Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)
1912-09-25 / 148. szám
1312. szeptember 25 5. oldal TŐZSDÉK. Budapest, szeptember 24. Értéktőzsde. Magy. hitel 836 — Osztr. hitel 637 — Koronajáradék 86'40 Jelzálogbank 458'— Leszámítoló 532-— Gabonatőzsde. 1913. áprilisi búza 11-71 1912. októberi búza 1119 1913. áprilisi rozs 10-07 1912. otóberi rozs 9-57 1912. októberi zab 10-26 1913. áprilisi zab 10-42 1912. szeptemberi tengeri —•— 1913. májusi tengeri Készáru: változatlan. 7-66 flz Rozs-szatmári gőz- fürész üzemszünete. Kizártak 120 munkást. — Az UJ SZATMÁR tudósítása. — Szatmár, szeptember 24. Két évvel ezelőtt egy gőzfiirész részvénytársaság alakult Szatmáron Avasszatmári gőzíürész r. t. néven. A vállalat az Avas erdeit dolgozta fel b üzemében 120—150 ember volt alkalmazva aszerint, hogy mennyi volt a munka. Mint kezdő vállalat, nem igen tudott annyi anyagot felhalmozni telepén, hogy személyzetét szaporítani, avagy a munkaidőt meghosz- szabbitani kellett volna. A napokban azonban nagyobb meny- nyiségü rönkszállitmány érkezett a gőz- fürészgyárba, ami az üzem vezetőségét arra késztette, hogy az eddigi munkaidőt egy órával meghosszabbitsa. A munkások az igazgatóságnak ezt a rendeletét nem ismerték el jogosnak, mire a gyár vezetősége 120 munkását kizárta. Munkatársunk felkereste az Avas- gőzfürész igazgatóságát, aki a dolgot a következőképen mondja el: —Üzemünk az alapítás óta reggel 6 órától este 6 óráig dolgoztatta munkásait, most azonban üzleti érdekünk kívánja, hogy a Munkarendben megállapított reggel 6 órától este 7 óráig tartó munkaidőt alkalmazzuk. Ezt a munkaidőváltozást tudtára is adtuk a munkásoknak egy héttel ezelőtt, de ők ezen rendeletünket számba sem vették, sőt még azokat is megakadályozták, akik dolgozni akartak. Hétfőn este azután szigorúan meghagytuk munkásainknak, hogy aki nem akar dolgozni 6 órától hétig, az ne is álljon munkába. Sajnáljuk embereinket, mert jól tudjuk, hogy milyen súlyosak megélhetési viszonyaik, de mi megtettük a magunk kötelességeit, a szabályok szerint járunk el. Ezzel szemben a munkások homlok egyenest ellenkezően adják elő a dolgot. — Az igazgatóság rongyos éhbérével nyomorogva küzdöttünk a súlyos megél hetési viszonyokkal. Az üzem kezdetétől a munkaidő reggel 6 órától este hatig tartott. Most azután az igazgatóság a mi í keserves verejtéknükön akarja diferen- ciáit kikeriteni s egy órával megtoldja a munkaidőt, de a munkabért nem. Természetesen ezt a jogtalan önkényes intézkedést nem vesszük tudomásul és nem hajtjuk nyakunkat még erősebb igába. Az igazság mellettünk van s egy hajszálnyit sem tágítunk. A kizárt munkások és munkaadók között holnap kezdi meg a békéltetési tárgyalásokat a főkapitány. Nie Vinter feltámadása 7777^. I"T7—7““"“ —: IMAGi DF l'JEKTl VlíltAIA 2 F'FFVoNÁSD Aftl ——— — —- Páho<yulés 1 Hs, fenntartóit hely r ___ _ ___ Kedvezményes áru iegyíiizeteK 80 f., i. hely 68 ff., I I. hely 40 f. az UJ SZATMÁR MOZIBAN _ I iizenetös tömbäkhen Kaphatók. J Ki nél; Kell Káróság és rendjel ? Csalás az államtitkár nnáieL — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, szeptember 24. A múlt év február havában — mint az Uj Szatmárban megírtuk — egy választékos eleganciával öltözött ember bukkant fel Szatmár környékén. Az idegen Gyene Aladárnak nevezte magát, végigjárta a környék előkelő kereskedőit és iparosait, mindenütt azt mondta, hogy ő a minisztérium kiküldöttje és terepvizsgálás végett jött Szatmárra. Az ál miniszteri kiküldött eldicsekedett azzal, hogy ő könnyen ki tud járni rangokat, kitüntetéseket. Protekciója révén bárki lehet udvari tanácsos vagy báró, sőt ha kell, magas állami szubvenciót is kieszközöl. Hogy szavának nagyobb nyoma- tékot adjon, előmutatott egy névjegyet, amelyre a következők voltak írva: Gyene Aladár miniszteri kiküldött urat szives jóindulatukba ajánlom. A miniszteri kiküldött ur, aki megvan bizva Szatmárvármegyében a nagy iparosok műhelyeinek és gépeinek meg vizsgálásával, bizalmamat teljes mértékben birja. Jeszenky Sándor államtitkár helyett Gyémánt Béla dr. Gyene meséjét igen sokan elhitték és kérték, hogy eszközöijön ki számukra valamiféle kitüntetést. A miniszteri kiküldött erre hajlandó volt, de csak azon feltétel alatt, ha a fáradságát megfelelő összeggel honorálják. a honorárium felét előre kellett lefizetni. A szélhámos embernek igen sokan felültek s ily módon sikerült neki több iparost megcsalni. A ravaszul rászedett emberek hóna- poKig vártak a kitüntetésre. Mikor már megsokalták a várakozást, levelet írtak a minisztériumba, kérve, hogy ígéretének tegyen eleget. A levelek a minisztériumból, minthogy ott Gyenét nem ismerték, visszajöttek. A becsapott emberek akkor feljelentették Gyenét a rendőrségen, ahol a feljelentés alapján Gyene Aladár ellen megindították az eljárást. A nyomozás azonban nem vezetett eredményre, mert Gyene időközben megszökött. A rendőrség köröző levelet adott ki ellene. Sokáig bujkált az álminiszteri kiküldött mígnem azután a fővárosi rendőrségnek sikerült elfogni. Gyene üzelmeit akkor az összes szatmári és a fővárosi lapok megírták. Az álminiszteri kiküldött a hírlapi közleményekre nyilttérrel felelt, amelyben kijelenti, hogy a róla Írottak nem felelnek meg a valóságnak, az egész nem egyéb, mint hazug rágalom, amelynek csak az a célja, hogy az ő jó hírnevét meghurcolják. Gyene azonkívül sajtó- pörrel is fenyegetőzött. Ezt a fenyegetést be is váltotta, az összes hírlapok ellen nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségéért megindította a sajtópört, a többek között a Nagykárolyban megjelenő Szatmármegyei Közlöny ellen is, amelyben Nagy Gyula szamosdobi körjegyző leplezte le az álminiszteri kiküldött üzérkedéseit. Ezt a sajtópört kedden tárgyalta a szatmári királyi törvényszék. A főtárgyaláson Rozgonyi Viktor törvényszéki biró elnökölt. Szavazóbirák voltak Jeney Sándor dr. és Füzessy Árpád. A főmagánvádló képviseletében — minthogy az ügyészség nem vállalta a vád képviseletét — dr. Sulyok Sándor ügyvéd jelent meg. Nagy Gyula védő nélkül jelent meg.
