Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)

1912-07-16 / 89. szám

(912. juiius 16 3. oldal azután egy napon azt az ajánlatot tette hogy alakítsanak fakiviteli részvénytár­saságot. Kertész ajánlatát elfogadták, s rövid néhány hét alatt 150000 korona alaptőké­vel megalakult a „Debreceni Fakiviteii Részvénytársaság“, amelynek vezérigaz­gatója Kertész Ferenc, ügyvezető igazga­tója pedig Kertész sógora, Schwarcz Béla kereskedősegéd lett. Kertész ezentúl nagy szerepet ját­szott Debrecen társadalmi életében. Ott volt mindenütt, ahol csak költeni és rep­rezentálni lehetett. De mertKertész nagyúri pasziózásait nem fedezte a részvénytársaság jövedelme: egymásután Íratta alá a részvénytársaság tagjaival az üzleti váltókat, amelyeket azután saját javára értékesített. Kertész, mikor látta, hogy az üzlet Debreczenben rosszul megy, áttette az üzletet Szatmárra. A cég ilyenformán megváltozott s a Debreczeni Fakiviteli Részvénytársaság a Szatmári Fakiviteli Részvénytársaság címet vette fel. Kertész Szatmárra költözve a Vár­domb-utcában egy szobás lakást bérelt, amelyet azután fejedelmi pompával ren­dezett be. A részvénytársasági alap a múlt év elején ingadozni kezdett. Kertész ekkor elhatározta, úgy segít a bajon, hogy 100.000 korona értékű részvényt bocsát ki s felemeli az alaptőkét. Kertész erre a célra több „hajtót“ szerződtetett, akiknek az volt a köteles­ségük, hogy felhajtsák a vagyonos, vál­lalkozó szellemű embereket, akik azután jegyeznek részvényt. Kertésznek ez a vállalkozása is sikerült. Több pénzember hajlandó volt részvényt jegyezni oly fel­tétel alatt, ha megengedi Kertész, hogy előbb az üzleti könyveket átvizsgálják. Kertész, aki minden hájjal meg volt kenve, abba szívesen beleegyezett. Az üz­leti könyveket azonban meghamisította. A könyvek szerint a társaság egy évi nyeresége 45.000 koronát tett ki. A pénz­emberek látva, hogy a részvénytársaság nagy összeget jövedelmez, belementek az üzletbe s 60.000 korona értékű részvényt jegyeztek. A részvénytőke nagyrészét be is fizették. Kertész hálójába keríti a huszárkapitányt. Kertész egy napon felhajtóitól érte­sült, hogy • Szaplonczy Pál nyugalmazott honvéd huszárkapitány, aki Halmiban termény- és íakereskedéssel foglalkozik, szintén részvényesnek ajánlkozik. A ve­zérigazgató hamarosan megtudta, hogy a huszárkapitány vagyonos ember, s igye­kezett őt hálójába keríteni. Kiutazott Halmiba, s ott hangzatos ígéretekkel telebeszélte Szaplonczay fejét, majd azt az ajánlatot tette neki, hogy jegyezze a még nem jegyzett 40.000 korona névér­tékű részvényt, s akkor beválasztatja az igazgatóság tagjai közé. A huszárkapi­tány beugrott Kertésznek. Jegyezte a 40.000 korona névértékű részvényt, s annak egész összegéről váltót adott, azzal a kikötéssel, hogy azt csak az átmeneti forgalom bebonyolitására szabad hasz­nálni. Kertész a váltót egyik debreczeni bankban értékesítette, annak összegét saját céljaira fordította. Kertész azután Szaplonczayval még több váltót is íratott alá, azt mondván, hogy csak üzleti váltók, amelyeket az átmeneti forgalom bebonyolitására hasz­nál fel. A valóságban Kertész a váltókat saját céljaira használta fel. Kertész nyolc hónap alatt Szaplon­czayval 440.000 korona értékű váltót íra­tott alá s azokat a debreceni és a szat­mári bankokban értékesítette. Kertész Amerikába szökik. Ez év május havában Amerikából hazajött Kertész Kiss Mihály nevű sógora aki 26 éve lakik Amerikában. Kertész ekkor már érezte, hogy ég a lába alatt UjMmái a talaj s elhatározta, hogy kiszökik Amerikába. A szökésben segítségére volt sógora Kiss Mihály, aki hamis útlevelet szerzett neki. Kertész május 28-án Amerikába szökött. Itthon azt a hirt hagyta, hogy megrongált egészségét megy helyreállí­tani egyik külföldi fürdőre. A szökésre azonban hamar rájöttek. A hitelezők ekkor Szaplonczay ellen fordultak, a váltók összegét birtokára be­kebelezték. Kérdést intéztünk Szaploncayhoz, a becsapott huszárkapitányhoz, s megkér­deztük, hogy körülbelül hány százezer Korona összegű váltót irt alá. — Nem tudom — felelte a huszár- kapitány — mennyit Írtam alá, mert na­ponta írattak velem alá váltókat. A rendőrség a váltócsaló kereskedő ügyében kedden kezdi meg a tanúkihall­gatásokat. Kertész ellen pedig körözőlevelet adott ki a rendőrség, s a szökéséről ér­tesítették az amerikai rendőrséget is. Rz UH SZncmUR telefonja '■ .............................. 