Új Szatmár, 1912. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)
1912-08-27 / 123. szám
2. oidai iä?2. auguszLs 2» äjMm ditott egyet a gépen, ki akarta kerülni az erős széláramlatot. Ez azonban ekkor már lehetetlen volt. Az erős szél felbillentette a gép jobb sarkát, s megtörtént a rémes katasztrófa. Prodárn Guidó a leghíresebb, s a legbátrabb magyar pilóták egyike 50— 60 méter magasból lezuhant. A jelenlevők megdermedtek az ijedségtől. Tamás Rezső hirlapiró s a többi ott levők segítségére siettek. Prodám eszméleténél volt. — Emeljétek meg a gép jobb szárnyát — mondotta Prodám a segítségére sietőknek — és húzzatok ki a gép alól, mert rettenetesen fáj a jobb Iában. A pilótát kiemelték a darabokra tört gép alól, s rögtön telefonáltak a mentőkért, akik csakhamar megérkeztek dr. Herczin- ger Ferenc kórházi főorvos vezetésével, s a súlyosan sérült aviatikust a köz- kórházba szállították, ahol Herczinger főorvos, dr. LovricJi Sándor, Nagybányán nyaraló irgalmasrendi főorvos, s dr. Winkler Jenő kórházi orvos vették ápolás alá, a mellén, fején, s a lábán megsérült aviatikust. Az orvosok a pilótát narkotizálták. Másfél órai nehéz o-rvosi munka után sikerült a tőben kificamodott jobb lábat helyretenni. Délután négy óra volt, mikor Pro- dámot a kórház külön — az aviatikus számára berendezett — kórtermében elhelyezték. Ekkor már az egész város tudott a szerencsétlenségről, s valóságos népvándorlás indult meg a megsérült pilóta betegágyához. A nagybányai hölgyek virágcsokrokkal kedveskedtek az aviatikusnak, azonkívül a város előkelőségei közül is többen küldöttek virágot az aviatikusnak. Prodám 22000 korona értékű gépe teljesen tönkrement. A város az elővételi dijakból befolyt 3000 koronát odaajándékozta az aviatikusnak fájdalomdij, s a károk fejében. Az aviatikus öt-hat nap múlva teljesen felépül. Az összetört gépet hétfőn felszállitották Budapestre. Látogatás Prodámnál. Az Uj Szatmár kiküldött tudósítója beszélt a szerencsétlenül járt pilótával. — Csúnya egy bukás volt — mondotta mosolyogva. Végtelenül sajnálom, hogy gépem összetört. A pilóta most egy percig elhallgatott, tekintetét az ablak felé vetette, majd igy folytatta. — Gyönyörű idő van. Milyen nagy-# szerűen lehetett volna most repülni. Ha* most történt volna a szerencsétlenség, nem bántam volna. Legalább látta volna a közönség is. — Mi okozta a lezuhanást ? Kérdezte tudósítónk. — A lezuhanás közvetlen oka az erős forgószél, amely Rozsál-Fernezely felöl jőve, jobb oldalra billentette gépemet. Megkíséreltem mindent, az erős szélnek azonban nem tudtam ellentállani. — Mikor fog újra repülni? — Mihelyt felgyógyulok. Van készen egy másik, uj gépem. Ha haza megyek, rögtön kipróbálom, s ha jól működik, eljövök Nagybányára, s tartok egy röpülőversenyt. — Hányszor érte már szerencsétlenség ? — Nagyobb szerencsétlenség csak egyszer ért, amikor pár évvel ezelőtt Fiúménál a tengerbe zuhantam. — Nem fél a szerencsétlenségtől? — Mi, aviatikusok a szerencsétlenséggel már régen leszámoltunk. Mi nem törődünk semmivel. Nekünk csak egy célunk van repülni... repülni, s a magyar aviatikának babért aratni. Ezzel búcsút vettem az aviatikustól, aki remélhetőleg rövidesen felgyógyulva hagyja el a nagybányai kórházat. Boros Imre. SCIERLING Y---------------------------------—~y fé nyképé» zeti műterme a PANNÓNIA udvarán, (földszint) □ Kényelmes kocsibejárat. Telelőn 375. □ fi dandárparantsnibság. nem helyezik át, esek kicserélik. — Az Uj Szatmár tudósitójának telefonjelentése. — Budapest, augusztus 26. Az Uj Szatmár vasárnapi számában fenntartással reprodukáltuk azt a hirt, amely városszerte el yan terjedve, hogy a hadügyi kormány rendeletére a 78. dandár parancsnokságát rövid időn belül elhelyezik Szatmárról Miskolczra. Buzgón kutattunk a hir megbízhatósága iránt, de se annak cáfolatát, se