Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)

1912-06-14 / 63. szám

2. ciriai 1812. junius 14 tymmm Tiszát a famíliája hagyomá­nyos szerencséje ezúttal megmen­tette. Bizonyára nagyobb dolgokra tartogatja még a végzet. Eddig még nem. szolgált rá a halhatatlan­ságra, most kezdi megérdemelni. Hosszú politikai pályáján semmi nevezeteset nem tett s úgy látszik, ezt maga is érezte. Őrült ambíciója, mellyel a tehetsége sohase tudott lépést tartani, végre megtalálta a neki való teret. Eddigi szereplésé­nek csak egy emléke van: a petró- leuimpanama. — Most már lesz más is : a petróleum-grófból magyar Trepov lett. Ő ugyan Cromwell szeretett volna lenni, de az nem sikerült neki. Ahhoz lángelme kell, ő pedig államférfinak csak kis sza­tócs, aki milliomost játszik azon a szemétdombon, amivé az országhá­zat tette. Hallott Cromwellről és megpróbálta utánozni. Ő is csinált csonka parlamentet, ő is szuronyok hegyével támasztja alá az ő saját külön alkotmányát — csak épen hogy a királyt nem fejezteti le. In­kább a nemzetet szeretné, mert azt hiszi, hogy azzal könnyebben bir. Ezen a kis külömbségen fordul meg, hogy ő nem az angol Crom­well, hanem a muszka Trepov. Bé­renc, aki a saját vérét sem kíméli a hatalom szolgálatában és a juta­lom reményében. — És a tábora sem az angol puritán tábor, hanem muszka kozák-horda, amely meg­rugdossa a vérében fetrengő hal­doklót. Lehet, hogy még a zseb­kendőjüket is megmártogatták a vérében. A lakájok ritkán harag­szanak meg, de ha megharagsza­nak, mindenre képesek. Még arra gördít az utjukba. Margit már közel volt ahhoz, hogy eljegyezze magának dr. Koóst, a fiatal ügyvédet és, Irén is csaknem meghódította dr. Leszkay miniszteri fo­galmazót. Most ime félbemaradt minden és ki tudja, lesz-e még belőle valami. Pedig a mama — négyszemközt célzáso­kat is tett már és egyetmást is mondott kettő, nyolc, tizenkét barátnőjének . . . — Hja — mondta ilyenkor a mama — én szívesen megtettem volna mindent, hogy boldogok legyetek — de a papa — persze — itt rendesen megakadt. Már ő is kezdte hinni, hogy mégis csak rémsé- ges bajt okozott gyermekeinek az „öreg“, amikor ilyen váratlanul költözött el kö­rükből. És addig-addig beszéltek erről, mig lassacskán megszokták, hogy szelíd, meg­bocsátó pillanatokkal illessék a szegény, csöndes vértanú falon függő arcképét, valahányszor azt hangoztatták egymás között, hogy „nagy egoista volt a sze­gény papa és rém szigorú“. A részvét­látogatók is »azzal a benyomással távoz­tak el tőlük, hogy a megboldogult mód- fölött önfejű ember lehetett . . . Ez a vélemény megmaradt. Számos jó tulajdonságát, amiket elrejtve tartoga­tott, persze nem ismerte senki. Mert nacn az a mérvadó, amit valaki az életben el­követett, csak azt hiszik el róla, amit jó vagy rosszhiszemű emberek rávésetnek is, hogy vitézül, bátran és férfiasán agyonverjenek egy halottat. fi fésügyárban tanulók heti 3 korona hezdőfizetéssel vétetnek fel. :: n oárosi Diliamos jelen­tése és zárószámadása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. junius 13. A villamosvilágitási szakbizottság csü­törtökön délután a polgármester elnöklé­sével ülést tartott. Az ülésen elfogadták és letárgyalták Markó Kálmán villamvilágitási igazgató­nak a villamos mü 1911. II. félévre vo­natkozólag előterjesztett félévi mérlegét, nyereség-veszteségszámláját. Ezen félévi mérleg a villamosmű uj szervezési szabályrendeletének első ered­ménye. A vállalat 19 éves fenállása óta ez az első elszámolás, amely a kereske­delmi üzleti elvek feltételeinek minden­ben megfelel és a vállalat menetéről minden irányban betekintést nyújt. Éppen ez teszi fontossá és jelentőségteljessé a villamosvilágitási bizottság csütörtöki ülését. 1911. julius elseje fontos forduló­pontot képez a vállalat életében; ekkor indult meg a vállalat adminisztrációja ön­álló alapokon. Szakítottak a régi városi közigazga­tási rendszerrel és újból organizálták a villamosúm egész üzleti adminisztráció­ját. A könyvelést, pénzt és raktár keze­lést uj alapokra helyezték; levelezésnél, megrendeléseknél, számlázásoknál szintén uj rendszert léptettek életbe, a Markó Kálmán villanyvilágitási igazgató által az 1910. év végén kijelölt és a bizottsági közgyűlés által és elfogadott munkaprog­ramul értelmében. Az első félévi eredmény mutatja, hogy mindaz a személyzeti többlet, kia­dás, amely a rendszerváltozással állott a sírkövére ... Szó sincs róla, a szegény Méltóságos felesége és leányai csöppet sem voltak rosszhiszemüek, de azért ártatlan lélek­kel és őszinte szívvel zsarnokká avatták a