Új Szatmár, 1912. július (1. évfolyam, 77-102. szám)
1912-07-18 / 91. szám
1912. jullus 18 3. oldal Ußatmm Készül a feljelentés a kormány ellen. Budapest, julius 17., este 9 óra. Az ellenzék terjedelmes feljelentést készül beadni a kormány ellen Tisza és társainak alkotmánytipró erőszakoskodásai miatt. A lapok már azt Írták, hogy a feljelentés már el is készült és elküldték áttekintés végett az érdekelt ellenzéki képviselőknek. A feljelentést dr. Visontai Soma készíti, ki ma kijelentette, hogy bár már a munka nagyjában elkészült, de még nincs olyan stádiumban, hogy az érdekelt képviselőknek el lehetett volna küldeni. Akik a félig kész munkába bepillanthattak, azt mondják, hogy Visontai gigászi remekművet alkotott és főleg a törvényesség szempontjából foglalkozik Tiszáék eljárásával. II nagyváradi rendőrség botránya Nagyvárad, julius 17., este 9 óra. A váradi rendőrség tegnap erkölcsrendészeti razziát tartott. A város legelőkelőbb helyén, a Béhmer-téren letartóztatták egy nagyváradi dúsgazdag cipőgyáros leányát, ki bevásárolni járt a városba. Bekísérték a rendőrségre, hol az ügyeletes rendőrtiszt egy cellába csu- katta és kijelentette, hogy másnap hatósági orvos által megvizsgáltatja. A kétségbeesett urleány két órát töltött a cellába s akkor is csak úgy tudott szabadulni, hogy szülei és vőlegénye, kik megtudták a dolgot a rendőrségre siettek és igazolták. A leány szülői megtették a feljelentést a rendőrség ellen. Gyilkos csendőr. Pécs, julius 17., este 9 óra. Viharosi és Egyed csendőrök őrjáraton voltak és egymás háta mögött haladtak az országúton egy közeli községbe. A hátra maradt Egyedi egyszere csak lekapta fegyverét és háromszor Egyedre lőtt. A két első lövés célt tévesztett a harmadik Egyed lágyékába fúródott. A gyilkosságot látta egy erdőkerülő és vészlövéseket tett, mire a gyilkos eldobta fegyverét egy közeli erdőbe menekült, ahol üldözői el is fogták. A gyilkos csendőr bevallotta, hogy tettét azért követte el, mert Egyed nem akart vele a korcsmába menni, sőt mint felebbvalója a szolgálati szabályzatra való hitkozással egyenesen meg is tiltotta ezt neki. Időjárás. Budapest, julius 17. d. u. 2 óra. Az időjárásban lényeges változás nem várható. Sürgönyprognózis : Változás nem várható. Déli hőmérséklet: 218 C. TŐZSDÉK. Budapest, julius 17. Értéktőzsde. Magy. hitel 849 — Osztr. hitel 655’— Jelzálogbank 463-50 Leszámítoló 546 — Hazai 301-50 Magyar bank 655.50 Rimamurányi 767-50 Közúti vasút 763-25 Városi vasút 411-50 Salgótarjáni 753’— Koronajáradék 8§/70 Gabonatőzsde. Búza ápr. (1913) 11-71 Búza okt. 11-38 Rozs okt. 9-29 Tengeri jul. 9-06 „ aug. 8-93 „ 1913. májusra 7-57 Zab okt. 9-36 Megjelen naponta reggel 5 órakor Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 16’— Egész évre . . K 18 — Félévre . . . K 8'— Félévre . . . K 9-— Negyedévre . . K A-— Negyedévre . . K 4 50 Egy hónapra . K 140 Egy hónapra . K 170 Egyes szám ára 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 un hírek Werbinich úr megszökött Gyarmatról. Werbinich urat ezúttal Havas Aladárnak hivták és közjegyzői irnoki minőségben lavírozott a kaszinói tagság és a fogház között. Talán éppen azért ragaszkodott olyan görcsösen a kaszinóhoz, mert esténként, mikor otthon magábaszállva imáját végezte, belátta, hogy az ö kaszinói tagságát csak egy döccenés választja el a fogház vagy éppen fegyház törzskönyvétől. Már pedig azon az utón, amelyen ő haladt, sürjen előadódtak ilyen döc- cenések. Legelőször valahol Ugocsában a mezön találkoztam a fehérgyarmati Catóval. Én parasztszelceren zötyögtem, ö gyalog járta keresztül-kasul a mezöt. Rövid vadászharisnyában, puskával a vállán, patrontáskával és nyomában haladó keshedt kutyájával tekintetes főszolgabíró urnák