Új Szó 1948. (Hetilap, 1. évolyam 1-2. szám)

1948-12-15 / 1. szám

Bratislava, 1948, december 15, t é violy íl ju (1943) L szám. „Népidemokratikus alkotmányunk szellemében oldjuk meg a szlovákiai magyar kérdést" WŠiroký kormányelnökhelyeftes történelmi jelentőségű beszéde X Szlovákiai Komrmmista Párt Központi bizottságának nemrégen megtartott ülésén Široký kormányé Inökhelyettes, a Szlovákiai Kommunista Párt elnöke, nagy beszédet mondott, melyben foglalkozott a

z időszerű kérdésekkel. A kormányelnökhelyettes elsősorban ismertette azt a helyzetet, mely a februári események után keletkezett és hangsúlyozta, hogy ezt az új fejlődési folyamatot elsősorban az osztályharc kiéleződése jellemzi, mely gyakran egészen új formákat ölt. Hangsúlyozta, hogy úgy a gazdasági, mint a politikai életben likvidálták r Demokrata párt kebelében rejtőző reakciós bástyákat. Rámutatott arra, miben rejlik a reakció ereje, majd beszédét így folytatta: — Pártunk Központi bizottsága nem elégedhetik meg annak a ténynek a megállapításával, hogy a felforgató reakció makacs ellenállást fejt ki a ncpi demokráciával szemben, hanem meg kell mutatnia a reekeió elleni harc új formáit is, melyeket a munkásosztálynak és a dolgozóknak kell elsajátítaniok, hogy a reakciót legyőzzék és elejét vegyék további cselszövéseinek. A reakció* felforgatók ellen mozgósítanunk kell pártunk minden ideológiai eszközét, Beszéde további során široký kormány elnökhelyettes kijelentette, hogy a szocialista fejlődés további problémája Csehszlovákiában a kis po'gári nacionalizmus még mindig tartó befolyása Ä párt keretén belül és ezzel kapcsolatosan bizonydl fccpr é legekben is. f ' A ii .ií. -v lS-'t-^i Ksifcjíigíí&éít > !>i» nagy veszélyt jelentenek, mert a kommunisták kimagasló szerepe a nemzeti felszabadítás harcaiban és az a tudat, hogy a komunisták jelentik a nemzeti szabadság egyetlen kezességét, becsületes szlovák hazaifiak tízezreit vezette a párt kebelébe, akik ugyan formailag elfordultak a polgári sovinizmustól, de mégis magukkal hozták a pártba és a mi újjáépítő mozgalmunkba a maguk nacionalista előítéleteit. Široký kormányelnökhelyettes ezután azzal foglalkozott, hol vannak a kispolgári nacionalizmus befolyá sának ideológiai gyökerei, .majd így szólt: < — Ma, amikor az ellentétek az imperialista és az antiimperialista tábor között és ezzel kapcsolatosan az osztályellentétek is kiéleződnek, tudnunk kell, hogy csak a munkásság és a dolgozók nemzetközi szövetségében van meg a nemzetiségi szabadság és a szocializmus felé vezető fejlődés biztosítéka. Annak tudatában, hogy a naciona iizmus a burzsoázia uszályhordozója és így nem egyeztethető össze a kommunista mozgalom eszméivel és célkitűzéseivel és mert semmi köze nincsen a nép valódi nemzeti érdekeihez — pártunknak likvidálnia kell eddigi álláspontját a nemzeti régekkel szemben. A dolgok ilyen állásából a párt részére, valamint minden haladó szellemű szlovák részére önként adódik annak felismerése, hogy a béke, a szlovák nemzeti szabadság és a szocializmus érdekében. likvidálnunk kell a kispolgári nacionalizmust, mert csak azok tartják tiszteletben minden nemzet szabadságát és függetlenségét, akik a nemzetközi szolidaritás el vét vallják. Sőt az igazi nemzeti szabadság csak ott tekinthető biztosítottnak, ahol az internacionalizmus erői győztek nzéri A proletár internacionalizmus nemcsak hogy nincsen ellentétben az igazi nemzeti érzéssel, nemzeti öntudattal és hazafisággal, hanem elkerülhetetlen előfeltétele és alapja minden hazafiságnak és nemzeti szellemnek. Sztálin marsaJl szavait idézve a kormány-elnökhelyettes k jelentette, hogy a Szovjetunió népei tiszteletben tartják minden állam népének jogait és függetlenségét és kifejezésre juttatják hajlandóságukat, hogy a szomszéd államokkal békében és barátságban akarnak élni. Beszéde további során a Szlovákiai Kommunista Párt elnöke kifejtette, hogy az antiszemitizmus is a reakció fegyvere, a hatalmuktól megfosztott kapitalista és földesúri . , > , J i '." niííj. uiu»

