Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-28 / 100. szám
2. oldal UjJmtmí 1912. juüus28 A mi subventiónk a közönség elismerése és sugallatának kizárólag a közönség érdeke. Es még egy. Az igazság. Amit a zenede kérdésében róluk és eddig irtunk, az utolsó betűig a szinigazság maga. Nem félrevezetjük, de felvilágositjuk a város közönséget. Nem frázisokat, hanem tényeket írunk, nem gyanusitgatunk alattomban, hanem megindokoljuk a vélekedésünket. Tényeket Írunk. A tény pedig, hogy végre rátérjünk, hogy a szatmári zenede aziország egyik legkitűnőbb zeneintézete volt és rövid két év alatt teljesen tönkrement, elzüllött. Elzüllött pedig a lelkiismeretlen vezetés és a rendszertelen, ha- nyag, pontatlan tanítás miatt. Számos család kivette gyermekeit a zenedéből és otthon az idősebb zeneértő családtag tanítására bízta, mert a növendékek a zenedében kétségbeejtő visszafejlődést értek el, aminek oka bizonyára nem az, hogy a nagytemplomnak két tornya van. Az is tény, hogy a szatmári zenedéből régen számos növendéket vittek fel a fővárosi magasabb zeneiskolákba, ahol tanulmányaikat folytathatták és befejezhették. Az is tény, hogy mert ugyanazon magasabb intézetek a növendékeket azzal a megjegyzéssel lökték vissza a felvételi vizsgán, hogy nem előre, de visszafelé haladtak a helytelen tanítási módszer miatt. És ezt sem a kisujunkból szoptuk. Hát az a basáskodás, ami a tanítványok beosztása körül folyik ? ! A természettői kiváló zenei tehetséggel megáldott növendékeket, rendszerint kiválasztja magának a „tanszak vezető tanára“ és brillirozik vele és Írja és íratja magáról a nem kellemes szagu és már a csömörlésig unalmas öndicséreteket. A közepes és gyenge növendékek pedig ugyanezen tanszak szerényen, feltűnés nélkül dolgozó, de dolgozó tanerőinek osztották ki oktatás végett, akikről azonban mindig hallgatott a nagydob. Ezeknek a szerényen, feltűnés nélkül dolgozó mellék tanerőknek a neveit nem igen olvassuk az újságokban. Pedig egyikmásik kiforrott vérbeli művésznő közöttük. A fizetésük az igen csekélység. Alig 6—7 száz forint, már az a 2400 korona, amivel a Szőnyi Margit urhöigy átvételét kimondta a város, óh ez már szörnyen sok. Pedig a zenedei tanárok és tanárnők évi fizetése az egész országban mindenütt több, mint 2400 korona. Azért a munkáért, amit végeznek, már t. i. aki csakugyan végzi, nem fizetés 2400 korona. Ez az összeg intelligens egyén részére, különösen ha egyedül élő, önálló nőről van szó, kevesebb, mint a létminimum. Azonban ezeken a fehér rabszolgákban kellett kispórolni azokat a horribilis ezereket, amiket az igazgatónak és a zongora tanszak vezető tanárának kellett fizetni. Hiába spóroltak azonban, hiába emelték a tandijakat, nem bírt a zenede exisztálni. Tönkrement a zenede anyagilag és le lett járatva az á nivó, amit a növendékeknek el kellett volna érni. A növendékek haladtak a zenede anyagi haladásával egyenes arányban visszafelé. Egyenesen_ visszafelé. És mert lett nagy baj, megijedt a Dalegylet. Megijedt a tanári kar. Megijedtek az összes al, fő, vezér, ügy és tanszak igazgatók, hogy azokat a jó zsíros fizetéseket azért a gyönyörű munkáért ki fogja nekik megfizetni. Nagy volt a szűkülés. De mit tesz isten ? Mit ? Azt teszi, hogy segít ott, ahol ilyen nagy baj van. Elküldi a jólelkü Város bácsit és az a gazdag amerikai nagybácsi szerepét eljátszva egy pillanat alatt kihúz mindenkit a hínárból. Közben azonban majdnem a nagybácsi került a hínárba. A szerencsés véletlen folytán azonban itt vagyunk mi és figyelmeztetjük a vaksi Város bácsit, hogy kérem szépen tessék vigyázni és ne tessék belé lépni ebbe a’ izébe, ebbe a hínárba, amit az egész nagy világon más, sokkal egyszerűbb néven neveznek, csak Szatmáron hívnak zenedének. Ilona erőmé ■ Ilona szappan kéz és arcápolásra a legjobb. Kapható BRÓÜS BÉbH Diana drogériájában Szatmár, fiám 3állOS-'ü. nnnnrnnnnnnnnnnmnnnnnnmaamaDDaa § BRAUN MÓR vizvezetékszerelő □ □ Szatmár, Hidköz 1. Alapittatott 1854 □ □ Készit szoba- és gőzfürdőt, vízvezetéket, szívó □ H és nyomószivattyukat. Raktáron tart pálinka- [=j □ főző, mosó- és takaréktüzhely-üstöket, per- □ □ — metezőket és mindezek szerkezeteit — □ □ _ □ nrinnnnnnnnnnmnanDaDanDDaDDapaDma Egy lecsúszott exisztenczia. Huszártöfiadnagy^ől kórházi szipoly. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Fehérgyarmat, julius 27. Az elmúlt télen történt, hogy egy borzalmas hideg estén egy rongyos, züllött kinézésű csavargó ember állított be a Pannonia-kávéházba. Mielőtt a pincérek feltartóztathatták volna, a kávéháznak vendégek által körülült nagy asztala előtt állott meg és miközben széditően dőlt belőle az italszag, alázatos hangon megszólalt: — U. G. vagyok (és itt egy vár- megyeszerte ösmert nevet mondott), huszárfőhadnagy voltam, de most koldulásból élek. Arra kérem az urakat, legyenek kegyesek a pincéreknél kijárni: engedjék meg, hogy a kávéskonyhában megmelegedjem, mert nincs hova mennem és az utcán már megvesz az isten hidege. Mindenki megsajnálta a didergő, nyári ruhás alakot, a sorsa is megindította az embereket és igy egy pár hatos hamarosan összegyűlt a szerencsétlennek, akit a pincér kivezetett a honyhára melegedni. Alig ült azonban ott nehány percig a volt huszárfőhadnagy, akinek arcáról leritt a delirium, a nehány hatos idegeskedett a zsebében és lassan, szinte lopva, ellépett. Most már nem fázott, a néhány hatos melegítette és vitte, ki tudja melyik zugkorcsma felé, ahol a volt fényesruháju huszártisztet várta az otthon, a csavargók otthona, a baráti kör, a korcsmatöltelék társaság. Most Fehérgyarmatról érkezik kire az exhuszárhadnagynak, aki sokáig tartózkodott az ottani kórházban. Különösen kórházi körökben ösme- retes spécies a szimulánsoknak az a fajtája, az úgynevezett kórházi szipoly, amely arra spekulál, hogy betegséget színlelve felvétesse magát valamelyik kórházba és ott munka nélkül, kényelemben, tiszta lakásban, biztos koszton tengődjék, amig tűrik. Amikor valamelyik kórházban aztán rájönnek a furfangjára és kiteszik a szűrét, megy a másik kórházba, amig bele nem kerül abba a hivatalos lajstromba, amelyet a közigazgatási hatóságok állítanak össze az ilyen hivatalos betegekről és amelyet minden kórházzal közölnek, hogy az ilyen szipolyt fel ne vegye potyatartásra. Ilyen kórházi szipoly lett a volt huszárfőhadnagyból, U. G.-ből is, aki bejárta már az országnak majdnem minden kórházát és kőrútjában elérkezett Fehér- gyarmatra is. Itt tartották egy darabig, de miután dr. Kiss Antal kórházi főorvos megállapította, hogy a volt huszárfőhadnagy egészségi állapota nem kíván kórházi ápolást, csak azzal a feltétellel volt hajlandó a kórház kosztján megtűrni, ha a kórházi gondnoknak segít munkájában. Sőt a főorvos még tovább is ment jószívűségében, kieszközölte a főszolgabírói hivatalnál, hogy ott is adjanak munkát U. G.-nek, hogy az ellátáson kívül némi keresetre is tegyen szert. Egy darabig ment is a dolog rendben, mig a mellékkereset italhoz nem juttatta ismét a szerencsétlen embert. Italos állapotában azonban összeveszett a főorvossal, goromba volt vele szemben és durván viselkedett, mire a főorvos kidobta a kórházból, sőt intézkedett a szolgabiróságnál is, hogy az exfőhadna- gyot onnan is bocsássák el, ami meg is történt. A nyomorult ember módfelett elkeseredett, hogy kiesett a kényelmes életmódból és bánatában elment a korcsmába, ahol leitta magát. U. G. tegnap este ittasan kiment a piacra és ott megleste dr. Kiss Antal kórházi főorvost. Mikor ez elhaladt mellette, hirtelen nekitámadt és ütlegelni kezdte a főorvost, akit beledobott az árokba is. A szerencsétlen, lezüllött, deliriumos embert a csendőrség letartóztatta. SCHERLÍKG □ fényképészeti mű terme a PAJÚNOJVIA udvarán, (földszint) ¥ Kényelmes kocsibejáiat. Telefon 375. F BETON KÚT, hid- és csatorna-csövek, itató vályúk, beton oszlopok, víztartó-medencék és mindenféle betondolgok valódi jó minőségben s csinos kivitelben kaphatók Kosa Bertalan és Fia Betongyárában. Telefon: 260.