megerősítését nem kaptuk sehonnan sem, leg- kevésbbé katonai körökből, ahol tudvalevőleg erősen el szoktak zárkózni a hivatalos hírek közlése vagy azokra vonatkozó hírek közlése elől. Megbíztuk tehát fővárosi tudósítónkat, hogy a minisztériumban járjon utána a dolognak és tudja meg ott, mi alapja van a hírnek. A hirt mindazonáltal leközöltük, mert ha nem is voltunk biztosak — amint azt hangsúlyoztuk is — abban, hogy feltétlenül megfelel a valóságnak, de nem tartottuk szükségtelennek felhívni rá a város illetékes köreinek figyelmét, hogy a dandárparancsnokság elhelyezését — ha még nem késő — megakadályozzák. Mint fővárosi tudósítónk ma telefonon jelenti, a dandárparancsnokság elhelyezésére vonatkozó hir nem egészen alaptalan ugyan, de abban a formában, amelyben kolportálják, mégsem felel meg a valóságnak. Az igaz, hogy a jelenleg Szatmáron állomásozó 78. dandárparancsnokságot elviszik Szatmárról, de helyette idehelyezik a 40. dandár parancsnokságát és igy a várost nem éri károsodás. :: Teiefonszámunk 358 :: Pilóta-iskola lesz nagybányán. — Az „UJ SZATMÁR“ tudósítása. — Szatmár, augusztus 26. Nagybányán már régen tervbe vették, hogy a város költségén pilóta iskolát alapítanak. A város ezt a tervét — mint megbízható helyről értesülünk — hamarosan megvalósítja és tanárul Prodám Guidót szerződtetik 20000 korona évi fizetéssel. Pokol Elek bányatulajdonos évi 2000 koronát ajánlott fel a megalapítandó pilóta-iskola céljaira. P zsidó autonómia ügyében vasárnap d. e. 11 órakor óriási érdeklődés mellett tartotta meg népgyü- lését Szatmár város és vidékének intelligens zsidósága. Az Iparos Otthon impozáns nagyterme zsúfolásig megtelt az igazán érdeklődő komoly és mégis lelkes közönséggel. A népgyülés dr. Kelemen Samut választotta meg elnökéül, aki szívélyes, meleg szavakkal üdvözölte országos hirü vendégeinket. Ezután dr. Klein Adolf szabadkai kórházi főorvos és az ottani zsidó hitközség elnöke tartotta meg tájékoztató agitációs beszédét az egységes zsidó autonómiáról. Dr. Klein Adolf volt az, aki a magyar zsidóság egységesítése és az egy táborba összehozandó magyar zsidóság autonómiája érdekében országos mozgalmat indított meg és aki ezen nagy cél elérése érdekében óriási elfoglaltsága dacára egész hazánkat felölelő nehéz körútra indult, hogy megnyerje a magyar zsidóságot az ő hatalmas eszméjének, hogy meggyőzze őket arról, ami a zsidóságnak eminens érdeke és úgyszólván existenciális létfeltétele. Hatalmas konstrukciójú beszédét históriai alapokra fektetve mutatta ki, hogy mennyire lehetetlen helyzetben van az 1848., 1867. évi és későbbi törvényekkel teljesen recipált zsidófelekezet az autonómia nélkül. Erős logikájú okfejtéssel győzte meg a hallgatóságát arról, hogy az autonómia egységes volta a legkonzervativebb felekezeti árnyalatuakat sem érinti vallásos érzületeik gyakorlásában, sőt hogy ennek hiánya az, ami őket szabad cselekvésükben gátolhatja. A zsidóság hitbeli alaptörvényeit nem hogy mellőzni akarná a mozgalom, hanem kizárólag erre óhajtja építeni az autonómiát. Az érvek és a történelem tanulságainak erejével bizonyította be, hogy az egyesülés csak a zsidóság megerősödését teremtheti meg, nem pedig — mint egyesek hirdetik — a gyengülést és a senyvedést. Egy évi megfeszített munka eredményeként először lépett fel népgyülés előtt a szónok és nagy munkája egyedüli elismeréséül csak azt kérte, hogy segítse őt a gondolkodó és érző zsidóság céljának elérésében. Szűnni nem akaró éljenzés és taps « laiÁiHgliÁii minden osztályt akár ny°lcIPnFISinnn szor is járhat-iák: mé? sem j lulÍll|llUEI szakad el a cipőjük, ha a isit mm szatmári fiókjában [DtMm pasáról jak! Fiú- és leánykacipők: a legjobb minőségben, a legolcsóbban csakis itt kaphatók. — A legdivatosabb szabású és a legtartósabb úri és női cipők nagy raktára. — Talpba vésett szabott ár!
