Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1912-09-13 / 138. szám
Füri Iflíl - itt pis Trara, trarara . . . szólnak már a kürtök, makróznak a szegény katonák harcba, háborúba. Most folyik az a papiros-háború, amelyet a hadsereg fő-fő-vezérei papiroson kieszelnek, hogy aztán a katonák végrehajtsák a nagy- gyakorlat alakjában. Dübörögnek a katonaszállitó vonatok, az országutak porát felveri a masirozó ezredek menetelése. Városok, falvak átalakulnak táborokká. Katona, katona, mindenütt katona. Az ezredesek, tábornokok csapatostól lótnak-futnak a főhadiszállás körül, minden házban katona, az utakon puskák, ágyuk, társzekerek. A hadseregnek egész ereje kivonul a kaszárnyákból a csatatérre. Fújnak — kezdődik az ütközet. Azután lefújnak és vége a nagy háborúsdinak. Innen, a csendes polgári élet munkaasztala mellől nézve, körülbelül ennyi az egész. — És ha a szörnyű embertipró fáradalmaktól eltekintünk, a katonák részéről sem jelent sokkal többet a nagygyakorlat. Parádé, káprázatos színjáték. Éppen olyan nagyban, amilyen já- tik kicsinyben, amikor a gyermek előszedi ólomkatonáit és a földön kuporogva eljátszogat velük. A szegény gyermeknek semmi katonája sincs, a módosabbnak már van, fából. így megy ez tovább, a pénz és mód lehetősége [szerint. A királyoknak húsból és vérből vannak a katonáik. Ők tehetik legjobban, nekik van reá illetőleg az országaiknak a legtöbb pénzük, tehát eleven emberekkel végezhetik a katonáséi mulatságot. Nem is hagyják abba egész életükön át. Csakhogy ez még mindig csak az uralkodóknak okoz örömet. Az országnak, amely a katonákat adja és az egész hadseregre való pénzt kiizzadja, nem mulatság, de igen szomorú állapot, hogy a katonaság mennyi pénzbe kerül. Itt vannak a Qa&ygyakorlatok és megint az ember torkát fojtogatja a fájdalom, hogy mennyi pénzbe kerül egy1 ily nagy katonai parádé ? ! Bizony nem vagyunk főhercegi vérből származó illusztris katonai szellemek, hogy ujjongani tudjunk a nagy látványosság miatt. Csak egyszerű polgáremberek vagyunk, kik nem is nagyon értjük, hogy mit ér a honvédelem és stratégia szempontjából az olyan ütközet, amelynél előre meg van állapítva, hogy az egyik sereg a másikat hol fogja megszalasztani és előre ki van számítva tévedés nélkül, ki lesz a győző, ki a levert fél és hány „halott“ marad a csatatéren. De ha nem is értjük, hogy mi köze ehhez az életnek, a valóságos háborúknak, az élet-halálra menő ütközetek egészen más eshetőségeinek, annyit mi is értünk már a katonasághoz, hogy a nagygyakorlat annyit tesz, mint rengeteg összegek elpazarolása, polgári nyomorúsággal alig elképzelhető sok milliónyi kincsnek vaktöltésben való elpuffogtatása, minden drága katonai találmánynak fitogtatása, szóval eltékozlása mindazoknak a tőkéknek, amelyek az országból elvihetők és amelyekből épp olyan parádés polgári jólétet lehetne teI. évf. 138. sz. Siatmár-IVéBieti 1912 szeptember 13 Péntek remteni, mint amilyen katonai parádét teremtenek belőle. Öröm ez a főhercegeknek, de nem öröm a nemzetnek, amely csak a kiadásait érzi a nagy katonai színjátéknak. Mi pedig ilyenkor arra gondolunk, mennyi nagyszerű kulturális jóléti intézményt lehetne létesíteni az elpuffogtatott milliókból, mennyi nagyszerű befektetést lehetne létesíteni, — a nemzet pénzéből a nemzet javára — amelyek mind-mind gyönyörűen kamatozhatnának, gyümölcsöt hajtanának; díszítenék és gazdagítanák ezt a sanyargatott, koldus-országot. De hiába a vágyunk, az ábrándunk, — puffognak az ágyuk, puffognak a nyomorúságunk megnövelésére . . . Valódi tajtékpipa, szipka és más dohányzáshoz szükséges cikkek legolcsóbb bevásárlási forrása Barth Bézsei tajtékpipa metsző és borostyán esztergályos dohánytőzsdéje Deák-tér. Vasúti főműhely Szatmáriul. — Az „UJ SZATMÁR" tudósítása*— Szatmár, szeptember 12. A vasutasoknál illetékes körökben évek óta hangzik már az a panasz, hogy Szatmárnak nincs egy megfelelő vasúti műhelye, ahol a megsérült kocsikat kijavíthatnák. A sérült kocsikat eddig a debreceni műhelybe küldték kijavítani. Ez a küldözgetés sokszor nagy akadályokat okozott a szatmári állomáson, mert egy-egy megsérült kocsit vagy loko- mobilt csak hetek múlva kaphattak vissza. A szatmári állomás kocsijainak idegen állomáson való javítása a vasútnak sok pénzébe került. A Máv. ezen az állapotokon most változtatni akar s ezért szerdán Szat- márra küldötte a debreceni üzletvezetőig egy kilences tagú bizottságát, azzal az utasítással, hogy szemeljenek ki az Modern rufaafestés Hdfc jfh BCLegszebb ruhatisztitás bármily divatszinre ITÍ«JlOT§tBa a dl vegyileg száraz utón. Gyár főüzlet Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi üzlet: Kazinczy-u. 17., Attila-u. 2., Nagykároly: Széchényi-u. 31. Alapittatott 1886 Ára 6 fillér.
