Új Szatmár, 1912. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1912-09-01 / 128. szám

2. gidai üjMntä 1912. szspteu&sr 1 Utóhangok egy k- számolóriL D cssüpri zse&ienife mirssReií toláogtatása. — Levél a szerkesztőhöz. — Szatmár, augusztus 31. A múlt vasárnap történt, hogy Csen- ger községben beszámolót tartott a kerü­letnek törhetetlenül munkapárti képvi­selője, Szubányi Ferenc. Annak idején mi magunk is meg­emlékeztünk erről a beszámolóról annak érdeme szerint pár soros hírben, mert azt senkisem veheti rossz néven, hogy akkor, mikor a munkapárt igéit Lukács László, sőt ugyaneznap a gróf Tisza Ist­ván szájából halljuk, a csengeri beszá­molót nem méltattuk olyan teljes jelentő­ségben, mint azt például kö.elességszerü- leg és természetesen a munkapárt hiva­talos lapja tette. Erre a beszámolóra és a róla szóló munkapárti híradásra vonatkozólag a vármegye egyik számottevő és tekinté­lyes vezéremberétől kapjuk az alábbi levelet. Tisztelt Szerkesztő ur. Nem vagyok ellensége a csengeri kerület kéviselőjének, Szuhányi Ferenc urnák és ha a politikájával nem is értek egyet, de viszont mint politikai tényező­től már azt is elösmerésreméltó tevé­kenységnek tartom, hogy közkatonai mű­ködéséről egyáltalában beszámol. Ezzel is túltett a többi szatmármegyei hasonló pártállásu képviselőkön, akik egyáltalá­ban nem tartották szükségesnek, hogy választóik előtt első személyben beszélve beszámoljanak arról, hogy mit tett Tisza István és arról, — amit maguk sem tud­nak: — hogy miért tette Tisza azt, amit tett. Bele is nyugodtam volna az egész dologba, ha véletlenül kezembe nem kerül a szatmári és szatmármegyei mun­kapárt tulajdonát képező és békés bizta­tóban álló napilap, amelynek saját sza­vai szerint még a felhőkbe borult eget is verőfényessé tette Szuhányi Ferenc beszámolója. Ismétlem: nem nagy jelentőségű az egész csengeri beszámoló ügye, de ha Szuhányi Ferenc szükségét látta — helyesen tette — hogy kiállja választói elé és beszámoljon a beszámolni valók­ról, vagy a nem valókról, akkor nem látom és különösen a politikai közélet szempontjából nem látom semmi szük­ségét annak, hogy a beszámolóról elfer­dített, túlbuzgósággal kiszínezett refe- ráda jelenjék meg, amelyet bizonyára legnagyobb ámulattal maga a beszá­moló képviselő olvasott. Nem, tisztelt közvélemény, mely szivrepesve lested Szuhányi képviselő ur beszámolóját, hogy megtudd belőle szeretett hazád szénájának rendbevállá- sát, nem volt akkora a verőfény, nem zúgott annyira a lelkesedés és nem lobogtak olyan fernen a híres csengeri zsebkendők, mint azt nyomtatásban eléd tártát. A verőfény csak az a visszaverő­dött fény volt, amely a kirendelt csend­őrök, szuronyairól csendőrök őrizték a kitörő lelkesedést, hogy ki ne törjön nagyon, legalább ne törjön túl a köz­ségháza udvarán, ahol a beszámoló megtartatott. És mivelhogy a községháza udva­rán volt, bizony kevesen fértek el, mert az nem valami túlontúl terjedel­mes terület. • Mindegy. A csegöldi uradalomnak uradalmi szekereken felhordott cseléd­sége, a Nagy Béla határából átrándult cselédek, felesek elfértek. Más szakma­beliek amúgy is kevesen voltak. Tessék csak megkérdezni abban a töméntelen sok faluban, amely Szatmár- megye legnagyobb választókerületéhez, a csengerihez tartozik, hányán jelentek meg egy-egy községből. Többnyire senki. De nem vesztettek semmit, akik nem voltak ott. A községháza udvarának ugyanis olyan rossz az akusztikája, hogy bizony elveszett abban nemcsak a képviselő beszéd je, hanem elvesztek a lelkesedés hatalmas kitörései is, amelyeket nem hallott senki a gyűlés történetíróján kívül. A sürjen elhangzott abeugok is csak azért voltak hallhatók, mert az abeugolók nem sajnálták a hangot. Akik jelen voltak, azok így tudják a csengeri beszámoló lefolyását, nem szabad azokat, akik elmulasztották a megjelenést, úgy félrevezetni, amint történt. Kérem soraimat az igazság érde­kében leközölni s vagyok Szerkesztő urnák tisztelője: (Névaláírás) földbirtokos. Intelligens izr. család egy alsóbb középiskolába járó tanulót :: teljes ellátásra elfogad :: —------Hunyady-utca 24/b. --------— | Zsebkés, oilé, feo* I rotva, boréivá gé- . a pék és tiajnyirék I Teíefosi 2SS. Ragályinál | Eifipifpiil alkonya. £|1 Sí'ÍEr sä Ifi! | Szivar-, cigaretta-, I levél- és pénztár- I eák, üti böresÄ | I kosarak :» Í»^nnnnH ^^HagálvinálJ­— Az VJ SZATMÁR tudósítása. Szatmár, augusztus 31. Mindig akadtak lelketlen könyvügy­nökök, akik mindenféle csalafintasággal földhözragadt szegény emberekre sóztak rá drága és nem nekik való könyveket, természetesen részletfizetésre. A szegény emberek természetesen nem tudtak fi­zetni, mire a cég az egész összegre pe­relte őket £ a bíróságok eddig mindig meg is ítélték a cégnek a követelést. így történt ez a Révai-féle nagy lexikonnal is, amelyet egyes ügynökök az államvasutak mühelymunkásainak adtak el havi részletfizetésre. A szegény embe­rek. akik napi 3 korona 60 fillért keres­nek, felsőbb presszió folytán aláírták a nekik egyáltalán nem való lexikont. A mikor azután nem fizettek, a cég bepe­relte a munkásokat, de a bíróság ezút­tal elutasította a Révai-testvérek céget s az ítélet indokolásában igazán tiszteletre­méltó, méltányos álláspontra helyezkedett. Az alperesek a tárgyaláson azzal védekeztek, hogy a megrendelőjegyet megtévesztés folytán írták alá és tanuk­kal bizonyították, hogy a Révai-testvérek cég ügynöke egy Máv. hivatalnok kísé­retében, a Máv. igazgatóságának enge­délyével, kereste fel a műhelyt s magát vasúti hivatalnoknak színlelve, azt adta elő, hogy egy, a vasutasokat érdeklő szakmunkára gyűjt, előfizetéseket. A bí­róság ezt megállapította’ valamint azt is, hogy az alperesek csak elemi iskolát vé­geztek s igy a lexikon szellemi magas­latáig tudásuk föl nem ér. Különben a lexikon nagy ára a munkások kereseti viszonyaival nem áll arányban s ez egye­nesen kizárja, hogy az alpereseknek a müvet megvásárolni komoly szándékuk lett volna. Így elfogadható az a kijelen­tésük, hogy" a könyvet lelki kényszer alatt írták alá, megtévesztés révén. Kimondja a bíróság, hogy a munká­sok a hivatalnok megjelenésében és az igazgatóság ajánlásában a felsőbbségnek kívánságát látták megnyilatkozni, ame­lyet megsérteni vonakodtak. Mindezek folytán a bíróság a jogilag érvénytelen szerződésre alapított keresetet elutasítani és a Révai-testvérek céget a költségek­ben elmarasztalni volt kénytelen. KÖZPONTI SZBÜ.03I, I étterem ás kávéház Mátészalkán. TatayPál Teüessn ujonnsneailyees ößisnsleEvs. Szolid és lifysíis HiszGioalás. n. tűt 2~= Mis Mi SS Fiú- és leátiykaeipők a legjobb minőségben, a legolcsóbban csakis itt kaphatók. — A leg­divatosabb szabású és a legtartósabb úri és női cipők nagy raktára. — Talpba vésett szabott ár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom