Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-14 / 63. szám
2. ciriai 1812. junius 14 tymmm Tiszát a famíliája hagyományos szerencséje ezúttal megmentette. Bizonyára nagyobb dolgokra tartogatja még a végzet. Eddig még nem. szolgált rá a halhatatlanságra, most kezdi megérdemelni. Hosszú politikai pályáján semmi nevezeteset nem tett s úgy látszik, ezt maga is érezte. Őrült ambíciója, mellyel a tehetsége sohase tudott lépést tartani, végre megtalálta a neki való teret. Eddigi szereplésének csak egy emléke van: a petró- leuimpanama. — Most már lesz más is : a petróleum-grófból magyar Trepov lett. Ő ugyan Cromwell szeretett volna lenni, de az nem sikerült neki. Ahhoz lángelme kell, ő pedig államférfinak csak kis szatócs, aki milliomost játszik azon a szemétdombon, amivé az országházat tette. Hallott Cromwellről és megpróbálta utánozni. Ő is csinált csonka parlamentet, ő is szuronyok hegyével támasztja alá az ő saját külön alkotmányát — csak épen hogy a királyt nem fejezteti le. Inkább a nemzetet szeretné, mert azt hiszi, hogy azzal könnyebben bir. Ezen a kis külömbségen fordul meg, hogy ő nem az angol Cromwell, hanem a muszka Trepov. Bérenc, aki a saját vérét sem kíméli a hatalom szolgálatában és a jutalom reményében. — És a tábora sem az angol puritán tábor, hanem muszka kozák-horda, amely megrugdossa a vérében fetrengő haldoklót. Lehet, hogy még a zsebkendőjüket is megmártogatták a vérében. A lakájok ritkán haragszanak meg, de ha megharagszanak, mindenre képesek. Még arra gördít az utjukba. Margit már közel volt ahhoz, hogy eljegyezze magának dr. Koóst, a fiatal ügyvédet és, Irén is csaknem meghódította dr. Leszkay miniszteri fogalmazót. Most ime félbemaradt minden és ki tudja, lesz-e még belőle valami. Pedig a mama — négyszemközt célzásokat is tett már és egyetmást is mondott kettő, nyolc, tizenkét barátnőjének . . . — Hja — mondta ilyenkor a mama — én szívesen megtettem volna mindent, hogy boldogok legyetek — de a papa — persze — itt rendesen megakadt. Már ő is kezdte hinni, hogy mégis csak rémsé- ges bajt okozott gyermekeinek az „öreg“, amikor ilyen váratlanul költözött el körükből. És addig-addig beszéltek erről, mig lassacskán megszokták, hogy szelíd, megbocsátó pillanatokkal illessék a szegény, csöndes vértanú falon függő arcképét, valahányszor azt hangoztatták egymás között, hogy „nagy egoista volt a szegény papa és rém szigorú“. A részvétlátogatók is »azzal a benyomással távoztak el tőlük, hogy a megboldogult mód- fölött önfejű ember lehetett . . . Ez a vélemény megmaradt. Számos jó tulajdonságát, amiket elrejtve tartogatott, persze nem ismerte senki. Mert nacn az a mérvadó, amit valaki az életben elkövetett, csak azt hiszik el róla, amit jó vagy rosszhiszemű emberek rávésetnek is, hogy vitézül, bátran és férfiasán agyonverjenek egy halottat. fi fésügyárban tanulók heti 3 korona hezdőfizetéssel vétetnek fel. :: n oárosi Diliamos jelentése és zárószámadása. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, 1912. junius 13. A villamosvilágitási szakbizottság csütörtökön délután a polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen elfogadták és letárgyalták Markó Kálmán villamvilágitási igazgatónak a villamos mü 1911. II. félévre vonatkozólag előterjesztett félévi mérlegét, nyereség-veszteségszámláját. Ezen félévi mérleg a villamosmű uj szervezési szabályrendeletének első eredménye. A vállalat 19 éves fenállása óta ez az első elszámolás, amely a kereskedelmi üzleti elvek feltételeinek mindenben megfelel és a vállalat menetéről minden irányban betekintést nyújt. Éppen ez teszi fontossá és jelentőségteljessé a villamosvilágitási bizottság csütörtöki ülését. 1911. julius elseje fontos fordulópontot képez a vállalat életében; ekkor indult meg a vállalat adminisztrációja önálló alapokon. Szakítottak a régi városi közigazgatási rendszerrel és újból organizálták a villamosúm egész üzleti adminisztrációját. A könyvelést, pénzt és raktár kezelést uj alapokra helyezték; levelezésnél, megrendeléseknél, számlázásoknál szintén uj rendszert léptettek életbe, a Markó Kálmán villanyvilágitási igazgató által az 1910. év végén kijelölt és a bizottsági közgyűlés által és elfogadott munkaprogramul értelmében. Az első félévi eredmény mutatja, hogy mindaz a személyzeti többlet, kiadás, amely a rendszerváltozással állott a sírkövére ... Szó sincs róla, a szegény Méltóságos felesége és leányai csöppet sem voltak rosszhiszemüek, de azért ártatlan lélekkel és őszinte szívvel