Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)

1912-06-28 / 75. szám

1912. jilKtius 28 3. oldal UjJmtmm Halálának híre — bár a késő órák­ban érkezett — gyorsan elterjedt a vá­rosban és óriási részvétet keltett. Holttestét valószínűleg Szatmárra szállítják és itt temetik el pénteken dél­után. Hz UH SZRSmnR telefonja Csengeti íüayer Sámuel meghalt. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, junius 27. Késő éjszaka veszsziik a megdöb­bentő gyászhirt, hogy Szatmár egy köz- tiszteletben álló polgára, a munka és jótékonyság kiváló embere: csengeri Mayer Sámuel csütörtök este, 52 éves korában darai birtokán elhunyt. A szomorú hir nem jött váratlanul. Csengeri Mayer Sámuel három nap óta feküdt eszméletlenül betegágyán, ahová hir­telen megindult agyvérömlése döntötte. A súlyos betegség hire azonnal el­terjedt az egész városban és azóta nem szűnt meg az érdeklődés a társadalom minden rétegében a nagybeteg állapota iránt. Ágyát szerető családja, Szatmár leg­jobb orvosai állották körül, amit földi tu­dás megtehet, azt mind megkísérelték, hogy megmentsék az életnek. Kedden este lehozták a beteghez báró Korányi Frigyes fővárosi orvosprofesszort, egy-két napig jobbra is fordult állapota, megnyug­tató híreket kaptak a részvéttel érdeklő­dők, mig ma este bekövetkezett a szo­morú katasztrófa: csengeri Mayer Sámuel meghalt. Mély részvéttel állunk meg a Mayer Sámuel halottas ágyánál, szivünkre hat a gyászos esemény, mikor egy munkában és jótékonyságban eltöltött élet összerop­panását elparentáljuk. Ha tőlőnk függne, cs. Mayer Sámuel szomorú gyászágyához, egyszerű kopor­sójához a megtört, ősz, jólelkü édesanyán, a szerető hitvesen, gyászoló gyermeke­ken, apró unokákon kívül nem engednénk közel mást, mint a szegény embereket. Mert Mayer Sámuel hatalmas vagyona dacára sem volt a gazdag emberek ba­rátja. Seholsem lehetett látni, ahol a va­gyon fényben, csillogásban hivalgott, ahol pompázni lehetett és kellett. Nevével vajmi keveset találkoztunk a közélet zajos mezején. A csöndes, kitartó, fáradhatatlan munkának volt az ambere, aki csak csa­ládjáért élt, családjáért dolgozott. Enyhítő' szeretete családján kívül csak egy másik nagy család felé fordult mindenkor jótékony melegséggel és ez a szegények, a nyomorultak, az éhezők, a didergők családja volt. Fáradhatatlan bőkezőséggel támo­gatott minden szegény embert, minden jótékony intézetet. Nem a hivalgó jótékonyság embere volt, nem a hirlapilag nyugtázott adako- kozók közé tartozott, de segített minden­kin, aki arra rászorult, ott volt mindenütt, ahol a szegény embereken segíteni le­hetett. Sírja fölött számtalan szegény család, sok nyomorult ember: a jótékonyság megtört angyala ül igazi, bensőséges gyászt. Nem papnak, nem szónoknak kell az ő sírjánál elmondani a búcsúztatót a derékban kettétört élettől, hanem a sze­gények igazi könnyeinek. Csengeri Mayer Sámuel tagja volt Szatmármegye törvényhatóságának, de ennek életében vajmi kevés részt vett. Példás és páratlan szorgalmú gazda volt, szerető családapa és igazságos ember. Elnöke volt az Izraelita Patronage szatmári fiókjának, amelyet nagy összeg­gel támogatott. Bőkezű pártfogója volt a Népkonyhának, amelynek egyik alelnök- nője jótékonyságban hozzá méltó hitvese. Oz utolsó ülés. Budapest, junius 27. d. u. 2. óra. A képviselőhéí’ két esztendei szaka­datlan munka uta^ _^a tartotta utolsó ülését. Az ellenzéki képviselők már kilenc órakor teljes számban megjelentek a ren­des találkozóhelyen. Lehettek körülbelül százan, akik a szakadó esővel nem tö­rődve, pontosan végezték kötelességüket. Justh Gyula és gróf Apponyi Albert, az ellenzék két kiválóbb vezére, a párttagok unszolására már tegnap elutaztak s igy a mai tiltakozáson nem is jelentek meg, Helyettük Holló Lajos vette át a vezéri szerepet. Fél 10 órakor fölkerekedett az el­lenzéki képviselők csoportja s a szakadó záporban esernyők alatt haladva mentek a parlament felé. A bejárónál megismét­lődtek az eddigi jelenetek. 