének védelmezőjére, hanem a kapitalista államok milliós töme­geinek védelmezőjére is, ez azt jelen­ti, hogy n Szovjetuniónak és ezzel kAztáraa&áffuzikn&k la MC egén fÜA" gon vannak szövetségesei, hogy a béke tábora, az imperialisták elleni tábor a Szovjetúnió vezetése alatt állandóan növekszik és erősödik Ezek olyan jelenségek, melyek az imperialisták táborában, a háborús uszítók és gyujtogatók között és la­kájaik sorában zavart keltenek. Široký elvtárs ezután így folytat­ta beszédét: Az iperialistaellenes táborban elsőrangú vezető szerepet :átszanak a kommunisták. A kom­munisták a marx-leninista teóriával felvértezve nemcsak a háborús gyuj­togatókat tudják leleplezni, hanem az Imperialista erőszak legmélyebb indokait is ós fel tudják ismerni az imperialisták igazi szándékait. Előt­tünk világos, hogy az imperialisták a háborút találják az egyetlen he­lyes kivezető útnak mai kétségbe­esett helyzetükből, örült fegyver­kezésben és új háborúban látják a közeledő gazdasági válság megoldá­sát, újabb háborúban keresnek me­nedéket a kapitalista államok szo­cialista mozgalmai előtt A háború utáni fejlődés az egés7 világnak szemmell áthatóan meg­mutatta a szocializmus előnyeit és a kapitalizmus hanyatlását ét a szabadságért küzdő milliós tö­megek jelentős iskolájává lett. Míg a Szovjetúnióban és a népi de­mokratikus államokban a háború á tal tönkretett gazdasági élet csak­hamar megvalósította a gazdasági új áépítést, a termelés túlhaladta a háború előtti átlagot és még min­dig rohamosan fejlődik, a kapitalis­ta államokban a gazdaság még be sem hegesztette a háború okozta se­beket és máris egy újabb megsem* j misítő gazdasági válság útvesztőjé­I ben van­A TARTÓS BEKEERT iiiiiiiiiniiiiitiiiiiiniiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Az imperialista front háborút akar a népek békevágya ellené­re. Nem vagyunk a rémhírverés hívei, de mint a béke őrei, figye­lemmel kísérjük azt a háborús gyújtogató, uszító politikát, amit az imperialisták folytatnak. Az Atlanti Szerződés, amit oly nagy erő­feszítéssel igyekeznek létrehozni, nem egyéb, mint egy agresszív, támadó, háborús szövetség a Szovjetúnió és a népi demokráciák el­len. Kettéválasztani Keletet és Nyugatot, — no, ez a törekvés nem sikerül. Maurice Thorez, a francia Kommunista Párt főt'tkárának nyi­latkozata után ime, a világ minden táján megszólalnak a dolgozók, tudva azt, hogy a békét nem elég csak kívánni, de azt a veszély­ben meg is kell védeni, ha kell, fegyverrel a kezünkben. Dionisio Ens'ma, a Mexikói Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára, Thorez és Togliatti kijelentésével kapcsolatban úgy nyilatkozott hogy Mexikóban a kö­zeljövőben közös front jön létre, amely egyesíti mindazokat az ele­meket, amelyek készek fellépni min­den imperialista háború ellen, ame­lyet az Egyesült Államok vagy Ang* lia indítana a Szovjetunió ellen. Columbia Kommunista Pártja; „Háború esetén mi, kommunisták annak a hadseregnek oldalára ál­lunk, amely a mi halálos ellensé­günk, — az amerikai imperializmus ellen küzd". M'nden erővel a vég*ő'g küzdünk a támadók eľen A Belga Kommunista Párt Köz­ponti B'zottsága: Ha az amerikai imperialisták szolgáinak sikerülne is országunk vezetőit és ezzel Belgi­umot a Szovjetúnió elleni táborba berántaniok, a