Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-07 / 133. szám

1912. szeptember 7

3. oldal

üjJmtmm

nálják a lapot, hanem — ilyen elvete- medettség ! — meg akarnak élni belőle.

Ennélfogva az ujságirás ezeknek — nekünk — nem hivatás, hanem kenyér- kereset.

Hát ez igaz. Nekünk az ujságirás kenyérkereset is éppen úgy, mint Merker Mártonnak a tanítás, amiért pénzt fogad el, amiből él és kenyeret eszik.

És mi mégis elösmerjük, hogy nála a tanítás lehet hivatás is amellett, hogy kenyérkereset.

Ami a szerelmi életből vett összehasonlítást illeti, ebből aztán végképpen kiderül, hogy Merker Márton nem valami sokat ért ugyan a sajtóhoz, de annál többet a perditák szerelméhez.

Tanulságosnak tartottuk, hogy átvegyük a Heti Szemléből a kálmándi koldusdal szövegét okulásul, hogy milyen nivón áll a gondolkodása egy olyan embernek, akinek hivatása, de még inkább kenyér- keresete az, hogy oktasson, neveljen olyan gyerekeket, akik már ma is világosabban gondolkoznak, mint a tanáruk.

Sajtóünnep. A polgári sajtóban (ismeretlen fogalom. Mi dolgozunk és nem ünnepelünk a saját tiszteletünkre.

Nem igy a klerikális sajtó, például a Heti Szemle. Ő rendez magának sajtóünnepeket, mert sajátmaga csinálta ünnepek nélkül még a kálmándiak se nagyon sietnének az ünneplésére.

A sajtóünnepek becsületes neve : kolduló vasárnap.

A Heti Szemle nyakába akasztja a koldustarisznyát és kirándul vele Maj- tényba vagy másik sváb faluba és ott bemaszlagolja a jámbor hívőknek, hogy a keresztény világ, amely Krisztus elveiből uralkodóvá fejlődött 1912 esztendő során, hamarosan rombadől, ha a hívek nem sietnek összeadakozni keservesen szerzett krajcárjaikat — mit krajcárokat? forintjaikat — és nem segítik hozzá a püspök lapját, a gazdag káptalan lájb- zsurnálját a saját pénzükkel ahhoz, hogy napilap lehessen.

Úgy látszik azonban, hogy a hívek nem tartják a betevő falattal egyforma életszükségletnek a Heti Szemle előhala- dasát, mert a kolduló-ünnepek mellett is üres a tarisznya : a vezér- és egyéb cikkek folytonos siránkozásai legalább ezt bizonyítják.

Nem irigyeljük ezeket a kimaszla- golt fityingeket a szomszédtól, de mégis szeretnők tudni, mit szólanának ahhoz, ha mi — isten őrizz —szintén igy zaklatnék az elvbarátainkat. Hiszen igy is az volta legnagyobb gondjuk, mikor az Uj Szatmári megindítottuk, hogy honnan, melyik szabadkőmives páholytól, melyik banktól, nem-é a káptalantól szereztünk pénzt vállalatunkhoz.

Szóval, Kálmándra is kirándultak kéregetni Heti Szemléék és ezúttal a perselyt a Merker Marci vitte, a Chevra-tag.

Zörgette a perselyt és dalolt hozzá szép „adjatok, adjatok“ dalokat — persze a sajtóról.

Ilyeneket:

A magyar sajtó a lefolyt 35—40 év alatt óriási lendületet vett a papírfogyasztás, a zseniális gépek, a mindenbe belenyúló hírszolgálat, a hirdetésügy s a kolportázs dolgában — de ugyanakkor és ugyanabban az arányban óriásit veszített szellemi tehetség, erkölcsi erő s igazi irói kvalitás dolgában.

Nna, ezeket mondta Merker tanár ur, igy világosította fel a kálmándiakat a sajtóról. Persze, persze, ha valaki a Heti Szemléből ösmeri meg a magyar sajtót, pláne ha sajátmaga is ir belé, akkor csakugyan nem lehet más véleménye.

De azért mégis jó lesz a kis diákok elől eldugni ezt a kiruccanást, mert ezek tudják, amit a tanaruk nem tud, hogy az utolsó 35—40 év adott a magyar hírlapirodalomnak holmi Mikszáth Kálmán, valami Herczeg Ferenc, bizonyos Bródy Sándor, meg Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Bartha Miklós, Kiss József nevű firkon- cokot és még nehány jeleset, akit Merker még nem fedezett fel:

De mondott még egyéb badar dolgokat is Merker Márton.