8 király kézirata. Budapest, junius 27. d. u. 2 óra. Tisza István gróf negyed 11 óra után nyitotta meg az ülést. Az elnöki előterjesztések után Lu­kács László a következő királyi kézirat felolvasását kérte: Mi első Ferenc József, Isten ke­gyelméből Ausztria császárja, Csehor­szág királya stb. és Magyarország apos­toli királya, hü Magyarországunk és társországai zászlósainak egyházi és világi főrendéinek és képviselőinek, kik az általunk 1910. évi junius 21-re Budapest székesfővárosunkban össze­hívott országgyűlésen egybegyülvék. királyi üdvözletünket! Kedvelt Híveink! Magyar minisz­tériumunk előterjesztésére a jelen or­szággyűlés üléseit folyó hó 27. napjától folyó évi szeptember 17. napjáig ezen­nel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel ál­landóan hajlandók maradunk. A királyi kézirat felolvasása után Tisza megállapította a szeptember 17-iki ülés napirendjét, amely a további teendők megbeszéléséből áll és felhatalmazást kért a szükséges intézkedések megtéte­lére. Majd a jegyzőkönyv hitelesítése végett az ülést 5 percre felfüggesztette. Tisza nemzeti munkája. A jegyzőkönyv hitelesítése után Ti­sza István gróf a többek között a követ­kezőket mondotta: — Hosszú és eredménydus munkás­ság után pihenőre tér a képviselőház. Hosszú, talán a leghosszabb munkába volt része a magyar parlamentnek, mert két esztendő óta nem volt pihenője. És eredménydus is volt, mert talán egyszer sem öltött a parlamentarizmus krónikus betegsége, az obstrukció oly nagy mérveket, mint az utóbbi időben, de még azért is mert ez a betegség magától megtermetté az orvosságot, ’ ogy a Ház munkaképessége ismét helyr .lllittassék. A magyar parlament azzal felemelő érzéssel mehet pihenőre, hogy nem dol­gozott hiába. Ezeket a nagy eredményeket termé­szetesen nem lehetett nagy küzdelmek nélkül eléri. A szenvedélyek még ma is fel vannak csigázva, de bízik a magyar nemzetben és a faktorok hazafias köte­lességtudásában, amely a szenvedélyek fölé emelkedve, meg fogja találni a belá­tás útját. Az elért eredményeket azonban újból kockáztatni nem lehet. Mindenkinek törekedni kell arra, hogy a parlament békés működését lehe­tővé tegye. Majd őszszel, a pihenő után, reméli, hogy melléktekintetek és keserű­ség nélkül megfogják találni azt a békét, amelyre oly nagy szükség van. Mindenki­nek pártkülönbség el kell menni addig, amig a nyugodt állapotokat meg nem teremtettük és vissza nem állítottuk az ország politikai jó hírnevét. Ezért kíván a munkapártnak kellemes pihenést. (Hosz- szas éljenzés és taps.) Mikor Tisza az elnöki emelvényt elhagyta, egy munkapárti képviselő elki­áltotta : — Éljen Lukács! A teremben maradt munkapártiak erre Lukácsot kezdték éltetni. Ezzel az ülés 11 órakor véget ér. Hz ellenzék békefölfétele. Budapest, junius 27. d. u. 2 óra. A szövetkezett ellenzék intéző bi­zottsága ma délelőtt 10 órától félegy óráig gróf Zichy Aladár elnöklésével ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a parlamenti béke föltétele az in integrum restitució és Lukács László miniszter- elnök és Tisza István távozása. Kimon­dotta az intéző bizottság azt is, hogy vá­lasztójogi tervezetét teljes egészében fön- tartja és megvalósítani akarja. Elhatározták azt is, hogy azon ellenzéki lapok mellett, a melyet a kormány különféle intézkedései­vel meg akar rendszabályozni, agitációt indítanak. Viszont felhívják a közönséget, hogy a kormány által megfizetett lapokat bojkottálja. 8 főrendiház ülése. Budapest, junius 27. este 9 óra. A főrendiház ma báró Jósika Samu elnöklete alatt ülést tartott. Felolvasták a képviselőház által átterjesztetett királyi kéziratot, amely az üléseket elnapolja. Haiduvármegye közgyűlése. Debrecen, junius 27., este 9 óra Hajdú vármegye ma Domahidy Ele­mér főispán elnöklésével rendkívüli köz­gyűlést tartott. Dávidházi Sándor főjegyző felolvasta az állandó választmány határo­zati javaslatát, melyben elitélik Tisza és a* kormány erőszakosságát. Veszprémy országgyűlési képviselő szólt először a javaslathoz s kijelentette, hogy bár mindenben elfogadja a javasla­tot, de nem tartja azt elég erősnek, mert Tiszáék eljárásának megbélyegzésére ne­héz elég kifejezéseket találni. • Egyszers­mind azt a pótló javaslatot terjesztette be, hogy jelentse ki a vármegye, hogy az erőszakos törvényeknek nem fog enge­delmeskedni s minden erejével ellenáll ezeknek. Ezt a nemzeti ellenálást célzó javas­latot később visszavonta Veszprémi, az állandó választmány javaslatát pedig 109 szóval 23 ellenében elfogadták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom