Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-20 / 68. szám
1 4. oldal UjJiatmm 1912. junius 20 üogos-e a Diífamosmii öitóiráskodása ? Vitás hátralék miatt leszerelt sllianyáram. — Az Uj Szatmár tudósítása. — Szatmár, junius 19. Döntő bírái bajosan tudnánk lenni annak az ügynek, amelyről alább szó van, de a józan judicumunk és a Szatmár város villamos müvének szervezése és kezelése tárgyában alkotott szabályrendelet felszólalásra késztetnek bennünket, mert — magánféllel bár — de olyan igazságtalanság történt, amely igen veszedelmes precedens lehet a villamosmü és az áramfogyasztó közönség közötti viszonyban s igy minden áramfogyasztót érdekel. Mivel pedig a villamosműről szóló városi szabályrendeletre hivatkoztunk, meg kell azt is jegyeznünk, Tiogy ezt a szabályrendeletet még az 1910. év október hó 20-án tartott városi közgyűlésen alkották meg, de az még ma, két év múltán sincs érvényben, mert a miniszter több ízben küldte vissza átalakítás végett. a furcsa eset a következő: A Princz Testvérek cég gépgyára nemrég levelet kapott a városi villamosmű igazgatójától, amelyben az igazgató közli a céggel, hogy rájött arra, miszerint a villamosmű két éven át tévesen számlázta a cég áltál elhasznált áramot. Minthogy pedig ez a differencia 216 koronát tesz« ki, felhívja Princzéket, hogy ezt az összeget haladéktalanul fizessék ki. Princzék vonakodtak a differencia kifizetésétől, mert szerintük a villamosmü az elfogyasztott áram kiégyenlité seül nyugtázza a havonként felvett összegeket. Másrészt nem ismerték el az utólagos, drágább felszámítás helyességét sem. Végül pedig — többrendbeli levélváltás után — azzal válaszoltak, hogy ők is dolgoztak a villamosmünek és ők is rájöttek, hogy tévesen állították ki a számlájukat. Most! jöttek rá, hogy a differencia az ő szám- j Iájuknál is éppen 216 koronát tesz ki. Kérik tehát: vegye az igazgatóság a két,ugyan- egy jogalapon álló követelést egymással kiegyenlítettnek. A villamosmü igazgatósága tazonban nem ment bele ebbe az elszámolásba, hanem tegnapelőtt a Princzék gyárából kikapcsolta az áramot. Nem tudjuk: milyen alapon áll a villamosmüvek igazgatóságának ez az intézkedése, mert az a szabályrendelet, amely még nem érvényes, de amely mégis egyedüli szabályozója a villamosmü és közönség közötti jogviszonynak, az áram kikapcsolását csak abban az esetben engedi meg, ha a fogyasztó nem fizet pontosan vagy ha a vezetéket megrongálja stb. Arról azonban seholsem intézkedik a szabályrendelet, hogy vitás összegek meg nem fizetése miatt megvonható lenne az áramszolgáltatás. Sőt intézkedés van arra, hogy a villamosmű összes, az áramfogyasztók irányában fennálló követelései közigazgatási végrehajtás utján, a közadók kezeléséről és behajtásáról szóló törvény szabályai szerint hajthatók be. Különösen áll ez olyan esetben — mint a jelenlegi is — ahol az áramfogyasztónak a vitás összeg erejéig való borítása vitán felül áll. A kikapcsolásnak a szabályrendelet által megengedett esetében az igazgató intézkedése ellen 24 órán belül a városi tanácsnál lehet felszólalni, ennek határozata ellen pedig a törvényhatósági bizottsághoz lehet felebbezni. Az igazgatónak az áram megvonását elrendelő intézkedése és a városi tanácsnak ezt megerősítő haté rozata birtokon kívül csak akkor hajtható végre, ha a késedelemből a %Hllamtelepre nyilvánvalólag anyagi kár vagy veszély háromolhatnék, egyébként nem. Itt szó sem lehet arról, hogy a villamostelepet veszély fenyegette volna s ezért nagy mértékben méltánytalannak tartjuk, hogy egy vitás követelés miatt — amelyet a bíróság, amely elé a döntés tartozik még el is utasíthat — az igazgató önhatalmúlag megvonja az áramszolgáltatást. Úgy hali juk különben, hogy a Princz cég sokkal érzékenyebben vág vissza a villamosmünek, mert egyszerűen beletörődik az árammegvonásba és saját telepet állit fel az áram fejlesztésére s ezáltal a városi villamosmü egy nagy fogyasztót vészit el. A vitás követelés dolgában pedig a járásbíróság fog dönteni. De biróság elé viszik Princék is a dolgot, mert a jogtalan árammegvonás miatt kártérítési pert indítanak a villamosmü ellen. SCHERUNGj ¥j ---------------------IT f ényképés zeti műt e r m e a PANNÓNIA udvarán, (földszint) □ Kényelmes lcocsíbejárat. Telefon 375. □ 1 városok fejlesztése. n rerJrsii áilasissitósa. S közigszptís sggszerisitése. Budapest junius 19. Lukács László miniszterelnök mint belügyminiszter, a képviselőház mai ülésének vége felé benyújtotta a városok fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. A javaslat a városok fejlesztésére szánt és nyolcmillió koronáig emelkedő államsegély felosztását tervezi, de érintetlenül hagyja a múlt évben már kiutalt két millió koronás hányadot. A nyoic millió koronából elsősorban négy millió fordítandó a városi rendőrségek fejlesztésére, 3'3 millió korona éven- kint szétosztandó a városok közt különböző közmunkák elvégezhetése végett, 150.000 korona pedig évről-évre a belügyminiszter rendelkezésére marad a felmerülő rendkívüli szükségletek elintézésére. A rendőrség országosan fog szervez- tetni és a belügyminisztériumban felállítandó országos rendőri központból fog inteztetni. Természetesen a rendőrség állami támogatása nem minden városban egyszerre, hadern fokozatosan fog megtörténni. A sorrendet a belügyminiszter állapítja meg. A városoknak évenkint megadandó államsegély nem fog a belügyminiszter kegyétől függni, mert a már egyszer megállapított államsegély megvonását, vagy redukálását csak a törvényhozás rendelheti el. Minden vitás ügyben néma minisztérium, hanem a közigazgatási biróság dönt. Módosítja a törvényjavaslat az 1886. ési XXII. törvénycikk rendelkezését és a közigazgatás egyszerűsítése érdekében, különöse» a vagyonkezelésre vonatkozólag tartalmaz fontos utasításokat. A városi és törvényhatósági vagyon értékesítése ezentül nem lesz olyan körülményes formákhoz kötve, közgyűléshez, névszerinti szavazáshoz stb., hanem csak bizonyos nagy összeget meghaladó esetekben kell a jóváhagyás körülményes rendszeréhez folyamodni. Szabályozza a javaslat, azt a kérdést is, hogy a törvéryhatósá- gok milyen közintézményeket létesíthetnek. Eddig az egyes törvényhatóságok tetszés szerint dönthettek a felől, hogy színházat, kórházat, csatornát épitsenek-e, vagy sem. E tekintetben a sorrendet ezentúl a belügyminiszter állapítja meg, akinek elsősorban kötelessége, hogy a közegészségügyi intézmények fejlesztéséről gondoskodjék és csak a közegészségügyi intézmények, kórházak, csatornák, szemétfuvarozások, utcaburkolások stb. létesítése után engedélyezhet a törvényhatóság közterhet növelő újabb közintézmé- uyeket. Szabályozza a törvényjavaslat a tisztviselők fizetését és nyugdíjügyét, valamint a magánmunkálatokra vonatkozó jogosultságokat. A rendezés alapjául az állami és vármegyei tisztviselők fizetés- és nyugdíjrendszere van majdnem változatlanul átvéve. A javaslat utasítja a belügyminisztert, hogy a törvény életbeléptetésétől számított két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról, úgyszintén a városi rendőrségek országos rendezéséről a szerzett tapasztalatok alapján törvényjavaslatot terjesszen elő. Hogy utazik Tisza Isioán? Sz orosz cár se kiiőmfiöl. — Saját tudósítónktól. — Nagyvárad, 1912. junius 19. A fehér cár országában, ha az életért remegő atyuska útra kél, tudjuk, hogy a merre a vonat elrobog, minden sürgönypózna mellett egy-egyk ozák szuronya csillog. így utazik a minden oroszok cárja hü népének birodalmában, ahol lép- ten-nyomon a halál ólálkodik, bombák füstölnek, revolverek csöve meredezik. Emlékeztetnünk kellett erre most, amikor egy különös, muszkaizü intézkedésről adunk hirt. Nagyvárad és Békéscsaba közt tegnap erős csendőri és katonai kirendeltség tartja megszállva a kis vasúti állomásokat. Teljes fegyverzetben vezényelték ki a katonákat. 30—40 főnyi kis csapatok toboroznak az egyes apró állomásokon. A fegyverek gúlába vannak rakva, s a bakák nyugodtan pipáznak, kártyáznak. Semmi dolguk. Egy-egy altiszt gondjára vannak bízva. Tudósítónk megkérdezte egyik kis állomás főnökét, mi az oka a katonai felkészülésének; — Én nem tudom — volt a felelet — fogalmam sem lehet róla. Talán az orosz cár fog erre átutazni. A katonákon kívül csendőrök vigyáznak az állomásokra s a vonat utasai ugyancsak elbámulnak, hogy miért őrzik ilyen nagy erővel a bakterházakat. Hl |§De történt más is. A cséffai és nagyszalontai postahivatalban további intézkedésig éjszakai telefon és táviró szolgálatot léptettek életbe. A szolgálat egész éjjel tart, s tegnap rendelte el a nagyváradi postaigazgatóság. A posta igazgatósága természetesen megtagadta a felvilágosítást, hogy miért történtek ezek a rendkívüli intézkedések és igy csak következtetni lehet. Mit keres az állomásokon a katonaság s minek az éjjeli telefonszolgálat?