Ma a perditák szerelméhez hasonlít az a szerelem, amellyel a sajtó túlnyomó része viseltetik a közvélemény iránt. Pénzért eladó az elve és tolla, erkölcstelenségben kéjelgő és erkölcstelenséget terjesztő, szerelmének tárgya minden utcasarkon más és más politikai és szociális, gazdasági és művészeti elv — és mindez onnan van, mert a mi sajtónk túlnyomó része egy olyan elemnek anyagi és szellemi vezetése alatt áll, amely elemet „egyenjogusitott- nak“ nyilvánít ugyan könnyelműen ho- zott?néhány“törvényünk s amely elem szépen tud magyarul írni, de amely elemnek világnézetét egy egész világ választja el a már 900 év előtt a keresztény világnézet gránit alapzatára állott magyarságtól. Annak a nekünk teljességgel idegen elemnek a publicisztika, az újságírás nem hivatás, nem szellemi foglalkozás, nem irodalom, nem szellem és erkölcsképző, nem civilizáló faktor, hanem kenyérkereset, a melyhez nem kell magasabb képzettség, sem elv, sem elvhüség, sem nemzeti érzés, hanem kell élelmesség, lelkiismeretlenség, demagógia és egy tehetség, amely mennél több pénzforrást nyisson a lapvállalatnak.

Ezeket mondta.

Hogy a sajtóban az a csúnya dolog, hogf akik csinálják, nem önzetlenül csiNyiSatkozlk Kelemen Samu.

Budapest, szeptember 6., este 9 óra.

Eitner Zsigmond függetlenségi képviselő levelet irt Justh Gyulának, hogy a legközelebbi pártértekezleten Kelemen Samut zárassa ki a függetlenségi párt tagjai közül, mert különben ő lép ki és valószínű, hogy ebben mások is követni fogják.

Ennek oka az, hogy Kelemen Samu beszámolóbeszédében, azután a múlt hónap elején két hírlapi cikkben elitélte bizonyos mértékben a technikai obstruk- ciót és azt hangoztatta, hogy nem csak a kormány és pártja, hanem az ellenzék is hibás. Egyik munkatársunk ma fölkereste Eitnert, aki azonban csak ennyit mondott:

— Sajnálom, nem nyilatkozhatom, mert ez diszkrét dolog és egészen a párt konferencián fog elintézést nyerni. Ott aztán tisztázódik minden.

Kelemen Samu, a ki ma késő este érkezett Budapestre, munkatársunknak ezeket mondotta:

— Már régóta hallok ilyenféle készülődésekről, de érdemileg alig nyilatkozhatom addig, mig pártunk elnöke, Justh Gyula Budapestre nem jön s vele nem beszéljük meg a dolgot. Akkor majd meglátom, mi lesz. Hogy mindkét részről történtek hibák, az némcsak én hirdetem, hanem velem együtt mások is. Nagykárolyban Károlyi József gróf is fejtegette ezt. Hogy a helyzet szanálását a többség lefejezésével, illetőleg a többség két vezérének fejvételével nem érjük el, azt nemcsak én hangoztattam, hanem Batthyány Tivadar gróf is. A mit a házsabályokra vonatkozólag kifejtettem, azt az egész ellenzék akceptálta. Nem értem tehát, hogy hol az a nagy differencia, amely miatt ellenem akciót terveznek. En mindenesetre pártom elnökével értekezem, mielőtt határoznék;

kisebb, lényegtelenebb kérdésekben készséggel deferálok, de a lényegben nem, és ennek minden következményét azonnal le fogom vonni.

Egyébként én úgy a Pressében, mint A Napban hangsúlyoztam, hogy a kibontakozás legelső előfeltétele a házszabály- revízió és hogy a kibontakozás keresztülvitelére Lukács Lászlót tartom legalkalmatlanabbnak.

A függetlenségi pártban többen hangoztatják, hogy Eitner Zsigmond fellépése tulszigoru, vagy legalább is elhamarkodott.

a delegáció ülése.

Bécs, szeptember 6., este 9 óra.

Politikai körökben az hir van elterjedve, hogy a delegációk ülései szeptember hó 27-én kezdődnek. E hó 26-án pedig közös miniszteri tanács lesz.

Sz Örkényi katasztrófa.

Örkény, szeptember 6., este 9 óraA minap történt katasztrófa harmadik áldozatát még nem sikerült megtalálni. Az áldozat felkutatására expedi- tiót küldtek ki.

Elpusztult magyar község.

Zalaszentgyörgy, szeptember 6., este 9 óra. J

Csütörtök este egy istálló ismeretlen okból kigyulladt. A tűz a szélben rohamosan terjedt, s igy az oltás lehetetlen volt. Reggelre kelve az egész község porrá égett, s igy a lakosság legnagyobb része koldusbotra jutott.

A nyomorba jutott lakosság felsegélyezésére megtették az összes szükséges intézkedéseket.

flz 113 SZMIMÍlt telefonja

Gallérok gőzmosása SÓI Kézimunkák, glacé keztvük,

tükörfénnyel hófehérre SiCÍ|liS|C^i m Cli bútorok, szőnyegek tisztítása.

Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886