Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-10 / 84. szám
2. oitlal lljJfflim 1912. juiius 10 lapot, kitartja a Budapesti Napló nevű utcai nőt, megvett egy csapat ringy-rongy, szemét vidéki sajtóparazitát, de ez még mind nem elég. A kormány, amely tudja, hogy a sajtó nagy hatalom, sokkal nagyobb, mint ők, kényelmes sajtóligetet akar látni maga körül, amely kórusban ordítsa, hogy „kedves egészségére“, ha Tisza István eltüsz- szenti magát, amely aljas alázatossággal ömlengeljen, ha Lukács László elköhinti magát. Ezért aztán ebből a ligetből ki akarja irtani azokat a szabad, vad madarakat, amelyek nem az ő tiszteletére, hanem a tisztelet megkerülésével egyenest reá fütyülnek. Ebben az undorító hajszában lehetetlen, piszkos eszközökhöz nyúl, terrorral, törvénytelenséggel dolgozik, gátat vet a meggyőződés szabad megnyilvánulásának. Egyes lapokat kitiltott a pályaudvarról, a Népszavát pedig, amelynél még csak kilátás sem lehet arra, hogy a kormány megvásárolhassa a saját céljaira, kitiltja a trafikból. A kormány ugyanis nem akarja, hogy Magyarországon igaz szó kerüljön nyomda alá, a kormány azt akarja, hogy a yá- lasztóközönség csak sajtóirodai vezércikkeket olvasson és a kormánypárti lapok révén undorodjék meg a betűtől. Köztudomású dolog, hogy a fővárosi trafikokból sikerült a fináncoknak kitiltani a Népszavát a trafikjog különbeni elvesztésének kilátásba helyezésével. Eddig csak azt mérlegelték a trafikjog megadásánál, hogy a felfolyamodó a kormánypártra szavazott-e vagy nem. Most már a portékáját is cenzúrázzák. A főváros után sor került a vidéki városokra és ebbe a sorba a héten belekerült Szatmár is. A pénzügyőri biztos a héten bejárta a helybeli tőzsdéket és figyelmeztette a tözsdéseket arra, hogy ha abba nem hagyják a Népszava árusítását, bajba kerül a trafikjog. A trafikosok, mit tehettek egyebet, beszüntették a Népszava árusítását. Mivel pedig nekünk se a trafikjogunk, se a szubvenciónk, sem más állami kedvezményünk nem forog kockán, köztudomásra hozzuk, hogy a Népszava példányai mai naptól kezdve az Ujj Szatmár kiadóhivatalában kaphatók! I Utazási cikkek, I fürdő áruk, úti bő- I röndök és kosarak I Ragályinál, m | ü kereskedő ifjak a nyolc órai zárásért. KériR a Közönség támogatását. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, juiius 9. A szociális haladás korát éljük. Az egyes társadalmi rendek sorra ébredeznek a tespedésből, egyesülnek, összefognak és minden eszközzel igyekeznek helyzetüket javítani. Az utóbbi évek története számos olyan szociális vívmányról tesz tanúságot, amelyről évekkel a mozgalom megkezdése előtt még álmodni sem mertek. Meg kell állapítanunk, hogy a vívmányok érdekében meginduló mozgalmakban eddig a munkásságnak az a része vezet, amely keze müvével, verejtékes izzadtsággal keresi kenyerét. Felfelé nehezen terjed az eszme. A vasalt nadrág még nem ösmeri a szociá- lizmust, a szellemi proletár félti fehér kezét attól, hogy a munkással kezet szorítva induljon harcba emberi jogának kivívásáért. A kőmives, az asztalos, a cipész már szervezve van és impozánsan egygyé tömörülve követeli és kényszeríti ki jogait. A kereskedő ifjúság, amely az úri rendhez húz, még habozik, gondolkozik, hogyan indítsa meg harcát azokért a jogokért, amelyeket a kőmives már régen élvez. Ha hatot üt az óra, a kőműves leteszi a maiteres lapátot, az asztalos otthagyja a gyalut, a nyomdász a vinklit, amit ezután végez, az külön órát,- külön díjazást számit. Csak a kereskedősegédnek, a jobbfajta munkásnak nincs hivatalos órája, ő görnyed, izzad egyetlen szabad óra nélkül a főnök és a közönség szolgálatában. Ezen a helyzeten a fővárosban már régen segítettek. Nehezen bár, de kivívták a nyolc órai zárórát. A vidék nagyobb városaiban