Új Szatmár, 1912. június (1. évfolyam, 53-76. szám)
1912-06-18 / 66. szám
4. oldal 1912. jofltas 17 egy pillanat alatt irányt változtattak és közvetlen a vonat előtt keresztül akartak hajtani a sineken. A mozdony összeütközött a szekérrel. A gőzmozdony sárhá- nyója meglökte a szekeret, amely irtózatos recsegés, ropogással kettétört. A lovak megvadultak s elvágtattak. A kocsiban ülők kiestek, egy közülök a kerekek alá került, a másiknak a sárhányó ütötte meg a fejét, a harmadik pedig a vonat előtt 5—6 méterre vágódott a sínek közé, ennek semmi baja sem történt. A mozdonyvezető hirtelen ellengőzt adott s megállította a lokomobilt s igy csak az ő lélekjelenlétének köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A sérült embereket vonatra tették s beszállították Szatmárra, ahova nyomban táviratoztak és kérték, hogy értesítsék a mentőket a szerencsétlenségről. A mentők Mónus Lajos felügyelő vezetésével kivonultak és a sebesülteket, miután azokat dr. Göbl Alajos az állomáson első segéllyel ellátta, beszállították a közkórházba. Az emberek közül Halász József súlyos agyrázkódást szenvedett, Kovács János bokatörést, mig Koncz István sértetlen maradt. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenül járt emberek teljesen részegek voltak s igy az összeütközésért egyedül őket terheli felelősség. A mozdonyvezetőt nemcsak hogy vád nem érheti, de egyenesen az ő érdeme, hogy még komolyabb szerencsétlenség nem történt.- ■ Megjelen naponta reggel 5 órakor Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. TANÓDY ENDRE DÉNES SÁNDOR Előfizetés: HELYBEN: VIDÉKRE: Egész évre . . K 16 — Egész évre . . K 181— Félévre . . . K 8 — Félévre . . . K 9‘— Negyedévre . . K 4*^- Negyedévre . . K 4’50 Egy hónapra . K 140 Egy hónapra . K 170 Egyes szám éra 6 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, ISKOLA-KÖZ 1. TELEFON 358 nnpi hírek Hájjal kenegetik az iskola falát, hátha megeszik a nyáron a kutyák, a padokat és fali táblákat benaftalinozzák és két hónapra eltűnnek az utcákról a tudomány szorgalmas hangyái: az iskolásfiuk, iskolásleányok, akik navonta négyszer teszik meg az utat nehéz könyvekkel hónuk alatt az iskolától hazáig, otthonról az iskoláig. A nehéz, elszakadott iskolai könyvek sutba kerülnek vagy az antikváriumba és a velük való bajlódás eredményeként vékony kis értesítőket vagy merített papírra nyomott bizonyítványokat kapnak a tanulók. Megnéztem egy ilyen kis értesítőt, amely tele volt „emyedetlen“ szorgalmi kalkulussal. Kicsi, másod elemista gyereknek az értesítője volt. Egyik hóna alatt a lljMtnm kiskönyvet szorongatta, másik alatt egy szőkehaju, nagy babát cipelt. Megkérdeztem tőle: tudja-e, mi az, hogy emyedetlen? Persze hogy nem tudta. És felnő, férjhez megy, meg is őszül — talán éppen ennek a találgatásában fog megőszülni — de pontosan sohasem fogja tudni: mit is jelent az, hogy ö emyedetlen. Valamint azt sem tudná, ha azt írnák a kiskönyvébe. hogy: ernyedt. És ez határozottan paedagógiai hiba. Mert a szorgalmi kalkulus nemcsak osztályozó, hanem buzdító eszköz is. Már pedig bajosan fog a gyermek buzdulni attól az ernyedetlentöl, ami nehéz az ő kicsi fejének. Jutalomkönyveket is osztogatnak az emyedetlen gyermekek között szintén buzdításul. Természetesen gondosan megválogatva, hogy minden jutalomkönyv szintén megfeleljen a jutalmazott szellemi nívójának. Mert az bizonyos, hogy a Pallas Lexikon — bár drága könyv — nem szolgál sem jutalmul, sem buzdításul a jövőre nézve, mondjuk például egy első gymnázis- tának. Hogy a paedagogia erre is gondot fordít, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy egy elemi iskola harmadik osztályában Rekettye Filep városatya gondoskodásairól szóló könyvet adták jutalmul egylkis emyedetlen tanulónak. Hóttbizonyos, hogy ettől aztán megjön a kedve neki és jövendőre úgy nekilát a tanulásnak, hogy okvetlenül a tele- fonelöfizetök könyvbe gyűjtött névsorát érdemli ki jutalmul. Ez van a sikerült bizonyítványokkal. Sokkal szomorúbb azonban a dolog ott, ahol nem homályos emyedetlent visz haza a diák és nem kapja meg jutalmul az Elektro- Vitalizerről szóló tanulságos müvet, hanem érthető formában, világosan adják tudtára, hogy megbukott. Nagy a szomorúság a családban és csak a zsidó famíliákban — hiába a zsidóknak a bukásban is szerencséjük van — szerez némi vigasztalást, ha a gyerek találékony és előáll a verést elhárító vis maiorral: — Én