11 "W ■ ,M 1 ....... IMI—— ............— ..................■■■■■■■»■ Ci kk a Habsburgokról. Berlin, juiius 15. este 9 óra, A berlini Localanzeiger szenzációs cikket közöl a Habsburgok közötti pár­toskodásról. Fölemlíti a cikk, hogy Cloy Izabella esküvőjén a trónörökös s a hozzá­tartozó főhercegek nem jelentek meg, a Károly Ferenc és Zita hercegnő egybe­kelésén viszont azok nem vettek részt, kik itt jelenvoltak. A király előtt ügyesen titkolják a viszálykodást, de udvari kö­rökben nyíltan beszélik, hogy Jenő királyi herceg is azért mondott le összes katonai rangjairól, mivel megsokalta azt a ren­geteg katonai hatalmat, mit utóbb a trón­örökös gyakorol. A családi vagyon is ál­datlan civódást okoz. Őfelsége ugyan pá­ratlan korrektséggel kezeli, de félnek, hogy később Ferencz Ferdinánd mindent magához kaparint. Ezért még a király életében akarják megállapítani, kit mennyi illet s kire mi jut. Kovács Gyula kálváriája. Budapest, juiius 15., este 9 óra. Mielőtt Kovács Gyula rálőtt Tiszára, azelőtt egy nappal kérvényt intézett a kabinetirodához. Elkeseredett hangon kéri ebben az agg uralkodót, hallgassa meg egy halálraszánt ember kérését és mentse meg az országot attól, hogy olyan tör­vénytelen dolgok történjenek, amilyene­ket Tiszáék elkövetnek. Kovács már akkor el volt határozva, hogy a képviselő­ház színe előtt öngyilkos lesz, hogy ezáltal próbálja befolyásolni a királyt. A kérvény most minden megjegyzés nélkül érkezett vissza a miniszterelnökhöz, ki ma átadta az ügyészségnek. A vizsgáló­bíró elrendelte Kovács elmebeli állapotá­nak a megvizsgálását és Ajtay Sándor és Német Ödön egyetemi orvostanárok négy hétig megfigyelik Kovácsot és naponta jelentést tesznek észleleteikről. Pörufitás npícesztendei várfogság után. Komárom, juiius 15., este 9 óra. Komáromból jelentik, hogy az ottani vár katonai börtönében nyolc évig síny­lődött Tringer József közhuszár, kit annak idején azért Ítéltek el, mert karabéllyal agyonlőtte szakaszvezetőjét Balázs Jánost. A család most perújítást kért, mivel ki­derült, hogy a cugszfürer égbekiáltó ke­gyetlenségeket követett el a szegény közemberen s valóaággal belekergette a gyilkosságba. Az elitéit egykori bajtársai hajmeresztő dolgokat meséinek. Az altiszt éjszakánkint pokróc alatt iszonyúan elve­rette Tringert s több Ízben moslékot étetett vele. Egyszer indulás előtt pár pillanattal ellopatta a közhuszár lovának a kötőfékjét, amiért aztán ezt könyörte­lenül megbüntették. A pörujitás folyamán még több ily kaszárnya-éle derül majd napfényre s a család reméli, hogy a hadbíróság fölmenti Tringert. II tüzes suffrageitek. London, juiius 15., este 9 óra. A londoni szöfredzsettek ugyancsak erélyes forradalmi eszközökhöz nyúlnak céljuk elérésére. Ma Hartourt Lewys gyarmatügyi miniszter kastélyát akarták felgyújtani, de megakadályozták őket ebben. II béke ? Róma, juiius 15., este 9 óra. A miniszterelnök sürgősen hazajött szabadságáról, hogy részt vegyen holnap a minisztertanácson. Állítólag a tripoliszi békét kovácsolják most Rómában. a vasutas találmánya, Szeged, juiius 14., este 9 óra. A szegedi Máv-nál szolgál Gáspár János váltókezelő, ki most olyan váltóál­lítót talált fel, melynél hibás váltóállítás egyszer és mindenkorra elkerülhető lesz. TŐZSDÉK. Budapest, juiius 15. Értéktőzsde. Magy. hitel 845'— Osztr. hitel 653'50 Jelzálogbank 464 — Leszámítoló 545-50 Hazai 301 — Magyar bank 653.50 Rimamurányi 769 — Közúti vasút 76325 Városi vasút 411-— Salgótarjáni 753 — Koronajáradék 88-70 Gabonatőzsde. Búza ápr. (1913) 11-72 Búza okt. 11-40 Rozs okt. 939 Tengeri jul. 8-89. „ aug. 8-84 „ 1913. májusra 7-57 Zab okt. 9-32 Készáru öttel magasabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom