Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-11 / 136. szám

Fizess! A hivatalos lap mostanában mint egy izgalmas regény folytatá­sait, úgy közli hétről-hétre azo­kat az utasításo­kat, melyek az uj adótörvények életbeléptetésé­ről és végrehaj­tásáról intézked­nek. Mert, ha még mindig nem tudnád felebará­tom, a hivatalos lap utján most ugyancsak kitanulhatod, hogy' a jövő év első napjától kezdve mint adóalanyt egész másképpen, egész más alapokon, más jogcímeken és más eszközökkel kezelnek majd, mint eddig. Fináncnyelven szólva azt is mondhatnánk, hogy a kincs­tár uj kulcsokkal, tudniillik uj adó­kulcsokkal férkőzik most hozzá a legeldugottabb garasodhoz s te, adófizető felebarátom fogcsikor­gatva fogod elszenvedni, amint az adóprés legutolsó garasod is kisaj­tolja, a napról-napra megjelenő utasítások alapján. Legutóbb például a tőkekamat- és járadékadóról szóló törvénycikk végrehajtása tárgyában szolgál a jó Budapesti Közlöny egész kö­tetnyi olvasnivalóval a kávénk mellé. Ha átpillantjuk a paragrafu­soknak ezt a rengetegét s hozzájuk mellékelt mindenféle iveket, lajstro­mokat és tabellákat, elszorul a szivünk. Arra gondolunk, hogy milyen páratlan figyelemmel, lelkiismeret- tességgel, tapintattal és előzékeny­séggel jár a kezére a pénzügymi­niszter a maga közönségének. Ho­gyan oktatja ki a járatlanokat, hogyan világosítja fel a homályban tévelygőket s hogyan instruálja a maga hatóságait jó előre mindarról, amit a tőkekamat- és járadékadó kivetése, behajtása és beszolgálta­tása körül tudni szükséges. Ennek a hosszú, nvilvános uta- sitásnak és ismertetésnek az lenne legalább is a célja, hogy senki sem lepődjék meg, ha egyszerre arra ébred, hogy az állampénztárak rá­csai mögül olyasmit kérnek tőle, a minek eddig hírét se hallotta és különösen senki se lepődjék meg, ha — többet kémek majd tőle, mint eddig kértek. Mert ezeknek az uta­sításoknak, rend eleteknek úgyis az lesz a vége. A törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával a pénzügyminiszterek mindig kijelentik ugyan, hogy: „az uj adó tetemesen növelni fogja a kincstár jövedelmét, anélkül, hogy az adózó polgárság uj megterhelé­sével járna“, ez a szép biztatás azonban csak addig él, mig a tör­vény a miniszter kezéről az alsóbb hatóságok kezére nem kerül. Mikor idáig jutott, a szegény adóalany meglepetve érzi, hogy az eddigi tiz ujj helyett most tizenegygyei kaparásznak a zsebében. Valódi angol és oiasz kalapok nyakkendő új­donságok BB | Telefon 236. Ragályinál, j Magyarok eredete. Vámbéry Ármin összemorzsolta a magyarok múltját. Egyet­len cikkben, amely szembe száll Anony­mus Belae Regis Nótáriussal, akinek Béla király névtelen jegyzője a magyarositott neve. Vámbéry apránként tépegeti le a honalapitás mesevirágjainak a leveleit és elszerzi tőlünk Árpádot, a vereckei szo­rost, a hadiszekercéket, a munkácsi pihe­nőt, a vérszerződést s a honfoglalás har­cos hőstetteit s cigányvándorlásnak kicsi­nyíti magyarok honfoglaló hadjáratát. Azt Írja a nevezetes tudós, aki egyben az angol királyok barátja, hogy a népván­dorlás idején csak amolyanfajta helyfog­lalás űzetett, mint ma, csakhogy a hon­foglalást ma vándoriparnak nevezik és szereplői nem hősök, hanem fagylalt­árusok, pertli kínálók és legfőképen rik­kancsok. Vámbéry egy gyönyörű mesét akar szétapritani, amelyet jegyzőkönyvben hárított át az utódokra Béla király név­telen jegyzője s amely hitté izmosodott a rajta átvonuló századok termékenyítő sugarától. Ha birtokon kívül volnánk: no, akkor, vigasztalásnak való volna Vámbéry oknyomozó hadakozása Béla király név­telenjével szemben. De birtokon belül? Ugyan kérem, nem bün-e leráncigálni a mese-multról a takarót, hogy agyonverjük az alatta nyüzsgő sok-sok fényes legen­dát, amelyek prózába foglalt hőskölte­mények nemzetünk múltjáról. Elvégre valamennyi nemzetnek múltja a messze homályba vész. Balgaság ezt a messze múltat megröntgenezni. Senki sem kívánja és senki nem törődik vele. A főszempont: ártott-e vagy használt hősi regéjével a névtelen. Használt. Duz­zasztotta nemzeti önérzetünket s ki tudja, hogy nem a hős múlt bölcsőjében ringat­ták-e a következő korszakok hőseit. A „Népszava“ kapható az „Uj Szatmár“ kiadóhivatalában. 50 százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kel­lemesebb izüek a gyárilag készülteknél. Mindenféle Ízben kaphatók, is üvegecske ára 60 fillér. Főrak­tár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- — váltóhoz“ Szatmár Deák-tér 15. szám — [Szatmár, szeptember 10. l évf. 136. sz. Szatmár-Németl Í912 szeptember 11 Szerda H IaaNhIia I minden osztályt akár nyolc­IPnOIS f$l 1 szor is járiiatJák: mégsem j luUliyilUII szakad el a cipőjük, ha a Fiú- és leánykacipők a legjobb minőségben, a legolcsóbban csakis itt kaphatók. — A leg­divatosabb szabású és a legtartósabb úri és női cipők nagy raktára. — Talpba vésett szabott ár! mm ci Air szatmári fiolpai (üáaMlDásáropi Ara 6 fillér. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom