Új Szatmár, 1912. november (1. évfolyam, 180-204. szám)
1912-11-17 / 193. szám
2. oldat 1812. november 17 üjjffltmä flz asztalosárugyár Küldöttsége a főispánnál. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, nov. 16. Az újságolvasó közönség már unos untig ösmeri a Szatmári Asztalosárugyár r. t. ügyét, amelyet pro és kontra alaposan megvitattak már a helyi sajtó hasábjain. A vitatkozó cikkek iegqagyobb része azonban abban a tévedésben volt, hogy az Asztalosárugyár szubvenciót kér a kormánytól, hogy segiteni tudjon válságos helyzetén. Holott a valóság az, hogy a gyár olcsó kölcsön iránt fordult a kormányhoz, amit bizony ma kormánytámogatás nélkül nehéz megszerezni. Az asztalosárugyár küldöttsége tegnap dr. Glatz József ügyvéd vezetése alatt tisztelgett a Szatmáron tartózkodó Csaba Adorján főispánnál, akitől támogatást kértek a minisztériumban. Tudósitónk felkereste Csaba Adorján főispánt, aki az Asztalosárugyár ügyében a következőket volt szives kijelenteni: — Semmiféle szubvenció ügyében nem szoktam eljárni, aminthogy kijárásokat nem vállalok. Es bár az Asztalosárugyár ügyében nem is szubvencióról van szó, amint az tévesen szerepelt igy a nyilvánosság előtt, még a kölcsön ügyében sem ígérhetek meg a jelen körülmények között semmiféle támogatást. Nem is tettem ilyen ígéretet. Gement- és betonáruk olcsó kiárusitásamegkezdődött Belső postákért fi. sz. a. Belefon 3-33 Hol a Dárosrendezesi fern? Szatmár, november 16. Erre a kérdésre igen könnyű felelni. Egyszerűen azt mondja rá az ember, hogy a városrendezési terv beleesett a kútba. Abba a kútba, amelybe az ilyen nagyfontosságu és közérdekű ügyek előszeretettel és lelkiismeretlenül szoktak beleesni s többnyire bele is szoktak fűlni a nemtörődömség feneketlen kútjába. A városrendezési tervre nagy szükség van. Ezt húsz esztendeje már, hogy belátta mindenki és a városi közgyűlés több ízben utasította a városi tanácsot, hogy az előkészítő munkálatokat végeztesse el és terjessze a plénum elé. Legutóbb is, alig másfél esztendeje hozott egy ilyen határozatot a közgyűlés, ennek alapján a tanács utasította a mérnöki hivatalt, hogy záros határidő alatt készítse elő a kérdést végleges tárgyalás alá. Azóta a záros határidő tizenötször is letelt, azonban városrendezési terv nincs a világon sehol. Azaz, pardon, a világon minden valamire való városban, sőt a legtöbb nagyközségben van már rendezési terv, csak éppen Pálfalván, no meg Szatmáron nincs. De hát ugyan mi az ördögnek is volna. Fejlődik ez a város terv nélkül is visszafelé, mint a karikacsapás, hát akkor minek költenénk még a tervre! Valószínűleg ilyen nemes gondolatok és eszmék hatják át a mérnöki hivatalt s azért nem akarják ezt az ügyet elintézni. Nem is értjük, minek bolygatják ezt a kérdést. Ha a mérnök urak szükségét látnák annak, hogy a városnak rendezési terve legyen, akkor most valószínűleg hamarosan elkészítenék, mert hiszen most nincs építkezés, pang minden olyan magánmunkálat, ami a mérnöki hivatalnak munkát adna s igy ugyancsak ráérnének a rendezési terv elkészítésére. Azonban, tetszik látni, ők nem csinálják! Nem csinálják! Nem ! . . . Nem ! . . . Hhja, igen, azt tetszenek kérdezni, hogy hol a városrendezési terv? — Beleesett a kútba, kérem szépen, igen, beleesett szegény, bele a kútba . . . .. . Pechje van neki, szegénynek . . . Pllafliifasitás szöoetite- zeti alapon. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, november 16. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület Tiszabalparti osztálya a községi állattenyésztő és állatbiztosító szövetkezetek eszméjének minél szélesebb körben ismertetése céljából Szatmáron december hó 1-én délelőtt 10 órakor a városháza nagy tanácstermében szakértekezletet fog tartani, amelyre Szatmár városon kívül meghívták Bihar-, Hajdú-, Szabolcs-, Szatmár-, Szilágy-, Máramaros- és Ugocsa- megyék másodfokú hatóságait és a neve zett törvényhatóságok területén működő gazdasági egyesületeket. Ezen szakértekezletet megelőzőleg a tiszabaiparti osztály rendes évi közgyűlését tartja s november 30-án délután 3 órakor megtekintik a Szatmár városi di- gestor-telepet, a digesztor működését tanulmány tárgyává teszik s óit a helyszínen összehasonlító előadást tartanak a hullamegsemmisités módjáról. Az állatbiztosítás eszméje eredetileg a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaságtól ered, amelynek tagjai az egyes községi áliatbiztositó szövetkezetek. A községi szövetkezet megalakulása után összeírja s felbecsüli a tagok szarvas- marháit. Az igy felbecsült érték 1 százalékát fizeti a tag biztosítási dij cimen. Az igy egybegyült összegből fedezik a kártérítést, ha a szövetkezet egyik tagjának biztosított állata elhullik. A kártérítési összeg a biztosított ériék 80 százaléka, vagyis n inden 100 korona után 80 kor. De mcsak a kártérítéshez van joga a szövetkezet tagjainak, hanem ezenfelül állatai megbetegedése esetén még az állatorvos diját és a gyógyszer árát is a szövetkezet fizeti helyette. Amennyiben valamely naptári év alatt az 1 százalékos befizetésekből kitelik a kártérítés, többet a szövetkezet tagjai ez évben nem fizetnek. Ha azonban annyi a kár, hogy az az 1 százalékos befizetésből nem teljesíthető, akkor a szövetkezet tagjai ismét befizetnek V*—í—12%-ot, de ezek a befizetések az első befizetéssel együtt legfeljebb 3'/.,%-ig terjedhetnek, mert a 37»%-on felüli károkat már a községi szövetkezetek országos központja fizeti meg bármily magas tételig. így válik lehetővé, hogy a tagok mind kártérítésben részesülnek, bármily nagy kár érje is a szövetkezetei, a tagok pedig erejükön felül soha nem terheltéinek meg, mert a központ mögöttük áll. Erről a kérdésről lesz szó a dec. 1-én tartandó értekezleten. Mindenesetre az állattenyésztők érdeke, hogy elmenjenek az értekezletre s hogy ott szerzett benyomásaik alapján határozzanak arról, hogy ezen szövetkezet megalakítása érdekükben áll-e vagy nem. nagy In Szinyéroáralján. iiiégeíi 3 Kspecs-maiom. — Az „UJ SZATMaR“ telefontudósitása. — Szinyérváralja, november 16. Rémes harangkongás verte fel szombatra virradó éjjel két óra tájban Szinyérváralja község mélyen aivó lakosságát. A harangok vészes hangja tüzet jelzett s mire a megrémült lakosság felébredt éjszakai álmából és magára kapkodta legszükségesebb ruhadarabjait, a tűz már hatalmas lángokban csapott fel a Kepes József tulajdonát képező mü- malom felől. Az eső nagy szemekben hullott és a sötét éjszakában hatalmas lángnyelvek viaskodtak a zuhogó esővel. A két elem harcában a tűz győzedelmeskedett s mire a község lakossága és tűzoltósága magához tért a meglepetéstől, a hatalmas malom a hozzá tartozó magtárral együtt menthetetlen volt. Hasztalan volt minden oltási kísérlet, hiába segitett a kétségbeesett erőfeszítéssel dolgozó tűzoltóságnak a hatalmas erővel zuhogó zápor is, a malmot és a raktárt nem sikerült megmenteni. A tűz éjszaka keletkezett a malom gépházában eddig még ösmeretlen okból. A felhalmozott forgács, fa és olaj között a lángnyelvek rohamosan elharapóztak és tüzett fogott a malom faanyaga is. A tüzet a malomtulajdonos testvérbátyja, Kepecs Sándor vette észre, aki a malom udvarán lakik s akinek ablakán bevilágítottak a malomból kitörő lángnyelvek. Kepecs gyorsan fellármázta a szomszédokat, a toronyban meghúzták a vészharangokat is, de már késő volt. Emberi erő nem tudott már megbirkózni a rettenetes tüzvészszel. A malom teljesen porrá égett és leégett vele együtt a raktár is, amelyben uagymennyiségü termény volt felhalmozva. A kár biztosítás révén megtérül. Az oltás körül dolgozó emberek közül többen apróbb sérüléseket szenvedtek, akik közül két sebesültet — egyik a kezén, másik a lábán sérült meg — behozták a szatmári közkórházba. Itt bekötözték a sebüket és azután hazaengedték őket. Ilid- és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, víztartó-medencék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók Kosa Bertalan és Fia Befongyárában. Telefon s 260.
