Új Szó 1949. (Hetilap, 2. évfolyam 1-17. szám)

1949-03-26 / 13. szám

Ara KČs 3 n A CSEHSZLOVÁKlfi MAGYAR DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1949 márciu» 26. O II. évfolyam, 13. szám Ši Bašfovanský, a KSS főtitkára beszél Fgységes gazdaszövetkezetek Február 23-an határozta eS a cseh­szlovák kormány, hogy megvalósítja a szövetkezetek egységét és ezáltal véget vet az e téren eddig uralkodó rendetlenségnek. A népi demokrá­ciában a határozatoktól a tettekig vezető út rövid éa ma már tényleg meg la indult a falusi szövetkezetek egységesítése. Ä szövetkezeti mozgalom falvainkon nem új, nem egy szövetkezet, csak­nem százéves múltra tck'nthet visz­sza, viszont kevés az olyan szövetke­zet, amely céltudatosan szolgálta vol­na azt • célt, amiért alaknlt, vagyis a falu népének érdekeit. At első Csehszlovák köztársaságban és agyancsak Horthy grófi Magyaror­szágában a szövetkezetek az agrár párti és más kapitalista bankok uralma alá kerültek és csak a ne­vük maradt meg szövetkezetnek, lé­nyegükben éppen olyan kizsákmá­nyoló szervei voltak a kapitalista társadalomnak, mint a nem szövet" kezeti alapon létesített tőkés társasá­gok. A nép' demokratikus köztársa­ságban szükséges, hogy a szövetkeze-/ tek a faln dolgozó'nak érdekeit szol­gálják, nem pedig a bankokét és a zsíros knlákokét. Ma nálunk a szövetkezetek terén a helyzet az, hogy némelyik faluban több, ôťhat különböző, egymás mun­káját gátló szövetkezet van és vi­szont nagyon sok helyen egyetlenegy sincs. Sok olyan szövetkezet is van, amely ma már csak papíron létezik, mert feladatát már régen elvégezte (például regulációs vagy útépítő szö­vetkezetek), sok helyen politikai ese­mények miatt vesztette el papíron létező szövetkezet majdnem m'nden tagját. Ugyancsak elszaporodott az atolsó két évben a hamis szövetkeze­tek száma, ezek olyanok, amelyek­nek csak a formája szövetkezet, de tulajdonképpen egy pár földbirtokos vagy kulákcsalád magánvállalkozása. A szövetkezeti központokból a reak­ciósokat és tőkéseket már régen el­távolították. Magában a faluhon a földműveseknek, a falusi dolgosok­nak edrľg még nem sikerült meg" s*«hadu!ni a falu pióeáitól. Csehszlo­vákiában majdnem tizenötezer a szö­vetkezetek száma és nagyrészüknek vezetése nincs a ténylegesen dolgo­zók kezében. Vagy számtalan úgy­nevezett „mezőgazdasági gépszövet­kezet" van, amelynek tagjai föld­birtokosok, akik ilyen 6t«n jutottak olcsón gépekhez. Ezekhői a szövetke­zetekből, álszövetkezctekből csak né­hány embernek van haszna. A helyzet most megváltozik. Egy szövetkezet lesz a falnn, egyet­lenegy esunán, amely tevékenysé­gét a közösség érdekében fogja ki­fejteni. A kormány rendelete szerint meg­alakul az Fgységes mezőgazdasági szövetkezet (Jednotné zemedelské družstvo) és ebbe az egységes szövet­kezetbe olvadnak be a falun lévő összes szövetkezetek, még pedig a legegysze-űbb és legrövidebb úton. A fogyasztási és hitelszövetkezetre ez a rendelet nem vonatkozik, mert ezek a szövetkezetek már beleilleszkedtek a néni demokrácia gazdasági rend­szerébe. Az Egységes Mezőgazdasági Szö­vetkezetnek főfeladata segíteni a gazr'ákat a termelés fokozásában és ilyúton emelni s fal" gazdasági, kul­túráľ's életszínvonalát. A Szövetke­zet frg törődni a falusi munka gépe­sítése v cl, tagjai nevében szerződése­j,Fo'ytatóa a 2. oJdaloa.), A szlovák és magyar dolgozók együttes munkakonferenciája hašťovanskýs A népi demokrácia megadja a magyar dolgozóknak a teljes nemzeti, gazdasági és kulíúrdlís fejcLés lehetőségét Nové Zámky, március 22. _ A tavaszi munkálatok előkészítésével és a magyar dolgozók Csehországból való visszatérésével valamint a Bélvidék számos kérdéséinek megoldásával kapcsolatban a délszlovenszkói Kom­munista Párt járási titkárait tárgyalásra hívták össze. A megbeszélésen több országgyűlési képviselő és az SNIt képviselői voltak jelen. Megje­lent továbbá a párt számos magyar funkcionáriusa is. A megbeszélésen résztvett át. Baäťovanský elvtárs a párt szlovenszkói főtitkára, Bacílek elvtárs, a párt földművelésügyi osztályának vezetője, Marek Culeň, JSSR elnöke, Dr. <9. Cech, az Áttelepítési Hivatal elnöke, Major István elvtárs, a Pravda vezérigazgatója, Lőrinrz Gyula főszerkesztő a Csehszlovákiai Magyar Kultúregyesület elnöke, Knézl elvtárs képviselő, a párt körzeti titkára és számos délszlovenszkói pártfunkciondrius. A tárgyaláson 16 szónok beszélt, köztük sok magyar elvtárs is. akik forró * köszönetet mondtak a pártnak és a kormánynak a magyar polgártársak egyenjo­gúságáért. A föbeszámotót Št Baáťovanský a Szlovenszóki Kommunista Párt főtit­kára tartotta. Beszédében a párt fel­adatairól szólott. Kiemelte a szloven­szkói Kommunista Párt Központi Bi­zottságának mult év szeptember 27 és 28-ai ülésén hozott határozatát a ma­gyar nemzetiségű személyek helyzeté­ről Csehszlovákiában. Kijelentette, hogy ezt a kérdést kimerítően és őszintén oldottuk meg, a polgári egyenjogúság és a nemzetközi prole­tár szellemében. Ezt a megoldást sa­ját kezdeményezésünkre választottuk, abban a meggyőződésben, hogy ez a szlovák és a magyar nép javát szol­gálja, úgy Csehszlovákia, mint a szo­cializmushoz vezető út érdekében. És ez a mi részünkre döntő, mértékadó, „A Szlovenszkói Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésétől csak­nem f^ év telt el, attól az időtől szá­mítva a fejlemények egybehangzóan igazolják a Szlovenszkói Kommunista Párt Központi Bizottság elgondolásá­nak és határozatának helyességét. Mindenekelőtt bebizonyosodott, hogy a szomszéd Magyar Köztársaságban a népidemokrácia még jobban megszilár­dult és Magyarország attól az időtől kezdve további lépéseket tett a szocia­lizmus felé. A Mindszenty per világo­san megmutatta, hogy a magyar népi­demokráciának nincs semmi köze, de ellenkezőleg, aktíven harcol az irre­dentizmus, a csehszlovák-ellenes re­akció és a „szentistváni korona" esz­méje ellen. Egyidejűleg a magyar kor­mány bizonyos intézkedései a szlovák iskolák létesítésének ügyében bizonyít­ják, ho<ry Magyarországon őszinte tö­rekvésekkel, marx-lentni szellemben kí­vánják tnecoldanl az ottani szlová­kok helyzetének kérdését. sor súrlódásra, előv'gyázatlanságra- Gondoskodni kell a megfelelő élet­körülményekről. Lakást és lehetőség szerint földet kell nekik kiosztrnl az elkobzott nagybirtokkoból a földreform revíziójával kapcsolatban • 46-cs törvénycikk szerint, stb. Esetleg nemzeti gondnokoknak kell őket kinevezni azoknak a zsíros-parasztoknak a birtokaira, akik vétettek a törvény ellen. 3. Gondoskodni kell a visszatérő magyar munkások vagy törpebirtok kosok szervezett elhelyezéséről és beosztásáról a termelésbe az önkénf tesség alapján (ipar, építkezés, mezőgazdaság és főleg állami birtokok). 4. Biztosítani kell a tavaszi munkálatok végrehajtását, be kell fe® jezni a szántást és vetést. El kell távolítani a vihar okozta károkat. 5. Hatékony intézkedéseket kell tenni a felvásárlás biztosítására éa azoknak a termelési és beszolgáltatási szerződéseknek a betartására, me­lyeket a földművesek magukra vállaltak. Propagálni és szervezni kell az Egységes Földműves Szövetkezeteket a falvakon. 6. Meg kell tenni az előkészületeket a területi, járási és helyi bi­zottságok átszervezésére és kiegészítésére a Nemzeti Front alapján, ma­gyar antifasiszta polgártársaink bevonásával. Hogy ezeket a feladatokat teljesíteni tudjuk, Baäťovanský elvtárs a kö­vetkező négy szervezési intézkedést javasolta: 1. Képviselő elvtársaink ellátogatnak azokba a járásokba és főleg hSzségekbe, ahova a magyar dolzozó társaink Csehországból visszatérnek, hogy elősegítsék a gyors és zavartalan elhelyezésüket. 2. A magyar elvtársak bekapcsolódnak ebbe az akcióba poľť'fcal brigádok szervezése révén, amelyek ugyancsak ellátogatunk ezekbe a já­rásokba és községekbe. 3. A párt szervezetei (járási és helyi bizottságok) napirendre tűz'k a legközelebbi ülésükön — a magyar elvtársak részvételével — ezeket a kérdéseket és ahol ez szükséges, taggyűlést hivnak össze, 4. Ki kell oktatni a hivatalokban, a népi közigazgatásban és közbiz­tonsági szervekben lévő kommunistákat ezen irányelvek alapján. Rövidesen barátsági és $ľô/e*$ég? szerző Jést köünk Magyarországgal Ä n^pS demokratikus Csehszlovák Köztársaság és a Magyarország kö­zötti viszony annyira javult hogy rö­vid időn belül kölcsönös barátsági és szövetségi szerződést kötünk, ezzel ki­töltjük a7. utolsó hézagot, mely a né­pidemokratikus államokkal való szö­vetségi rendszer között volt. Mivel a nemzetközi imperializmus, — élén az USA-val — fokozott mértékben arra törekszik, hogy a világ-ón feszült­séget idézvén elő, háborúval fenyeget és katonai blokkot akar szervezni a Szovjetúnió és a népidemokráciák el­len, egyre nagyobb jelentőséget nyer ez az összefogás. Tehát a féléves fejlemények határo­zottan mutatják, hogy helyesen jár­tunk el, amikor elhatároztuk. hogy következetesen és bátran eldink meg magyar polgártársaink helyzetét. Ezután BaSťovanský elvátrs konkré­ten összefoglalta azokat az intézkedé­seket, melyeket eddig a magyar la­kósság egyenjogúsítása érdekében tett a kormány. 1. A magyar nemzetiségű személyek részére, akik nem vétettek a Köztár­saság ellen, elismertük a csehszlovák állampolgárságot. 2. Felszabad i tottu k az elkobzás alól a kisgazdák tulajdonait, amennyiben azok a vagyonok nem voltak még jog­erősen odaítélve más személyeknek. 