Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-03 / 78. szám
1912. julius 3 * v%/ » • 2. oldal üjJfflitnm minden. A nagy bankok acélszekrényeik legmélyére rejtik a pénzt s a mesebeli hétíejü sárkány sem őrizhetné azt erősebben, mint ők. Tapasztalt közgazdasági szakemberek állítása szerint az ország még sohasem nyögött olyan erős és súlyos gazdasági válság alatt, mint most. Nagy része van ebben a képtelen politikai helyzetnek, a melyben ma az ország sínylődik. A külföld napról-napra hallja és olvassa, hogy Magyarországon csak állandó katonai, csendőri és rendőri készenléttel lehet a rendet fen- tartani. Olvassa a törvényalkotásnak azt a furcsa módját, amelyet az ország örök szégyenére a Tisza —Lukács-cég rendszeresített: mi sem természetesebb, hogy ilyen jelenségek után a külföld elveszti bizalmát s kivonja az itt elhelyezett tőkéket. A magyar záloglevelek oly tömegesen érkeznek vissza külföldről, hogy a magyar pénzpiac képtelen azt felvenni. Éhez járul még az osztrák-magyar bank részrehajló és pártos eljárása. Pranger vezértitkár telekiabálta a világot, hogy nincsen pénz, hogy ég a ház, hogy rögtön kiüt a nagy krach, s tényleg be is zárta a kasszákat a magyar hitelezők elől. De ugyanakkor könyökig nyúlt bele a páncélszekrényekbe és bőkezűen ontja a milliókat, ha osztrák hitelkeresők jelentkeznek. Ausztriában nincsen válság, csak nálunk Magyarországon. Azonban elfelejtik a jó osztrákok, hogy ha itt tönkremennek az emberek, akkor ők is sírni fognak, mert bizony a sok silány osztrák árunak, a sok hitvány ringy- rongynak nincs más és nincs jobb vevője, mint a magyar. A politikai és a gazdasági gondoknak és aggodalmaknak ezen mérhetetlen sokasságával szemben az országnak egyedüli reménye az aratásban van. Az egész ország sorsa a szó valódi és igazi értelmében attól függ ma, hogy lesz-e jó aratás, Egy rossz, egy silány aratás, amitől az Isten mentsen meg bennünket, ma országos katasztrófát jelentene. Ellenben egy jó aratás, amire ma alapos kilátások vannak, sokat enyhithet a bajokon. Földmivelő-ország vagyunk. Hiába próbálkozunk ipart teremteni, nem lehet. Az osztrák nem engedi. Láttuk, hogy a legkissebb gazdasági önállóságot sem engedik meg. Ezer és ezer gazdasági szállal kötnek magukhoz bennünket. Például a földművelés az, amelytől az ország mindent remél s ha csökkennek az aratási kilátások, mindenki megérzi azt ebben az országban, legyen az iparos, kereskedő, ügyvéd, orvos, hivatalnok, gyáros, vagy munkás, cseléd vagy gazda : mindenki megérzi a rósz terméskilátást. Ezért, teljes gazdasági életünk a mezőgazdasági eredmények körül mozog, forr, mint az égi testek a ragyogó, mindent bearanyozó, hatalmas Nap korül. A mi éltető Napunk: a föld. Attól remél, attól vár ma az ország mindent. Péter és Pál napján indul meg a legnagyobb, a leghatalmasabb és óriásibb munka, az aratás. Legyen áldásthozó ez a csodálatos, ez a gyönyörű, nagy munka. Egy jó aratás talán eloszlathatja azokat a sötét, vészt sejtő felhőket, amelyek az ország egét ma beboritják. I Tennis - iabfiák, p ialida-iiíok, ha- I 3ászáll cikkek I Ragályinál. m Hamis hir Kelemen Samu beszámolójáról. Dr. Kgíeiaen Samu nyilatkozata. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Budapest, julius 2. Az Est cimü fővárosi lapnak ma délután megjelent száma egy hirt közöl, mely szerint a függetlenségi párt dr. Kelemen Samut igazolásra szólította fel szatmári beszámolója miatt. Erre nézve dr. Kelemen Samu felkért bennünket az alábbi nyilatkozat közzétételére : — Semmiféle felszólítást nem kaptam és mint illetékes helyről értesülök,ilyen határozat nincsis. Annak a politikának, amelyet a képviselőválasztáskor vallottam, ma is rendületlen híve vagyok. Akkor fordít egyet a köpenyegen az eladó Tóth János s azt mondja az alku- vónak, hogy nem eladó. — Akkor adja vissza a foglalót! — szól emez. Tóth János nem lévén tisztában a helyzettel, mert Orosz György elbámult s ” azt hitte, hogy tényleg ez csúsztatta markába a tízest s odaadja. Mikor öt perc múlva megjelent az igazi felpénzelő, már a tízesnek és átvevőjének nyom« veszett. Mit volt mit tenni, 10 pengő veszteséggel átadni a lovat, amiért egy pengőn olyan sokáig hozakodtak. A lacikonyha. Vásárt s ráadásul még nagyvásárt elképzelni sem lehet lacikonyha nélkül. A vásártéren lovak s szarvasmarhák közé ékelve állanak azok a ponyva-- alkotmányok, amelyek alól csiklandozó pecsenye-illat hullámzik az ember orrához. Élénk tárgyalások folynak a kecske- lábú asztalok körül s amikor közelebb menve figyelni kezdtem a beszélgetésre, csak ennyit tudtam tisztán kivenni: — Dejszen csak erre gyünne, megtanítanám én keztyübe dudálni azt a Tisza Pistát!... Vásári koldusok. Félkezü, féllábu s undorítóan nyomorék formátlan hustömegek éneklő hangja üti meg az ember fülét lépten- nyomon: — Szülék, anyák ne vonják el szemeiket a szerencsétlen nyomorékról! Éneklő hangjuk összevegyül a jószágok türelmetlenkedő bégetésével, amelyeket ők vásárról-vásárra oly hűségesen kisérnek. Nyomorék tagjaikat mesztelenül mutogatják a járó-kelőknek. Sietve kell elhagyni az undorító látványt. A gondolatolvasónő. Négy karó közé húzott ponyvasátor tetején nagy betűkkel ez a felirat: 1 Gondolatolva só 1 * 1841 A kopott betűk alá bigyesztett dátum történeti misztikumot ad a táblának. Elől hordókra állított deszkaálvá- nyon kíméletlenül zúgja a trombita: — Trom, trom . .. írom . . . trom . . . trombitás ... Nincs szónok, aki nagyobb páthoszszal tudná meggyőzni publikumát, mint az igazgató ur ámuló bámulóit, hogy a sátor világcsodát rejt maga alatt. Tolongó néptömeg között utat törve a bejárathoz jutok s váltok egy sárga cédulát 10 fillérért, amellyel a csodanő elé juthatok. Alig lépek be, már hallom a figyelmeztető szót: Álljon meg, miért jött ide ? ! — Szépen állok én meg — válaszoltam bizalmas hangon a pattogó nyelvű kis teremtésnek, akit ugylátszik meglepett válaszom. — De kérem közelebb nem szabad jönni! Mit volt mit tenni, megálltam. Ő folytatja : — Miért jött ide ? — Maga mondja meg, hogy miért jöttem ide ?! — Azért jött ide, mert ráért. Már épen azt akartam kérdezni, hogy mit kívánok én Tisza Pistának, amikor az igazgató ür értésemre adta, hogy a gondolatolvasásra szánt idő letelt s egyhamar a sátoron kívül találtam mágamat. Illés István. Gallérok gőzmosása 1LJ1 §5"^ Mf IpP*8*! 1 Kézimunkák, glacé keztyük, tükörfénnyel hófehérre i C3! bútorok, szőnyegek tisztítása. Gyár-főüzlet: Szatmár, Kossuth L.-u. 10. Felvételi iroda Kazinczy-u. 17. Attila-u. 2. Nagykároly Széchenyi-u. 31. Alapittatott: 1886
