Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1912-09-08 / 134. szám
2. s!tía! 1912. szeptember 8 ttjMnun \ jár, lehetőleg behozni igyekezzünk, nem is beszélve arról, hogy a nyugat jelenlegi fejlődésfokán túl van még az emberi berendezkedéseknek ma még csak álmodott tökéletesedése, amelyet soha, senki nem képzelt máskép, mint úgy, hogy a nagy tömegek és az azokban elnyomott nagy szellemi és anyagi lehetőségek felszabaduljanak a bitorolt hatalmak nyomása alól!! És ha ismét visszafelé haladunk a Tisza gondolatmenetén (nemcsak azért, mert a Tisza gondolatmenete is visszafelé halad) és arról gondolkozunk, hogy milyen az a „szociálisan magyar“ és a „legnagyobb óvatossággal“ keresztülvitt jogkiterjesztés, (lásd 3. és 4. p.) akkor a legközelebbi és senki által el nem vitatható megállapitás a következő: A választójogi reform követelése ezer és ezer olyan érdekből indul ki, amely ma kielégítetlen. A ma még ismeretlen jövőbe nyúló számtalan kívánság egymással vetélkedve, egymásra féltékenyen viaskodik, hogy a választójogi reform által valóra váljon. Ellenben a Tisza választójogának óvatossága és nagysága abban áll, hogy vájjon a jelenlegi, a régi választójogra épített politikai és gazdasági helyzet már meglévő és már kielégített érdekei találják meg számításukat az uj választójognál. Az a vezető szempontja, hogy hányán ne kapjanak választójogot, egy pillanatra sem az, hogy hányán kapjanak. Ezért óvatos választójog ez és ezért speciálisan magyar is, miután a külföldön tényleg mindig az újat keresték és akarták a választójoggal, nem pedig a régit védelmezték. Legvégül érkezve a fejtegetések elejére (1. és 2. p.) igaz elismeréssel kell adózni a.Tisza ismereteinek, amelyekkel a külföldi jog- kiterjeszíések okait és hatásait magyarázza. Ő nyilván sokat olvasta a külföldi idősebb grófok müveit, akik a hozzá hasonlóan üres — egészen üres — órákban tudományos hangon keseregnek a grófi uralom alkonyodásán, ellentétben a többi grófokkal, akik egyszerűen, de nemesen káromkodnak amiatt, hogy a népek részt kérnek, és kapnak a politikából és a nép kiválóbbjai részt kérnek a politikai üzérkedésből, amely annak idején a gróf urak őseit olyan szép va gyonhoz juttatta. Ez az, amit a „korrupció terjedésének“ hívnak. Hogy tudniillik most már nemcsak a főurak korruptak. Mindezeket a külföldi bús grófokat okozta Tisza. De az is bizonyos, hogy nem olvasta azokat a külföldi termékeket, amelyeknek hatalmas özönében az égig viharzik a felszabaduló tömegek ujjongása, és legalább egyelőre pirkadni látják az igazi demokráciák hajnalát. És még egyet nem olvas Tisza. Ő nyilván nem olvassa a magyar napilapokat. Mert nagyszerűen leírja, hogy milyen áldatlanok a külföld viszonyai, ahol a választójogot kiterjesztették és ahol emiatt a parlament elzüllött. De azt, amivel olyan szépen megcsinálhatná ennek az ellenpróbáját, azt már nem Írja. Tudniillik, hogy ott, ahol nem terjesztették ki a választójogot, milyen gyönyörűen virágzik ki a parlamen- tárizmus hatalmas fája. Pedig, ha olvasná a lapokat, akkor tudná, hogy Magyarországon még nem terjesztették ki a választójogot s éppen ezért a magyar parlamentben példás rend uralkodik. A rendőrök csendes munkáját csak néha zavarja meg egy-egy revolvergolyó, amely véletlenül a házelnök felé van irányítva, néha egy újságíró, aki beugrik a képviselők közé, még ritkábban egy november 18, amelyen részeg képviselők zsebkendő után szavaznak, egyébként azonban kitünően működik a magyar parlament, sőt a múltkor egyszer már majdnem törvényt is hozott, junius 4-ikén, csak a többség nem tudta, hogy mire szavaz, de az nem baj, mert utólag a király megüzente nekik a törvénytárban. így virágzik a parlamentáriz- mus ott, ahol nincs választójog, ellenben vannak a választójognak „tudósai“. Például Tisza. iferdoílliizoR kis nélkül] jj:: »RHS3L«-í2í he&G&ifs fodrásznál | (Várdomb-utca 2. szám.) Minden tekin-| I:-: tetben meglesz elégedve. Előírásos intézeti fiókos tükrök, fésű, iiajtii, ruha- és hajkefék :s: I Telefon 296. Ragályinál j Fiiiionifó pénzintézetek Szatmár, szeptember 7. A legelső fuzionáló két pénzintézet régen előkészített egyesülése ma valósul meg. Ma délelőtt tartja ugyanis az egyesülést kimondó közgyűlését a Központi és a Polgári Takarékpénztár. Délelőtt 10 órakor lesz a Polgári Takarékpénztár közgyűlése, — délelőtt VAl órakor a Központi Takarékpénztár külön közgyűlése, és ezt követi 11 órakor a Polgári* Takarékpénztár heiyiségében (Csomay ház) az „Egyesült Központi és Polgári Takarékpénztár R.-T.“ cég alatt egyesült uj intézet alakuló közgyűlése. Az egyesült intézet alaptőkéje 1 millió korona, — tartaléktőkéje 200 ezer korona, betét állománya 2 millió fjkorona, összes kihelyezése circa 4x/2—5 millió korona, — és igy egyike lesz városunk legnagyobb pénzintézeteinek. Az uj intézet 2000 drb. 500 kor. névértékű részvényt ad ki a jelenlegi részvények helyett. Minden darab 500 kor. névértékű részvény belértéke 600 korona lesz. Az Egyesült Központi és Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság elnökéül György Endre v. b. t. tanácsos, volt földművelésügyi minisztert fogja megválasztani a közgyűlés. Az igazgatóság elnökéül Nagy József halmii ügyvéd, földbirtokost, társelnökül Visky Károly Dyug. kúriai birót, a régi Központi Takarékpénztár vezérigazgatóját fogják megválasztani. Vezérigazgató lesz Barabás Ferenc, a Polgári Takarékpénztár vezérigazgatója. Az uj intézet igazgatóságának 22 tagja lesz, akiket a két intézet jelenlegi igazgatóságából választanak. A felügyelőbizottságnak 7 tagja a két intézet régi feliigyelőbiz. tagjai közül lesz választva, ezenkívül beválasztják Figus Albert városi főszámvevőt. A jelenlegi tisztviselőket egyelőre átveszik, további alkalmaztatásukat illetőleg az uj intézet igazgatósága fog határozni. I Bűz és anarkhista I boRiba, szalon és I szabii tűzijátékok I Tsieicii zás. F.agáiyiaá! I BETON KÚT, Md» és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, víztartó-medencék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. Telefon: 260
