Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-20 / 144. szám

2. oldal üjJmimm 1912. szeptember 20 hol külömben is a nép az ur s a hol a nép nevében szólnak és tesz­nek, (de a Fabriciusok ott is csen­det parancsolhatnak) akkor majd szól a nép ! . . . Ha pedig úgy tetszik, csak to­vább urak ! Tovább! Jöjjenek uj rendőr- és csendőrszakaszok, jöjje­nek az uj ülésszakban újabb bot­rányok. Már születnek a mártírok. S mig a bérenchad alázattal jelenti, hogy — „elvégeztetett", szép csendben, alig észrevehetően — mint az avartüz — terjed a köztársasági párt. Ez ennek az egyoldalú, ennek a csak felfelé szolgáló politikának, ennek a nemzetsorvasztó régi be­tegségnek, mely időről-időre heve­sebben pusztítva tör ki, ez ennek a nemzet akaratát Judáspénzzel megvásárló törvénytiprással tör­vényhozó, a császári kiszolgálás­ban rendjelekért mindenre kapható rendszernek gyümölcse. Ha a korona hallgatagon nézte, ami itt történt, majd szól a nép, hogyha egyszer feltör az ajkakra a századokon keresztül alvó, de a sok izgatásra felébredő kiátlás — az „eb ura fakó“! — A császári szolgák csak a Nagy Györgyöknek szolgálnak!! . . . II jövő i eleién ItlEGIHUblK! az uj női-kalap szalun Drága less a bor. Budapest, szeptember 19. Az idei időjárást nemcsak a gyü­mölcs, hanem a szőlőtermés is nyögi. A peronoszpóra, a lisztharmat, meg a többi szőlőbetegség igen sok helyen jelentke­zett és ugyancsak alapos pusztítást vég­zett. Itt-ott a fagy is megcsípte a szőlő­ket, aminthogy a sok esőzés sem hasz­nált neki, amint például nem használt most sem, elősegítve a rothadást. Ily körülmények között az idei esztendő semmivel sem Ígérkezik jobbnak, mint a tavalyi volt, amelyről pedig a legjobb akarat mellett sem lehet elismerőleg nyi­latkozni. A múlt évi szűk termés azonban nagyobb bajt és nagyobb drágaságot nem igen okozott, mert a borból elég nagy készlet volt. Most azonban, amikor már ezt a készletet legeslegnagyobb részben elfogyasztották és amikor csakis az uj termésre . hét számítani, másképen ala­kul a helyzet. A tavalyi szüret alkalmá­val a közönségesebb homoki borok hek­tójának 32—38 korona volt az ára, vagyis jóval magasabb, mint máskor bármikor. Az idén azonban 32—38 koronás must éppen nem fogja mutogatni magát, mert az ára eddig is 54—60 koronában kezd kialakulni. A borkereskedők és a vendéglősök, akik tisztában vannak azzal, hogy óbor­ból alig van valamelyes mennyiség, nem kis ügybuzgalommal néznek a korai vá­sárlás után és sok helyen már most próbálgatják lefoglalni a termést. Ha tehát a must ára októberben csakugyan 50—60 korona között fog megállapodni, akkor az olcsó bornak nehány esztendőre vége szakad. Ez esetben maga a termelő sem lesz abban a kedvező helyzetben, hogy olyan bort igyék, amely 70 fillérnél kevesebbe kerüljön. Ha pedig a szőlő- birtokosnak magának 70 fillérjébe kerül egy liter, könnyű elképzelni, hogy a vendéglőkben mennyit számítanak majd azoknak, akik nem tartoznak az antial­koholisták közé. Ennek az évnek az őszétől kezdve a kocsisbor is belekerül egy koronába, a jobb vendéglőkben pedig többe is, nem számítva a iajborokat, amelyekért 2 ko­ronát is elkérnek, ha mindjárt nem bu- telliában, hanem decinkint szolgálják is föl. A vendéglősök és korcsmárosok, akik hatalmas emeléseket visznek vég­hez, ezúttal eltérnek ama szokásoktól, hogy a bort 80 fillérért adják, tekintet nélkül a termésre. Négy-öt évvel ezelőtt, amikor a tőkék ontották a termést, egy hektoliter bort szüret idején 10—14 ko­ronáért adtak, vagyis egy liter bor a vendéglősöknek adóval és mindennel együtt nem került többe, mint 40 fillér­jükbe. Ám ha ennyit fizettek is borért, a világért sem lehetett rábírni őket, hogy 80 filléren alul adják, mert hiszen — mint mondogatták — a bornak ennyi a rendes ára. Bármilyen rossz legyen is azonban a szőlőtermés és bármilyen soványan üssön is ki az idei szüret, azért a gaz­dák nem fognak sokat veszteni, mert amennyivel kevesebb mustot szűrnek, annyival kapnak érte többet. * A fenti közleményt a szatmári vi­szonyokra vonatkoztatni teljesen nem lehet. Való igaz u. i., hogy a bor ára a szatmári hegyen is feljebb ment néhány fillérrel, azonban korántsem emelkedett 54—60 koronára. Az eddigi kötések ugyanis mind 32—38 K között mozognak, a mi a tavalyi 26—34 koronás kötésekhez képest mindenesetre emelkedés. Egyetlen nagy szőllőbirtokos kötéséről tudunk, amely 40 koronáig felment. A legnagyobb többség átlaga 32—33—34 koronában állapodik meg. Általában véve azt tapasztaljuk, hogy a szatmári és erdődhegyi must mindig olcsóbb árakat ér el mint a ho­moki mustok. Ennek oka azonban nem a ‘bor csekély cukortartalmában, hanem részben a rossz közlekedési viszonyok­ban, részben pedig abban ieli magyará­zatát, hogy a homoki szöllők, mint újabb telepítések, tiszta fajborokat adnak, a Szatmárhegyen pedig alig kapható fajbor. romín ionos épület- és mübádogos SZÜTMÉR, RszlDozg-uloa 2?. Er. Mi palota. (3 Elvállal épület és műbádogos munkát vala- E 13 mint csatornák készítését és azok festését is E :: Telefonszámunk 358 :: Ártatlanul meghurcolna. Felmentették dr. Keller Samut. Debreczen, szeptember 19. A debreczeni királyi Ítélőtáblán ma volt a felebbezési tárgyalása ama bünper- nek, melyet a zilahi kir. ügyészség dr. Keller Samu szilágysomlyói ügyvéd ellen néhai br. Győrffy Pál 4000 koronás váltó­jának meghamisítása miatt indított. A bün­tető eljárás Láng Ferenc szilágysomlyói dúsgazdag magánzó, ennek neje és fia dr. Láng Aladár ügyvéd azon eskü alatti val­lomásán indult meg, hogy Keller Samu előttük a bűnjel váltót perlés végett Láng Ferencnek felkínálta és elismerte, hogy a váltó lopott jószág. Lángék vallomásukat az állítólagos felkínálás után 5 év múlva tették meg, amidőn vármegyeszerte köztudomású volt a Lángék és Keller közötti halálos ellen­ségeskedés, tanuk egész serege és okira­tok bizonyították a Lángék elfogultságát. Kellert mégis vád alá helyezték. A zilahi törvényszék 5 napig tárgyalta a bünpert, és felmentő Ítéletet hozott. Az ügyészség felebbezésére a debreczeni tábla Horváth kúriai biró elnöklete alatt dr. Keserű fő­ügyészhelyettes vád és dr. Kelemen Samu védőbeszédének meghallgatása után az ártatlanul meghurcolt ügyvédet felmen­tette s ítéletével teljesen rehabilitálta. Megállapította ugyanis, hogy a br. Győrffy aláírása valódi és dr. Keller Sa­munak, aki a váltó perlésénél csak mint perbeli ügyvéd járt el, a váltó szerzésé­ről tudomása nem volt. Lángék vallomását a tábla figyelemre nem méltatta. Vallomás a halálos ágyon. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, szeptember 19. Ezelőtt néhány hónappal történt, hogy a Nagykárolyi Takarékpénztár Egye­sület feljelentést tett a rendőrségen Tajber Ferencné nagykárolyi lakos ellen, azzal vádolván, hogy Rácz Julia nagykárolyi lakos nevére egy nagyobb összegű váltót hamisított s azt leszámitoltatta. A rendőrség a feljelentés alapján megindította a nyomozást, amelynek folyamán kiderült, hogy a váltón levő aláírás tényleg hamis s az Tajber Fe­rencné kezeirásától származik. A rendőrség Tajbernét is kihallgatta, aki beismerte a váltóhamisítást. Szerdán azután ebben az ügyben némi fordulat állott be. Tajberné, aki már hetek óta súlyos beteg, szerdán délután elhivatta magához a bűnügyi osztály vezetőjét s előtte a következő vallomást tette: — Beösmertem már a rendőrségen, hogy Rácz Julia nevét ráhamisitottam egy több ezer koronás váltóra 8 azt le- számitoltattam. A váltóhamisításra azonban a férjem kényszeritett. Férjem, aki állandóan kár­tyázik, iszik, minden vagyonúnkat tönkre tette. Egyszer, amikor már mindenünk elfogyott, addig vert egy doronggal, amig én kényszerűségből Rácz Julia nevét rá nem hamisítottam egy váltóra. Ezt a váltóhamisítást több követte. Férjem kényszerítésére több nagy­károlyi lakos nevét felhasználtam s ne­veikre váltókat hamisítottam. Ezeknek a nevét azonban nem mondom meg. Tajberné pár órával vallomása után meghalt. A rendőrség az asszony vallomása alapján Tajber Ferenc ellen megindította az eljárást.^

Next

/
Oldalképek
Tartalom