megboldogultat. jís amikor dr. Koós végre mégis csak megkérte a Margit kezét és egészen csöndesen tartották meg a kézfogót, a leány atyjának szelíd vonásu arcképe elé vezette a vőlegényét és a megkönnyeb­bülés sóhajával szólt hozzá: — Szegény, ha él, biztosan nem egyezett volna a házasságunkba. De azt előre megmondom — tette — én sohase engedném meg, hogy annyira zsarnokos­kodj, mint ahogy szegény papa tette. Ő valósággal terrorizált bennünket: — Egyikünknek sem lehetett akarata és ő annyira befolyásolt bennünket, hogy ön­állóan még — gondolkozni se mertünk soha! És noha, sajnos, már elköltözött körünkből, még mindent az ő szellemé­ben intézünk el és nem tudunk fölszaba­dulni az erős akaratának kényszerítő ha­tása alól! Szerelmesen simult a vőlegényéhez és a fülébe súgta: — Szegény papa, nagyon jó volt, az i^az, de egy kicsit zsarnok is! És a szelíd arcú, igénytelen kis bölcs ott a képen, elnéző, megbocsátó mosoly- lyal honorálta a hálátlan beszédet. elő, nem csak, hogy bőven megtérül, da a vállalat jövedelmezőségét ezen felül lényegesen emeli, annál is inkább, mert a minden irányban való állandó ellenőr­zés által, a veszteséget és leírások a legcsekélyebbre redukálhatok. * Az 1911. évi üzletév tulajdonképpen két részre bontatott, az első félévet juinus hó végéig vezető bevételek és kiadások a városi számvevőségnél hagyattak, vala­mint a vállalat régi kint levő követelései. Ezen első félévi villamos bizottság úgy határozott, hogy annak eredményéről a városi számvevőség által az eddig szo­kásos forgalmi kimutatás állíttassák ösz- sze. Az 1911. junius elsejével megindult uj adminisztráció úgy kezdette meg mű­ködését mintha akkor indult vvlna meg az egész vállalat kezelése. Az egész ugyan mai értéknek megfelelően leltá­roztatok fel és azon leltár adatai képez­ték az uj könyvek nyitótételeit. A villamos mü 1911 évi második fél­évi nyereség számlája összesen 50657 K 71 fillér bruttó üzleti felesleget tüntet fel. Ezen üzleti feleslegből 13761 korona 27 fillér értékcsökkenési tartalék alapra for- dittatott. A fennmaradó félévi nyereségből megtérít a villamosmü a városi közpénz- tárnak 12890 koronát, jutalékokra fordít 5489 korona 71 fillért, adóalapra helyez 4800 koronát, értékcsökkenés tartalék- alap külön dotálására 5587 korona 08 fil­lért, a tőke számla tartalék apasztására pedig 9929 korona 65 fillért. így néz ki a városi villamos mü 1911 évi második fél­évi zárszámadása. Ezek elfogadásával kapcsolatosan a villamvilágitási bizottság megállapította azt, hogy az elmúlt évben üzemzavar egyáltalában nem fordult elő, Markó Kálmán villanyvilágitási igazgató­nak, valmint a könyvelőségnek a felment­vényt megadta. Megállapította azt, hogy a fogyasztók száma 1911. év végével 1670-re emelke­dett, amelyből 1528 világítási fogyasztó, 109 erőviteli és 33 városi fogyasztási be­rendezés volt. A villamosmü áram terme­lése az 1911 évben 95000 kilówat óra volt. Az áram bevételek az 1911. év má­sodik felében kitettek összesen 139257 kor. 60 fillér, szárszámadással kapcsolat­ban ; tekintettel az áramfogyasztóknak a közeljövőben előre látható növekedésére, hogy az üzem bővítésére nézve a jövő év folyamán okvetlenül gondoskodni kell. Ugyanis uj közmüvek, városi bérház, róm. kath. gyamnasium, adóhivatal, polgári is­kola, uj közkórház, valamint számtalan magánlakás vár majd bekapcsolásra. Ezenkívül nem hagyta figyelmen kívül a bizottság azt sem, hogy a város külső perifériáin egész uj városrészek keletkez­tek, ahol sem magán, sem közvilágítás nincs. Ezen uj városrészekben uj vezeték vonalak kiépítését hozta javaslatba, to­vábbá az egyes utcák, különösen a bel­város erősebb világítását. Ennélfogva a telep bővítése el nem odázható, azonban javasolja a bizottság azt is, hogy a telep továbbfejlesztési kér­désének elbírálásánál figyelembe kell venni a várható fejlődést a meglevő gép­telepet és áram rendszert, a napi terhelé­sek elosztását és a géptechnika jelenlegi állását. Az áramtermelés ugyanis a közeli 3—4 év alatt a jelenlegi évi termeléshez képest okvetlenül meg fog kétszereződni. A bizottság tehát utasította az igaz­gatót, hogy a telep ezen tervbe vett fej­lesztésének előkészítés alatt álló és rész­letes konkrét javaslatát mielőbb terjesz- sze be. Tárgyalta továbbá a bizottság a vil­lamvilágitási szabályrendeletet, amelyet a belügyminisztérium némi módosítások esz­közlése végett a városnak visszaküldött. A szabályrendeletnek a rendelet értelmé­ben leendő átszövegezésével a bizottság az igazgatót megbízta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom