Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-25 / 148. szám

1312. szeptember 25 5. oldal TŐZSDÉK. Budapest, szeptember 24. Értéktőzsde. Magy. hitel 836 — Osztr. hitel 637 — Koronajáradék 86'40 Jelzálogbank 458'— Leszámítoló 532-— Gabonatőzsde. 1913. áprilisi búza 11-71 1912. októberi búza 1119 1913. áprilisi rozs 10-07 1912. otóberi rozs 9-57 1912. októberi zab 10-26 1913. áprilisi zab 10-42 1912. szeptemberi tengeri —•— 1913. májusi tengeri Készáru: változatlan. 7-66 flz Rozs-szatmári gőz- fürész üzemszünete. Kizártak 120 munkást. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, szeptember 24. Két évvel ezelőtt egy gőzfiirész részvénytársaság alakult Szatmáron Avas­szatmári gőzíürész r. t. néven. A vállalat az Avas erdeit dolgozta fel b üzemében 120—150 ember volt alkalmazva aszerint, hogy mennyi volt a munka. Mint kezdő vállalat, nem igen tudott annyi anyagot felhalmozni telepén, hogy személyzetét szaporítani, avagy a munkaidőt meghosz- szabbitani kellett volna. A napokban azonban nagyobb meny- nyiségü rönkszállitmány érkezett a gőz- fürészgyárba, ami az üzem vezetőségét arra késztette, hogy az eddigi munkaidőt egy órával meghosszabbitsa. A munkások az igazgatóságnak ezt a rendeletét nem ismerték el jogosnak, mire a gyár vezetősége 120 munkását kizárta. Munkatársunk felkereste az Avas- gőzfürész igazgatóságát, aki a dolgot a következőképen mondja el: —Üzemünk az alapítás óta reggel 6 órától este 6 óráig dolgoztatta munkásait, most azon­ban üzleti érdekünk kívánja, hogy a Munkarendben megállapított reggel 6 órától este 7 óráig tartó munkaidőt alkal­mazzuk. Ezt a munkaidőváltozást tud­tára is adtuk a munkásoknak egy héttel ezelőtt, de ők ezen rendeletünket számba sem vették, sőt még azokat is megaka­dályozták, akik dolgozni akartak. Hét­főn este azután szigorúan meghagytuk munkásainknak, hogy aki nem akar dol­gozni 6 órától hétig, az ne is álljon mun­kába. Sajnáljuk embereinket, mert jól tud­juk, hogy milyen súlyosak megélhetési viszonyaik, de mi megtettük a magunk kötelességeit, a szabályok szerint já­runk el. Ezzel szemben a munkások homlok egyenest ellenkezően adják elő a dolgot. — Az igazgatóság rongyos éhbérével nyomorogva küzdöttünk a súlyos megél hetési viszonyokkal. Az üzem kezdetétől a munkaidő reggel 6 órától este hatig tartott. Most azután az igazgatóság a mi í keserves verejtéknükön akarja diferen- ciáit kikeriteni s egy órával megtoldja a munkaidőt, de a munkabért nem. Ter­mészetesen ezt a jogtalan önkényes intéz­kedést nem vesszük tudomásul és nem hajtjuk nyakunkat még erősebb igába. Az igazság mellettünk van s egy hajszál­nyit sem tágítunk. A kizárt munkások és munkaadók között holnap kezdi meg a békéltetési tárgyalásokat a főkapitány. Nie Vinter feltámadása 7777^. I"T7—7““"“ —: IMAGi DF l'JEKTl VlíltAIA 2 F'FFVoNÁSD Aftl ——— — —- Páho<yulés 1 Hs, fenntartóit hely r ___ _ ___ Kedvezményes áru iegyíiizeteK 80 f., i. hely 68 ff., I I. hely 40 f. az UJ SZATMÁR MOZIBAN _ I iizenetös tömbäkhen Kaphatók. J Ki nél; Kell Káróság és rendjel ? Csalás az államtitkár nnáieL — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, szeptember 24. A múlt év február havában — mint az Uj Szatmárban megírtuk — egy vá­lasztékos eleganciával öltözött ember bukkant fel Szatmár környékén. Az ide­gen Gyene Aladárnak nevezte magát, végigjárta a környék előkelő kereske­dőit és iparosait, mindenütt azt mondta, hogy ő a minisztérium kiküldöttje és terepvizsgálás végett jött Szatmárra. Az ál miniszteri kiküldött eldicsekedett azzal, hogy ő könnyen ki tud járni rangokat, kitüntetéseket. Protekciója révén bárki lehet udvari tanácsos vagy báró, sőt ha kell, magas állami szubvenciót is kiesz­közöl. Hogy szavának nagyobb nyoma- tékot adjon, előmutatott egy névjegyet, amelyre a következők voltak írva: Gyene Aladár miniszteri kikül­dött urat szives jóindulatukba ajánlom. A miniszteri kiküldött ur, aki megvan bizva Szatmárvármegyében a nagy ipa­rosok műhelyeinek és gépeinek meg vizsgálásával, bizalmamat teljes mér­tékben birja. Jeszenky Sándor államtitkár helyett Gyémánt Béla dr. Gyene meséjét igen sokan elhitték és kérték, hogy eszközöijön ki számukra valamiféle kitüntetést. A miniszteri kiküldött erre hajlandó volt, de csak azon feltétel alatt, ha a fáradságát megfelelő összeggel honorál­ják. a honorárium felét előre kellett lefizetni. A szélhámos embernek igen sokan felültek s ily módon sikerült neki több iparost megcsalni. A ravaszul rászedett emberek hóna- poKig vártak a kitüntetésre. Mikor már megsokalták a várakozást, levelet írtak a minisztériumba, kérve, hogy ígéreté­nek tegyen eleget. A levelek a minisz­tériumból, minthogy ott Gyenét nem is­merték, visszajöttek. A becsapott emberek akkor feljelen­tették Gyenét a rendőrségen, ahol a fel­jelentés alapján Gyene Aladár ellen meg­indították az eljárást. A nyomozás azonban nem vezetett eredményre, mert Gyene időközben meg­szökött. A rendőrség köröző levelet adott ki ellene. Sokáig bujkált az ál­miniszteri kiküldött mígnem azután a fővárosi rendőrségnek sikerült elfogni. Gyene üzelmeit akkor az összes szatmári és a fővárosi lapok megírták. Az álminiszteri kiküldött a hírlapi közleményekre nyilttérrel felelt, amely­ben kijelenti, hogy a róla Írottak nem felelnek meg a valóságnak, az egész nem egyéb, mint hazug rágalom, amelynek csak az a célja, hogy az ő jó hírnevét meghurcolják. Gyene azonkívül sajtó- pörrel is fenyegetőzött. Ezt a fenyegetést be is váltotta, az összes hírlapok ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségéért megindította a sajtópört, a többek között a Nagykárolyban megjelenő Szatmármegyei Közlöny ellen is, amely­ben Nagy Gyula szamosdobi körjegyző leplezte le az álminiszteri kiküldött üzér­kedéseit. Ezt a sajtópört kedden tárgyalta a szatmári királyi törvényszék. A főtárgyaláson Rozgonyi Viktor törvényszéki biró elnökölt. Szavazóbirák voltak Jeney Sándor dr. és Füzessy Ár­pád. A főmagánvádló képviseletében — minthogy az ügyészség nem vállalta a vád képviseletét — dr. Sulyok Sándor ügyvéd jelent meg. Nagy Gyula védő nélkül jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom