Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-14 / 190. szám
89S2. november U äjJmtmm 3. oldat fentartójához, Debreczen városához fordult azzal a kérelemmel, hogy adjon kölcsön kilencvenötezer koronát a hitelezők kielégítésére. A városi tanács megszavazta a kölcsönt, amelyből a tényleges deficit, körülbelül harmincezer korona, nem is fog visszatérülni. Időjárás. :— Megjelen naponta reggel 5 órakor —-— Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Budapest, nov. 13.. d. u. 2 óra. Lényegtelen hőváltozás és helyenként csapadék várható. — Sürgönyprognózis : Hűvös, sok helyütt csapadék. Déli hőmérséklet: 47 C. m 55 üoldas kis tagos bir tok és egy 21 holdas lanka, lakás, istáló- val együtt azonnali átvételre bérbeadó, esetleg eladó. — Mindkét ingatlan a szatmári határban a köves ut mellett van a Szamos hidjától 17* kmnyire fekszik. — Kolb Mór Kossuth Lajos-utca 11. szám alatt. TŐZSDÉK. Értéktőzsde. Budapest, november 13. Magy. hitel 788"— Osztr. hitei 6061— Koronajáradék 84’50 Jelzálogbank 416 — Leszámítoló 508’— Hazai 283"— Magyar bank 537‘t— Rimamurányi 697 — Salgótarjáni 712 — Közúti vasút 655 — Városi vasút 374-— Megnyitáskor élénk fedezések és véleményes vásárlások voltak, mert a spekuláció a különféle katonai mozdulatokról elterjedt hírekkel szemben igen nagy megnyugtatást talált a legfrissebb külföldi jelentésekben, amelyek szerint állítólag a külpolitikai helyzet, különösen a monarchiának Szerbiával való vonatkozásai nem lennének olyan súlyosak, mint a minő feltevések e tekintetben fenállottak. A spekuláció vételei 8—9 koronával javították a vezető értékeket és csak a tőzsde vége felé nyugodott meg némileg a hangulat, a mikor.Bécsből jelentették, hogy az ottani árjavulás kizárólag budapesti vásárlásoknak tulajdonítható. A déli tőzsde szilárdan indult. Gabonatőzsde. 1913. áprilisi búza 11’86 1913. áprilisi rozs 10 44 1913. áprilisi zab 10 89 1913. májusi tengeri 7'89 Készáru: tízzel olcsóbb. Bizonyitvány! A Brünn Sándor gyógyszerész által forgalomba hozott „Ideál“ poudert megvizsgáltam és abban semmiféle az arcbőrre ártalmas ----- anyagot nem találtam. Dr. Széliéi József hitejvegyész. — Arcképes igazolványokba fényképeket gyorsan és Jól FRISS LENKE Hollósi utóda készít ------Szatmár , Deák-tér 9., a volt Lengyel Márton ház | Előfizetés: HELYBEN : VIDÉKRE: Egész évre . . K 16’— Egész évre . . K 18'— Félévre . . . K 8‘— Félévre . . . K 9 — Negyedévre . . K 4"— Negyedévre . . K 4-50 Egy hónapra . K 140 Egy hónapra . K r70 Egy es szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 un hírek A király betevő falatját emelte el a napokban egy elvetemedett kéményseprő mester és én csak most ocsúdok fel a meglepetésből, csak most jutok szóhoz a megdöbbenéstől, mert igazán nem tudtam, nem fog-e ez a rémes eset okot adni súlyos külpolitikai bonyodalmakra, nem volt-e személyesen valamelyik balkáni államfő az, aki kéményseprő ruhába bújva, ősz királyunk betevő falatjára tört. Szerencsére a jól szervezett és buzgó detektivsereg hamarosan nyomára jutott az elvetemedett tolvajnak, elcsípték az enyveskezü kéményseprőmestert, aki kéményt kotorni járt a palotában, hogy legyen cug a kályhában és akit most már sajátságos módon a sértett király nevében fognak elitélni a bíróságok. Nem tudom, mi vihette rá a nyomorultat, hogy egy tálból egyék őfelségével a királylyal, de mégis úgy vélem, hogy nem tisztán a bűnözési szándék adta kezébe szegénynek a spájz kilincsét, hanem olyanforma érzései voltak, mint az egyszeri öregasszonynak, aki magánkihallgatást kért a pápától és ez alkalommal lehetetlen kívánságokat terjesztett az ősz pápa elé. — Lesz, ahogy lesz, mondotta az ájtatos asszony. Non voluptas, sanctis- sime pater, séd glória. Nem az élvezet, hanem a dicsőség. Nyilván a Icormosképü kéményseprőt sem az éhség vitte rá, hogy hazavigye a király asztalán audiencián megjelenendő sonkát, hanem a glória. Non voluptas, séd glória. Olyanformán érzett a szegény, mint a máramarosszigéti zsidók, akik péntek este összegyűlnek a zsidópap asztala körül és ájtatos kéjjel majszolják a pap által sajátkézileg, villa és keztyii mellőzésével osztogatott apró falatokat, amelyeknek lenyelése tekintélyes örökrészt biztosit a tulvilági üdvösségből. Nagy zott ez a nyavalyás kéményseprő-mester és a királylyal akart egyformán étkezni. Talán még egy koronát, de legalább huszonöt krajcárt is feltett a fejére, miközben falatozott, hogy még teljesebb legyen az illúziója, hogy ő most király ósdit játszik. Jó, lehet a királylyal közöst früs- tökölni és sokra becsülöm a glóriát, a mit ez okozhat egy naiv embernek, de nem becsülöm sokkal kevesebbre azt a kis börtönbüntetést sem, amely a lopás bűntettében bűnös kéményseprő szegény fején elfoglalja majd ennek a glóriának a helyét, A dolog másik érdekes része : a Kecskeméthyt futni hagyott detektivsereg impozáns buzgalma a tettes kézrekeri- tése körül. A főszakács természetesen nyomban tudatta a szörnyű eseményt a rendőrséggel, ahonnan megbiztatták: — Elökeritjük a früstököt, akár a föld alól is. — Na, onnan már nem kell, felelte a főszakács és alig fejezte be szavait, már meg is volt a tettes. — Sajnálom szegény kéményseprő embert, hogy így rajtavesztett. Hiszen a király nem károsodott ezzel a kis sonkával, senki sem károsodott, mert a civilista elbírja. Istenem, hát olyan nagy dolog, hogy egy szegény alattvaló egyszer jóllakik a király konyhájából. És mikor ezt a szörnyű kavarodást olvasom, hogy hogyan keresték, üldözték a nyomorultat, azok a sok-sok szegény emberek jutnak eszembe, akiknek igazán az utolsó betevő falatjukat lopják el, tökitik el lelketlen, rosszindulatú tolvajok és nincs rá csendőr, nincs rendőr, nincs detektív, aki elöke- ritse a tettest. Vájjon hány szegény ember keserves keresetének elvetemedett tolvaja menekült el addig, mig a detektivsereg ezt az egy naiv kéményseprőt kereste ? (a). — Újságírók Pásztóry Árkádnál. Mióta az Uj Szatmár megbolygatta az avasi gör. katholikus csodarabbi girbe- görbe dolgait — úgy írják nekünk az Avasból — valóságos idegenforgalom fejlődött ki a turvékonyai tanya környékén. A szokatlan nagy forgalmat az odatóduló újságírók csinálják. Alig múlik el nap, hogy a keskenyyágányu bikszádi vasút ne szállítson az Álhirlap és Vidéke szerkesztőségéből egy-egy „tudósítót“ a helyszínére. Nagyon büszkék lennénk rá úgy a magunk, mint a szépen fejlődő hírlapirodalom nevében, hogy két cikkünk eny- nyire megmozgatta a hírlap és álhirlap- irodalmat, ha nem tudnók, hogy ezeket a kiküldött tudósítókat nem a szenzáció utáni vágy viszi oda, hanem az a kitűnő hir, amely a kegyes atyát revolverzsurnaliszta körökben környezi. Pénze van az öregnek, gondolják az álhirlapirodalom szorgalmas méhecskéi és mivei a szivének is, az adakozókedvének is nagy a hire, a berzlije biztosan fog ereszteni annyit, hogy az útiköltségen kívül kitelik belőle egy vacsora is visszatérőben a nagy kirándulásról a Royal kávéházban. Sőt vannak olyan értesüléseink is, hogy erre a pótvacsorára nem is volt szükség, mert a szent atya igen kegyesen fogadta a Gallérok gőzmosása tükörfénnyel hófehérre H ** ^ ^ üyár-főözlet: Szaímár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kaziyezy-u. 17. Attila-u. | Kézimunkák, giacé kezíyük, * bútorok, szőnyegek tisztítása. 2. Nagykároly Széchenyi-». 31. Alapittatott: 1886
