Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-11 / 162. szám
v.. Intelem a szatmári pénzintézetekhez. (R.) Gazdasági életünk amúgy is nyomasztó helyzetébe zivataros felhőkből jövő villámkép csaptak le a mindig forrongó balkán - államok legújabb eseményei és egész Európát anyagi pusztításokkal fenyegető megrázkó (Itatással veszélyeztették, a melyeknek azonban remélhetőleg nem lesznek messzebbmenő hatásai, ha csakugyan beigazolódik annak a látszatja, hogy ezen kis balkáni államocskáknak eme neki- düleszkedése nem egyéb, mint Olaszországnak az európai diplomáciától tolerált sakkhuzása olyan irányban, hogy ezen taktikával a Törökországgal megkötendő kedvező béke lehetősége közelebb essék a gyors megvalósuláshoz. Szóval, a négy államocskának kirohanása és folyamatban lévő katonai készülődései nem látszód- nak valami nagyon fenyegető ha- tásuaknak és minden valószinüség szerint — megint az európai nagyhatalmak befolyása alatt—acontinen- tális gazdasági életre minden jelentékenyebb hatás nélkül fognak elvonulni. Ami pedig a már évnél is hosszabb ideig tartó pénzkrizis állandóságának okait illeti, úgy azok különösen Magyarország szempontjából hazánk határain belül is megtalálhatók. Mikép minden impulsiv áramlatnak, úgy pénzszerzés tekintetében is Budapest az ország legkia- dósabb és jelenleg majdnem egye-i dülálló forrása, a mely ha csak részben is vészit bőségéből, károsan érezteti hatását mindenütt és a kereseti ágazatok minden terén. Annak pedig,a fővárosi pénzintézetek a hitelek korlátozására kényszerültek, főképpen két oka van. Az első és nyilván legnyomósabb ok az, hogy ama országok, a melyek az osztrák magyar monarchia politikai ellenfelei, nemcsak hogy egyáltalában nem vesznek semmiféle magyar záloglevelet vagy más kötelezvényt, hanem a mellett, hogy uj hiteleket természetszerűleg nem nyújtanak, minden erővel forszírozzák, hogy külföldön elhelyezett értékeinket visszavásároljuk. Elsősorban tehát ezek azok az ominosus körülmények, a melyek nemcsak lehetetlenné teszik minden a külföldön hitelszerzésre irányuló törekvéseinket, de előidézik azt is, hogy budapesti ennél a kérdésnél érdekelt pénzintézeteink főleg francia kezekben volt és létező értékeink folyton tartó visszavásárlására kényszerülnek. Ezen tömeges visszavásárlások pedig nemcsak hogy felemésztik az ilyen jelzáloghitelüzletekkel foglalkozó intézeteink pénzkészleteit, de részben szükségszerüségi, részben conveniálási szempontokból nagy mértékben olyan fővárosi pénzintézetek pénzanyagát is igénybe veszik, a mely intézetek tulajdonképen nem is foglalkoznak a bankügyletek most érintett ágazatával. Fővárosi pénzintézeteink más része az utóbbi évtizedekben ipari vállalatok teremtését vette fel előszeretettel üzletkörébe; az ezen téli évi. 182, Sl. Szatzmár-Nénietl 1912 október 11 | Péntek ren mutatkozó nagyszerű eredmények nagyszabású terjeszkedésekre, újításokra serkentettek, úgy, hogy eme pénzintézetek pénzkészleteik túlnyomóan nagy részét ilyen vállalatokba fektették be. Főleg tehát ezen két körülmény rovására kell Írnunk azt, hogy az ország szive az utóbbi időben már nem volt képes a vidék rohamosan emelkedő hiteligényeit a kereslethez képest kielégíteni. ■ Olyan vidéken vagy városban, ahol a gazdasági fejlődés normális és a természetes viszonyoknak megfelelő volt, a fentebbiekben vázolt hitelkorlátozások, vagy semmiféle vagy csak alig észrevehető mértékben éreztették káros befolyásukat, mig olyan városokban, ahol ipar és kereskedelem a progressiv fejlődést túlszárnyaló rohamban törtetett előre, annál elmaradhatatlanabbul kellett a gyors visszaesésnek jelentkeznie, minél inkább — sajnos: Szatmári is ez a sors érte — alkalmatlan kezek mozgatták e gyors fejlődést bankok ipari és kereskedelmi vállalatok létesítésével, amelyek íokép és majdnem kizárólag saját tőkék helyett az összes rendelkezésükre álló hitelforrások igénybevételével alakultak. És habár Szatmáron tényleg meg is voltak a kereskedelmi és ipari kialakulás összes előfeltételei és jóllehet ezen a téren reális és észszerű alapokon sokat lehetett volna teremteni, az ezt célzó törekvéseket és alapításokat szükségkép már a limine elhibázottaknak kellett tekintenünk azért, mert az ut, amelyre itt ráléptek, a fentebb említett okokból már eleve is kizárta a sok alakulásnak kedvező fejlődését. Ezt érintő kritikánkat az argumentumok légióival támogathatnánk, de ne szóljunk erről, mert úgyis céltalan, még ha a jövőre nézve tanulságos is volna, leszegezendő azonban mindenesetre v nogy Hii kalapiizlet áthelyezés l ä Van szerencsém a nagyérdemű hölgyközöaség szives tudomására tiszai, trsgy || jj- üialaniiylpf üzletemet áthelyeztem a városi bérpalotába, ahol már raktáréra aciiafiy£ict vauaak a legelegánsabb párisi-modell kaSanlaim. Angol aaimrp íru&i^ áthalwa^nc I 9 issiapok szintén óriási választékban, áiválo tisztelettel Mm ILII JlNsvIi qiHclfci.cS ■ ■ Ára 6 fillér.