is szabályozva van a munkaidő és — mint értesülünk — most a szatmári kereskedő ifjak indították meg a mozgalmat a 8 órai záróra érdekében. Az üdvös és emberi jogokat szolgáló mozgalom a Kereskedő Ifjak Köréből indul ki, ahol nehány lelkes fiatal ember tegnap este gyűlést tartott e tárgyban. A gyűlésen elhatározták, hogy a legszélesebb körben megindítják a mozgalmat, hogy tervüket keresztülvigyék és e célra a leghatalmasabb fórumhoz: a közönséghez fordulnak segítségért. Felkérik a vásárló közönséget, sőt mi már most, ezúttal is kérjük: ne keressék fel az üzleteket este 8 óra után. A vásárló publikumnak ez nem okoz semmiféle nehézséget, egy számottevő társadalmi osztályt pedig elősegít üdvös és emberies mozgalmában. Hisszük egyébként, hogy a terv megvalósítása a kereskedő-főnököknél sem fog nehézségbe ütközni és Szatmár kereskedő-ifjúsága rövidesen hozzájárul a nyolc órai zárórához. Másként, mint saját erejükből, úgysem érik ezt el, mert a mindenkori kormányok már négy esztendő óta ígérik a záróra rendezéséről megalkotandó törvényjavaslatot, de addig, amig a kereskedősegédeknek szavazati joguk nem lesz, a kormányoktól sem várhatnak semmi jót. nagyobb mennyiségű ölfát akár I., akár II. rendüt veszek 50—100—200 ölével készpénz fizetés mellett malmomhoz szállítva. Telefon 123. :: Emmerich Tivadar :: Aratósztrájk a nagy-ari határban — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, juiius 9. Eddig szerencsésen elkerültük Szat- mármegyében, hogy részünk legyen a sztrájkok legérzékenyebb fajtájában: az aratósztrájkban. Most, hogy a gabonaaratás elkezdődött, megkezdődött a hire az első aratósztrájknak is. Az aratók keveselték azt a bért, amit szerződésileg kikötöttek, mert a termés nem vált be úgy, mint a szerződéskötés alkalmával ígérkezett. Mivel megállapodásra nem tudtak a munkaadóval jutni, mert ez ridegen ragaszkodott a szerződéhez és semmiféle méltányosságra hajlandó nem volt, az aratók végső eszközhöz voltak kénytelenek nyúlni: sztrájkba állottak. Természetes, hogy a sztrájkra hamarosan rátették a magyar flastromot: csendőrséget vittek a nyakukra, hogy tegyenek igazságot. A sztrájk Groszwald Ádám nagyari bérletén ütött ki. amely a csekei és nagyari határban terül el. A bérlő és munkásai között napok óta húzódik a tárgyalás. A munkások keveselték azt a hányadot, -amit az aratási szerződésben kikötöttek, mert a termés sokkal rosszabb, mint a minőnek Ígérkezett és igy nem jönnek ki a keresetükkel. Minthogy pedig — mint említettük — a bérlő elzárkózott minden javítás elől, a munkások letették az aratószerszámot. A bérlő értesítette a sztrájkról a csekei csendőrséget, innen a szatmári szárnyparancsnokságot értesítették. A szatmári szárny parancsnoka: For- gách Vilmos azonnal intézkedett, hogy a szamoskrassói és szatmárhegyi őrsök küldjenek ki legénységet a csekei csendőrség megerősítésére. A közelebb fekvő őrsök legénysége ugyanis még mindig hiányos, mert a Budapestre kirendelt csendőrök még nem érkeztek vissza. Hogy sikerült-e a csendőröknek a békét helyreállítani, arról még nem érkezett jelentés. iS'Sss/rf/klr Egy hathónapos szép német iulldli’Jít. vizsla nőstény, különféle fajgalambok, fehér orpington tyúkok, csirkék és tojás. Használt kályhák, tűzhelyek, üstkatlanok, vaságyak, mosdók, kéziszekér, fürdőkád, vasmadrac, szántóekék, falszáritó kosarak, használatra is kaphatók. Eötvös :: utca 1. sz. Korona-udvar. :: ^iomobil-Bíajé; benzin j Fényképészeti cikkekben * nagy választék. SÜSS! \ ERÓSJH BÉbH Diana drogériájában \ Szatmár, Hám János-u. i híd- és csatol na-es itató vályúk, beton oszlopok, viztartó-medene-ék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók íj Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. Teelfon: 260. #