any OK ESZKÖZE % IIEUI >einokrácia köztársasága elieru Itt az ideje, hogy m'ndnyájan kivétel nélkül megértsük, nem zsidó kérdésről, hanem szlovák kérdésr£l« demokráciáról, haladásról én szocializmusról van itt szó, Aki antiszemita előítéletek sodrában marad, az soha nem fogja megérteni szerepét az osztályharcban és akarva — nem akarva annak a reakciónak válik eszközévé, mely nálunk a kapitalizmus megújhodásáért harcol. A kormányelnökhelyettes k'jelentette, hogy a párt nem ismeri a faji elméletet, majd különféle pártszervezeti kérdésekkel foglalkozva rátért a magyar kérdés megoldására. — A rég- éa közelmúltban is, köztársaságunknak és a szlovák népnek nagy erőfeszítéseket kellett tennie a magyar irredentizmus és revizionismus elleni harcban. A magyar vezetöosztály és harcias nacionalizmusa állandóan nyugtalanította a köztársaság nemzeti életét és biztonságát. Az a tény, hogy a magyar vezetőosztály a magyar kisebbség földesúri és polgári köreiben támaszra talált csehszlovák ellenes politikájában, odavezetett, hogy a szlovák nemzet a „magyarok" iránt állandó bizalmatlanságot táplált. Ez az állapot különösen a köztársaság biztonságának ves7

é] y^ztetése idojékormánykörök a német ídsiszta imperializmus szolgálatába álltak és Gottwald köztar sasági elnök kilenc pontja Gottwald köztársasági elnök 9 pontban foglalta össze azokat a főfeladatokat, amelyeknek betartása lehetővé leszi a szocializmus felé való haladást. 1. Biztosítani és javítani kell a közellátást, különösen a közélelmezést. Sikeresen be kell fejeznünk a Kétéves tervet és még sikeresebben kell megkezdenünk az ötéves tervet. A közellátás javítása, különösen élelmezés terén, a Kétéves terv teljesítése, az Ötéves terv jó megkezdése és a mi gazdasági szervezetünk működése — ez a reakció veszte. 2. A mezőgazdasági termékek vidéki felvásárlásánál ügyelnünk kell arra, hogy többet szolgáltassanak be a tehetősebbek és ilymódon könnyítsünk a kisgazdákon. A gyakorlati életben véghez kell vinnünk a kapitalista élősködők korlátozását és elnyomását úgy az adópolitikában, mint az árpolitikában, valamint a közellátás politikájában. 3. A köztulajdont képező készletek elosztásánál előnyben kell részesítenünk a munkásokat az élősködőkkel szemben. 4. Vidéken erős anyagi és technikai bázisokat kell építeni; sűrű traktorállomáshálózat, közös sertés- szarvasmarha- és baromfitenyésztöállomások létesítése formájában. 5. A vidéken támogatnunk kell mindennemű gazdasági szövetkezést, különösen a közös termelés szolgálatában álló szövetkezeteket és mindenáron gondoskodnunk kell arról, hogy ezekben a szövetkezetekben ne a vidéki nagygazda, hanem a törpe- és kisbirtokos részesüljön előnyben. 6. A kapitalista osztály maradványainál erős kézzel végre kell hajtani minden állami és közkötelezettséget úgy a városokban, valamint a vidéken és ezeknek esetleges állam- vagy törvényellenes cselekményeit vagyoni büntetéssel kell sújtanunk. 7.^t kell "alakítanunk és szerveznünk a közigazgatást kerületi nerrSki bizottságok alanján. Be kell vezetnünk minden szakosztálya az új jogi rendet az új alkotmány szerint és gondoskodnunk kell, hogy a népidemokratikus államszervezet a társadalom szociális újjáépítésénél erős tényező legyen. 8. Iskoláznunk kell a,párti, szakszervezeti, gazdasági, közigazgatási, közművelődési, közbiztonsági és katonai kádereinket, úgy, hogv azok kitűnjenek magas szaktudásukkal és ezzel egyidejűleg bírják a mjnden tudományok tudományát és minden művészetek művészetét a marx-leninizmust. 9. Meg kell er^sí+enünk az úijászületett Népfrontot tetőtől talpig, abban a tudatVn, hogv az úijászületett Népfront — amelyben a reakció nem !fog tudni érvénvesülni úgy, ahogy az februárig volt — továbbra is megmarad közéletünk főformájaként a szocializmus felé vezető atoau y .VWI-* .vvvj'VA JuüvnrC Uvónjöiltytitt CS tUľľlUSZCL U í€y ij

