Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-07 / 82. szám
1 II polgári fiúiskola építésének Dálialatba adása. fl szatmári iparasoít oédeime. Szatmár, julius 6. A polgári fiúiskola építésére érkezett ajánlatokat tegnap d. e. 11 órakor tartott ülésében vizsgálta meg az e célra kiküldött bizottság. Az ülésen megjelent Sárkány Ervin Ottó budapesti műépítész, a polgári iskola tervezője, aki részletesen ismertette az egyes ajánlatokat. Mindenekelőtt megállapította a bizottság, hogy az összmunkára adott legolcsóbb ajánlat a Tarján és Somogyi budapesti építészeké, akik 315.737T6 koronáért hajlandók felépíteni a polgári fiúiskolát. Megállapította továbbá azt, hogy Révi és Gál ajánlatából kikapcsolva néhány részletet, ha részükre adatik ki az építés, — a polgári iskola 324.863*07 koronáért felépíthető. Ilyenformán ez az egy szatmári vállalkozó ajánlata közelíti meg leginkább a budapesti vállalkozó ajánlatát. Igaz, hogy 9400 koronával drágább, azonban tudjuk azt, hogy Révi és Gál olyan építész vállalkozó, aki a faipari szakiskola építéséért dicsérő oklevelet kapott a ministeriumtól. A ki pedig az államnak tudott építeni, bizonyára különös ambícióval fogna építeni a városának. De korántsem akarunk egy vállalkozó mellett állást foglalni. Nekünk csak az a célunk, hogy Szatmár város részére szatmári vállalkozó és szatmári iparosok építsenek. Mert eltekintve attól, hogy nagy megszégyenítés volna vállalkozóinkra, ha nem akadna közöttük alkalmas, aki felépítsen egy iskolát, nagy anyagi érdeke is a városnak, hogy a mai hallatlan nehéz pénzügyi viszonyok között a saját adófizetőit támogassa. Egyébként a bizottság maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ily értelmű javaslatot tett a közgyűlésnek. Kikötötte ugyanis azt, hogy az esetben ha budapesti építész kapná a vállalatot, köteleztessék az illető, hogy az összes munkálatokat kizárólag szatmári iparosokkal végeztesse. Erre azonban az a megjegyzésünk, hogy ez igen szép dolog, azonban ennek az ellenőrzése teljes lehetetlenség. Azért ne szégyeljünk egy kis lokálpatriotizmust s adja oda a város ezt az építkezést valamelyik megbízható szatmári vállalkozónak. Révi és Gál ajánlata mellett figyelemre méltó még a Weszelovszky Testvérek ajánlata, amely azonban 9000 koronával drágább az előbbinél. Mint, követendő példát említjük meg itt, hogy Nagykároly városa pár hónap előtt 17 ezer koronával drágábban adta ki ugyanezen iskola építését nagykárolyi vállalkozónak, mint amennyi a szatmári vállalkozók ajánlata volt. Lokálpatriotizmus, helybeli iparpártolás tekintetében példát vehetünk Nagykárolyról. A világ legfőbb poudere a híres: „Ideál“ pouder, melyet minden úri nő használ. Főraktár* Brünn Sándor gyógyszertárában a „Megváltóhoz“. Szatmár, Deák-tér 15. szám. Tennis - labdák, labda-ütök, halászati cikkek Rsfílpii. a nagyon gondosan furott mélyfúrású ku- tűink, melyek legalább 80 méter mélyek, szolgáltatnak az adott körülményekhez képest elég jó vizet. A mi pedig a víznek ipari: célokra való használatát illeti, hát bizony az is meglehetős kényes dolog, csakhogy ott mindig lehet segíteni mert hozzáadni szabad, ennélfogva a vizet minden üzem részére használhatóvá tehetjük. m ww i Irta: dr. Szóbél József, kir. tvsaéki Me»vegyész. Az élet legfontosabb kellékei a levegő és a víz. Maga az emberi test kétharmadát a viz teszi,, miután azonban a szervezetben a viz az anyagcsere folytán folytonos csökkenéseknek van kitéve, szükséges annak pótlásáról gondoskodnunk. Ezért a vizet direkt is indirekt formákban vesszük magunkhoz, részben mint nyers vizet, részben pétiig mint táplálkozási anyagaink rendes alkotórészét. Egy felnőtt ember napi vízszükséglete élvezeti célokra kb. 2—3. kgr. A víznek ezen fontos szerepénél íegva, tehát bizonyos követelményeink lehetnének annak jóságára nézve. Ha kényszerítve volnánk a vizet ép úgy mint más élelmi szereinket kereskedőktől beszarezni, nagyobb igényeink lennének annak jóságára vonatkozólag. Miután mint a természet gazdag adományát kapjuk, legfeljebb panaszként említhetjük meg a különféle vidékek kedvezőtlen talajviszonyait, mely nem látja el a vizet mindazon alkatrészekkel, melyek annak kellemes, üdítő izt kölcsönöznek. Nem okozhatunk senkit, a ki a vízszolgáltatásban részt vészén, mert csak