Új Szatmár, 1912. május (1. évfolyam, 3-52. szám)
1912-05-31 / 52. szám
1912. május 31 5. oldal — A polgári fiúiskola építésének árlejtését, mint azt az „Uj Szatmár“ tegnapi száma jelezte, a városi Tanács meghirdette s felhívta a szatmári iparosokat, hogy a meghirdetett munkálatokra ajánlataikat tegyék meg minél nagyobb számba, nehogy idegen vállalkozó kezébe jusson a vállalat. Iparosaink s vállalkozóink érdekében ismételten közöljük az árlejtési hirdetmény főbb részleteit. Ezek szerint a szatmári állami polgári fiúiskola felépítése alkalmával szükséges : föld-, kőmives-, elhelyező- és Rabitz, vas, kőfaragó, műkő, ács, asbest müpalafedő, bádogos, pyro- granit, burkoló, fapadozati, asztalos-, lakatos- és mázoló, üveges, szobafestő, redőny, kályhás és takaréktüzhely, vízvezeték és csatornázási, felvonó munkák elkészítése, illetőleg szállítása. Az árlejtésen résztvehetnek mindazon szakértő hazai iparosok és vállalkozók, kik iparuk gyakorlására hatósági engedélylyel bírnak. Az ajánlat az összes munkára, egyes munkacsoportokra vagy munkanemre kü- lön-külön is tehető, ami az ajánlati lapon feltüntetendő. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok 1912. évi junius hó 25-én d. e. 10 óráig a szatmárnémeti városi tanácsi iktató hivatalnál nyújtandó be, vagy oda posta utján beküldendők. A beérkezett ajánlatok 1912. évi junius hó 25-én délelőtt 11 órakor fognak a városi polgármesteri hivatalban nyilvánosan felbontatni. Az ajánlattevő vállalkozók tartoznak az ajánlati összeg 5 száza- Iákát, illetve 250000 koronát meghaladó összeg 2 százalékává együtt bánatpénz gyanánt Szatmárnémeti szab. kir. város pénztáránál az ajánlat benyújtását megelőzőleg letétbe helyezni. Megjegyezzük, hogy Sárkány Ervin Ottó műépítész ma küldte meg a Tanácsnak a polgári fiúiskola 1:100 léptékű terveit azért, hogy ezek a jelentkező s ajánlattevő iparosoknak betekintés végett rendelkezésre álljanak. A tervek a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők, ahol ajánlati blanketták is kaphatók. — Eljegyzés. Iván Pál eljegyezte Takáts Rózsikát Szatmáron. — Uj Debrecen. Pár héttel ezelőtt irta meg az Ut Szatmár, hogy Nagyváradon Uj Nagyvárad címmel radikális napilap indult, jóleső örömmel konstatáltuk annak idején, hogy követőink akadtak. Sikerünknek annál inkább örültünk, mivel lapunkat kezdetben épp az újszerű cime miatt fogadták szkepszissel több helyen. És kiderül, hogy az Uj Szatmár - ral megcsináltuk az ujságcimek reneszánszát. Nagyváradi kartársaink után most a debreceniek követnek bennünket. A hortobágyi metropolis a múlt héten uj politikai napilappal gyarapodott: Uj Debrecen a cime s mint az Uj Szatmámak, ennek is a radikális haladás a programmja. Meg vagyunk győződve róla. hogy ha kitart elvei mellett épp úgy kegyeibe fogadja az Uj Debrecent a debreceni közönség, mint az Uj Szatmárral tette a szatmári. — Tejvizsgálat a piacon. A vásárló közönség érdekében Tankóczy Gyula, Szatmár város rendőrfőkapitánya egy igen üdvös rendeletet adott ki. Elrendelte, hogy a piaci élelmiszer árusok áruit a hatósági orvosok minden nap vizsgálják meg és a vizsgálat eredményét vele közöljék. A főkapitány ezzel az intézkedésével a gyakori élelmiszerhamisitásokat akarja meggátolni. UjMmm — Ennek is fájunk! Hála istennek, ezerszer hála, az Uj Szatmár kezd erősen fájni a kartársainak. Alig múlik el nap, hogy jelét ne adnák ennek a szörnyű fájdalomnak és mi nagyon, de nagyon tudunk ennek örvendezni. Mert az ég őrizzen meg tőle bennünket, hogy ne fájjunk nekik. Abban lenne megpecsételve a mi szomorú sorsunk. Tegnap a szatmári papság hivatalos hetilapja vezércikket szentel ennek a fájdalomnak. A ve- zércikkefaz „Irodalmi Kör“ szignálta, úgy látszik, hogy az egész kör irta is, sőt úgy is néz ki, mint amely gyermeknek egy egész papi társaskör az atyja. Bevezetésül citálni akar a szent lap a mi szótárunkból, de tévedésből a saját szótárához talált nyúlni és ezt a két jelzőt kapta ki belőle : szemtelen és piszkos. Ezt — ne tessék elfeledni — nem a íiak- kerstandon mondták, ezt az „irodalmi“ kör írja. — Tovább folytatván igy ir: — Szégyen, hogy oly dúsgazdag főpapi források mellett sajtó-alapot csinálnak, a szegény alsó-papságra és a nép filléreire szorulnak. íme, két zsidó- fiú a szomszédságban modern nyomdát nyit, napi lapot alapit és indít meg, tart fenn és halad előre. A kath. hetilap pedig gyűjt, könyörög, zörget, krajcárokat, filléreket szed, hogy élhessen és a hét egyik napján megjelenhessen. Hát nem szégyen ez. Két zsidó-fiú a szomszédságban ez mi vagyunk a főtisztelendő urak szemében, mi, itt az Uj Szatmárban. A főtisztelendő irodalmi kör csakúgy pökhendi módom veti oda ezt a két zsidó fiút, mintha már teljesen elfelejtette volna egy szent zsidó-fiu tanításait, aki egészen másként rendelkezett az idegen felekezetek respektálását illetőleg. De — bár mi tiem mint zsidók, csak mint fiuk alapítottuk a modern nyomdát és az Uj Szatmári — nem haragszunk, hiszen az Irodalmi Kör, ez az önmagába visszatérő görbe, nem térhet más irányba a kör mértani természeténél fogva. Ami azonban a szégyent illeti, hogy a gazdag papok újságjának konco- rogni kell a szegény emberek fillérjeiért, ki kell maszlagolni Szent Antaltól az adományokat, bizony ez szégyen. És hogy eredménye nincs, az félreérthetetlenül azt jelenti, hogy az ájtatos hívők nem nagyon rajongnak az irodalmi kör sajtójáért. De egyben megnyugtatjuk őket, hogy ne irigykedjenek hasztalanul. Gyűlhetne össze bármilyen summa a kath. sajtóalap javára, ők akkor sem érnék el azt, amit mi: nem haladhatnának.Mert a haladás minden körülmények között ellenkezik a természetükkel. — Táncvizsga. A református felsőbb leányiskola és tanitónőképző Zelinger tánctanár vezetése mellett legutóbb tartott tánctanfolyamának vizsgáját junius hó 1-én tartja a mester Zrinyi-utcai tánctermében igen érdekes műsorral. Kezdete este fél 8 órakor. Belépti-dij személyenkint 2 K, tanulóknak 1 K. Részletes műsor a holnapi számban. ,— A vasúti mozdony által okozott tűzkárok meg akadályozása céljából és tekintettel a közelgő nyári meleg napokra, a Máv. szatmári helyiérdekű vasúti osztálymérnöksége e végett kereste meg a város polgármesterét, hogy a Szatmár—mátészalkai Szatmár—fehérgyarmati vasútvonal melletti elöljáróságok utján a gazdákkal közölje, miszerint a mozdonyszikrától eredhető tűzkároktól való óvakodás érdekében a szálastakarmányt és kalászos életterményt a vonat tengelyétől legalább 90 méter távolságra rakják. — Szatmár vezet. Sajnos, semmiben sem, a mi jó. De mindenütt elől vagyunk, ami szomorú. Az Est kitűnő munkatársa, Pásztor Árpád lapjának tegnapi számában hosszú riportot közöl „Képek egy kiránduló-hajóról“ címmel. Részletesen leírja a Cunard társaság Saxonia nevű 14200 tonnás hajóját és annak utasait: a kivándorlókat. Ebben a riportban találjuk a következőket : „Van ottan (t. i. a kivándorlók között) oláh, tót, de a legtöbb színtiszta magyar. Igen sokan vannak Szatmárból! Most még magyar csizma, zsinóros ruha, kis pörge kalap van rajtuk, — néhány hét múlva az amerikai kék vagy fekete over all.“ —- Tehát ott, ahol az ország minden részéből együtt vannak a kivándorlók, a felületes szemlélőnek, aki csak riportot ir és nem statisztikát készít, annak is feltűnik, hogy milyen sokan mennek ki Szatmárból! — A mankós ember napszámja. Féllábára béna volt Szász Ferenc, de ezt a fogyatékosságát sohsem használta ki, sohse volt terhére a könyörületes jótékonyoknak. Amennyire sánta lába megengedte, nehéz földmivesi munkákat végzett. Mankóval a hóna alatt dolgozott ma is a mezőn: szénát rakott boglyába. A szénaboglya tetejéről azonban egy vigyázatlan pillanatban lebukott, még pedig oly végzetesen, hogy karját törte. Súlyosbítja a balesetet, hogy Szász Ferencnek épp azt a kezét érte törés, amelyikkel a mankót fogja, aztán véglegesen nyomorék lett belőle. A szerencsétlen napszámost a mentők a kórházba hozták. — Elitéit tolvaj. Még a múlt év december havában történt, hogy a nagybányai csendőrség letartóztatta és beszállította a szatmári királyi ügyészség fogházába Katóka Sándor bujánházai lakost, azért mert egyik nagybányai műszerész üzletéből ellopott egy kerékpárt. Katóka lopás vétségével vádolva állott csütörtökön a szatmári királyi törvényszék itélő- széke előtt. A törvényszék Katókát egy évi fogházra ítélte. — Leforrázott gyermek. Kovács Lajos hodászi lakos négy éves Lajos nevű fia szülei távollétében magára rántott egy forróvizzel telt fazekat. A kis gyermeket a forróziv úgy összeégette, hogy az a sérülés következtében másnapra meghalt. A csendőrség a gondatlan szülők ellen megindította az eljárást. fl Károlyi kerthelyiség mozi-műsora: 1. A Lapp völgye, 100 méter. 2. Bandika feminista, 130 méter. 3. Csodálatos tornászok, 90 méter. 4. Tontolmi nem fél, 140 méter. 5. Ó ez a forróság! 140 méter. 6. Hűtlen kígyó, 2 felv. 350 és 400 m. ss Belépti-dij nincs. =