tanultam egész esztendőbem, tudtam is mindig, de arról igazán nem tehetek, ha a tanárok antisémiták. .4 martiromság tudata nyújt is némi vigasztalást egészen addig, amíg a gyerek végképpen el nem bizakodik, hogy ez a kifogás mindig beválik. De elbizakodik, elhanyagolja minden tanul- nivalóját és egyszer csak beüt a krach: megbukik a hittanból. És az elkeseredett apa ilyenkor nagyot vág botjával a csacsija fejére vagy nem is éppen a fejére s elkeseredve kiált fel: — Hát akkor dűljön össze a világ, ha már Steuer tanár ur is antisémita lett! G). — Jeney György halála. Mély részvéttel értesülünk, hogy Jeney György, nyug. kir. Ítélőtáblái biró hosszas szenvedés után tegnap elhunyt. A megboldogult élénk és tevékeny szerepet vitt Szat- már város életében. 1843-ban született Szatmáron, 1869-től Szatmárnémeti város törvényszéki, majd árvaszéki jegyzője volt. 1876-ban a szatmárnémeti kir. járásbírósághoz albiróvá, 1884-ben törvényszéki bíróvá, 1895-ben a debreceni kir. Ítélőtáblához bíróvá nevezte ki a király. Két ‘évtizeden át Szatmár város törvényhatóságának bizottsági tagja. Ugyanannyi ideig volt titkára a Szatmári Kereskedelmi és Iparbanknak. Több társadalmi intézet alapításában és igazgatásában élénk részt vett. Nagy szeretettel foglalkozott az irodalommal. Irodalmi működését a Szatmári Tárogatóban kezdte (1862—1865). Sokáig volt munkatársa a Szamosnak, hat éven át, 1870—1876-ig a szerkesztője is. Egy időben az ő tulajdona volt a Szamos nyomdája is, ő tőle vásárolta meg később id. Litteczky Endre. Irt még a Hölgyfutárba, Jogtudományi Közlönybe és több napilapba, különösen Szatmármegye székhelykérdéséről. Több könyve jelent meg. Tollrajzok címen beszélygyüjteményt irt. iigy szatmári cívis emlékiratai címen pedig érdekes korrajzokat irt Szatmár város múltjából. Hosszas és fáradságos kutatások alapján a város jegyzőkönyvei nyomán ösmertette Szatmár történetét 1790—1820-ig. Mikor mint táblabiró nyugalomba vonult, visszaköltözött Szatmárra, amely iránt forró szeretete sohasem szűnt meg. Ismét tagja lett a törvényhatósági bizottságnak és mint ilyen tagja volt a szinügyi bizottságnak is, ahol nagy tudással, müértelemmel és elfogulatlansággal szolt hozzá a művészi ügyekhez. Igazságos, pontos, munkaszerető ember volt, aki nehéz betegségében, öregedő szemmel is naponta feljárt a városi levéltárba, hogy adatokat gyűjtsön egy készülő •munkájához. Többször említette, hogy hatalmas, gazdag anyagot szerzett már össze, de a könyv megírásában, sajnos, megakadályozta mindjobban elhatalmasodó betegsége és bekövetkezett halála. Lelkes és önzetlen hive volt a munkapártnak, annak minden mozgalmában részt vett és mikor a kormány megvásárolta a Szamost, hosszabb időn át ő volt a lap vezére, aki értékes vezércikkekkel látta el az újságot. Halála hírére kitűzték a gyászlobogót a Polgári társaskörre, a városházára, a törvényszék épületére. Temetése szerdán délután lesz. Halálát özvegye, felnőtt fiai — Jeney Sándor szatmári törvényszéki és ifj. Jeney György debreceni járásbirósági bírák és két leánya gyászolják. A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak a legmélyebb fájdalommal tudatjuk a legjobb férj, apa, nagyapa, sógor és rokonnak Jeney-Szabó György nyug. kir. Ítélőtáblái bírónak folyó évi junius hó 17-én, életének 70-ik, boldog házasságáhak 39-ik évében hosszas szenvedés után történt elhunytat. Feledhetet- lenünk földi részei a Bercsényi-utca 11-ik számú háztól folyó évi junius hó 19-én szerdán délután 4 órakor az ev. ref. egyház szertartása után a szatmári ref. sirkertben fognak örök nyugalomra helyeztetni. Szatmárnémeti, 1912. junius 17. Áldás és béke poraira! Jeney Sándor, dr. Jeney György, Jeney Gábor, Jeney Mariska, Jeney Kornélka gyermekei, özv. Jeney Györgyné szül. Kereszter Eszter neje, özv. Rudy Mihályné szül. Jeney Berta, Jeney Endre testvérei, Jeney Gá- borné szül. Bartha Berta menye, Jeney György unokája, özv. Biró Józsefné szül. Keresztes Zsuzsanna sógornője. — Emlékeztető. A Szatmár-Németi Városi Felsőkereskedelmi iskola végzett növendékei ma tartják érettségi báljukat a Kossuth-kerti kioszkban. Kezdete este 9 órakor. Családjegy K 7-—, személyjegy K 3 —, diákjegy K 2 —. Jegyek előre válthatók Ragályi divatüzletében — Az uszoda. A cs. és kir. katonai uszoda kozelősége közhírré teszi, hogy a szobafürdőár, mcsütörtöktől a szabadfürdő pedig szombattól fogva a közönség rendelkezésére áll.
