Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-06 / 81. szám
19)2. július fi közigazgatás általános rendezésével kapcsolatban. De hát ez az Ígéret már évtizedes múltra tekinthet vissza és épen azért nem nyújt a jegyzői karnak garanciát, mert kapcsolatos a közigazgatás rendezésével. Jól tudjuk azt, hogy a mi sajátos államjogi helyzetünknél, de! a történelmi fejlődésnél fogva is közigazgatásunk általános reform-' ja elsőrangú politikai kérdés. Hol van a jegyzői karnak biztosítéka arra, hogy a politikai helyzetnek kulcsa két év múlva is azok kezében lesz, akik két év alatt megalkotják a közigazgatás reformjának korszakos tervezetét, hol van a garancia, hogy nem a két év utolsó hónapjában jön egy uj kormány, egy uj többség, amelynek | megint két évre van szüksége másj alapokon nyugvó reformmü elkészítésére, hol van a biztosíték arra, nem fog-e ez igy menni évtizedeken át! Külön kell választani a jegyzők anyagi helyzetének javítását a közigazgatás reformjától, ahogy azt anyagi kérdések rendezése a vármegyéknél és városoknál is kikap- csoltatutt a közigazgatás reformja-; ból. Meg kell ezt a problémát sürgősen oldani, mert közigazgatásunk teljesítési képessége forog veszélyben s küszöbünk előtt áll annak teljes csődje. Nem azt kell most keresni, hogy ki a felelős azért, hogy közigazgatásunk csőd előtt áll, mert a felelősség megállapítása a bajt úgysem háríthatja el, hanem azt kell a kormánynak keresni, az érdekeltnek pedig követelni, hogy a jegyzők jogos igényei kielégittes-1 senek. Mert ha egyszer a jegyzők leteszik a kalamárist meg a pennát,, ezt az egész képviselőház sem fogja tudni pótolni még rendőri és csendőri segítséggel sem. Ezt a nemzeti veszedelmet pedig, amelynek eiőbb-utóbb természetszerűleg be kell következnie, meg keli akakályoznia a kormánynak úgy a saját érdekében, mint a közigazgatás és az elismerésre régen rászolgált jegyzők szempontjából. A világ legjobb poudere a híres : „Ideál“ potider, meivet minden úri nő használ. Főraktár Brünn Sándor gyógyssertárá- ban a „Megváltóhoz“. Szatmár, Deák-tér 15. szánt. 1 gazdasági s juppi szaRoszíáfy ülése. Szatmár, Julius 5, Tegnap d. u. 3 órakor tartotta a város háztartási bizottsága dr. Vajay Károly, kir. tan. polgármester elnöklete alatt ülését, melyen a hétfői közgyűlésen tárgyalás aiá kerülő ügyeket készítették elő. A bizottsági tagok, dacára a nagy hőségnek, a szokottnál nagyobb számban jelentek meg az ülésen, tekintettel a nagy fontosságú s érdekes tárgyakra. Németi gazdasági ismétlő iskola. A németi részen létesítendő gazdasági ismétlő iskola céljára szükséges telek megszerzése volt az első tárgy, amelyre a beérkezett ajánlatok képezték a tárgyalás alapját. Végeredményében arról volt szó. hogy megvegyék-e a németi ref. egyház által horribilis áron felajánlott (36.000 K) teiket, vagy pedig a város tulajdonát képező valamely ingatlant adják át erre a célra. A bizottság Bodnár Alajos, Bariba Kálmán. Tanódy Márton s dr. Vajay Károly hozzászólása után abban állapodott meg, hogy az ügyet további előkészítés végett visszaadja a tanácsnak. A szatmárhegyi Templom-ut kikövezésé. A Szatmárhegyen az iskolától a Templomhoz vezető ut kikövezésére nézve a Tanács javaslatot terjesztett elő, mely szerint az 500 m. hosszú ut kikövezése 8000 K költséggel megoldható. A hegyiek régi jogos kívánságát már tovább halogatni nem lehet s a bizottság nem is zárkózott el előle. Ezen utat, mely jelenleg még nem törvényhatósági ut, törvényhatósági úttá nyilvánítani, még ez év folyamán kiköveztem! javasolta s utasította a Tanácsot, hogy az egész Szat- márhegy kikövezésére vonatkozólag készítsen tervet és javaslatot s ezt mielőbb, de még ez év folyamán terjesze elő. A város s a villamosmü 1911. évi zárszámadása. Az 1911. évi városi háztartás zárszámadását, melyet Figus Albert főszámvevő ismertetett, dr. Kelemen Samu orsz. gyűl. képviselő hozzászólása után a bizottság egyhangúlag elfogadta. Ezen zárszámadás részleteit az-Uj Szatmár legelőször ismertette s igy részleteibe most nem bocsátkozunk. A villamosmü 1911. évi Il-ik felérői szóló zárszámadását a bizottság szintén elfogadta. A napi díjas írnokok Sizelésrendezése. Figus Albert főszámvevő előterjesztésére végre megoldást nyer a városi alkalmazottak legrosszabbul javadalmazott részének, — a városi napidijasok fizetésrendezése. E szegény fehér rabszolgák között nem egy van ott évtizedek óta, ki nagy közigazgatási gyakorlattal s tudással rendelkezik s ugyancsak hasznavehető. Ezek fizetésére nézve a bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi 1*60 K, — a második — harmadik s negyedik évben 3 korona, — s az ötödik évi szolgálattól kezdve 4 korona napiöij lesz. Ez mégis türhetövé teszi helyzetüket. Apróbb tárgyak. Ezeken kívül elfogadta a bizottság a Tanács azon előterjesztését, hogy az átutazó pénzügyi tisztviselők részére az uj adóhivatallal kapcsolatban 1 szoba építtessék 2947 K eiöiránvzott költséggel. Elrendelte, hogy egy seprőgép beszerzésére nézve intézkedjék a Tanács, vegye fel a jövő évi költségvetésbe, azonban előzőleg szerezzen tájékozást arra nézve,. Az busitott; leginkább, hogy a fiatalok alig mertek egymásra nézni. Ritkán beszélgettek, akkor is unalmasan íagyo- san."A!kisunokaöccs kétségbeejtő.en unatkozott : többször rajta kaptam, hogy a szája elé tartja a tenyerét, hogy egy-egy ásitást elfojtson. A harmadik nap az unokatestvérem tudatta velem, hogy hirt kapott hazulról, mely gyors visszatérését teszi szükségessé. — Vége mindennek! mondtam magamban. Huszonnégy óra alatt ilyen dolgot lehetetlen nyélbe ütni. Épen efölött törtem a fejemet a park bejáratánál, mikor egy harsogó hang szólított meg: — Hé, öreg Palkó! A vérem egyet fordult bennem. Az ember, aki közelemben felbukkant, nem volt más, mint Earamond Numa nagybátyám, kedves és borzasztó ember, megrögzött délvidéki, mókás természet és jó pajtás, kinek jelenléte életet öntött minden társaságba. Most valóságos katasztrófa gyanánt szakadt a nyakamba. Mert hatalmas tréfás kedvén kívül Numa bácsi kissé borsos kifejezéseket használt, aminőket itt-ott ellesett. Különösen egy sza- vajárása volt, melyet sűrűn alkalmazott s mely bizonyosan a velőkig meg fogja botránykoztatni a Gülemainéket. Már csak a gondolat is erre hideg verejtékkel verte ki a testemet. — Hogy vagy? kérdezte tőlem, s hatalmas tenyerébe kapta a kezemet. — Numa bácsi, mondtam neki kétségbeesve, a rokonaim vannak itt, északsarki emberek, fókák. Féken tartjuk a nyelvünket,hogy már majd belebetegszünk, mióta itt vannak. — Én ériem sohase aggódj! röhögött a bácsi, érinek nagyon gyors finom felfogása volt. Majd gondom lesz á szótáramra. És valóban oly merev magatartást öltött, hogy egészen meglepett vele. Öt perccel később reggelire csöngettek; a _oink előkerültek. A Numa bácsi bemutatása baleset nélkül megtörtént s az előételeken túlestünk anélkül, hogy egy illetlen szó kiröppent volna a vén tengeri medve pajkos száján. Komolyan és fenségesen viselkedett, akár egy hidalgó. De amint a pecsenyébe kóstolt, elnevette • magát. — Ez aztán pompás! Nyalom a kezét a szakácsnőtöknek. A feleségem, a leányom és én magam is reszkettünk, mintha vitriollal öntöttek volna le. Vendégeink mosolyogtak, szerintem gúnyosan. Numa bácsi ellenben zavartalan maradt, nyilván észre sem vette, hogy elszólta magát. Pár pillanat múlva a fiatal Gillemain az angol király halálát emlitette fel véletlenül. — Por fülébe, más helyébe! mondta rá Numa bácsi joviálisán. És mig én nem tudtam, hová lenni rémületemben, újra mosolyogni láttam a vendégeimet. Hajh, a bácsi nem érte be ennyivel. Hosszú halgatás után amint az inas salátával kínálta, egy elutasító mozdulattal megjegyezte. — Jó lesz az a bornyunak; én nem élek ilyen dudvákkal! Szédület fogott el; lehunytam a szemeimet s a reggeli végé g levert maradtam. A kávénál halvány reménységem támadt. Kiültünk a verendára. A lányom zongt oz ült és Brahms-féle komoly