lý^ti&it.i.vil nagyhatalom, a mi Sztálinunk és Gottwaldunk." V. BlIiOKÝ. INDULÁSKOR A haladó erők februári győzelme a reakció felett fordulópontot Jelent a csehszlovákiai magyarság életében is. Azokat a sötét erőket, melyek mesterségesen szították itt a sovinista gyűlölet tüzét, melyek ^átat emeltek a társadalmi fejlődés elé; a népidemokrácia, a szociális haladás konok ellenségeit elsöpörte a februári forradalom vihara, Ma új szó, új hang kopogtat a Csehszlovákiái magyar nép ajtaján: a jobb jövőbe vetett bizalom és biztonság szava. Kialakultak azok az előfeltételek, melyek lehetővé teszik az alkotó és építőmunka gyorsabb ütemét. Gyárkémények füstje gomolyog az égnek, traktorok százai törik a televényt százezer és százezer dolgos kéz jött lendületbe, hogy több legyen a kenyér, a hús, a lábbeli és a ruha. A csehszlovákiai magyar dolgozók, mint egyenjogú állampolgárai ennek a köztársaságnak, az egyenjogúság érzetével, őszinte örömmel és lelkesedéssel kapcsolódnak bele ebbe az építőmunkába. Mi több: mint e köztársaság egyenjogú állampolgárai nemcsak kötelességüknek, hanem szent és elvitathatatlan joguknak tartják, hogy részt kérjenek ebből a munkából. Ez természetes is. Évtizedek súlyos harcai, keserves csalódásai és szenvedései után először dolgoznak maguknak. Ma már megszűnt a kapitalista kizsákmányolás és a- földesúri önkény. Bealkonyul csakhamar a basáskodó zsíros-parasztnak is. A föld és a föld terméke ma azé kell hogy legyen, aki a földet me'gműveli, aki dolgozik; henyék, uzsorások, feketekereskedők és más élősdiek számára ne legyen föld és ne legyen kenyér. „Aki nem dolgozik, ne is egyék!" Ezt a megdönthetetlen sarkigazságot váltja valóra a népi demokrácia. Az a tejtékozó düh, mellyel a népidemokratikus kormány intézkedéseit fogadja a legyőzött, de konok osztályellenség, legjobb bizonyítéka annak, hogy kormányunk célkitűzése helyes: a népi demokrácia útján előre a szocializmus felé. Csakhogy ez az út, nem a békés és zavartalan fejlődés útja. Ezernyi akadályt kell még leküzdenünk, és sok sok rágalommal megbirkóznunk, . A;' •vi'/lií

