Új Szatmár, 1912. október (1. évfolyam, 153-179. szám)

1912-10-03 / 155. szám

2. oldal ttjMtm 19i2. október 3 Bűnvádi feljelentés a nagybárolgi Kereskedelmi- és IparbanR ellen. Iflagánokinfiiamisitás, sikkasztás és csalás miatt. Az UJ SZATMÁR tudósítása Terjedelmes és súlyos tartalmú fel­jelentést adott be tegnap a szatmári kir. ügyészséghez dr. Szegedy Miklós bereg­szászi ügyvéd Kaufmann Jenő, a Nagy­károlyi Kereskedelmi és Iparbank vezér- igazgatója illetve az intézet igazgatósága és tisztviselői ellen. A feljelentés, amelyet az ügyvéd Czapáry Dénes, volt szőllősvégardói, je­lenleg halábori földbirtokos és neje kép­viseletében adott be, nem kisebb bűn- cselekményekkel, mint magánokirathami- sitással, sikkasztással és csalással vá­dolja meg az intézetet. A szenzációs feljelentés a követke­zőkben ösmerteti a bűncselekmények el­követésének történetét. A Nagykárolyi Kereskedelmi és Ipar­bank nagyobb összeggel volt érdekelve Kardos Lipótné nevű ügyfelénél. Mint­hogy Kardosné az utóbbi időben rosszabb anyagi viszonyok közé került, az intézet veszélyeztetve látta követelését és furcsa módon használt fel egy véletlenül kínál­kozó alkalmat arra, hogy magát ezen követelésekre, nézve Kardosnéval szem­ben biztosítsa. Czapáryék ugyanis eladták a fan- csikai és szőllősvégardói ingatlanaikat még ez év elején Kardos Lipótnénak. Az eladott ingatlanokon két nagy zálogjog szerepelt: 155 ezer korona a Magyar Általános Takarékpénztár javára és 67 ezer korona a Nagykárolyi Keres­kedelmi és Iparbank javára. Ez utóbbiból azonban már csak 63 ezer korona állott fenn és ez az adásvételben szereplő in­gatlanokon kívül Czapáryék más ingat­lanait is terhelte. Az eladók és a vevő között a Nagy­károlyi Kereskedelmi és Iparbank kife­jezett hozzájárulásával az a megállapo­dás jött létre, hogy a bank ebből a fenn­álló 63 ezer koronás követelésből meg­hagy az ingatlanon 60 ezer koronát első helyen Kardos Lipótné vevő terhére. Ez a megállapodás 1912. junius 1-én Írásban is perfektuáltatott a nagykárolyi pénzintézettel. A perfektuálásnak az volt az alapja, foglalatja és eredménye, hogy a Magyar Általános Takarékpénztár, mely az ügy tárgyalásán szintén képviseltette magát, tehermentesitteti az ingatlant, hogy a nagykárolyi bank első helyre kerüljön, viszont Czapáryék kifizetik az első helyen fennmaradó 60 ezer koronán felül még fennálló 3 ezer koronás tartozásukat, a nagykárolyi bank pedig ennek ellenében törölteti zálogjogát Czapáryék többi, a jelenlegi eladás tárgyát nem képező in­gatlanokról. Czapáryék ennek a 3000 koronának a fedezetére átutalták egy másik ingat­lanuk eladásából hátralékos vételárköve­telésüket : 8000 koronát a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbankhoz azzal, hogy SZATMÁR, október 2. a többletről a bank Czapáryéknak szá­molni tartozik. Időközben, mig a perfektuálás ügye folyamatban volt, a nagykárolyi bank kö­vetelése lejárt és igy Czapáryék junius 4-én kénytelenek voltak ezt a tartozást váltókkal fedezni addig, mig az eladott ingatlannak Kardosnéra leendő átírása és átadása megtörténhetik. Czapáryék, miután vételárkövetelé­sük többi részére vonatkozólag kiegyen- littettek, kiadták a tulajdonjog bekebele­zésére alkalmas szerződést Kardosnénak és a tulajdonjog bekebelezési kérvény­nyel egyidejűleg beadták a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank javára 60 ezer korona erejéig leendő zálogjog bekebe­lezési kérvényt is — Kardosné ellen. Szóval az eladott ingatlan átíratott Kardosné nevére és ugyanakkor a Nagy- károlyi Kereskedelmi és Iparbank beke­belezte első helyre a 60 ezer koronás zálogjogot is. A bekebelezés pedig nem úgy történt, hogy Kardosné átvállalja az ingatlanon már fennálló zálogjogot Cza­páry éktói egy nyilatkozattal, amint ez szokás, hanem a bank egy uj hitelbizto­sítéki okiratot Íratott alá Kardosnéval, amelynek szövegében az is benne van, hogy ez a zálogjog felel Kardosné min­den más tartozásáért is. Mikor mindez megtörtént, Czapáryék megsürgették a Nagy károlyi Kereske­delmi és Iparbankot, hogy számoljon el a 8000 koronáról, sőt a bank határozott kí­vánságára a saját váltóik helyett, amelyek a banknál voltak a 60 ezer koronás tar­tozás fedezetére, beküldték a Kardosné váltóit és a sajátjukat visszakövetelték. A pénzintézet azonban előbb külön­féle kifogásokkal halasztotta az elszámo­lást és a váltók kiadását, később azonban, mikor már az ingatlan tulajdonjoga át volt kebelezve Kardosné javára és 60 ezer korona tartozással is meg volt ter­helve az ingatlhn, akkor Kaufmann Jenő, az intézet igazgatója kijelentette a leszá­molást sürgető Czapáryéknak, hogy ők a Kardos Lipóiné-féle 60 ezer koronás köl­csönügyletet stornirozták, a Czapáryék által fedezetül adott váltókat pedig a 63 ezer korona rendezésére október 4-iki lejárattal kiállították, a 3000 korona fede­zetére adott 8000 koronából pedig 6000 koronát törlesztésre, 2000 koronát pedig kamatokra fordítottak. Hasztalan kíséreltek meg Czapáryék mindenféle békés elintézést, Kaufmann igazgató mereven elzárkózott minden ilyen megoldás elől, sőt ragaszkodott a Kardosné ellen bekebelezett 60 ezer ko­ronás zálogjoghoz is, amelynek .segítsé­gével a banknak az az ingatlan felelt Kardosné minden más tartóz ásáért, amely ingatlannak Kardosné által leendő meg­vásárlását az intézet maga segítette elő a leg csalafintőbb módon azért, hogy Czapáryék tartozását ezeknek többi ingat­lanából, Kardosné adósságát pedig a Cza- páryéktól ravasz fondorlattal megvétetett ingatlanból tudja kielégíteni. Mindezekkel és a hivatkozott tanuk­kal Czapáryék bizonyítottnak látják, hogy a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank elkövette az okirathamisitás, csalás és sikkasztás bűntettét. A feljelentés a következő találó ér­zelmi kitéréssel végződik: „A magyar közmondások egynéme- lyike maliciózus. Köztük van például az is, hogy a kis tolvajokat becsukják, mig a nagy tolvajok — fényes palotában él­nek. A mi hitünk és meggyőződésünk szerint azonban ezek az emberek a ma­guk vérlázitó eljárásával semmiképpen sem tarthatnak számot a büntető igazság­szolgáltatás kíméletére. Az, hogy nem falusi uzsorások követték el a fent kö­rülirt ocsmányságokat, hanem vezérigaz­gató urak, hogy nem is 100—200 koroná­nál kezdték a bűncselekményt, hanem mindjárt 60 ezer koronánál, az csak sú­lyosító körülmény lehet rájuk nézve.“ Az ügyészség a feljelentés folytán vállalta a vád képviseletét és indítvá­nyozta a nyomozás mellőzésével a vizs­gálat megindítását. Az iratok most a vizsgálóbírónál vannak és úgy látszik, hogy ez a felje­lentés még cifra kavarodásokat fog okozni. ■■HUH Reggelig nyitva Márkus Royal feávétiáasa. Hideg buliét. Saját termésű tokaji boraim állandóan csa­pon. Karhely- és hab-Sewes. MARKUS SAMU, R0YÄL KÉVÉS. Hálókocsik jííftii a tadapest-szatiíri maion. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, október 2. Régi óhaja a szatmári utazó-közön­ségnek, hogy éjszakai vonatai, a többi forgalmasabb vonalak mintájára, háló­kocsit kapjanak a Mávtól. Az újítás iránt azonban, mint ren­desen, ez ügyben sem történt semmiféle hatósági intézkedés, csupán a város orsz. képviselője, dr. Kelemen Samu mozgatta az ügyet fennt a minisztériumban. Kelemen Samu szorgos eljárásainak már meg is van az eredménye : tegnap óta a Szatmárról este 7 óra 23 perckor Budapest felé és a Budapestről este 7 óra 5 perckor Szatmár felé induló sze­mélyvonatokhoz hálókocsi van kapcsolva. Hogy milyen nagy jelentőségű dolog a hálókocsik bekapcsolása és milyen jelentős érdem az, hogy dr. Kelemen Samu ezek járatását a szatmári vonalra megszerezte, azt csak az tudja méltá­nyolni, akinek gyakran kell Budapestre utazni és akinek nem lévén elvesztegetni való munkanapja, éjszaka kénytelen meg­tenni az utat a fővárosba vagy onnan vissza és eddig vagy a folyóson állva

Next

/
Oldalképek
Tartalom