rendelkezésére álló vizet adhat. Különösen ezen a vidéken, ahol bizony az eddigi vizsgálataim sem a legjobb vizekről számolnak be, csak a kényszerűség hatása alatt kell javarészt az itteni vizeket, mint élvezetre alkalmasaknak minősíteni, jobb hiányában. Általában, egész Szatmár vize szikes víz. ami már magában véve nem kellemes, nem elég kemény, holott a keménység — melyet a vízben oldott sók okodnak — egy bizonyos foka, határozottan jó hatással van az élvezetre szolgáló vizeknél. Szatmár vizei többnyire zavarosak, szaguk van, melyet javarészt a vízben oldott vas és salétrom okoz, mely vas a legrövidebb állás után mint csapadék válik ki. Helytelenül használják széliében a viz tisztítására vonatkozólag a szűrés helyet a destillálás kifejezést. Mert mig a szűrés csak a csapadékos részektől szabadítja meg a vizet — úgy ahogy — mert még mindig visszamarad a szűrt vízben is olyan alkatrész, mely állás után újabb zavarosodást idéz e-lő. A destillálás egészen mást jelent, a destillált viz nem tartalmaz semmit a puszta hyd- rogénen és oxygenen kiviil, mely a víznek konstitutióját alkotja. Destillált viz a felforrt viz páráinak a lecsapódása, élvezeti célokra nem alkalmas. Nekünk olyan vizre van szükségünk, mely igenis tartal- ! máz oldot sókat, mert azok között van az, a mi üdít és kellemes. Vizeink majdnem kivétel nélkül tartalmaznak salétromot, ammóniát és tetemesebb mennyiségű szerves anyagot. Csak M-z még Dalaid e tájakon, akii nem tud minden legkisebb részletet, arról a munkácsi pofozási esetről? Van-e még ebben a forradalomtól vereslő hazában két ember, aki na' tudná pontosan, a legbiztosabb pontossággal megmondani, hogy milyen a kisasszonynak az ő orra meg a szeme, a teste meg a lelke, a bluaai meg a haja és hogy hol is vette azt a selymes lokniját ? Aligha lesz. S ha akadna két ilyesmi is, akkor azok bizonyára igazán komoly emberek lehetnek. S azok manapság amúgy sem számítanak. Széles e hazában minden nem vak lélek ismeri a; botrány minden részletét. Oh te régi jó magyar betegség, a felületességnek nevezett szeretetreméltó baja minden magyar embernek, ugyan hová lettél ? Lámj. már nem is vagyunk felületesek. Lám, már alaposan is tudunk valamivel foglalkozni. Érdeklődünk minden apróság iránt, kevenc lapjaink kétoldala- kat szentelnek tudós szomjunk kielégítésére, tekintbe veszünk minden legkisebb s fontosnak, alig látszó körülményt,, hogy aztán véleményt alkothassunk, ítéletet mondhassunk — egy pofon felett. Azt mondják: az ország lázban van. Holmi politikai ba.jok lázba hozták volna és most gyorsult érverésü kezek egy nagy, lázas verekedésre emelkednek a levegőbe. A kezek, hirtelen lekulianak, a láz,, egy ország láza hirtelen lecsillapul, Demokráti Samu nem kiált a titkos után, Raccsoló Arisztid nem szidja Polónyit, mert valami egyéb került szőnyegre: egy katonát felpofozott egy kisasszony. Mi. az, aminek az előzményeit tiz esztendővel visszamenőleg kutatja föl és Írja meg a sajtó ? Talán egy irodalmi esemény az, talán egy fölfedezés, valami uj tudományos elmélet, avagy éppen a politikai események ? Hiszen éppen az utóbbinál volna különösen helyénvaló, hogy a világnak eme leggyöngébb memóriája nemzete, a magyar nemzet, tájékoztassák az előzményekről is. Nos, mindezt nem érdemesítette ft sajtó erre a nagy- tisztességre. Vájjon miért lett hát egy ily nagy, riporter leutazásokkal terhelt apparátus mozgásba hozva? Mert meg kelleti állapítani ennek a forradalomtól vereslő,, iázban égő országnak a kedvéért, hogy ; miként is történhetett az az esemény, i hogy Munkácson egy hölgy fölpofozott egy katonát? Erről beszél közel egy 'hete nagy Magyarország és patentkapcsölt részei. Egy pofon áll az érdeklődés horizontján. Demokráti Samu a kávéházi asztalnál órákig magyarázza a kisasszony igazát. Pedig fogalma sincs arról, hogy ugyan mi köze hozzá ? Sohse pofozott szegényke senkit és a famíliában sem volt talán soha törvénytelen gyermek. Raccsoló Arisztid viszont a kegyelmes urat védi, pedig csupa véletlen, hogy Arisztidnak hívják, raccsolni meg akkor tanult meg, amikor hid- és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, viztartó-c esicék és mindeniéle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók j Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. TeelSon: 280.