3. Fokozatosan maryar nyelvű isko­lákat létesítenek; eddig 53 faluban 79 magyar párhuzamos osztályt állítottak fel és további 60 faluban 104 osztály létesítését vették tervbe. Emellett 38 községben a szlovák iskolákban 78 ok­művelődési kört állítottak fel a ma­gyar nyelv oktatására. 4. Megalakult a Csehszlovákiai Ma­gyar Dolgozók Kultúregyesülete, mely­nek feladata a magyar lakosság között a felvilágosító és kulturális munka el­végzése népi demokratikus szellemben. 5. Az Oj Szó eddig mint hetilap je­lenik meg, de rövid időn belül a ma­gyar dolgozók napilapjává válik. 6. A rádióban naponta magyar nyelvű közvetítést vezettek be. 7. Megkezdték a magyar nyelvű könyvek és brosúrák kiadását. 8. A magyar dolgozóknak lehetősé­get nyújtunk, hogy szabadon szervez­kedhessenek országos szervezeteink­ben (SOR, SSM, 2-SS2, JSSR, stb.). 9. A magyar elvtársakat tevékeny pártnumkába kapcsoljuk be. 10. Ügy a Párt, JSSR szerveiben, mint a felvásárló szervezetek vezetői közé magyar antifasisztákat vonnak be. Mindezen intézkedések arra irányul­nak, hogy a szlovenszkói magyar dol­gozók részére teljes nemzeti, gazdasá­gi és kulturális fejlődést biztosítsunk, hogy ezáltal Csehszlovákiát állandó hazájuknak tekinthessék. Amikor e kérdés megoldásához kezdtünk, tudtuk, hogy mindkét oldal­ról nehézségek és soviniszta kilengések merülhetnek fel, de e messzeható tör­ténelmi jelentőségű dolgokra nem te­kinthetünk csak a kicsiny és egyénileg sok tekintetben fájó nehézségek szem­pontjából. hanem elvi, politikai, az ál­talános perspektíva szempontjait kell figyelembe vennünk. Azután Bašťovanský elvtárs a Párt legsürgősebb feladatait — dél-szloven­szkói vonatkozásban — a következő 6 pontban foglalta össze: „Minden intézkedést meg kell tenni az osztályellenség elszigetelésére a ma­gyar elvtársak bevonásával és együtt­működésévé!, kik velünk együtt felelő­sek a tényleges testvéri szövetségért a szlovák és magyar dolgozó nép kö­zött. Bátran kell küzdenünk a mindkét ol­dalon megnyilvánuló burzsoá naciona­lizmus ellen. Ezek az intézkedések oda­vezetnek, hogy a magyar lakosság részt vegyen Csehszlovákia népének építő munkájában. Az ötéves terv és minden ami vele összefügg, meghozza a boldogabb jö­vőt a csehszlovákiai magyar dolgozók­nak is. Ezért a magyar kommunista, magyar dolgozó kell, hogy összponto­sítsa érdeklődését a csehszlovák mun­kásosztály problémáira. Ha voltak eddig déls?.lovákiában ne­hézségek, tudomásul kell venni, hogy azok csak arra valók, hogy legyőzzük őket. Sztálin elvtárs mondotta — „nincsen olvan vár, amit a bolsevikiek be ne vernének". Ha mindnyájan megértjük a magyar és szlovák nép együttélésének jelentő­séfrét Szlovenszkón, ha megszabadu­lunk a nacionalizmus hordalékaitól és csak a köztársaság érdekeinek és a szocializmus fejlődésének szempontiá­bói nézzük a feladatokat, ha a párt ezekben a dolgokban energikus lesz, meggyőződésem, hogy a feladatokat uralni fogjuk és az ötéves terv kereté­ben ez a déli terület népidemokratikus Csehszlovák Köztársaságunk gazciag és virágzó területe lesz. Baäťovanský elvtárs beszéde után Mandák elvtárs a beszolgáltatások kö­rül fíilmerülő hibákat bírálta tárgyila^­j gosan és konkrét javaslatokat tett ki­küszöbölésükre. A szlovák és magyar dolgozók közötti egység szükségessé­géről beszélt és kihangsúlyozta, hogy a magyar dolgozók leghőbb vágva a bé­ke és a biztonság, hogy így közösen építhessük hazánkat, a Csehszlovák Köztársaságot. Mandák elvtárs után szlovák nyelven Mrkvica elvtárs, a hur­banovói járási titkár többek között pél­dának hozta fel. hogy náluk a Cseh­országból visszatérő magyar családok elhelyezése általában rendben és meg­értéssel oldódott mesr, kivéve néhány esetet, akik önállóan tértek vissza. Meg kell gyezni á magyarokat, hogy a né­pi demokratikus Csehszlovák Köztársa­ság minden dolgozónak ^a^ája nemze­tiségre vaJó tekintet nélkül. Trenéík elvtárs Komáromból, a kö­vetkezőket mondotta: szükséges, hogy a mi utunkról a göröngyöket, az akadá­lyokat elhárítsuk, mert mi csak a szlo­1 vák elvtársakkal együtt tudjuk meg­j valósítani az ötéves tervünket. Fog'unk össze a szocializmus érdedében í. Rendszeres politikai munkával megnyugvást kell vinni a déli ha­tárvidék szlovák és magyar lakossága közé. Világos irányvonalat kell ad­ni. hogy a törvényeket és kormányrendeleteket feltét'enül respektálják. Senkinek sincs ioga más vagyonához nyűln", még abbrn az esetben ha a* § jogerősen konf'skált vagvenárój van szó. Felniítani a bíróimat, az együttműködést a szlovák és a magyar dolgozó között a nemzetközi összefogás alapján. 2. Szervezetten kell végrehajtani a Csehországból visszatérő magyar földművesek elhelyezését — gondoskodni kell arról, bogy na kerüljön Marek ^tileň: (Az Egységes Föld­műves Szövetség elnöke) beszédében a Cs. Köztársaságban nyomor és el­következőket mondotta: amikor az első nyomatás volt a dolgozók sora. tudtunk szlovákok és maeyarok eeyütt harcol­ni, szervezkedni és doltroznl. Annál in­kább kell most összefogni, amikor a szoeiáüzmus felépítéséről van szó. És én hiszem, hogy az összefogás lehetsé­ges. Azelőtt a szlovenszkói dolgozó Is idegen volt saját hazájában, kénytelen j volt Kanadába és Amerikába menni J munka ntán, ma amikor azé a föld, i aki megtnfivell, nem riadhat vissza sen­Id attól, hogy esetleg a szomszéd fa­luban kell dolgoznia Hangsúlyozta még az egységes mezőgazdasági szövetkeze­tek nagy jelentőségét, amelyekben győz 1 a népi szettem, ahol minden tagnak j egyforma a szavazati Joga, tekintet : nélkül arra, hogy mennyi részjegye van. í Hasonló szellemben beszélt még a i több! felszólaló, Vafaehovlč képviselő I elvtárs. Hronec képviselő elvtárs. Sza­| lay elvtárs, Dr. Tech elvtárs, Kállay \ kéj Iselö elvtárs. Stern és Bugár elv­társak, majd utolsónak Sinka Gyula elvtárs a losonci járás magyar dolgo­zóinak nevében szólalt fel. A konferencia véghatározotát ma­gyar nyelven Major István, szlovák nyelven pedig Ifajný elvtárs olvasta fel. Bacílek elvtárs, n KSS földműves ••sztályánsk vezetője tartotta meg záró­szavát, sTielylten összefoglalta a ta­nácskozás eredményeit és hangsúlyoz­' ta, hogy a konferenciának az egész i Fö .társaság szocialista felépítése szem­pontjából nagy jelentősége van, mert fontos lépŕsf jrl^nt a szlovák to .fjar OoljniAók Mszefaicásájutk útió*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom