Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-26 / 73. szám
4. oldal 1912. junius 23 UjMttim ÍIRPI HÍREK Embertelenek az emberek. Valamikor, talán iskolás koromban hallottam ezt a körmönfont beszéd- és értelemmondatot: Minden ember ember. De nem minden ember emberséges ember. Csak az az ember emberséges ember, aki minden emberséges embert . emberséges emberséggel megemberel. Az emberséges emberségnek ez a precíz meghatározása jutott estembe, mikor a minap a Bányai-uton csatangolva láttam a következő esetet. Az utón döcögött egy száraz, girhes paripa, a szájában a kötő fék szára, a szár végében pedig egy iskolaköteles gyerkőcz hőcögött a ló tetejében. Látszott rajta, hogy nem csinált írásbeli kontraktust a lovával a lovaglást túrára és tortúrára vonatkozólag, hanem c ak az imádság meg a ló sörényéhez v iló görcsös ragaszkodás tartja meg a gfrhes kiálló marján. Szembe vele nagy zörgéssel köze- I Hédik három homokos szekér. A naturalista mülovamak már a kitérés is nagy gondot okoz, de segítségére siet az első homokos skatulya trónusán ülő '-östorbetyár és egy jót húz a girhesen végig. ,Azután jön a másik szekér, annak a kq$s\sa is végig suhint a lovon, de úgy, ihogy az ostor csapója érje a kis lovaké pucér lábaszárát is. — 'ófyégül a harmadik sem zárkózik el egy jótékony vágás elől. A girhes erre hátjft ,néz, látja, hogy ötét püfölik, na- gyotovyikkan, emel egyet a hátulsó két lábdii* és a lovas keresztülvágódik a ló féjérif' — szerencsére a puha porba. Hendergözik vagy kettőt és Sírva sán- tikál a bánatában már legelésző pari- yajafelé. három homokos betyárok pedig nagyokai röhögnek egymásra. Felőlük ugfyétn a nyakát is kitörhette volna a g&érbk. ^Éktelen dühbe jöttem és gondoltam, hogy, adok egy-két pofont a gazembe__veknek. De aztán megkegyelmeztem neki k. Áldott jó szivem van. Nem bántom ők^t. Hátha visszaütnek. városok. Vasárnap déls: Szatmár és M.-Sziget acélos izmu ffarafjai állottak á "gyepre össze- -Biérnijíggíi ügyességüket, erejüket, gyorsaságukat. Magában véve ez lényegtelen- nekp^tSiO^Jfíékmérkőzés s jelentősége nein is '“abban keresendő, hogy Szatmár vagy M.-Sziget. legényei rugtak-e több goalt a másik rovására, hanem magának a városok közötti versengésnek van va- lámi, rejtőző éfí^ölcsi értéke. A régi gö- . raging á renjpsance korabeli olasz vá- ;$QSok némes Versenyére gondolunk, mikor ezekben a sjjoift-mérkőzésekben a városok önérzetéhékúskoláját látjuk. Ilyenkor megmozdul az akarat bennünk, hogy mi legyünk- a különbek. Ilyen sport-játékokkal indult a görög városok versenye is és milyen gyönyörű kulturális vetélkedés virágzott ki az olimpiai játékokból. Ezt szeretnék mi is, ha a magyar városok között is a kulturversengés szelleme: a nagyszerű, nemesitő torna, mint Athén és Spárta, Firenze és Venezia között, hogy ki a különb erkölcsű, nemesebb, dolgosabb, ki áldoz többet tudományért, művészetért, kultúráért. Ennek a szellemnek a feltámadását látjuk az ilyen városok közti mérkőzésben, amely fegyelemre, önérzetre és nemes küzdelemre szoktat. Itt van az erkölcsi értéke a nemzetközi nagy Olym- piádnak is, amely az idén Stockholmba gyűjti a világ minden nemzetségét. Ezeken a versenyeken nemcsak a testi erő és ügyesség, de az erkölcsi érték, a fegyelmezett ambició is mérkőzik és ezért mi Szatmár ifjúságának más városokkal folytatott labdarugó versenyeiben egy nemes, haladó városi szellem ébredését köszöntjük. — Tisza-ellenes tüntetés Kocsor- don. Tisza Istvánnak sikerült nemcsak magát tenni gyűlöletessé a magyarság előtt, de — mintha csak kitűzött célja lett volna — népszerütlenitette az egész családját úgy, hogy ma vörös posztó a magyar nép szemében a Tisza név, legyen az István vagy a család bármely más tagja. A héten gróf Tisza Lajosnak jutott ki a köteles rész a család népszerűtlenségéből, amit István gróf tőkésített családi kincsként. Tisza Lajos gróf a napokban Puszta-Sándor községbe utazott, ahol katonalő vásár volt. A gróf a kocsordi állomáson várta a vonatot a bizottság tagjaival. Mikor a vonat berobogott, a rajta ülő utasok közül többen felösmerték a grófét és zajos „abcug‘-okat röpítettek feléje. A tüntetés azonban mindössze addig a pár pillanatig tartott, amig a vonat bennt tartózkodott az állomáson, azután gőzerővel rohant tovább. — Mozi a Hungáriában. Az bizonyos, hogy Szatmár város nyári kultur- életét a vendéglők látják el. A vendéglők gondoskodnak arról, hogy a nyár végtelen, tunya unalmában egy- egy kis szórakozáshoz: kabaréhoz, or íeumhoz, mozihoz jusson a közönség. Ebben a kulturális működésben nagy részt kér magának a Hungária, amelynek agiiis tulajdonosa nemcsak elsőrangú orfeumokat szokott nyaraid;) lehozni, de most mozit is rendez be. A>i uj mozi, amelynek érdekes filmjei nagy nonddal lesznek összeválogatva, már a közeli napokban megkezdi működését. — Az érettségi vizsgálat eredménye. A kir. kath. főgimnáziumban tegnag délután nyert befejezést az érettségi vizsgálat, az eredmény kihirdetésével. Jelesen érettek: Andrássy Ernő, Bárány József, Csákányovszky Ferenc, Erdős Jenő, Fényi György, Páskándy János, Sámuel Mihály, Steib János, Szakács Gyula és Szepesy Ferenc. Jól érettek: Biró Jenő, Czilly Jenő, Fetser Gyula, Gripp Ferenc, Haklik Sándor, Kincsesy Endre, Lőrincz Lajos, Moldován Virgil, l^utz Lajos, Ráthonyi István, Vajay Imre es Krausz Bella. Érettek: Ájtay István, Balogh András, Banc Ágoston, Banner Antal, Banner László, BárdóTy Lajos, Chira Jenő, Fogarassy József, Fogarassy Sándor, Gamauí Géza, Izsák József, Jékey Ferenc, Kelemen József, Kirilla Tivadar, Ritti József, Schroff Jenő, Szűcs Antal és Tatz Kálmán. A Jandrasics János emlékalapitvány kamatait Erdős Jenő kapta, mint aki legszebb feleletet adott a történelemből. A Ratkov- szki Pál jubileumi alapítványnak a kamatait Jíapta Páskándy János, mint a ki a magyar irodalomból a legszebb feleletet adta. Az Alben Mátyás emlékalapitvány kamatait kapta Bárány József, mint a ki a magyarból legkiválóbb dolgozatot készítette. Egy tanuló egy tárgyból szeptemberre javitóvizsgálatra utasittatott. Az eredmény kihirdetése után dr. Mázy Engelbert tankerületi kir. főigazgató szép beszédet intézett az életbe kilépő ifjakhoz. — Súlyos vádak egy ügyvéd ellen. Érdekes, de súlyosan kompromitáló ügyben adott vádiratot tegnap a szatmári kir. ügyészség. Az ügy terheltje egy környékbeli fiatal, 34 éves ösmert nevű ügyvéd, a vád pedig szemérem elleni erőszak büntette. A vádirat elmondja, hogy az ügyvéd ez év május végén hajnalig tartó mulatás után elhivta a lakására annak a vendéglősnek a szobaleányát, ahol mulatott. A leány elment, de az ügyvéd meglepően furcsa dolgokat kivánt tőle s mikor ezeket teljesíteni nem akarta, az ügyvéd kutyakorbácscsal verte, majd addig huzgáíta a földön hajánál fogva, amig a szerencsétlen nőnek a haját kitépte. A félholtravert leányt a kétségbeesett orditozásra összesereglett szomszédok szabadították ki a nekivadult ember kezei közül, de akkor már alig volt eszméletnél és elborította a vér. / vádirat több tanút hivat a tényálás bizonyítására és felhozza azt is, hogy a terhelt 4—500 koronát Ígért a leánynak, hogy ne csináljon botrányt a dologból, amit azonban a csúfosan összevert nő nem akart elfogadni. — Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 25-én Aranyosmegye- sen, julius 1-én Avaslekencén és Nagykárolyban, 2-án Szatmárnémetiben, 4-én Erdődön, 5-én Magyarberkeszen, 9-én Szamoskrassón, 12-én Kőyárhosszufaluhan, 15-én Felsőbányán és Sárközön, 19-én Csengerben, 22-én Mátészalkán, 29-én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinér- váralján 30-án Krasznabélteken. — Világkönyvtár. A varázs, mely Napoleon egyéniségéből árad, ma is bűvkörébe vonja az emberiséget, sőt mondhatni, egyre nő ^ Napoleon-kultusz. Ez a kultusz nem divatos áramlát szülötte, ! hanem óbból a megismerésből fakad, hogy j Napóleonban személyesültek azok a törekvések, melyek a nagy tömegeket moz- i gatják — napjainkban is. A nagy hős, a | nagy zseni, a „kalandor“, aki egy világot ; látott a lábainál, erős kötelékekkel fonó- dik össze az emberiség ideális céljaival. Ezért lesz ő mindenkor a hősök hőse, akinek e dicsőségét legádázabb ellenségei sem tudják már elhalványítani. A Világ- könyvtár, mely tükre óhajt lenni mindazoknak az eszmeáramlatoknak, melyek a modern világot foglalkoztatják, Napóleonnak is szánt egy kötetet, egyikét a legjobb Napoleon-biografiáknak, Dumas- perenak, a nagy regényírónak „Napoleon élete“ cimü müvét. A könyv, melyet Bö- löni György fordított le pompásan, szines, ragyogó, szikrázóan szellemes munka és komoly, hü életrajz: Napóleont az embert, a zsenit, a hőst, csodás pályáját, csodás bukását mesteri vonásokkal állítja elénk. A könyv ára vászonkötésben 1 korona 90 fillér. Kapható Huszár Aladár könyves boltjában. 1 Ilona créme a Ilona szappan kéz és arcápolásra a legjobb. Kapható BRŐDÜ BÉbil Diana drogériájában Szatmár, Hám jjjK-B. a termőföld, ha kellően trágyázzák. Ehhez ma már elengedhetetlen kellék a kísérletek alapján elismert aranyéremmel kitüntetett melyet olcsón árus.t az fekál komposzt trágya, :: Első Szatmári Műtrágyagyár =========== Iroda : BERCSÉNYI-UTCA 21. szám
