Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)

1912-10-11 / 162. szám

v.. Intelem a szatmári pénzintézetekhez. (R.) Gazdasági életünk amúgy is nyomasztó helyzetébe zivataros felhőkből jövő villámkép csap­tak le a mindig forrongó balkán - államok legújabb eseményei és egész Európát anyagi pusztítá­sokkal fenyegető megrázkó (Itatás­sal veszélyeztet­ték, a melyeknek azonban remélhe­tőleg nem lesznek messzebbmenő hatásai, ha csakugyan beigazolódik annak a látszatja, hogy ezen kis balkáni államocskáknak eme neki- düleszkedése nem egyéb, mint Olaszországnak az európai diplo­máciától tolerált sakkhuzása olyan irányban, hogy ezen taktikával a Törökországgal megkötendő ked­vező béke lehetősége közelebb es­sék a gyors megvalósuláshoz. Szóval, a négy államocskának kirohanása és folyamatban lévő katonai készülődései nem látszód- nak valami nagyon fenyegető ha- tásuaknak és minden valószinüség szerint — megint az európai nagyha­talmak befolyása alatt—acontinen- tális gazdasági életre minden jelen­tékenyebb hatás nélkül fognak el­vonulni. Ami pedig a már évnél is hosszabb ideig tartó pénzkrizis ál­landóságának okait illeti, úgy azok különösen Magyarország szempont­jából hazánk határain belül is megtalálhatók. Mikép minden impulsiv áram­latnak, úgy pénzszerzés tekinteté­ben is Budapest az ország legkia- dósabb és jelenleg majdnem egye-i dülálló forrása, a mely ha csak részben is vészit bőségéből, káro­san érezteti hatását mindenütt és a kereseti ágazatok minden terén. Annak pedig,a fővárosi pénzintézetek a hitelek korlátozá­sára kényszerültek, főképpen két oka van. Az első és nyilván legnyomó­sabb ok az, hogy ama országok, a melyek az osztrák magyar mo­narchia politikai ellenfelei, nem­csak hogy egyáltalában nem vesz­nek semmiféle magyar zálogleve­let vagy más kötelezvényt, hanem a mellett, hogy uj hiteleket termé­szetszerűleg nem nyújtanak, minden erővel forszírozzák, hogy külföldön elhelyezett értékeinket visszavásá­roljuk. Elsősorban tehát ezek azok az ominosus körülmények, a melyek nemcsak lehetetlenné teszik minden a külföldön hitelszerzésre irányuló törekvéseinket, de előidézik azt is, hogy budapesti ennél a kérdésnél érdekelt pénzintézeteink főleg fran­cia kezekben volt és létező értéke­ink folyton tartó visszavásárlására kényszerülnek. Ezen tömeges visszavásárlások pedig nemcsak hogy felemésztik az ilyen jelzáloghitelüzletekkel foglal­kozó intézeteink pénzkészleteit, de részben szükségszerüségi, részben conveniálási szempontokból nagy mértékben olyan fővárosi pénz­intézetek pénzanyagát is igénybe veszik, a mely intézetek tulajdon­képen nem is foglalkoznak a bank­ügyletek most érintett ágazatával. Fővárosi pénzintézeteink más része az utóbbi évtizedekben ipari vállalatok teremtését vette fel elő­szeretettel üzletkörébe; az ezen té­li évi. 182, Sl. Szatzmár-Nénietl 1912 október 11 | Péntek ren mutatkozó nagyszerű eredmé­nyek nagyszabású terjeszkedésekre, újításokra serkentettek, úgy, hogy eme pénzintézetek pénzkészleteik túlnyomóan nagy részét ilyen válla­latokba fektették be. Főleg tehát ezen két körülmény rovására kell Írnunk azt, hogy az ország szive az utóbbi időben már nem volt képes a vidék rohamosan emelkedő hiteligényeit a kereslet­hez képest kielégíteni. ■ Olyan vidéken vagy városban, ahol a gazdasági fejlődés normális és a természetes viszonyoknak meg­felelő volt, a fentebbiekben vázolt hitelkorlátozások, vagy semmiféle vagy csak alig észrevehető mérték­ben éreztették káros befolyásukat, mig olyan városokban, ahol ipar és kereskedelem a progressiv fejlődést túlszárnyaló rohamban törtetett előre, annál elmaradhatatlanabbul kellett a gyors visszaesésnek jelent­keznie, minél inkább — sajnos: Szatmári is ez a sors érte — alkal­matlan kezek mozgatták e gyors fejlődést bankok ipari és kereske­delmi vállalatok létesítésével, ame­lyek íokép és majdnem kizárólag saját tőkék helyett az összes ren­delkezésükre álló hitelforrások igénybevételével alakultak. És habár Szatmáron tényleg meg is voltak a kereskedelmi és ipari kialakulás összes előfeltételei és jóllehet ezen a téren reális és észszerű alapokon sokat lehetett volna teremteni, az ezt célzó törek­véseket és alapításokat szükségkép már a limine elhibázottaknak kel­lett tekintenünk azért, mert az ut, amelyre itt ráléptek, a fentebb em­lített okokból már eleve is kizárta a sok alakulásnak kedvező fejlő­dését. Ezt érintő kritikánkat az argu­mentumok légióival támogathatnánk, de ne szóljunk erről, mert úgyis céltalan, még ha a jövőre nézve tanulságos is volna, leszegezendő azonban mindenesetre v nogy Hii kalapiizlet áthelyezés l ä Van szerencsém a nagyérdemű hölgyközöaség szives tudomására tiszai, trsgy || jj- üialaniiylpf üzletemet áthelyeztem a városi bérpalotába, ahol már raktáréra aciiafiy£ict vauaak a legelegánsabb párisi-modell kaSanlaim. Angol aaimrp íru&i^ áthalwa^nc I 9 issiapok szintén óriási választékban, áiválo tisztelettel Mm ILII JlNsvIi qiHclfci.cS ■ ■ Ára 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom