Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-30 / 204. szám
nem láM semmit Kezdetben, Mboru kezdetét, g. 294. SZ. Ssatssiá.r-Ném«ti 1912 november 30 Szombat a Baikán- vala nagy tudatlanság minálunk. Diplomáciánk nem tudta, hogy Balkán-szövetség szervezkedik Törökország ellen. A többi hatalmasságok tudták, sőt voltak angol újságok amelyek közöl ték, mielőtt Montenegro átlépte török határt, hogy a szövetségesek megkapták a jeladást az egyetemes támadásra. A mi diplomáciánk ekkor kirukkolt a stáíuszkvó antéval. A nagyhatalmak • ebbe valamennyien belezsongták egyetértő nyilatkozatukat. Látszólag monarchiánk ja vára, tényleg azért, hogy monarchiánk cselekvését foglyul ejtsék és Törökország mellől semlegesítsék A Balkán-szövetség győzelmei a peckes stáíuszkvó antét felkiáltójelből kérdőjellé hajlitotta s arra való volt Averna herceg olasz és Tschirszky német nagykövetek budapesti utazása s jelentkezésük a felség előtt, hogy hirdessék a gondviselésben való megnyugvást. És, nyomatékül, nehogy a Balkán-államok kalandvágyát monarchiánk háborgatni merje, Oroszország megkezdte haderejének mozgósítását és a hatalmasságok megkezdték a jóakaratu súgást, hogy Prizrendért, Mitrovicáért kár túlságosan felháborodni. Ebben a kérdésben a nagyhatalmak szinte karonfogva vezették diplomáciánkat visszafelé. A helyzet aztán bonyolódott Albánia függetlenitésével és Szerbia igényével a tengeri kikötőkhöz. A trónörökös Vilmos császárhoz utazott, Schemua vezérkari a főnökünk pedig tanácsba ült Moltke német vezérkari főnökkel. Diplomáciánk ekkor „no, most!“-ról rebesgetett. A nagy utazás után immár elértünk a nemzetek konferenciájához. Igaz, olyan biztatással, hogy még a konferencia előtt szentesítik Albánia függetlenségét s Szerbiának tilalomfát állítanak a tengerpartokon. Igaz lesz-e ez? A diplomáciát kacskaringós utjain ki tudná nyomon követni nagy messzeségből, mikor közvetlen közelségből is csak annyit láttunk, hogy nem látunk semmit. I! kereskedő adóterhe az aj lÉiíóp szerint. — Sorozatos közlemény. — amennyiben a vallomások helyességére, vagy az adóköteles jövedelem nagyságára nézve még el nem oszlatott kételyei volnának, eljárásában arra törekszik, hogy mindazokat a ténykörülményeket felderítse, amelyeknek ismerete a kereset teljes felbecsüléséhez okvetlenül szükséges. Evégből köteles a megjelent adózót a nyomós adatok és körülmények felől kikérdezni*, az adókiszámitási javaslatot és megokolást vele közölni és az arra tett észrevételeit és kifogásait megfontolni. Jogában áll továbbá a tárgyalásról elmaradt adókötelest felvilágosítás adása végett szükség esetén beidézni, sőt azokban az esetekben, ha az adókiszámitási javaslat felemelése céloztatnék, vagy ha a bizottság uj tárgyalást rendel el, vagy pedig ha oly adózó megadóztatásáról van szó, aki kimaradt az adókiszámitási javaslatokról készült lajstromból, köteles is a felet mindenkor beidézni. Az adókivető bizottságnak jogában áll az adózótól egyes meghatározott kérdésekre írásban is feleletet kérni, sőt jogában áll tőle a nyereség és veszteségszámlát is bekövetelni: nem szabad azonban a bizottságnak szem elől téveszteni azt, hogy az adózó üzleti titkainak feltárására semmi szin alatt sincs kötelezve. E helyütt is megjegyezzük, hogy az adózó az idézésre nem köteles megjelenni és elmaradásának következménye csak az lehet, hogy adója egyéb rendelkezésre álló alapok alapján fog megállapittatni. Ha azonban megjelenik, tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot nem tehet, mert különben jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el. Ezen okból a válaszadást egyes kérdésekre egyszerűen és minden büntetőjogi következmény nélkül megtagadhatja. Az adókivető bizottságnak jogában áll tanukat és szakértőket meghívni és azokat a ténykörülmények tisztázására meghatározott kérdésekre kihallgatni. Tényleges viszonyok és adatok iránt köteles mindenki tudása szerint akár mint tanú, akár mint szakértő felvilágosítást adni, ha erre a kivető bizottság felszólítja és a kihallgatás tiltva nincs. Ezen eljárás során a faggatás és családi viszonyokba beavatkozás kerülendő és a nyomozás csak az adó kivetéséhez szükséges adatokra és tényleges viszonyokra terjesztendő ki. A tanukhoz és a szakértőkhöz i az adózók is intézhetnek kérdéseket, sőt döntő fontosságú kérdésekre nézve az adókötelesek is kérhetik tanuk vagy szakértők kihallgatását. Az adókivető bizottVIII. A bizottság mindenkor zárt ülésben tárgyal, sőt valamely tagnak kivánatára határozatának meghozatalánál az előadón civül még az érdekeltek sem lehetnek jelen. Utóbbi esetben azonban az előadó ujabbi, a tárgyaláson jelenvolt adóköteles előtt még nem említett érveket már fel nem hozhat. A bizottság határozatképességéhez az elnökön és előadón kívül legalább négy tag jelenléte szükséges. Ha ennyi tag meg nem jelennék, az elnök a szükséghez képest póttagokat hiv be. A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza. Ha a tagok szavazata egyenlően oszlik meg, az elnök szavazata dönt. Ameddig a bizottság elnökének, vagy valamely bizottsági tagnak fel- vagy lemenő ágbeli rokonának, vagy sógorának, vagy harmadfokig terjedő oldalrokonának vagy végre illetményi ellátást adujának adóbecsléséről van szó, az illető tag az ülésből távozni köteles. Az adókivető bizottság az adózó jö- j védelmének számszerű megállapításánál > az előterjesztett adatokat mérlegeli s Modem ruhafestés Le®szetó ruhatisztitás bármily divatszinre I ÍC1|ÍC1|%>1 m «1 vegyileg száraz utón. Gyáríőüzlet: Szatmár, Kossuth L.-h. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attiía-u. 2., Nagykároly: Széebényi-u. 31. Alapittatott 1886 üra Ci fillér.