tvr»lV«

sŕrt »pr

n bír. < bn<*v rabtartó r',1ruora'v egyszer és mindenkor a vége szakadt. Szabotál, gáncsoskodik, rémhíreket terjeszt, zavargásodat szít, sőt a teiror rjszközeit,pl sem riad v ssza. Uszít a mezőgazdasági termékek beszolgáltatása ellen. Ki akarja éheztetni a munkást, hogy az ne tudja felfrissíteni munkaerejét. Azon mesterkedik, hogy a munkás, iparos, hivatalnok gyűlölje meg a falu dolgozóit és fordítva, hogy a falusi dolgozó gyűlölje osztályostársát és természetes szövetségesét, a városi munkást. „Árulásnak" minősíti azt az elkerülhetetlen történelmi fontosságú megegyezést is, mely a népi Csehszlovákia és a népi Magyarország között van készülőben, s mely örök időkre végetvet a két ország közötti bizalmatlankodásnak és torzsalkodásnak. Azt szeretné a reakció, ha a két egymásra utalt nép, a szlovák és a magyar továbbra is a naeio* nal'sta gyűlölet útvesztőiben tévelyegne, hogy szétforgácsoltán, egymásra acsarkodva, könnyebben váljanak a levitézlett tőkések, nagybirtokosok és külföldi imperialista cinkosaik martalékává. Azt szeretnék, ha Csehszlovákia és Magyarország népei külpolitikájukban nem a béketábor bástyájára, a kis népek védelmezőjére, az egész világ dolgozóinak reménj'ségére, a Szovjetunióra támaszkodnának, hanem az amerikai, angol, francia tőkések és háborús uszítók zsoldosaivá züllenének. Röviden; az osztályellenség az épülő szocialista jólét helyett kapitalista kizsákmányolást, béke helyett háborút, a népek kölcsönös megértése helyett szakadatlan ellenségeskedést és zűrzavart szeretne. Nem építeni, hanem rombolni akar! Csehszlovákia magyar dolgozói sok viharos napot láttak. Sebeket kaptak, sebekét osztottak. Egész életüket a tőkés, földbirtokos és zsíros paraszt elleni kenyérharc foglalta le. Az osztályellenség elleni küzdelem formája ma nem a kenyérharc, nem a sztrájk, hanem a kitartó, önfeláldozó és lelkiismeretes munka. Ez az a nehéz-üteg, mellyel halomra lehet lőni a bel- és külföldi reakció összes mesterkedéseit, érveit és rágalmait. „A nép jóléte és megelégedettsége alapvető feladata és célja állami programunknak... Tehát nem pártharcok, hanem a munka, az öntudatos, szorgalmas munka a tengelye és főkérdése politikánknak. A békés építőmunka bebiztosítása pedig külpolitikánk főfeladata..." (KI. Gottwald). Minden attól függ tehát, mennyire sikerül megvalósítani azt az ötéves tervet, amit a köztársaság elnöke Gottwald elvtárs terjesztett elő a parlamentben miniszterelnöksége idején, s amit a nemzetgyűlés is elfogadott. Ez lesz az az alap, melyet nem ingathat meg többé az osztályellenség aknamunkája. Ez lesz az a szegletkő, melyen fel lehet építeni országunkban a szocializmus fellegvárát. Nagy feladat vár tehát Csehszlovákia dolgozóira, Ki kell mélyíteni 1 és szélesíteni a szocialista versenyt üzem és üzem, munkás és munkás között. Az ipari munkást fűtse az a ttudat, hogy sckmillió embernek, munkásnak, parasztnak, kisiparosnak és hivatalnoknak cipőre, ruhára, fehérneműre van szüksége s hogy minnél több lesz a közszükségleti cikk, annál elégedetteb lesz a nép, annál ellentállóbb lesz az osztályellenség bűnös praktikáival szemben,, A falu dolgozó parasztsága sem maradhat kl a nemes versenyből. Hiszen az élelmiszerkérdés ma a legégetőbb probléma. % magyar dol' gozó paraszt pontos és lelkiismeretes, beszállította a rá kivetett gabonaés élelmiszermennyiséget Meg is tetézte becsülettel. De ott van a falusi uzsorás a feketéző, a fekete lelkiismeretű. A becsületes gazdatársadalom szégyene. Ezen a javíthatatlan emberfajtán csak a legszigorúbb törvényparagrafus segít. A falu öntudatos dolgozói mindent elkövetnek, hogy földjük termelését fokozzák, hogy évről évre jobb terméssel járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez. Magyar dolgozók, a munka jegyében kőszSnt bs hozzátok az Űj Sző, 1 Fogadjátok szeretettelJ A CSEHSZLOVÁKIAI NI AGYA R DOLGOZÓK HETILAPJA