kommunisták és ve­ük együtt a belga munkások hatal­mas többsége nem lesz hajlandó résztvernni ebben a gyalázatban. Minden erővel és eszközzel a vég­sőkig küzdenénk azok ellen, akik így l~plez :k magukat, mint a belga nép és az emberiség leggonoszabb ellen­ségét. Palmiro Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára: Ha a szovjet hadse" reg a mi területünkön üldözné a tá­madót ebben az esetben — úgy gon­dolom — az olasz nemzetnek, amely" nek el kell ítélnie mindenfajta tá­madást elsőrendű kötelessége len­ne, hogy a leghathatósabb támoga­tást nyújtsa a szovjet hadseregnek és olyan leckét adjon a támadók­nak, amilyet megérdemelnek. Sür­gésen és az egész világ előtt ki kell jelenteni, hogy az olasz nép — leg­alább is aktív és harcos részének többsége — a feladatot kétségtele­nül ebben látja: előmozdítani a tá­madók megfékezését és a béke meg­védését. Hozzuk e're a béke híveinek széles frontját Fej őJés, haladás kvzlcsí'éka: a népuralom! Míg nálunk a termelő erők fejlő­dése mindenki számára munkát biztosít, addig a kapitalista álla­mokban a munkanélküliek száma nemsokára eléri a 10 milliót. A munkanélküliek száma még na­gyobb lenne, ha az Egyesült Álla­mok és Anglia nem tartanának fenn olyan nagylétszámú hadsereget ós nem fordítanák a nemzeti jövede­lem m'lliárdjait fegyverkezésre. Így a világ dolgozói számára nem ma­rad más kiút a munkanélküliségből, mint a kapitalista kizsákmányolási rendszer eltávolítása és a népura­lom megvalósítása, mert csak így lehet minden államban biztosítani az emberiség további fejlődését és haladását. Az Egyesült Alllamok imperialistái szinte tetszelegnek a kapitalista és reakcionáris nagybir­tokosok védelmezőinek és megmen­tőinek szerepében. Rossz tapaszta­lataik vannak Görögországból, még rosszabbak Kínából, mégis folytat­ni kívánják ezt a szerepet és az At­lanti paktum az ő beavatkozásuk­nak törvényes jelleget tartozik ad­ni. így függ össze a béke és háború kérdése a kapitalizmus hanyatlásá­nak és válságának kérdésével. Ép­pen azért a békéért folytatott kö­vetkezetes harc elválaszthatatlanul egybe van kötve a szocializmus ki­építéséért és megszilárdításáért foly­tatott következetes harccal. Nem­csak odahaza, hanem a külföldön is legerősebb és leghatékonyabb érvünk tehát az újjáépítésben, fejlődésben elért sikerünk. Široký elvtárs ezután a belföldi helyzettel foglalkozott, hangsúlyoz­ta, hogy a kétéves terv sikeres be­fejeztével az ötéves terv teljes erő­vel indult meg. Foglalkozott a szo­cialista verseny kérdésével is, majd az ifjúság egységes országos szer­vezetének megalkotásának kérdésé­vel, mely egységes szervezet még jobban kimélyíti és megszilárdítja • az itt élő nemzetek testvéri egysé­gét Ilarry Polit, az Angol Kommunista Párt Központi Bizottságának főtit­kára: Teljesen világos, mely orszá­gok ellen irányulnak a háborús ké­szülődések. Kétségtelen, hogy a S ovjetúnió, amel> nem érdekelt a háborúban, az imperialista piacok­ban, tőkebefektetés és kizsákmányo­lás területeiben, sokkal természete­sebb szövetségese Anglia munkás­moz-'a'mainak, mint az Egyesült Ál­lamok agresszív imperialistái. Anglia és a Szovjetúnió közötti szövetség határozottan lehetetlenné tenné a háborút Pollit a továbbiakban rámutatott arra, hogy szükség van a béke hí­vei széles