néztem, meg is sü- vegeltem. Második találkozásunk már ke- vésbbé volt ilyen előkelő. Legalább Werbinich urra nézve nem. Avaspatakon, az Úristen hátamö- gött, az ugocsa-máramarosi határszélen találkoztunk egy árverésen. Werbinich ur ugyan sajátarculag nem volt jelen ezen az árverésen. De ott volt a szelleme, a keze munkája, amely kicsakli- zott egy csapat nyomorult oláhembertől egy félfalura való ingatlant és árve- reztette a saját adósságában. Sok jóakarat kellett hozzá, hogy a szerencsétlen emberekkel meg tudjuk vétetni az árverésen a saját ingatlanaikat. Mig az árverés tartott, Werbinich, Havas ur a halmii kaszinóban klá- berezett az úri társadalommal és becsületszavát adta, hogy az ultimót bemondta, csak a partnerei feledkeztek meg róla. Mikor már az ugocsai föld nagyon égett a talpa alatt, mikor már minden virágot leszakított, amit Ugocsa neki teremhetett, összeszedte a cók-mókját és az útiköltségét és áthelyezte magát Fehérgyarmatra. Ott is közjegyzői irnoki minőségben feküdt bele a társadalmi életbej amelyet egyszeribe két kézzel kezdett rendbeszedni. Egyik kezével purifikálta a társadalmat, másik kezével gondosan elhárította ezt a purífikáló munkát a saját magánügyeitől. Purifikálni akarta az igazságszolgáltatást, elment akár a miniszterig is, kisepergette a kaszinót, üres idejében pedig kikopasztott egy-egy áldozatra szánt pasast, akit sikerült a körmei közé kaparintani. Közben elitélték ok- irathamisitásért is vagy kétszer, de Werbinich ur csak szerepelt, szerepelt, amig kezdett igen tág lenni előtte a kaszinó ajtaja és a menekülés menetrendjében ki nem ókumlálta magának a végállomást, melyet olyan nagystílű emberek részére fedezett fel Kolumbus Kristóf, akiknek nagy stíljét nem bírja el a hazai társadalom. Voltaképen egy-egy ilyen Havas Aladár nem is nagyon érdemli meg, hogy észrevegyenek egyebet az életéből, mint amit a büntető igazságszolgáltatásnak kötelessége észrevenni. És ha [ilyen hosszasan szó esik róla, csak azért van, mert a Havas Aladárok csak úgy nyüzsögnek körülöttünk. Jönnek Werbinichek — honnan, miért, nem tudja senki — jönnek és leülnek a kávéházi asztalodhoz. Biztos a fellépésük, kivagyok-mivagyok a modoruk, fennhéjázó a viselkedésük, elegáns a ruházatuk, nyolcezer embert öltek meg már páros viaskodásban és hajlandók véres duellumra kiáltani még ha éjszakai álmukból keltik is fel őket. Ezek a Werbinich-ek, a kivagyok- mivagyok urak. Mondom: leülnek az asztalodhoz, elszéditenek az előkelő modorukkal, letegeznek, karonfogva visznek végig a korzón, váltót iratnak alá véled, de az se baj, ha nem közvetlenül irod alá, alá tudják írni a nevedet ők maguk is. Udvarolnak nőd őnagyságának, kölcsönt kémek tőled, vizitelnek nálad, elnyerik a pénzedet. Eközben adósok maradnak, betáb- láztatják a fellépésükre az összes terheket, amit az ebben a könnyen hivő világban elbír, ellopják a kártyapénzt a pinkából, nem rendezik az általad zsirált váltókat és végül el se mennek hozzád bucsuvizitre, mikor hajóra szállanák, hogy többé ne legyen kivel tege- ződnöd. Szent atyám, mennyi ilyen Werbinich éldegél itt közöttünk, hány ilyen senki grasszál a nyakunkon és milyen kevés a Havas Aladár, aki hajóra szálljon . . . (i). — A püspök kinevezései. A püspök dr. Bakkay Kálmán gymn. hittanárt a papnövelde aligazgatójává és theologiai tanárrá, azigy megüresedett gyamnasiumi hittanári állásra pedig Varjas Endrét nevezte ki. Örömmel vesszük ennek a hírnek különösön a Varjasra vonatkozó részét, mert igy alapos reményünk van arra, hogy a kinevezés révén sikerül tőle a szatmári sajtónak végre megszabadulni. — Üzemszünet egy malomban. A Nagykárolyi Első Mügőzmalomban, feldo- gozandó anyag hiánya miatt, az üzemet folyó hó 23-ig felfüggesztették.
