Új Szatmár, 1912. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)
1912-08-01 / 103. szám
- Fővárosi polili ittriii A kitartott, elvtelen vidéki kis hangzatos jelzéssel nagy ciceró- betűs cikkek szoktak időnként megjelenni, amelyek igazán és hiven próbálják bemaszlagolni a gyanútlan olvasónak a kormány valódi szándékait és belső A „fővárosi politikai munkatársunktól“ jelzésű cikkek ugyanis száz és száz példányban mennek szét a kormány sajtóirodájából, egy és ugyanazon napon kapja meg minden olyan vidéki újság, a mely köteles a szubvenció ellenében leközölni a kormány véleményét a saját politikájáról. Gyárilag készülnek ezek a nagyhangú dicsériádák, a talpnyaló ömlengések, az émelygős hizelke- dések és első kézből egyenest a kormánytól származnak. „Fővárosi politikai munkatársunk“ = a sajtóiroda, akinek a cikkeit minden lepénzelt mungó- nyomtatvány köteles leközölni a szubvenció külömbeni elvesztésének terhe alatt. Ezekben a cikkekben önti ki a lelkét a kormány, ezekben sirja el panaszait, ezekben suttogja el szive titkos vágyait. A pesti újságokban megjelenő cikkek már alaposan át vannak idomitva, furfangosan kicsiszolva, de a vidéki mungó lapoknak ezeket a szerény ibolyáit mintha egyenesen a miniszterelnök irta volna. Természetes, hiszen ezek a cikkek a miniszterelnök utasitásai szerint készülnek a sajtóirodában. — Állami tisztviselők írják, a sajtólapokban ezzel a f. évf. 103. sz. Szatmár>Németi 1912 augusztus 1 Csütörtök óhajtásait. iroda emberei. Onnan küldik szét ajánfptt^Jevélben mindenhová, ahol áHanii szubvencióból különféle vidéki újságokat szerkeszt az élelmes vállalkozás. És másnap száz különféle vidéki újságban szóról- szóra ugyanaz a vezércikk terelgetné jó mungó útra a jámbor közönséget, ha ugyan akadna közönség, amely a pénzért hirdetett nagy eszmékre kiváncsi. Mostanában is nagyon szorgalmasan tolmácsolja a derék sajtóiroda a miniszterelnök szive szándékát. S ez a szándék csupa mosolygó békesség. Csak úgy sugárzik az arcáról a béke sóvárgó vágya, mikor a cikkekben szelíd tekintettel az ellenzék felé fordul. Mintha nem is újságcikk lenne, hanem angyali karének, mely a Megváltó születésekor a békét hirdette az emberiségnek. Minden betű egy- egy olajág, minden szó balzsam, a mely az erőszak ütötte sebeket hegeszteni akarja. Persze, persze! Várhatunk-e mást Lukács Lászlótól ? Hiszen ő a béke-miniszterelnök. Ezt csak tudja mindenki. Az ő szájában mindig ott volt a béke olajága. Csak nem látszott a szuronyok villogásától. De most már újra mutogatja Hátha megint el tudna vele bolon- ditani valakit. Szelíd mosollyal hívogatja békére az ellenzéket. Azt mondja: felejtsük el azt az átkozott véderőt. Megszavaztuk, átestünk rajta. A nemzet is megnyugszik már benne. Sőt örül, hogy ezzel is rendbejött. Igen, ezt Íratja Lukács László a sajtóirodával. Hogy a nemzet örül azon, ami történt. így ábrándozik Lukács László üres óráiban. Körülötte zug a nemzet felháborodása és ő mintha süket és vak volna, azt Íratja megfizetett lapjaiban, hogy őszre nyugalom és béke lesz. Súlyosan téved. Olyan béke nem lesz, amire ő Vágyik. Mert az alkotmány ily gonosz felforgatásában való megnyugvás nem békét jelentene a nemzetre, hanem egyenlő volna ez a halállal. Dr. Dénes Viktor iipéd irodáját augusztus 1-töl a városi bér- ház B. épület földszintjére (kapubejárat Hungáriával szemben) helyezi át. A zenede. A Heti Szemle mai megjelentével leadta immár az egész szatmári sajtó a véleményét a zenedének általunk megbolygatott kérdésében. Ezen vélemények egy részével, azzal, amely a tiszta erkölcsöt látta megbántva a zenedével foglalkozó cikkekben, már régen végeztünk. A másikkal, amely — ha jól tudjuk — a Szatmár és Vidéke hasábjain jelent meg, végzett az a naiv közbeszóló, aki magánvéleményét egymáshoz nem tartozó frázis-kompozitumokból össze kotyvasztotta. Tisztelet és elösmerés minden véleménynek, amely a közérdekű kérdésekben bármely részről elhangzik, de akkor, mikor a város érdekeit ilyen mélyen érintő kérdésről van szó, legalább is naivitás ilyen bántóan együgyű konklúziót fűzni a tiszteletreméltó és nagyképü magánvéleményhez, hogy : „A zenét ha megértik és megérzik majdan — ott lesz minden házban és minden kunyhóban, mert a szép zene fölemel és megnyugtat, — az érzés finomságát eredményezi s valami nemes zománccal vonja be kedélyvilágunkat. A művész ember és minden valamire való ember érzékeny, — kritizálni lehet — de ne bántsuk őket és inkább vessünk ki a kártyára és pezsgőre több adót, mert az csak romboló hatással van az emberre, de az érdemes zenétől vagy zenésztől ne sajnáljuk a pénzt, mert az — ha nem is azonnal — bőven meghozza a kamatját.“ Na ha a polgármester haladéktalanul nem adja át a királyi tanácsosi címet a Szatmár és Vidéke tanácsadójának, igazán háládatlanság lesz. Hogy ez az érv még nem jutott eszébe senkinek: hogy a kunyhóban nem ennivaló kell, hanem nemes zománc, ami valami izét eredményez. Na Szatmár, megnyílt a Zenedéhez címzett drogéria, vegyél 14 ezerért nemes zománcot! Gallérok gőzxnosása B Kézimunkák, glacé keztyük, tüköríénnyel hófehérre ■ 3Cij|SClJOST wT dl bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Szécheayi-u. 31. Alapittatott: 1886
