Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-23 / 198. szám
1 hatos kamat és a pénzinség. Most, hogy a kamatlábemélés megtörtént, érdekes kissé időzni ennél a mindenkit érdeklő kérdésnél. A kamatláb- emelést úgy a berlini jegybank központi választmánya, mint az Osztrák - Magyar Bank főtanácsa ugyanazokkal az okokkal magya- pénzelhelyezése- ket kivonják, a külföldi váltóárfolyamok kedvezőtlenek. A kamatláb- emelésre szükség van, hogy a külföldi tőkéket a kedvezőbb kamatozással bentartsák az országban, ezzel a váltóárfolyámok további feszültségét megakadályozzák és a jegybank aranykészletét megvédjék. Ezek az okok szinte sablonos magyarázatai minden kainatdrági- tásnak, de érdekes, hogy a pénzpiac most nálunk ezt a rendszabályt már sokkal nyugodtabban fogadja, mint más alkalmakkor. Pedig hatszázalékos hivatalos kamat-láb nagyon súlyos dolog, ha meggondoljuk, hogy a magánbankok a legjobb hitelműveleteknél is rendszerint a bankkamatlábnál két százalékkal magasabb kamatot kötnek ki. Hogy a bankráta emelése most oly kevés izgalmat okozott, ennek természetes oka van. A jegybank elhatározása nagyon keveset változtatott a tényleges viszonyokon. A pénz olyan szűk és drága minden olyan hitel számára, amely a jegybankon kívül keres kielégítést, hogy egy félszázalékkal kisebb, vagy nagyobb kamat már alig számit, Odajutottunk, — fájdalom — hogy az emberek örülnek, ha egyáltalában pénzt kapnak és a kamatlábon s a fizetési feltételeken nem alkusznak. A fölemelt kamatláb ezen a helyzeten nem ronthat, hanem inkább javíthat. Hátha ilyen módon fölszabadul a lekötött hitelek egy része. Hátha vannak még olyan boldog adósok ebben a monarchiában, akik inkább lemondanak a hitelről, semhogy 6, illetőleg 7 százalékot fizessenek. 1 Reresüedő adóterhe az uj adsíiroéttpR szerint. — Sorozatos közlemény. — II. Külföldön lakók, ha üzletüket a magyar szent korona országainak területén felállított fióküzlet, eladási, bevásárlási, vagy gyártelep, raktár utján, továbbá személyesen, vagy oly módon gyakorolják, hogy ezen haszonhajtó vállalkozás folytatását igazolja, az ebből eredő kereset mérvéhez képest az ország területén is általános kereseti adó alá vonandók. Üzletüket úgy Magyarország, mint Ausztria területére kiterjesztő vállalatoknak adózását az 1907. évi XIV. t.-c., illetőleg az 1908. évi XIV. t.-c.-ben foglalt adóügyi egyezmény szabályozza. Ha valamely vállalat üzemét az egyik állam területén fekvő üzlettelepéről a másik állam területére is kiterjeszti, anélkül, hogy ugyanott üzlettelepet létesítene, úgy adóztatásnak csakis ott lehet helye, ahol az üzlettelep van. Üzlettelepek gyanánt különösen elárusító irodákat és gyári raktárakat kell tekinteni, melyek a nálunk előállott kereskedelmi haszon után ugyanolyan arányban adóztatandók meg, mint amely a hasonló gyártmányok elárusitásával a külföldön foglalkozó adóköteles ügyfelekkel szemben alkalmaztatik. Elárusító irodául tekintendő a vállalatnak a saját gyártmányai eladásának közvetítésére szolgáló irodája, vagy állandóan e célra tartott alkalmazottja, raktárul pedig saját helyiségében tartott olyan áruraktár tekintendő, melyben az árukat a vállalat saját alkalmazottai adják el. Üzlettelep gyanánt ellenben nem tekinthető, ha a vállalat áruiból valamely önálló ügynök az általa kibérelt helyiségekben tart raktárt, vagy ha az áruk akár bizományosként, akár saját számlájára dolgozó önálló kereskedőnek bizományba adatnak, végre ha az eladás a szállítási intézetek és szállítmányozók raktárhelyiségeiben tartott raktárakból történik; feltéve, hogy ezt az eladást nem a vállalat saját eladási irodája közvetíti. Az ügynökök, bizományosok és saját számlájukra dolgozó kereskedők megadóztatása az áruforgalomból eredő nyereség után üzlettelepük helyének adótörvényei szerint foganatosítandó. Az adófizetési kötelezettség kezdődik újonnan keletkezett üzleteknél az üzlet megkezdését követő hónap 1-ével. Újonnan keletkezettnek tekintendő az üzlet akkor is, ha más községbe helyeztetik át, ha annak tulajdonosa változik, ha egyéni cég társascéggé alakul át, vagy megfordítva, továbbá, ha az adóköteles foglalkozás a felszámolás vagy csőd tartama alatt is folytattatik. Az adófizetési kötelezettség annak a hónapnak a végével szűnik meg, amely- bein adóköteles foglalkozás beigazoltan megszűnt. A foglalkozás nem tekinthető megszűntnek, ha az üzletet ugyanabban a községben más helyiségbe helyezik át, ha az üzletnek csak cége, de nem egyúttal tulajdonosa is változik, ha közkereseti vagy betéti társaságba uj tagok .lépnek be, de ezáltal uj adóalany nem létesül; ha az adóköteles elhaltával örökösei az üzletet tovább folytatják, ha tűzvész, vagy árvíz, vagy egyéb elemi csapás esetében egyidőre az üzlet forgalma szünetel: ha a szünetelés 15 napnál tovább tartott, az annak tartamára aránylag eső adó a fél kérelmére utólag visszatérítendő. Az adó törlésére irányuló kérvény az adókötelezettség megszűnésétől számított 15 nap alatt a kir. pénzügyigazga- tóságnál (adófelügyelőnél) nyújtandó be. Későbbi bejelentés esetén a megszűnés csak a bejelentés napjától vehető figyelembe. Felszámolás vagy csőd esetében az adó annak a hónapnak a végéig fizetendő, amelyben a felszámolás megkezdődött, illetőleg a csőd megnyittatott. Ha azonban az adóköteles foglalkozás a felszámolás vagy csőd tartama alatt is folytattatik, az üzlet folytatásának terjedelméhez képest újabb adó megállapításának van helye. Azt az adót, amely az üzletre ki volt vetve, felszámolás vagy csőd esetén a felszámolás megkezdését, illetve a csődnyitás napját követő hónap 1-étől kezdve hivatalból kell törölni. A törvényszékek kötelesek a kereskedő cég bejegyzéséről és a cégjegyzékekben előfordult változásokról jelentést tenni. (Folytatjuk) CEMENT kapható Kazincy-n. 1 BIKFALVYNÁL. Telefon 399. f. évf. 198. sz. Sssatmár-Néíuetl 1912 november 23 Szombat rázza. A külföldi