frontjának megszervezé­sére. „Mi sokkal többen vagyunk és sokkal erősebbek vagyunk, mint a hábotús gyújtogatok." • Argentína Kommunista Pártja: Minden lehetőt elkövetünk a Szov­jetúnió győzelmének biztosítására, egy új háború kitörése esetén. A Kommunista Párt felhívta az impé­ria li^tafllenes erőket, hogy teremt­sék meg a nyugati félteke impéria* lista ellenes frontját A héke pro' e^ég h*f*fm*sak, hooy e'hárí'sák a háborút Klement Gottfwald köztársasági elnök üzenete A köztársasági elnök úr hivatala útján a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének címére a következő levelet küldette: „A köztársasági elnök úr hűségnyilatkozatukat megkapta, melyet egyesületük alakuló közgyűlése alkalmából küldtek. Az elnök úr meghagyta, hogy köszönetét és azt a kívánságát tol­mácsoljam Önöknek, hogy kultúregyesületük a Csehszlovákia magyar dolgozók bultúréletében teljesítse feladatát; hogy hozzájáruljon a szlo­vákok és magyarok együttélésének kialakulásához és biztosítsa a ma­gyar dolgozók építő törekvését a szocializmushoz vezető utunkon. Dr. ST. RAIS, • köztársasági elnök hivatalának yazatfj* Axel Larsen, a Dán Kommunista Párt elnöke: Ha fellángol a háború, harcba visszük népünket a támadó ellen, tekintet nélkül arra, hogy ez a támadó különálló állam, vagy koa­líció lesz-e, mint pl. az északatlanti b'okk. Egymás mellett küzdünk majd mindazokkal, akik ellenállnak a támadónak. A kanadai munkások a háború el­len: Azért küzdünk, hogy Kanadát ne rántsák be a háborúba. Ezért el­lenezzük, hogy Kanada aláírja az >szakatlanti katonai egyezményt. Ezért követeljük, hogy az Egyesült Államok egész hadseregét vonják ki Kanadából. A kanadai Haladó Mun­káspárt ellenáll az imperialisták kí­sérletének, hogy háború útján pusz­títsák el a szocializmust Sharkey, az Ausztráliai Kommunista Párt fő­titkára: Támogatom a Francia Kom­munista Párt vezérének, Maurice Thoreznek kijelentését A kommu­nisták feladata abban áll, hogy küzd­jenek a háború elkerüléséért és a háború gondolata elleni harc szel­lemében neveljék a népi tömegeket. A Finn Kommunista Párt: Az ag­resszorokat meg kell fékezni, még mielőtt Atlanti Szöveteégük és egyéb katonai blokkjaik eljutnának odáig, hogy háborút szüljenek ... Ha a háborúra áhítozó imperialis­ták megtámadják a Szovjetuniót vagy más békeszerető népeket, ak" kor minden kommunistának és a béke többi híveinek is kötelessége segíteni a Szov jetún ión ak és a töb­bi agresszió tárgyává vált országok­nak abban, hogy leverjék a támadót vagy a támadókat. Norvég Kommunista Párt: Talpra kell állítanunk a munkás osztályt hogy küzdjön a békéért és ne hagy ja, hogy berántsák a bűnös, hábo­rús politikába. Ha mi eréllyel és céltudatosan hajtjuk végre ezt a munkánkat, ak­kor ugyanazokért az eszményekért fogunk küzdeni, emelyekért elvtár­saink küzdöttek és elestek az & szellemükben cselekszünk. • Nikosz Zakariadisz, a Görög Kom­munista Párt főtitkára: A görög nép nem ijed meg az imperialisták fe­nyegetésétől és nem engedi magát megfélemlíteni az athéni és londo­ni hangoktól. A görög nép folytatni fogja s harcot az angolszász impe­rialisták ellen. A demokratikus csapatok és az egész dolgozó gö-Hg nép folytatja a har­cot, amíg le nem győzi az új elnyo­mókat, ft görög tté^ vérszopóit

Next

/
Oldalképek
Tartalom