Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)
1912-10-04 / 156. szám
Jratális politikai n# Mozgósítás a Balkánon Az a feszültség, amely a Bal- kánon az olasz-török háború alatt egyre jobban nőtt úgy látszik, legfelsőbb fokához jutott. A Törökországgal sftöm- szédos államokban napok óta a hadizenetet megelőző lázas állapot tapasztalható s ma bekövetkezett, minden előzetes eáfolg^tás ellenére, a fegyverbeállás, Szerbia és Bulgária haderejüket mozgósították és nyomban követte ezt Törökország másik két szomszédja, Montenegró és Görögország is. Természetesen, ez nem jelenti még a háborút. Ha visszagondolunk arra, hogy Auszíria-Magyar- ország és Szerbia között is mozgósításra került a sor, sőt a két állam katonái a határon szinte farkasszemet néztek egymással, anélkül, hogy a harc kitört volna, most se lehet kizárni azt, hogy a feszültség robbanás és az egész Balkán tüzbeborulása nélkül fog elmúlni. Minden attól függ, hogy a nagyhatalmak béketörekvése, amely eddig a külügyi hivatalok kommünikéikben nagyon aláhuzottan jelentkezett, mennyire őszinte és hogy mennyi erélylyel igyekszik majd érvényt szerezni. A bolgár és szerb mozgósítások ürügye az, hogy Törökország a határokon nagymérvű csapatkoncentrációt folytat és igy az ő támadásától lehet tartani. Ennek az oknak erőszakos voltát nem kell hosszasan bizonyítgatni. Törökország, amelynek haderejét még mindig leköti a tripoliszi háború, nem gondolhat támadásra egyik szomszédjával szemben se, anm I. évf. 158. sz. Ssatmár>Ném«tl 1912 október 4 Péntek kevés,, mert a hóditó törekvések ek irányba se unszolják. Sokkalnkább kézenfekvőbb az, hogy aerbek és bolgárok a mozgósítása (esetleg magával a há- boruvaljakarják kényszeríteni az ozmán rodalmat, hogy a szláv nemzetiseknek autonómiát adjon. Ez termtzetesen Törökországot gyöngítem s reményt adna arra, hogy a tőle elszakadó részek Szerbiához vagy Bu&áriához csatlakozzanak. Hogy lesz-e iatása a fenyegetésnek, a presszónak, azt nem tudni. Tény az, mgy Törökországot a két, sőt ngy oldalról jövő hOTlzenet vagy szorongatása leg alkalmatlanabb iiőben éri, amikor kifelé háborút visel, belüi pedig a leghevesebb politikai pártharcok, sőt véres zendülések, fölkelések pusztítják. Úgy fest a helyzet, mint ha az olaszszal verekedő, külső sebektől és belső vérzéstől gyöngülő török körül támadó, ugrásra kész helyzetben állanának a szomszéd államok, lesve az alkalmat: vájjon elég tehetetlen, elég fáradt arra, hogy valamennyien, közös jelre ráugorjanak és kifosszák? Azonban bizonyos, ’ hogy nagyhatalmaknak ez idő szerint nem lehet nagyon kedvükre a háború. Még azok a nagyhatalmak, amelyek egyébként nem rokonszenveznek a portával, igyekszenek a kis államok harci kedvét megfékezni és elejét venni a fel fordulásnak, amely az Európaszerte tartó gazdasági krízist még kegyetlenebbé tenné és újabb bajok forrását nyitná meg. Különösen érdeke ez az osztrák-magyar monarchiának, amelynek érdekei ezer szállal fűződnek a Balkánhoz és a melynek minden erejével igyekeznie kell, hogy a békét megmentse. A külügyi hivatal igen jól ismeri a helyzetet, amit eléggé illusztrált Berchtold gróf expozéja, amely rámutatott a Balkán villámmal teli felhőire ; s bizonyára tudni fogja, hogy mi módon érvényesítse befolyását a háború veszedelmének elhárítására. Az esztendők óta húzódó Bal- kán-krizisnek forduló-pontjához jutottunk. Előrelátható volt, hogy az ellentétek, amelyek önmagukba fennállottak, amelyeket apróbb és nagyobb események mindjobban kihegyeztek, összeütközésre fognak kerülni. Európa békéje fölött állandó, veszedelmes probléma volt ez. Most ki fog tűnni: egymás húsába csapnak-e a gyűlölködő szomszédok, vagy pedig sikerülni fog azokat megfékezni, — esetleg az összeütközést prolongálni. A mai helyzetben, amelynek válságos volta szinte képtelenné teszi a gazdasági életet arra, hogy újabb komplikációk hatását elviselje, még ez a prolongáció is kívánatos lenne. a Halad a kórház ügye Jelentés a lúgos! tanulmányairól. — Az „VJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szalmár, október 3. Az uj kórház építésének ügye — úgy látszik — mégis csak halad egy-egy lépést a megvalósulás felé. A kórházi bizottság legutóbbi ülésén — mint megírtuk — elhatározta, hogy az uj kórház építésénél azt a tervei veszi alapul, amelynek alapján a lugosi kórház épült. Éppen ezért felhívta dr. Tanódy Mártont, dr. Kölcsey Ferencet, Foyarassy Sándort és Erdélyi Istvánt, akiket a városi tanács ez év március havában küldött ki a lugosi közkórház tanulmányozására, hogy tegyenek az eddigi szóbeli jelentésen kívül Írásban ie jelentést arról, hvgy a '"gosi kórház epitése megfeleí-é rendeltetésének, főleg pedig, hogy azok a tervek, amelyek alapján a lugosi kórház épült, felhasználhatók volnának-e a Szatmáron létesítendő közkórház építésénél. A kiküldöttek már be is adták írásbeli jelentéseiket, amelyből már szinte Gallérok gőzmosása UÁi#£kS«fer ©2*1 Kézimuukák’ «,acé, tiiköríéimvel hófehérre I lä «1 bútorok, szőnyegek tisztítása. SSSSÄbS. Kossuth L.-u. 10. Felvételt Iroda KasincTy-,,. 17. AttUa-u. 2. Nagykároly Szécheuyi-u. 81. Alapittatot' ir*-aä UŰ ■ö> fidiér.
