Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-09 / 36. szám
1912. május 9 3. oldal — A vasúti internátusbán tényleg nagyon súlyos trachomafertözés van. Aránylag igen nagy számban van trachomás beteg, akik azonban kellőleg elkülönítve, megfelelően gyógykezeltetnek. — Minden óvintézkedés meg van téve a betegség továbbterjedése ellen. Az egyes megbetegedésekhez eddig komplikáció nem járult s valószínű, hegy az összes betegek káros következmények elkerülésével, látásuk veszélyeztetése nélkül felgyógyulnak. — A beteg gyermekek eltiltat- tak az iskolalátogatástól, a gyanúsak járhatnak, de külön padban kell az iskolában ülniök. — A trachona gyógyítása igen hosszú időt vesz igénybe. A gyógyulás eltarthat egy fél évig, egy évig is. Az óvintézkedések legfőbb feladata most az, hogy a szünidő alatt a tra- chonás gyermekek, akik elszélednek az ország minden részébe, szét ne hurcolják a bajt. Ezért — ha csak keresztülvihető lenne a betegeket a szünidőn át is itt kellene tartani az intézetben vagy pedig, ha ez nem lehetséges, kórházba kellene őket internálni. Csak ezzel lehetne elejét venni annak, hogy a veszedelmes betegséget széthurcolják az egész országban. — A baj keletkezésének okát, a fertőzés eredetét nem lehetett eddig megállapítani. A baj minden gyermeknél körülbelül egy időben keletkezett. Olyan beteg, aki hosszabb idő óta lenne trachomás, nincs. Ezeket mondta tudósítónknak dr. Fe - kete Samu, aki a szembetegségek gyógyításában speciálista és mint ilyen nemcsak a közönség, de a szaktudósok előtt tekintélyben áll. Hozzáértő orvosi vélemények szerint a trachoma a legveszedelmesebb fertőző szembetegség, amely nemcsak hosszú ideig tartó betegséget okoz, de esetleg a látás elvesztésével is járhat. A trachoma szegény íróban. Nem is néztem többet arra, minek hozzam zavarba. Azonban az est folyamán találkoztam vele később is. Tudom, egyszer megnéztük a táncolókat, ő ott állt az ablakhoz támaszkodva és nézett, nézett. Aztán hajnalban, mikor fölkerekedtem s általánosságban néma meghajlással elbúcsúztam mindazoktól, akiket nem ismertem, — az ő feje biccentett egy kicsit, ő lett újra vörös. És mikor kerestem az emlékemben egy kis rést, hogy hol surranhatott be ez az arc ? — egyszerre eláll a szivem verése, úgy megrettentem. Az én régi kis lányom volt, a csapzott madárka, aki valamikor szeretett s akivel én csak szóba sem álltam. Akkor nagyon elszégyeltem magam. Csak azért, mert nem ismertem föl. Menynyi, de mennyi keserűséget lehetett volna felolvasztani most egy jó szóval s én ezt is elmulasztottam. Szántszándékkal sem lehettem soha kegyetlenebb, mint ekkor voltam s ami a legrosszabb, soha senkivel — főleg vele — nem hitethetem el, hogy nem tervszerűség szerint cselekedtem. Szegény, szegény kis csapzott madárka ! üjMtttm veszedelmes voltát már régen fölismerték és Tisza Kálmán azért terjesztette a törvényhozás elé az 1886. évi V.^törvény- cikket, amely kizárólag a trachoma terjedésének meggátlásáról intézkedik. Ezenkívül számos kormányintézkedés történt a baj továbbterjedésének megakadályozására. 1904-ben belügyminiszteri rendelet bocsájtatott ki a trachoma elleni küzdelem programmjának végrehajtására. A magyarországi trachoma elleni védekezés megelőzte minden más ország hasonló intézkedéseit, legmagasabb színvonalon áll, ami nem csoda, ha tudjuk, hogy olyan európai hirü tudós vezeti a trachoma elleni küzdelmet, mint dr. Grosz Emil egyetemi tanár. Hogy ez intézkedések dacára — amikor Magyarországon egy trachomás cseléd nem állhat szolgálatba, mikor egy trachomás munkás nem mehet egyik városból a másikba — megtörténhetett az, hogy a vasúti internátusbán ilyen hatalmasan elterjedt a betegség, azt csak a hiányos orvosi ellenőrzésnek tulajdonítjuk. Szatmár városában ezelőtt 15—20 évvel volt utoljára trachomajárvány. Ezelőtt 15—20—25 évvel évenkint fordult elő néhány trachoma beteg, akiket annak idején dr. Jéger Kálmán — aki már akkor is városi főorvos volt — lelkiismeretesen, és díjtalanul kezelt s igy elejét vette a baj nagyobbmérvü elterjedésének. Ilyen nagy méretű trachomajárvány, mint most van a vasúti internátusbán, emberemlékezet óta nem volt Szatmáron. Szatmármegyét a trachoma az utóbbi időkben meglehetősen kímélte, legújabban azonban az Amerikából visszavándorolt emberek a falvakban szórványosan terjesztik a betegséget, úgy hogy üdvös dolognak látszanék, ha a trachoma elleni erélyes óvintézkedések az egész vármegye területén megtétetnének. flz 113 SZH5IMÍR telefonja Elnapolták a képviselőházat. Budapest, május 8. Návay Lajos elnök fél 11 órakor nyitotta meg a képviselőház ülését és az előterjesztendő interpellációk felolvasása után. Bikády Antal szólalt fel. Nem érti, úgymond, hogy a kormány az ellenzéket támadja, holott ők nemes célokért küzdenek. Ezután nagy érdeklődés mellett Kelemen Samu emelkedett szólásra s kijelentette, hogy csalatkozott az uj kormányban, amely az előző kormány politikáját akarja folytatni, amely politika pedig a régi kormánynyal megbukott és a melynek szintén az a törekvése, hogy megakadályozza az általános választói jog reformját A miniszterelnök ahelyett, hogy a békés munkát proponálta volna, harci riadót fuvott és a békés közeledés helyett fenyegetésekkel akar hatni. Ha becsületes békét nem kötünk, álljuk tovább is a harcot. Apponyi Albert azt kérdezte, hogy miért kellett elmenni Khuennek, ő azt kérdezi miért kellett jönni Lukácsnak ? Egyetlen kincsünk alkotmányunk és annak épségben tartásáért harcolni fogunk. A véderő kibírhatatlan terheket ró a nemzetre és igy az ellen küzdeni kötelesség. Elfogadásra ajánlja Bakonyi Samu határozati javaslatát. Lukács László miniszterelnök Apponyi Albert grófnak válaszol. Kijelenti, hogy Khuennek azért kellett menni, mert úgy találta, hogy személye nem alkalmas a békés kibontakozásra. Erre a kérdésre csupán Apponyi személyére való tekintettel válaszol. Az osztrák támadá kJrOjii. <t — úgymond — kellő erélylyel utasított., vissza. Horvátországban rendet fog teremteni. Legközelebb beterjeszti a választói reformmot, mely reméli minden igényt ki fog elégíteni. Lukács beszéde után a feliratkozott szónokok letöröltették neveiket, mire az elnök a kormány bemutatkozása feletti vitát bezárta. Bakonyi Samu zárószó jogán kérte javaslata elfogadását. A Ház többsége elvetette az indítványt. ___Ezután elnapolták a Házat és a napirendet is a legközelebbi ülésen — valószínűleg szombaton — fogják megállapítani. Ma jd Barcsay Andor interpellált a hunyadmegyei csángótelepités ügyében, melynek végeztével az elnök az ülést berekesztette. A politikai hangulat. Budapest, május 8. A folyosón ma erős békehangulat uralkodott. A Justh pártban teljesen kedvezően ítélik meg a helyzetet, a Kossuth pártban is békés a hangulat, melynek Mezőssy Béla is kifejezést adott. A vitát a kormány bemutatkozása felett megegyezéssel zárták be, mert az ellenzék kívánsága volt, hogy ez esetre napolják el a Ház üléseit. A kormány előbb apróbb javaslatokat akart letárgyalni, de az ellenzék el- napolási követelését mégis honorálta. Kétségtelen, hogy szombatra amikor Lukács László beterjeszti a választói reformot, meglesz a parlamenti béke. A békehangulat dominálta a párton- kivüli ellenzéket is és Polonyi Géza is azt újságolta, hogy nagy kilátás van a békére. Lukács ma hosszasabban beszélgetett Justh Gyulával akitől kérdezte: — Olvasom, hogy Batthyányi Tivadar gr. beteg. Igaz ez ? — Olvasom — feleli Justh — hogy tegnap látogatóban voltál Batthyányinál. Igaz ez ? — Ha tudtam volna hogy beteg — mondja Lukács — akkor tényleg meglátogattam volna. Dr. PRINCZ ALADÁR ügyvédi irodáját a nagy Takarék épületében .. (Deák-tér 18. szám alatt) megnyitotta.
