Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-07 / 34. szám
1912. május 7 3. oldal UjMmál ben Bakcsy Gergely, a polgári fiúiskola nevében Kellner Fülöp igazgató, az állami elemi iskolai néptanitók nevében Kótai Lajos igazgató, a szatmári református egyházmegyei tanítótestület nevében Kiss Árpád csengeri tanító, a szatmárnémetii ref. egyház nevében Kovács Lajos lelkész, a szatmári m. kir államvasuti tisztviselők nevében Kulcsár Lajos állomásfőnök mondott üdvözlő beszédet. Baltazár Dezső külön-kiilön válaszolt minden üdvözlésre. Beszédjeiben kifejtette azt a nagy célt, amelyet maga elé tűzött, azokat az okokat, amelyek őt a Kálvineum megalakítására indították. Célja — mondotta — a hazáját szolgálni, és a hitet vallás külömbség nélkül ápolni. Nem felekezeti torzsalkodásra, hanem összetartásra van szükség, mert csak úgy tudnak nagy célokat elérni, és hatalmas alkotásokat produkálni. Azoktól a nagy eszmék- tül van ö is áthatva, amelytől égy nagy embertömeg: a demokratikus liberális és szociális eszméktől. A tisztelgések után diszebéd volt a „Polgári Társaskörében. A diszebéden elsőnek Biki Károly esperes szólalt fel, majd Madarassy Dezső szatmári egyházmegyei főgondnok, Bakcsy Gergely, Duszik Lajos evang. lelkész, Kelemen Samu, városunk országgyűlési képviselője mondott szép beszédet. Kelemen Samu beszédében kifejtette a kálvineum fontosságát, kifejtette annak a nagy agitátornak az érdemeit, aki fáradságot nem ismerve buzgólkodik a kálvineum megalapításán. A kálvinisták, — mondotta Kelemen — négyszáz évvel ezelőtt máglyán égtek el hitükért, meghaltak, szenvedtek azért, mert hitüket nem hagyták el. Őket égették, tüzzel-vassal pusztították, de ök nem égettek soha, még akkor sem, amikor erre igazán rászolgált ellenségük. Kelemen nagyhatású beszédét hatalmas éljenzés követte. Utánna még a következők beszéltek: Kovács Lajos németii ref. lelkész a vendégért, dr. Lénárd István árvaszéki ülnök Kiss Ferenc egyházkerületi főjegyzőre és a ref. lelkészekre, Bőd Sándor az idegen felekezetű jelenlevőkre, Thurner Albert Kovács J. Istvánra, Léhner Géza debreceni teológiai dékán a város közönségére, Baltazár Dezső dr. püspök pedig a város közönségére és a polgármesterre mondottak felköszöntő beszédet. Az ebéd három órakor ért véget. Délután négy órakor a szatmári református templomban orgona hangverseny volt, amelyen nagyszámú előkelő közönség vett részt. Az orgona hangverseny első pontja Bach I. S. Pralludium és Fuga a mollja volt, amelyet Wehner Géza budapesti orgona művész adott elő, osztatlan tetszés mellett. Majd Nagy András a Magy. Ref. Énekvezérek Egyesületének elnöke lépett a közönség elé s tisztán csengő baritonján Szügyi két leghíresebb dalát „Karácsony est“ és „Maradj velünk“ c. dalokat énekelte el, Veress Lajos orgona kísérete mellett. Nagy Andrást ä közönség melegen ünnepelte. Azután ismét Wehner Gyula ült az orgonához, s három gyönyörű dalt játszott el. A közönség Wehner játékát tapsviharral jutalmazta. Az orgona hangverseny egyik legkimagaslóbb száma volt, Szuhay—Főve- nyessy „Istenért és szabadságért“ c. melodrámája, amelyet Kozma Zsigmond bi- harnagybajomi lelkész adott elő, a szóló és kettős énekszámokat Nagy András debreceni és Jánosi Antal püspökladányi énekvezérek; a karénekeket a tanítóképző és a főgimnázium vegyeskara s a szatmári és németii egyesitett dalárda adták elő, Veress Lajos orgona kísérete mellett. A melodráma befejeztével a közönség a Himnuszt énekelte. Az orgonahangverseny műsorát Wehner Géza orgonamüvész újabb száma fejezte be. Este nyolc órakor a színházban estély volt. A színház nézőterét előkelő közönség töltötte meg, mely mély csöndben hallgatta végig az estély retorikai és zenei számait. Az estélyen Szuhay Benedek sajó- kápolnai lelkész egyházmegyei főjegyző szavalt elsőnek 'egy alkalmi prológust, kifogástalan hangsúlyozással. Majd a Szatmárnémeti DalegyesületGaál „Honfi dal“-át énekelte el nagy tetszés mellett. Veress Lajos karnagy ismét remek munkát végzett ambiciózus dalosaival, kik a nehéz dal minden szépségét kihozták a hallgatók nagy gyönyörűségére. Az estélynek hatalmas programm- száma volt Baltazár püspök beszéde. A püspök megjelenése és előadása oly egyszerű, mégis súlyos, mint egy református székesegyház; úgy beszélt, ahogy csak a puritánok igaz utóda beszélhet. És amit mondott, az magával ragadott. A kőltő, a tudós és a pap nyilatkozott meg benne, mindenek felett pedig az érzéseiben tisz- tultabb ember, Beszédének csodálatos eszmegazdagsága és költői lendülete valósággal lebilincselték a közönséget, melyre lehetetlen, hogy hatástalanul maradjanak Baltazár püspök magasztos szavai. Beszédének vázát a következőkben adhatjuk: A lelki élet mozzanatainak megvilágításához gyakran a természetből szoktunk képeket venni. Ibolyához hasonlítjuk az ártatlanságot, fehér liliomhoz a szűzi szemérmet, holdsugár a képzelet, sötétség a bánat, s a csillagos égben Isten kegyelmét látjuk. Vájjon pusztán költői fogás-e ez ? Pusztán emberi lélek pedagógiája találta ki azt, hogy a természetet beállítsa az erkölcsi és szellemi életbe? nincs-e belső törvényszerűség köztük, nincs-e közös ész, közös hatalom, mely egyképpen fehérbe öltözteti a liliomát és az ártatlanságot. Egy a törvény, mert egy a törvényadó. Akik nem tudnak magasabbra emelkedni, azok szerint e törvény: a küzdés, mindennek a küzdése minden ellen és még az ég és föld közt is küzdelem folyik. Én más törvényt látok. Mondhatnak ellene tényeket, mondhat a fáradság, a verejték, melyet a küzdés okoz, a sebek melyeket lelkemb^ mások ütöttek, a gúny, mely sért, a uarag, mely átkoz, az egész társadalom önzése, az államok hadi arzénája : szivemben és lelkemben mégis a szeret él, mert bennem a szeretet törvénye lakozik. Gyönyörű példák sorait vonultatja fel. A pusztulásban is életet lát és bé- , két a halálban. Csak mi, emberek olvasunk ki más törvényt, mert a szeretet nem tőkepénz, de kötelezvény, melyet ellenérték nélkül Írunk alá. A föld, melyet hidegnek, durvának gondolunk s melyet lábbal tapodunk, — szivevérét adja oda a kicsiny csirának és magán neveli fel erdővé, neki áldozza a nap fejedelmi csókját, maga pedig meghúzódik szerényen az árnyékban, hidegben. A Pelikán vérével táplálja kicsinyeit, Pál apostol testét adta rabságba a szeretet evangéliumáért s a nagy Názáreti életét adta oda embertársaiért. Az áldozatos szeretet alakjait pedig ott kell keresnünk a sátrakban, a siralomvölgyben, hol a köny az egyedüli menedék s az ima az egyedüli könyebb- ség. Az özvegyek és árvák szomorú birodalmában, mert itt kell áldozni és Istent tisztelni. Ha ide alászállunk, jutalmunk lelki kovánk ama drága gyöngyei, melyeket égi kéz tesz el menybeli dicsőségünk zálogául. Megható szavakkal kéri a lelkészözvegyek és árvák támogatását. Nem az a bársony diszit, melyet magunkra veszünk, hanem a foszlány, melyet fölcserélünk a szegények testén és nem az a köny szeretető mely a kacagástól szökik szemünkbe, hanem, melyet kitörtünk a mások szomorú szeméből. Az árvákéból kiktől senki sem várhat semmit, kiktől senki sem fél és kikhez semmi érdek egyéb nem fűződik, mint a parancs: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Hatalmas éljenzés, zugó tapsvihar követte Baltazár püspök magasszárnya- lásu beszédét. Wehner Géza budapesti orgonamüvész zongorajátékával aratott nagy és osztatlan sikert. Haypál Benő budai énekművész brillírozott ezután csodálatos szépségű hangján. Haypált Jónásné, Baranyi Ilona kisérte zongorán distingváltan és tökéletes rutinnal. Balázs Árpád az országos nevű dalszerző saját szerzeményeiből játszott hegedűn, azzal az előadásbeli művészettel, amelynek dicséretére már nem sok uj mondani való van. Játéka oly hatást tett- a közönségre, hogy játéka végeztével a tapsvihar nem akart megszűnni. Balázs hegedű játéka után ismét a Szatmárnémeti Dalegyesület és a Szatmári Dalárda énekművészeié következett. Az estély műsorát Kiss Ferenc esperes, egyházkerületi főjegyző záróbeszéde fejezte be. A hangverseny után társasvacsora volt a Pannóniában, amely után reggelig tartó tánc következett. Ír. Hirscíi József irodáját Rákóczi-u. 35. sz. a. helyezte át. 50 százalék megtakarítás, ha házilag készítjük likőreinket, melyek jóval kellemesebb izüek a gyárilag készülteknél Mindenféle ízben kaphatók. Kis üvegcse ára 60 fillér. Főraktár: Brünn Sándor gyógyszertárában a „Meg- :-: váltóhoz“ Szatmár Deáktér 15. szám. darabonként 2 K 40 f.-ért „ „ kaphatók : : Holló Sándor órás és ékszerésznél. fi Deák-térre költöztetem butorraktáramat Ez az oka, hogy bútoraimat, melyekről a közönség is előnyösen tudja, hogy szépek, tartósak és elegánsak, a rendesnél is olcsóbban árusitom. Krámer Jenő SZATMÁR, HÁM JÁNOS-UTCA