zsarnokká avatták a megboldogultat. jís amikor dr. Koós végre mégis csak megkérte a Margit kezét és egészen csöndesen tartották meg a kézfogót, a leány atyjának szelíd vonásu arcképe elé vezette a vőlegényét és a megkönnyebbülés sóhajával szólt hozzá: — Szegény, ha él, biztosan nem egyezett volna a házasságunkba. De azt előre megmondom — tette — én sohase engedném meg, hogy annyira zsarnokoskodj, mint ahogy szegény papa tette. Ő valósággal terrorizált bennünket: — Egyikünknek sem lehetett akarata és ő annyira befolyásolt bennünket, hogy önállóan még — gondolkozni se mertünk soha! És noha, sajnos, már elköltözött körünkből, még mindent az ő szellemében intézünk el és nem tudunk fölszabadulni az erős akaratának kényszerítő hatása alól! Szerelmesen simult a vőlegényéhez és a fülébe súgta: — Szegény papa, nagyon jó volt, az i^az, de egy kicsit zsarnok is! És a szelíd arcú, igénytelen kis bölcs ott a képen, elnéző, megbocsátó mosoly- lyal honorálta a hálátlan beszédet. elő, nem csak, hogy bőven megtérül, da a vállalat jövedelmezőségét ezen felül lényegesen emeli, annál is inkább, mert a minden irányban való állandó ellenőrzés által, a veszteséget és leírások a legcsekélyebbre redukálhatok. * Az 1911. évi üzletév tulajdonképpen két részre bontatott, az első félévet juinus hó végéig vezető bevételek és kiadások a városi számvevőségnél hagyattak, valamint a vállalat régi kint levő követelései. Ezen első félévi villamos bizottság úgy határozott, hogy annak eredményéről a városi számvevőség által az eddig szokásos forgalmi kimutatás állíttassák ösz- sze. Az 1911. junius elsejével megindult uj adminisztráció úgy kezdette meg működését mintha akkor indult vvlna meg az egész vállalat kezelése. Az egész ugyan mai értéknek megfelelően leltároztatok fel és azon leltár adatai képezték az uj könyvek nyitótételeit. A villamos mü 1911 évi második félévi nyereség számlája összesen 50657 K 71 fillér bruttó üzleti felesleget tüntet fel. Ezen üzleti feleslegből 13761 korona 27 fillér értékcsökkenési tartalék alapra for- dittatott. A fennmaradó félévi nyereségből megtérít a villamosmü a városi közpénz- tárnak 12890 koronát, jutalékokra fordít 5489 korona 71 fillért, adóalapra helyez 4800 koronát, értékcsökkenés tartalék- alap külön dotálására 5587 korona 08 fillért, a tőke számla tartalék apasztására pedig 9929 korona 65 fillért. így néz ki a városi villamos mü 1911 évi második félévi zárszámadása. Ezek elfogadásával kapcsolatosan a villamvilágitási bizottság megállapította azt, hogy az elmúlt évben üzemzavar egyáltalában nem fordult elő, Markó Kálmán villanyvilágitási igazgatónak, valmint a könyvelőségnek a felmentvényt megadta. Megállapította azt, hogy a fogyasztók száma 1911. év végével 1670-re emelkedett, amelyből 1528 világítási fogyasztó, 109 erőviteli és 33 városi fogyasztási berendezés volt. A villamosmü áram termelése az 1911 évben 95000 kilówat óra volt. Az áram bevételek az 1911. év második felében kitettek összesen 139257 kor. 60 fillér, szárszámadással kapcsolatban ; tekintettel az áramfogyasztóknak a közeljövőben előre látható növekedésére, hogy az üzem bővítésére nézve a jövő év folyamán okvetlenül gondoskodni kell. Ugyanis uj közmüvek, városi bérház, róm. kath. gyamnasium, adóhivatal, polgári iskola, uj közkórház, valamint számtalan magánlakás vár majd bekapcsolásra. Ezenkívül nem hagyta figyelmen kívül a bizottság azt sem, hogy a város külső perifériáin egész uj városrészek keletkeztek, ahol sem magán, sem közvilágítás nincs. Ezen uj városrészekben uj vezeték vonalak kiépítését hozta javaslatba, továbbá az egyes utcák, különösen a belváros erősebb világítását. Ennélfogva a telep bővítése el nem odázható, azonban javasolja a bizottság azt is, hogy a telep továbbfejlesztési kérdésének elbírálásánál figyelembe kell venni a várható fejlődést a meglevő géptelepet és áram rendszert, a napi terhelések elosztását és a géptechnika jelenlegi állását. Az áramtermelés ugyanis a közeli 3—4 év alatt a jelenlegi évi termeléshez képest okvetlenül meg fog kétszereződni. A bizottság tehát utasította az igazgatót, hogy a telep ezen tervbe vett fejlesztésének előkészítés alatt álló és részletes konkrét javaslatát mielőbb terjesz- sze be. Tárgyalta továbbá a bizottság a villamvilágitási szabályrendeletet, amelyet a belügyminisztérium némi módosítások eszközlése végett a városnak visszaküldött. A szabályrendeletnek a rendelet értelmében leendő átszövegezésével a bizottság az igazgatót megbízta.
